Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

1988. augusztus 26. TOLNA ' __ NÉPÚJSÁG 5 DN ♦ SZABADIDŐ 4 Minden járművezetőnek tudnia kell(e- ne), hogy a gyerek a közlekedésben nem egyenlő partner. Megfontolt, körül­tekintő cselekvést nem lehet elvárni tőle. Ha tehát gyerek lép le a járdáról, ez sen­kit nem érhet váratlanul, legfeljebb fel­készületlenül. Az iskolaév megkezdésekor a gyer­meknek a legtöbb esetben nagyobb for­galomhoz kell hozzászoknia, mint ami­lyet az iskolai élet előtt, vagy a szünidő­ben megszokott. Ezért fokozatosan kell bevezetni a közlekedésbe, hozzászok­tatni a megfelelő viselkedéshez és folya­matosan figyelemmel kell kísérni annak elsajátítását. Az iskolába vezető úton keresni kell a gyermek számára a biztos átkelőhelye­ket. Azok soha ne legyenek közvetlenül kanyar után, vagy emelkedő közelében, ahol a közeledő járműveket nem lehet idejében észrevenni. Tíz jótanács kisiskolások szüleinek: 1. Azon az úton kísérjük az iskolába a gye­rekeket, amelyen később egyedül jár majd. 2. Ne a legrövidebb, hanem a leg­biztonságosabb utat válasszuk. 3. Mér­jük meg az időt, amennyi biztpsan ele­gendő az út megtételéhez. 4. Úgy indít­suk útra a gyerekeket, hogy sietés nél­kül az iskolához érhessen legalább öt perccel a becsöngetés előtt. 5. Adjunk a gyereknek dátum nélküli igazolást arról, hogy elkésett. így csökkenthetjük a fé­lelmét. 6. Többször gyakoroljuk vele az átkelést a bonyolultabb kereszteződé­sekben. 7. Feltűnés nélkül ellenőrizzük, hogy betartja-e a szabályokat, ha egye- • - dűl megy. 8. Sose várjunk a gyerekre az iskolakapuval szemben, az utca má­sik oldalán. 9. Ha lakott területen kívüli utat is igénybe kell vennie, feltűnő színű, vagy fényvisszaverő ruhadarabot is vi­seljen. 10. A gyereknek bíznia kell a fel­nőttekben, a rendőrökben. A szülők meggondolatlanul sohase pocskon­diázzák a közlekedésben résztvevőket, a hatósági személyeket. p. GY. Receptajánlatok Aki ajánlja: Bordi Imréné Tök nyersen télire! A tököt megtisztítjuk, legyaluljuk. 1 ki­logramm gyalult tökhöz 1 evőkanál sót teszünk - nem kell több ennél - 5 kilo­grammonként 1 púpos evőkanál tartósí­tószert, 1 kávéskanál citrom-, vagy bor­kősavat teszünk bele és jól elkeverjük, hűvös helyre tesszük, s néhányszor megkeverjük. Másnap literes, patentzá- ras üvegekbe - színültig - töltjük, kissé ütögessük meg és töltsünk még rá a sa­ját levéből, majd zárjuk le az üvegeket. Jobb mint a boltban vásárolt konzerv, vagy mirelit. Megjegyzem, hogy ezektől a kis mennyiségű tartósítószerektől és bor­kéntől nem kell tartani, hogy ártalmas, hisz nem érződik a befőtteken. Az így el­készített zöldségfélékből igen gyorsan készíthetünk változatos ételeket, de fel­tétlenül szükséges még hozzá a kiegé­szítő ízesítés, amelyet télen szárított zöldségekkel pótolunk. Szárított kapor-, petrezselyem-, zellerlevél A szárított zöldségeknél az a lényeg, hogy gyorsan száradjanak. A kapor- és petrezselyemlevelet szárától megtisztít­juk, megmossuk és abroszra, vagy konyharuhára kiterítjük - nem túl vasta­gon -, napon, majd félárnyékban meg­szárítjuk. A gyors szárításkor megtartja színét, illatát, aromáját. Ha teljesen meg­száradt (kb. 3 nap szükséges ehhez), patentzáras üvegekbe töltjük. ősszel, mikor a gyökérzöldséget fel­szedjük, a petrezselyem és zeller levelét ismét száríthatjuk a fentiek szerint, csak nem napon, hanem radiátoron, vagy ki­csi csomókat kötünk és száraz, szellős helyen felfüggesztjük úgy, hogy ne érjen hozzá semmihez. A gyökérzöldséget pedig érdemes alaposan átválogatni és csak a teljesen hibátlanokat tároljuk pincében száraz homokban, mert így biztosabban eltart­hatjuk, akár az új zöldségekig. Váloga­tás után a többit tisztítsuk meg és alapos mosás után szeleteljük karikára és ra­diátorokra terített konyharuhán szárít­suk meg. Ahol nincs radiátor, a cserépkályha tetején, vagy sütőlemezre rakva olaj­kályha tetején (takaréklángon) szárítsuk meg. Sütőbe ne tegyük be soha! Az így készített zöldségféléket tegyük patent­záras üvegekbe és az üveget kívülről borítsuk be alufóliával, hogy a szép szí­nét megtartsa. Ugyanúgy használjuk, mint a friss zöldséget, a forró vízben teljesen vissza­nyeri eredeti formáját. Tulajdonképpen nem sok az eltérés a különböző konzer- válási eljárások között, csak néhány jó ötlet teszi egyszerűbbé és könnyebbé a velejáró munkákat, nem beszélve az idő rövidítésről, amit sikerül elérni jó mód­szerekkel, így nem kell, hogy a háziasz- szony a konyha rabja legyen. A szemtelen gyermek A serdülő gyermekre a leggyakoribb panasz, hogy szem­telen. Visszabeszél a felnőtteknek, és ha figyelmeztetik vala­mire, a vállát rángatja vagy ajkát biggyeszti. Olykor csak bi­zonyos személyekkel szemben szemtelen: az anyjával vagy az apjával, esetleg a tanáraival, a ház barátaival, a házbe­liekkel; de van úgy, hogy minden felnőttel pimasz módon vi­selkedik. A felnőtteket rendkívüli mértékben ki tudja hozni a sodrából a szemtelenkedő kamasz. Jogosan ingerli őket a tiszteletlen hangnem és viselkedés. A baj itt kezdődik. Az első figyelmeztetéseket újabbak kö­vetik, mind emeltebb hangnemben. A felnőtt minden szavá­ból kitűnik, egész viselkedéséről, minden egyes gesztusáról lerí, hogy sikerült őt alaposan felbosszantani. Egy felnőtt pe­dig, akit elfogott a pulykaméreg, meglehetősen komikus látvány egy tizenéves fiatal szemében, már csak azért is, mert teljesen egyértelmű számára, hogy tehetetlen vele szemben. A vélt helyzeti előny pedig a kamaszt további, újabb pimaszkodásra ingerli. Bármit tesz is a felnőtt, ilyen esetekben a gyerek marad a győztes. Látszólag. Ugyanis, különösen ilyen feszült helyzetben, kevesen tudatosítják magukban, hogy a pubertáskori szem­telenség hátterében a változásban lévő gyermek bizonyta­lansága húzódik meg. Már nem kisgyerek, de még nem fel­nőtt. Nem tudja, hogyan viselkedjék. Felnőtteskedni szeret­ne, használni a felnőttektől ellesett magatartásmintákat. A kamasz retteg attól, hogy gyereknek nézik, ezért hát mindent „bedob”, amivel a felnőttség látszatát keltheti. Szellemes- kedni akar, de sokszor buta tréfa lesz a humorosnak szánt megjegyzésből. Eszét, tudását szeretné fitogtatni, ám sajnos gyakran otrombaságokat mond. Legtöbbször ő maga sem érti, miért marad el a várt kedvező fogadtatás, az elismerés, az egyenrangú félnek kijáró baráti gesztus, a hahota és az elragadtatás a felnőttek részéről. Ha rápirítanak ilyenkor, még jobban zavarba jön, elbizonytalanpdik. S hogy zavarát leplezze, újabb sületlenséget eszel ki. így alakul ki a rossz kör. Sajnos éppen a felnőttek példája nyomán válik pimasszá a serdülő gyermek. Nem csodálnivaló, hogy az a kamasz, aki nap mint nap azt tapasztalja, hogy szülei tiszteletlenül beszélnek egy-egy hozzátartozóról, ismerősről vagy barát­ról, maga is elszemtelenedik az illetővel szemben. A szülők gyakorta - akarva-akaratlanul - saját maguk ne­velnek visszaszájaló, feleselő gyermeket fiukból lányukból. Az a gyermek, akit kisebb korában nem hallgattak végig a szülei, akit minduntalan félbeszakítottak, akibe örökösen beléfojtották a szót, most felcseperedve könnyen válik nagyszájúvá. Természetesen elsősorban azokkal, akiket gyengének érez arra, hogy elnémítsák. Hasonló eredményre vezet, ha a szülő nyakra-főre ké­nyezteti a gyerekét. Ha egy gyerek megszokja, hogy kezdet­től fogva örökösen ajnározzák, dicsérik, állandóan szere­peltetik, másokkal szemben leereszkedövé és nagyképűvé válik. Miért is ne?! Hiszen hányszor hallotta, hogy ő mennyi­vel szebb, tehetségesebb és ügyesebb a társainál! Hátha még a szülők le sem intik, sőt... Gyakran tapasztal­juk utcán, közlekedési eszközön, hogy a szülők szinte da­gadnak a büszkeségtől, ha gyermekük „odamond” valaki­nek; ők hahotáznak a leghangosabban gorombaságai, csipkelődései hallatán. Ők maguk nyomják le a villamoson vagy az autóbuszon a legelső ülőhelyre, s kelnek védelmére, ha valaki figyelmezteti: adná már át a helyét az idősebbek­nek. Az így nevelt gyermek kritikátlanná, erőszakossá, szemtelenné válik. Ha a szülő maga tolja előre őt a sorba, akkor is tolakodni fog, ha nem érzi maga mellett az oltalmazó és a jogait képvi­selő szülőt. Igen ám, csakhogy a szülők elfelejtik, hogy a fel­serdült gyermek velük szemben is mindenáron ki akarja majd követelni vélt vagy valódi jogait. És akkor már késő bá­nat, nemigen találnak módot arra, hogy elszemtelenedett, erőszakos gyermeküket lefegyverezzék. A szemtelenség első jelzése az, ha a gyerek nyíltan meg­tagad valamit, amit a szülők kérnek tőle. Ne hagyjuk a dolgot annyiban, hogy sebaj, majd legközelebb... Ne erőszakos­kodjunk, de legyünk állhatatosak, s tartsunk ki kérésünk mellett. Ha idejekorán megpróbáljuk visszafogni őt, nem lesz ideje megtanulni azokat a módszereket, amelyekkel mindig elérheti, hogy minden úgy történjék, ahogyan azt ő akarja. Elvárható, hogy a szülő mindig úgy viselkedjék a gyerek előtt, ahogyan azt tőle is látni szeretné. Mert az „amit szabad Jupiternek...” nevelői gyakorlat a tapasztalatok szerint nem hatékony. A serdülő számára, aki mindenáron felnőttnek szeretne látszani, csak olaj a tűzre, ha arra hivatkozunk, hogy amit szabad a felnőttnek, azt nem szabad a gyermek­nek DR. FLAMM ZSUZSA N > SZABADIDŐ ❖ A hét vége sportműsora Péntek Tömegsport: Szekszárdon a városi sporttelepen 14 órától Vili. Országos Igazságügyi Sportnapok. Szombat Kézilabda: Az NB ll-ben: Pécsi Ba­romfi - Hőgyészi HSC 10.30 óra. Előké­születi mérkőzés: Fadd öregfiúk-Faddi TSZ SK 17 óra. Labdarúgás: NB-s serdülő- és ifibaj­nokság: Szekszárdi Dózsa-Videoton (egy időben két pályán) 10 óra. Öregfiúk mérkőzés: Bonyhád-Báta 17 óra. Tömegsport: Szekszárdon 9 órától folytatódnak a Vili. Országos Igazság­ügyi Sportnapok versenyei. Vasárnap Kézilabda: Az NB l/B-ben: Szolnok- Dunaföldvár 16.30 óra. Tömegsport: Szekszárdon 8 órától folytatódnak a VII. Országos Igazság­ügyi Sportnapok versenyei. Labdarúgás NB II.: Szekszárd-Nagykanizsa 17 óra. NB III.: Boglárlelle-Dombóvári Vasas, Dunaföldvár-Honvéd Táncsics SE, Nagykanizsa-Bonyhád, DVMSE-Máza- szászvár, Siklós-Paksi SE, Atomerőmű SE-Sellye 16.30. Megyei bajnokság: Nagymányok- Bátaszék (dr. Berta), Aparhant-Döbrö- köz (Niki), Fadd-Gerjen (Ódor), Simon- tornya-TÁÉV SK (Dörnyei), Tevel-lreg- szemcse (Lubastyik), Hőgyész-Pálfa (Kleiber), Tamási-Kakasd (Sajgó), Ozo- ra-Kisdorog (Osztermajer) 16.30. Körzeti bajnokság: Kajdacs-Tolna- némedi (Farkas), Paks ll.-Németkér (Kiss), Pusztahencse-Bölcske (Hor­váth), Dunaszentgyörgy-Györköny (ifj. Makai), Madocsa-Nagydorog (Nyitrai), Bogyiszló-Kölesd (Hegyi), Izmény-Tol- na (Szabó), Alsónána-Zomba (Dárdai), Tengelic-Öcsény (Benke), Középhíd- vég-Györe (Deák), Cikó-Sióagárd (Bogdán), Báta-Harc (Baka), Kéty- Bonyhádvarasd (Pál), Kaposszekcső- Szakály (Dékány), Gyönk-Závod (Sán­dor), Attala-Tamási II. (Bóna), Kocsola- Nak (dr. Salamon), Dalmand-Kisvejke (Varga) 16.30 óra. Kertbarátok A paprikaállományokat továbbra is fertőzheti az alternáriás termésrothadás gomba kórokozója (Alternaria tenuis) és kedvezővé vált az időjárás a baktériu­mos lágyrothadás kórokozójának is (Pseudomonas syringae), amely első­sorban az érésben lévő fűszerpaprika­állományok termését fertőzi. A két kór­okozó meghatározása és elkülönítése a vegyszeres beavatkozás szempontjá­ból igen fontos, és a hüvelyeken megje­lenő tünetek alapján lehetséges is. Alternáriás fertőzöttség esetén a ter­més falán nagyjából kör alakú és be­süppedő, világosbarna színű foltok ke­letkeznek. A foltok felszínén később sö­tétbarna bársonyos bevonat jelenik meg, amely a gomba szaporító képletei­nek a tömegét tartalmazza. A fertőzött bogyók csapadékosabb időjárás ese­tén elrothadnak, szárazabb időjárás esetén pedig összezsugorodnak, töpö­rödötté válnak. A baktériumos lágyrothadás kóroko­zója sebzéseken és sérüléseken ke­resztül fertőzi a hüvelyeket, de behatol­hat a rosszul zárult, vagy nedves időben fellazuló csészelevelek alatt is. A fertő­zött termésen világosbarna és hosszanti foltok keletkeznek, amelyek később az egész termést beborítják. A baktériumos fertőzöttségre jellemző még, hogy csak a belső húsos részek és a magház rot­had el, a bogyók héja, az epidermisz mindig épségben marad. A védekezési lehetőségek ismerteté­se előtt meg kell említeni még azt is, hogy egy tövön belül és egy időben mindkét kórokozó előfordulhat és fer­tőzhet. Fontos tudni azt is, hogy a gom­ba kórokozóval szemben lényeges sze­repe van a megelőző védekezésnek is, a baktérium elleni védekezést viszont ak­kor kell elvégezni, ha az első tünetek megjelentek. A baktériumos lágyrothadás kóroko­zója ellen a Kasumin 2 L speciális bakte­riad készítmény felhasználását javasol­juk, amely réztartalmú készítményekkel és egyes levéltrágyákkal (pl. Volldün- ger) nem keverhető. Keverhető viszont az alternáriás termésrothadás kóroko­zójával szemben igen hatékony Rovral gombaölő szerrel, valamint egyéb szer­ves hatóanyagú gombaölő szerekkel is, pl. Orthocid 50 WP, Zineb és Dithane M- 45. A gombás eredetű lágyrothadás el­len külön menetben felhasználható még réztartalmú készítmény is, amelyet azonban célszerű szerrotációban, vagy­is a már említett szerves hatóanyagú gombaölő szerekkel váltakozva alkal­mazni. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Az időjárásbíró- Nem tudod véletle­nül, miért ilyen szomorú az idő? - kérdezte leverten Hamar Hümér tavaly-tündér.- Úgy érted, hogy miért esik? - érdek­lődött Kackiás Kázmér.- Nem tudom, de azt nem, miért érez­zük szomorúnak az időt.- Talán azért, mert nem süt a nap - töprengett a kirakel-mester.- Lehet, de télen sem süt és mégsem mondjuk, hogy szomorú...- Biztosan a hangulatunk rosszabb, azért gondoljuk.- Ez igaz, de most meg azt nem tudom, mi volt előbb: az idő lett szomorú s attól én vagy fordítva?- Ezt utólag nehéz eldönteni. Lehet, hogy egyszerre kezdett el esni és lettünk szomorúak.- Szóval te is szomorú vagy?- Igen és nem tudom mióta. Amikor a szárazság után végre esni kezdett, ak­kor még örültem is neki, hogy végre fel­frissül a levegő, most pedig már inkább szomorú vagyok.- Nem lehetne azt megcsinálni, hogy mindig jó idő legyen, csak néha essen egy kis eső, akkor, amikor kell?- Nehéz lenne eldönteni, kinek mi a jó idő. A növényeknek eső, a nyaralóknak napsütés kellene. Ki tegyen igazságot?- Majd teszek én. Én leszek az időjá­rásbíró, jó?- Járásbíróról már hallottam, de időjá­rásbíró, az milyen?- Egyszerű: ő dönti el, mikor milyen idő legyen- És biztos, hogy mindig jól döntene?- Miért, az biztos, hogy azTgazi bíró mindig jól dönt?- Igazad van, nem biztos, de azért mindig igyekszik...- Igyekezni én is igyekeznék, abban nem lenne hiba.- Jó, tegyük fel, hogy te vagy az időjá­rásbíró. Mit tennél?- Ha például a csapatom játszana a fo­ciban és éppen vesztésre állna, akkor egy jó nagy esőt zúdítanék a nyakuk kö­zé...- Attól aztán jobban játszanának?- Nem, de félbeszakadna a mérkőzés legközelebbre pedig összeszedhetnék magukat.- Az is lehet, hogyha ilyesmire paza­rolnád az esődet, egyszercsak elfogyna, nem jutna a növényeknek. Mit tennél ak­kor?- Későbbre halasztanám az időjárás- bírói tárgyalást.- Jó, jó, de a növények nem mindig tudnak várni.- Akkor rábeszélném őket, hogy ter­messzenek rózsát.- Miért éppen rózsát?- Mert azt a türelem termi, s ha ők ter­mesztik, biztosan tudnának várni is. Persze, lehet, hogy megtanulok esőt varázsolni.- Azért, hogy megnőjenek a gyere­kek?- Én úgy tudtam, hogy a gyerekek a sok tejtől, gyümölcstől nőnek...- Igaz, de azt szokták mondani, arra, aki nagyon magas, hogy biztosan sokat állt az esőn.- Én sokat nőttem ezen a nyáron, de még szeretnék. Mi lenne, ha állnék egy kicsit az esőn?- Akkor náthával kezdhetnéd az isko­lát. Az ám! Megvan már mindened? Tás­ka, füzet, ceruzák?- Ajaj, ne is emlegesd, már álmodtam is velük. Minden megvan, csak egy dolog veszett el.- Elveszett? Micsoda?- Hát a szép nyári szabadság. Talán ezért is olyan szomorú az idő, mert azt si­ratja - gondolkodott el Hamar Hümér.- És te, mint időjárásbíró, hagyod ezt? - kérdezte mosolyogva Kackiás Kázmér.- Mit tehetek mást? Legföljebb csak azt, hogyha túl sokáig tart majd az évnyi­tó, akkor szerzek egy kis esőt és aztán...- És akkor már csak abban lehet re­ménykedni, hogy az igazgató bácsi nem akar már nőni. MESEMONDÓ KACKIÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom