Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

1988. augusztus 26. I^épCuság 3 Megyei adatbank létrehozását tervezik Számítógépet a könyökvédő helyett! Új nyelvet kelt tanulni a közigazgatásban j Nemcsak idejétmúlt, de túl drága do­log is század eleji módszerekkel ellátni a közigazgatás szerteágazó teendőit, ko­runkban meggyarapodott feladatkörét. Gondoljunk csak az egymást átfedő te­vékenységekre, azonos nyilvántartások­ra, különböző szinteken egyazon terüle­tekre vonatkozó statisztikákra, kimutatá­sokra és az azonos tárgyban megírt je­lentésekre... Olyan tanácsi szakembe­reknek adnak ezek munkát, akik más, hasznosabb teendőkkel foglalkozhatná­nak, vagy sajnos néhol az is kiderül majd, felesleges munkát végeznek. A moderni­zálás, gépesítés egyik réme, a létszám- leépítés ugyanis nem kerülheti el a taná­csi apparátust sem. Ez azonban egyelőre a jövő képe, ma még egy változó, ha úgy tetszik felkészülési időszakot élnek a közigazgatásban. Igaz, már most is be­számolhatunk jelentős eredményekről az elképzelések, tervek mellett. Már nemcsak a pénzügyben... Talán nem túlzás azt mondani, hogy a számítógép alkalmazása forradalmi vál­tozást hozott a különböző adminisztrá­ciós, nyilvántartási tevékenységekben. Nem véletlen, hogy elsőként éppen min­den gazdálkodó szervezetnél a komoly és aprólékos munkát követelő pénzügyi folyamatok regisztrálására alkalmazták, fogalmazhatunk úgy, hogy ezen a csa­tornán keresztül „lopakodott” be a min­dennapi gyakorlatba. Érthető igényként jelentkezett ezután, hogy a tanácsoknál a rengeteg adminisztráció megkönnyíté­sére és igényes, pontos vezetésére is al­kalmazzák a legújabb technikai eszközö­ket, módszereket. így került sor arra, hogy a megyei taná­cson két évvel ezelőtt megalakították a szervezési és jogi osztály kebelén belül a számítástechnikai csoportot öt fővel és kiépítették a gépparkot. Ez a központ lesz a későbbiek során a megyében működő tanácsokkal az egyik legfontosabb összekötő szál, ha úgy tetszik, egy rend­szer szíve. Alkotórészei egy nagyobb tel­jesítményű megamini SZM 14-20-as számítógép, nyolc kisebb teherbíróké­pességű IBM PC XT, egy NOVEL hálózat oktatórendszerként és hét Commodore 64 computer. Ezenkívül valamennyi vá­rosban és a hét megyei irányítású nagy­községben felhasználják a számítás- technikát az államigazgatásban, igaz egyelőre szűk körben. A most üzemelő programok közül csak a személyzeti és az útnyilvántartást említ­hetjük, a korszerű információtárolásnak pedig számtalan területe létezhet a taná­csi munkában jelenleg éppen a testületi ülések programjain dolgoznak. A lehető­ség tehát adott. Központi adatbank a megyei tanácson A megyék sorában a középmezőny­ben állunk a számítástechnika alkalma­zását, a gépesítést figyelembe véve, ami mindenképpen egy markáns törekvést, elképzelést igazol. A megyei tanács már­ciusban fogadta el a közigazgatás kor­szerűsítésének, fejlesztésének irányait, amiben természetes helyet kapott a kor­szerű információáramlás és nyilvántar­tás kérdése is. A középtávú koncepció 1991-ig meghatározza a feladatokat, teendőket. Eszerint a jövőben a különbö­ző rendszerek összekapcsolásával egy egységes hálózatot kell létrehozni és a közeljövőben tervezik egy megyei adat­bank megteremtését. Ez nem keveseb­bet jelenthet, minthogy bármelyik ta­nácsról lehívhatók lesznek adatok, infor­mációk, megszűnhetnek a párhuzamos nyilvántartások, ebből a központi „agy­ból” áttekinthetővé válik a megyei köz- igazgatás mázsányi papírhalmok nélkül. A kilátás persze nagyon vonzó és mindjárt hozzá kell tenni, hogy az első lé­pések meg is történtek, hiszen a megyei tanács megvásárolt a KSH-tól és a Bács- Kiskun megyei tanácstól egy szoftvert, amire később az egész információs rendszert építeni lehet. Mindez persze mit sem ér akkor, ha nem valósul meg a legkisebb községben is az egységes nyilvántartási rendszer, fehér foltok maradnak a közigazgatás térképén. Nem szorulhatnak háttérbe a jóval szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró kis tanácsok sem. De ki adja majd erre a pénzt? Néhány helyen a mai gya­korlat szerint kigazdálkodjék, saját erő­ből veszik meg a számítógépet, a töb­bieknek jó lehetőséget teremt a megyei tanács által kiírt pályázat, amelynek so­rán évente három gépet adnak ki a „nyer­teseknek”. Hasonló célt szolgál a most fi­nisében lévő „Gyorsan-egyszerűen- eredményesen” pályázat, ami a tárgyi feltételek mellett már egy kicsit a megvál­tozott szemléletet kéri számon... Hogy ne féljenek a géptől... Ez pedig nem kisebb feladat, mint a gépek beszerzése, az anyagi alap meg­teremtése. És hogy mennyire fontos, jelzi az a tény, hogy nem egy helyen láttuk, megvásárolták a drága berendezést - és nincs aki értene hozzá, használná. No, nem az államigazgatásból való a példa, de figyelmeztetésnek talán helyénvaló. Hiszen nem könnyű megváltoztatni, át­formálni a korábbi és ma is élő bürokrati­kus szemléletet, ami részben jogosan fél a gyorsabb és pontosabb gépektől. Igaz, jórészt beállítottságuk miatt ódzkodnak az idegen eszközöktől... amivel meg kell azonban barátkozni és meg kell tanulni kezelését, használatát. Legalább az adatrögzítést és lehívást tudniuk kell nemcsak a megyei tanács osztályain dolgozóknak, adminisztráto­roknak, de a városi, községi tanácsok munkatársainak is. Hogy valóban hasz­nálni tudják a meglévő adatbázist, infor­mációs tengert. Ez persze hosszabb fo­lyamat és alapképzettséget igényel. Ezért alakítottak meg egy számítógépes oktatóbázist a tengelici oktatási központ­ban, amit regionális központnak szán­nak, és Dél-Dunántúl megyéiből várnak ide tanácsi dolgozókat. Ez egyébként gazdasági társulás formájában fog mű­ködni, az Államigazgatási Számítástech­nikai Szolgálat, a Belügyminisztérium és az oktatási központ közösen szervezi majd a tanfolyamokat. * Ha nem is új nyelvet, de új szemléletet kell tehát tanulni a közigazgatásban, ami végeredményben valamennyiünk javát, bennünket, állampolgárokat szolgál. TAKÁCS ZSUZSA Jó ellátást ígérnek vetőmagból A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári területi központja három megye ellátásáért felelős. Je­lenleg a jövő évi vetőmagalap betá­rolása folyik. Eddig 11766 tonna ér­kezett be, melynek zöme borsó. A vetőmagként való elkészítést két mű­szakban végzik, összesen 52 félesé­get kell tárolniuk, amiből egy szem sem kerülhet a másikba. Tolna, Somogy és Baranya me­gyékben a nemesített fémzárolt őszi búza vetőmagból a területen lévő gazdaságok 19-30 ezer tonnát vet­tek igénybe. Ez a tavalyi évhez ha­sonlóan csökkenő tendenciát mutat. Tolna megyében a tavalyi 7500 ton­nával szemben jelenleg 5000 tonna az igény.- A tsz-ek ugyanis pénzhiányra hi­vatkoznak és nagy a veszély, hogy a saját maguk által előállított vetőma­got is el akarják vetni, ami károsan hathat a jövő évi termés minőségére - tájékoztat Szakái László igazgató. Megyénkben a KSZE-vel megol­dottuk az ömlesztett kiszállítást, ed­dig 2800 tonnát szállítottunk így. Igen jó minősítést kaptak a GK Szőke és a GK István nevű búzafajták, mégsem viszik őket, még 400-400 tonna áll rendelkezésre. Lakossági vetőmagellátással Tol­na megyében 124 bolt foglalkozik. A kiskerttulajdonosoknak nem kell tar­taniuk hiánytól, mivel minden van. Át­telelő borsóból a hiányzó mennyisé­get francia importból szerezték be. Velőborsók szeptembertől várha­tók a boltokban. Az egységáras cso­magoknak ugyan nőtt az áruk, 4 fo­rintról 6 forintra, de nőtt a mennyisé­gük is, valamint 2 éves szavatosság­gal árulják őket. Emellett a vásárlók kívánságára a korábbi 250 grammos helyett 100 grammos lesz a legki­sebb magcsomag étkezési babból Szeptemberben megkezdődik az előszállítás ami esetleg a boltosok részéről nem talál kedvező fogadta­tásra, de a vetőmagellátónak a há­rom megye területén 600 boltot kell ellátnia. így, amelyik bolt szeptember 1-jétöl december 31-ig átveszi és ki is fizeti a vetőmagot, azok 2 százalék kedvezményt kapnak a teljes vétel­árból, ami kompenzálja a tárolási költséget. A szakmai hozzáértésről Szakái László elmondja, hogy ez sajnos nem mindenhol van meg, így sok­szor előfordul, hogy többet rendel­nek, mint amire igény van. Pedig ez népgazdasági érdek is, mivel ha visszáru keletkezik, akkor azt nekik el kell égetni. Az idén 734 ezer forint érték vetőmagot kellettígy megsemmisíteni.-he­A letelepedési alap két hónapja A Minisztertanács júniusban kelt ren­deleté nyomán csaknem két hónapja áll a tanácsok rendelkezésére a kormány letelepedési alapja, amelyet a hosszab ideig Magyarországon tartózkodó külföl­diek pénzügyi támogatására, társadalmi beilleszkedésük segítésére hoztak létre. A rendeletnek megfelelően állami for­rásokból 300 millió forintot fordítanak a hazánkban letelepülni szándékozók tá­mogatására. Ezt az összeget kiegészítik az alap javára átutalt lakossági felajánlá­sok, magán- és jogi személyek befizeté­sei. Az így felajánlott összeg közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül, és az adóalapból levonható. A számla megnyi­tása óta eltelt szűk két hónap alatt mint­egy 720 ezer forint gyűlt össze ily módon a lakosság, a különféle kollektívák, illetve a vállalatok felajánlásaiból. A letelepedési alapból július 30-ig mintegy 13 millió 360 ezer forintot „hívtak le” a tanácsok a letelepülni szándékozó külföldi állampolgároknak kifizetett tá­mogatásaik finanszírozására. Többek között ebből fedezik a letelepülök egész­ségügyi és szociális ellátását, gyerme­keik óvodai, iskolai elhelyezését, illetve átmeneti szállások létrehozását, fenntar­tását. A magán- és a jogi személyek hozzájá­rulásaikat az OTP V. kerületi fiókja 13016-9 számú, Letelepedési Alap elne­vezésű csekkszámlára fizethetik be. Elkészült a kokszolóblokk A Dunai Vasmű lll-as számú kokszolóblokkja felépült, teljes kapacitással üzemel a 9,5 mil­liárd forintos nagyberuházás. Könyvterjesztői kedvezmény A vidéki városokban, településeken oktató pedagógusok, illetve a vidéki felsőfokú tanintézetek nappali tagozatos hallgatói szeptember elsejétől 10 százalékos kedvez­ménnyel vásárolhatnak a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban, ha tagként be­lépnek a vállalat által létrehozott Alma Mater Körbe. E könyvesboltokban minden könyv készpénzes vásárlásakor megkaphatják a kedvezményt. „Az érdekek kompromisszumos megoldására kell törekedni” InlÉRfű a vegyipari szaksáécvezet főtitkárával A tegnap délelőttöt Tolna megyében töltötte Főcze Lajos, a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtitkára. Szek- szárdon találkozott Péti Imrével, az SZMT vezető titkárával, majd a BVK-ba látoga­tott. Tekintettel a szakszervezetek meg­növekedett felelősségére, s a szerdán végétért pécsi bányászsztrájkra, minde­nekelőtt azt kérdeztük: A vegyiparban dolgozók fölvetették-e ugyanazokat a problémákat, amelyek most a pécsi bá­nyászsztrájknál fölmerültek: nevezete­sen, hogy az adózás miatt nem érdemes sokat dolgozni.- Igen, az úgynevezett elgondolások vitájában igen gyakran felvetődött, hogy az adórendszer nem jó, nem ösztönöz a teljesítmény növelésére, vagyis nem ér­demes többletmunkát vállalni. Az adó tel­jesítményvisszafogó erejét nem tartjuk jónak, és így egyezik a véleményünk a bányász-szakszervezetével. Az adó­rendszer módosításánál jó lenne, ha az egyéves tapasztalatok alapján felülvizs­gálnák, hogy mi az, ami a deklarált cél­jaink ellen hat. Mert az teljesen világos, hogy valós teljesítményhez valós össze­gek járuljanak. I- Érkeztek-e jelzések a vegyipari szakszervezethez, hogy munkabe­szüntetésre készülnek valamelyik ha­zai vegyipari üzemben?- Nem, sehonnan nem érkezett ilyen jelzés hozzánk. Sok helyütt beszéltek már a sztrájkról, de nem úgy, hogy sztráj­kolni is akarnak. A dolgozók miközben sürgetik a sztrájkjogot, fölvetik azt is, hogy mi az eredménye a sztrájknak és mekkora a termeléskiesésből származó veszteség. Az érdekek kompromisszu­mos megoldására kell törekednünk, de ezt nem hebehurgya módon, hanem meggondoltan kell tenni. I- Ha munkabeszüntetésre kerülne sor, mit tenne a szakszervezet, ho­gyan képviselné a dolgozók érdekeit?- Ezt előre megmondani és kiszámítani nem lehet. Mindig az adott helyzetben, esetenként kell eldönteni, hogy melyik a legcélravezetőbb út. Most itt a pécsi bá­nyászsztrájknál a bányász-szakszerve­zet és a dolgozók törekvése teljesen megegyezett. Erre a kérdésre tehát nem tudok pontosan választ adni önnek. I- Mit tart ma ön a tagság legna­gyobb gondjának?- Azt, hogy a vállalatok többsége vi­szonylag tisztességes kereseti lehetősé­get tud biztosítani a dolgozóknak, ugyan­akkor a dolgozók életkörülményei, élet- színvonaluk ezzel párhuzamosan roha­mosan romlik. Tehát lényegében kettős énjük van: amit a vállalat megtehet meg is teszi, viszont a dolgozók reszketnek a hétfőtől, amikor is az egymásután bekö­vetkezett áremelkedésekről értesülnek. Az áremelkedés állandó, és igen nagy gond, holott világosan tudta mindenki, hogy a fogyasztás visszafogására sor kerül. Ezt egy határig még elviselik az emberek, de úgy érezzük, hogy elérkez­tünk ehhez a határhoz. Az idegesség, a bizonytalanság a legjellemzőbb a dolgo­zók körében. I- Mit tehet a szakszervezet az állás nélkül maradt dolgozókért?- A vegyipari vállalatoknál nincsenek foglalkoztatási gondok, ez egy igen haté­kony iparág. Kis létszámmal, korszerű berendezésekkel, magas automatizálási fokkal rendelkező gépekkel dolgozunk. A természetes létszámcsökkenés a jel­lemző, leépítésre csupán Kazincbarci­kán és a Taurusnál került sor. Nem volt különösebb gond ezzel, a vállalati közvé­lemény egyetértett a döntéssel, hisz „pe­remembereket” küldtek el, azokat, akik­kel senki sem dolgozott együtt szívesen. A munkanélküli segély bevezetésére jó néhány kezdeményezés van kibontako­zóban, kísérletképpen például vállalati eszközökből próbálják megoldani a vég- kielégítés rendszerét. A munkanélküli­ség nehezen elfogadható élethelyzet, kü­lönösen ha a pályakezdőkről van szó, azokról, akik még azt sem tudják, hogy mi a munka. I- Hány főállású munkatárs dolgozik a vegyipari szakszervezetnél?- A politikai munkatársak létszáma ve­lem együtt 19 és ugyanennyi az admi­nisztratív és a technikai dolgozók létszá­ma. D. VARGA MÁRTA Konténerbe rakják a beérkező zöldborsó vetőmagot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom