Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

4 Képújság 1988. augusztus 29. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 „Ezért fizetjük az SZTK-t?’ Beda Jánosné szekszárdi olvasónk­kal történt meg az eset. Még kora tavasszal az SZTK szemészeti szakren­delésén járt. Itt a betegeket sorszám szerint hívták be. Több órai várakozás után - miután az a beteg is előbb sorra került, aki ő utána következett az or­vosnál szóvá tette ezt. Dr. Szügyi Gyula, a Tolna Megyei Ta­nács V. B. egészségügyi osztályának helyettes vezetője válaszolt:- A megyei rendelőintézetben a köz­ponti kartonozó megvalósítása óta le­hetőség van arra, hogy a betegek elő­jegyzés alapján keressék fel az egyes szakrendeléseket. Az előjegyzést rész­ben a szakrendelések végzik, de a be­tegeknek is lehetőségük van arra, hogy akár személyesen, akár telefonon a kartonozótól meghatározott időpontra történő előjegyzésüket kérjék. Az előbbiekben elmondottak termé­szetesen a szemészeti szakrendelésre is vonatkoznak. Ennek megfelelően a várakozó betegek egy része sorszámot kap a kartonozóból, ők a sorszám alap­ján kerülnek behívásra. Az előjegyzett betegek esetében a kartonozó a beteg­kartonokat a megbeszélt időpontra már felküldi a szemészeti szakrendelésre. Az előjegyzett betegek nem kapnak sorszámot, hanem a sokszor már he­tekkel korábban rögzített időpontban, behívják őket. Az olvasó esetében is va­lószínűleg előjegyzett betegeket hívtak be és ezért érezhette azt, hogy nem tartják be a sorrendiséget. Meg kell je­gyeznünk, hogy a szemészeti szakren­deléseken rendkívül nagy a forgalom, ennek megfelelően az ott dolgozó orvo­sok és asszisztensek nagyon leterhel­tek. A bejelentésből világossá vált, hogy az egyes szakrendelések előtt várako­zó betegek a jelenlegi rendszerben nem tudják eldönteni a behívási sorren­det, hiszen ők nem tudnak arról, hogy közülük kit jegyeztek elő és milyen idő­pontra. Ennek kapcsán a megyei kór­ház főigazgató főorvosa utasította a rendelőintézet igazgatóját, hogy - ha­sonló esetek elkerülése céljából - a kartonozóba jelentkezett betegek kap­janak tájékoztatást arról, hogy konkrét időpontra előjegyzett betegek behívá­sával is számolniuk kell. Visszakapja-e a pénzét? Varnyu Elemérné paksi olvasónk, mint levelében irta, 1986 októberében nyug- díj-előtakarékossági szerződést kötött a pécsi biztosítóval. Közben anyagi és csa­ládi körülményei megváltoztak, kérte le­vélben a biztosítót, hogy fizesse vissza az addig befizetett összeget, ami körülbelül négyezer forint volt A biztosító válasza: a kérését két év eltelte után tudják teljesíte­ni, de a pénzt csak akkor kapja meg, ha már nyugdíjas lesz, úgy 17 év múlva. „Ek­kor ért a csalódás. A szerződés megköté­sekor ugyanis megkérdeztük, hogy ha fel akarjuk mondani, lehet-e és visszakap­juk-e a pénzt, ök igennel feleltek.” Dr. Deák Konrádnak továbbítottuk a le­velet, aki a következőket válaszolta:- Ha valamelyik biztosító intézet (Állami Biztosító, Hugária Biztosító) pécsi városi szervével kötött szerződést, ennek intéz­kedése ellen az illető biztosító megyei igazgatóságához fordulhat panaszával. Ha a megyei igazgatóság nem orvosol­ja panaszát - biztosítóról lévén szó -, a Pécsi Városi Bírósághoz fordulhat kere­settel. Mielőtt azonban ezt megtenné, ta­nulmányozza át alaposan a kezében lévő biztosítási szerződés hátoldalán feltünte­tett „Biztosítási feltételek”-et, melyeket a szerződés megkötésekor minden bizony­nyal megismert, s e feltételek ismereté­ben kötötte meg a szerződést Ügyeletesünktől kérdezték Szokatlan kérésnek teszünk eleget az alábbiakban. A szekszárdi Skála Áruház igazgatója, Fritz József azzal a kéréssel fordult lapunkhoz, hogy Cs. Z-né szek­szárdi vásárlójuk panaszbejelentését va­lamint az arra adott válaszukat lapunkban hozzuk nyilvánosságra. Cs. Z-né és kislánya ez év augusztus 16-án a Skála Áruház ABC-részlegén vá­sároltak be. A 2-es pénztárnál a fizetés után a bevásárlókocsiba rakták az árut, amikor odalépett hozzájuk egy férfi, és számlaellenőrzés felszólítás után hosz- szan nézegette a számlát majd azt kér­dezte, hogy hol van beütve a borkősav. Ők értetlenül néztek rá, hogy miről is van szó. Ő gúnyosan kérdezte, hogy nem vá­sároltak ilyen árut, pedig ő látta, hogy el­tették a borkősavat. Az eset pontosan 12 óra 48 perckor történt A kislányt miután lejárt az ebédideje és távozni akart, a férfi nem engedte el, csak ha kikutatja a kézi­táskáját. Álltakelébe, pedig bizonygatták, hogy nem is jártak ott, ahol a borkűsav ta­lálható. Átvizsgálta a férfi a kéziszatyrot, a retikült, a vásárlók közölték vele, hogy eh­hez nincs joga és panasszal fordulnak az igazgatóhoz. Miután nem talált náluk bor­kősavat azt mondta, nem kell az igazga­tóhoz menni, elnézést kért, összetévesz­tette valakivel. Ö közölte, hogy ebbe nem nyugszik bele, majd igazolást kért hogy kislánya ő miatta késettel munkahelyéről, de ezt megtagadta. „Az eset ebédidőben történt. Az ABC tele volt vásárlókkal, a pénztáraknál hosszú sorok álltak. Ben­nünket nagyon sokan ismernek a mun­kakörünknél fogva. Ez az ember engem is és kislányomat is nyilvánosan lopással vádolt és megszégyenített...” Fritz József a Skála Áruház igazgatója Cs. Z-né panaszát jogosnak találta. - Saj­nos, kellemetlen kötelességünk, hogy időközönként ellenőrzéseket végezzünk, mivel az idei évben a vásáriói eltulajdoní­tások megduplázódtak. Nem mindegy azonban, hogy milyen módon történik mindez. Az áruház rendészének tudnia kellett volna, hogy az eladótérben a vá­sárlók között nem intézkedhet. Ezen felül az áruház dolgozóinál, de különöskép­pen a rendészeknél elengedhetetlen kö­vetelmény az udvariasság, kulturáltság. A rendész ezen normák ellen is vétett. Min­dezekre tekintettel - figyelembe véve, hogy eddig a rendész munkája ellen kifo­gás nem merült fel - a továbbiakban éjje­liőrként alkalmazzuk. A kedves vásárlótól elnézést kérek bízom benne, hogy az áru­házban többé ilyen eset nem fordul elő. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK §fog^aMt#krót ~ röviden A szerzett immunhiányos K tünetcsoport (AIDS) terjedé­si ^ j sének meggátlása érdekében » szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálat elrende­léséről szól a szociális és egészségügyi miniszter 5/1988. (V. 31.) SZEM számú rendelete, amely szerint szűrővizsgálatnak kötelesek -magukat alávetni: a) a nemi betegek, illetőleg a nemi betegségre gyanús állapotban lévők; b) az ADIS vírusával fertőzött szemé­lyek szexuális partnerei; c) a fertőzöttek környezetének azok a tagjai, akiknél a fertőzés gyanúja felme­rül; d) az üzletszerű kéjelgés miatt sza­bálysértési vagy büntetőeljárás alatt ál­lók; e) a büntetésvégrehajtási intézetek­ben szabadságvesztés büntetést vagy szigorított őrizetet töltő személyek; f) a javító-, valamint a nevelőintézet­ben elhelyezett fiatalok; g) a kábítószert intravénásán alkal­mazók. Rendelkezést tartalmaz a jogszabály arra az esetre is, ha a fertőzött személy a gondozó orvos által előírt rendszeres vizsgálaton nem jelenik meg, együttmű­ködésre nem hajlandó vagy egyébként nem tartja be annak utasításait. Részletezi a rendelet az egészségügyi szervek idevonatkozó feladatait, melyek közül kiemeljük, hogy a gondozó orvosa köteles az AIDS vírusával fertőzött személy veszélyeztetett környezetének felkutatására, azok klinikai kivizsgálá­sára vagy kivizsgáltatására és az AIDS vírusával való fertőzöttség kiderítésére irányuló vizsgálatok elvégeztetésére. A titokvédelmet biztosítja a jogszabály, amely ez év június 15-én lépett hatály­ba. A pénzügyminiszternek a szesz adóz­tatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló korábbi jogszabályt módosító 19/1988. (V. 31.) PM számú rendelete szerint: „Az értékesített szesz után - ideértve a ter­melőszövetkezet és más szervezet bérfő­zésű pálinkáját, valamint a főzető magán- személytől felvásárolt pálinkát, továbbá a szeszfőzde által átvett jogerősen elkob­zott szeszt is - az általános forgalmi adó­ról szóló jogszabályban és a fogyasztási adóról szóló jogszabályban foglaltak szerint kell adózni”. Kihangsúlyozandó a jogszabálynak az a rendelkezése is, amely szerint a vámhivatal az üzemelte­tést köteles megtiltani, ha az üzemben tartó a szeszadó befizetési kö­telezettségének nem tesz eleget. A Minisztertanács 41/1988. (V. 31.) MT számú rendelete egyes lakásberuházá­sok állami támogatásáról, a 42/1988. (V. 31.) MT számú rendelet pedig a lakossági pénzeszközök bevonásával megvalósuló vízközmű beruházások támogatásáról szól. Az előbbi szerint az ott megjelölt lakásépítő vagy építtető jogi személy a lakásépítést terhelő általános forgalmi adónak megfelelő összegű állami támo­gatásra tarthat igényt, az utóbbi pedig azt mondja ki, hogy a vízközmű társulat, valamint a víziközmű társulattal azonos tevékenységet folytató építőközösség la­kossági pénzeszközök bevonásával megvalósuló beruházásait terhelő általá­nos forgalmi adónak megfelelő összegű állami támogatásra jogosult. Mindkét jogszabály melléklete részle­tezi az állami támogatás igénylésének módját. Az említett rendeletek kivétel nélkül a Magyar Közlöny idei 23. számában jelen­tek meg. Dr. Deák Konrád Négy érem és egy különdíj megyénk mérlegén Befejeződtek az országos igazságügyi sportnapok Mint arról már szombati lapunkban be­számoltunk, pénteken megkezdődtek Szekszárdon a Vili. országos igazság­ügyi sportnapok rendezvényei. A három­napos program során közel ötszázan mérték össze tudásukat a sportpályá­kon. Sem lelkesedésben, sem lelkesí­tésben, sem pedig eredményekben nem volt hiány. A rendezvény keretében me­gyénk, valamint a főváros képviseletében az Igazságügyi Minisztérium, a bírósá­gok, az ügyvédi munkaközösségek és a büntetésvégrehajtási intézetek dolgozói álltak rajthoz nyolc sportágban. Az időjárás is a kegyeibe fogadta a sportnapokat, így az atlétikai háromtusá­ban már pénteken győztest hirdettek Tóth Jolán (Bács-Kiskun megye), illetve Huszár Norbert (Nógrád megye) szemé­lyében. A lövészet szintén lebonyolódott ezen a napon, itt a következő helyezések születtek: a férfiaknál Márton János (Bu­dapest), a nőknél Kántor Gáspárné (Bu­dapest) nem talált legyőzőre. Ez utóbbi kategóriában a Tolna megyei Szabó Lászlóné a hatodik helyen végzett. Az úszást a szekszárdi strandon ren­dezték meg, nagy érdeklődés mellett. Ebben a sportágban a nőknél dr. Bo­dóczky Judit (Bács-Kiskun megye), a férfiaknál pedig Vértesi Tamás (Pest me­gye) végzett az első helyen. A vegyesvál­tók versenyében dr. Bodóczky Judit—Új- szászi Zoltán alkotta Bács-Kiskun me­gyei páros nyert. Az asztalinteniszezők a sportszékház­ban adtak randevút egymásnak, ahol a vegyespárosok közül a Tolna megyei dr. Iván Erika-dr. Iván Gyula alkotta duónak sikerült a legjobban megszelídíteni a kaucsuklabdát, immár harmadik éve nem találnak legyőzőre, ök egyéniben mindketten a második helyen végeztek, dr. Kolos Anna (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), illetve Béres Sándor (Békés me­gye) mögött. A teniszezők kategóriájában dr. Pálka Ágnes Békés megye, illetve dr. Szentki­rályi László Bács-Kiskun megye színei­ben győzedelmeskedett. A vegyespáros­ban újra a férfiszám győztese állhatott fel a dobogó legfelső fokára, dr. Benczurné- val az oldalán. A tollaslabdás erőpróbán minden aranyérmet két budapesti spor­toló, Mudry Yvette és dr. Édes András nyert el. A vegyespárosok mezőnyében jól sze­repelt Tolna megye képviseletében dr. Schalli Gábor és Gyuris Margit, akik a negyedik helyen végeztek. A legnagyobb érdeklődés természete­sen az igazságügyi sportnapokon is a labdajátékokat követte, amelyek kereté­ben a női kézilabda-mérkőzések során a következő végeredmény alakult ki: 1. Ko­márom, 2. Fejér, 3. Tolna megye. A férfi kispályás labdarúgásban pedig: 1. Pest, 2. Vas, 3. Csongrád megye. Igaz ugyan, hogy focistáink csupán tizedik helyezést tudták megszerezni, de a torna legjobb kapusának járó díjat Lizák János nyerte Tolna megye színeiben. A háromnapos rendezvény ünnepé­lyes záróakkordján jelen volt dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyetes, valamint dr. Borics Gyula igazságügymi­niszteri államtitkár is, akik elismeréssel nyilatkoztak a verseny megrendezéséről és színvonaláról. Az összesített pontszá­mok alapján Budapest bizonyult a leg­eredményesebbnek, Békés és Bács- Kiskun megyét előzve meg. Tolna megye a megyék rangsorában a középmezőny­ben végzett, de a házigazdák kivívták a résztvevők elismerését a nagyszerű ren­dezésért. mr.-czs. Az atlétikai háromtusa távolugrószámában nagyszerűen szerepelt a szolnoki Fekete Ildikó Színvonalas, jó iramú mérkőzést hozott a Komárom-Fe- jér megye női kézilabdadöntő A kispályás labdarúgás ezúttal is nagy népszerűségnek örvendett. A vasárnapi döntőben Pest és Vas megye játszott az aranyéremért. A rendező Tolna megyei csapatnak négy érem jutott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom