Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-19 / 198. szám
1988. augusztus 19. NÉPÚJSÁG 5 )N ♦ SZABADIDŐ ♦ A zene az ember életében A hét vége sportműsora Platón írta: „Semmi sem hatol be olyan mélyen a lélekbe, mint a ritmus és a dallam: megragadja, felékesíti és megnemesíti a lelket”. Réges-régi történetek, legendák és mesék tanúskodnak arról, hogy a zene milyen jelentős szerepet töltött be az emberek életében, s milyen mélyen érintette őket. Odüsszeusz találkozása a zene varázsával kalandjai során, Homérosz örökbecsű eposzából közismert: a hős erős kötelekkel kötözte magát hajója árbocához, nehogy a szirének csábító éneke pusztulását okozza. Vagy ki ne hallott volna Orfeuszról, aki lantjának szavával megszelídítette a vadállatokat, sőt legyőzte az alvilági hatalmakat. A zene hatalma mindennapjainkat is át meg átszövi, a rádióban, a lemezekről és a magnetofon-kazettákról felhangzó muzsika lelkesítő vagy éppen elandalító hatása alól aligha vonhatjuk ki magunkat. Jó aláfestője a csendes családi beszélgetéseknek. Számos zenerajongó próbált véleményt mondani e muzsika kiváltotta érzéseiről. Elmondásuk szerint a zene hallgatása közben olykor meg- borzonganak, gyomruk tájékán furcsa biszergést éreznek, szívdobogásuk ritmusa is megváltozik, sajátos jókedv vagy melankolikus hangulat vesz rajtuk erőt. Vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az emberi test működésének a zene - a ritmus és melódia - kiváltotta változásai mérőműszerekkel is kimutathatók: a kísérleti személyeknek valóban más lett a vérnyomása, a szív- és légzésritmusa; bővebbé vált a verejték kiválasztása, s változások következtek be izmaik tónusában. A zene a felfokozott érzelmek fizikai kísérőjelenségeire jellemző változásokat idéz elő a vegetatív idegrendszerben. Az elmondottak alapján joggal hihetnénk, hogy a muzsika hangjai elsősorban örömet, kellemes hangulatot, vidámságot, egyszóval pozitív érzelmeket váltanak ki az emberekből. Ennek azonban több tapasztalat is ellentmondani látszik. Egy ősi kínai mese például arról regél, hogy létezik egy dallam, amely pusztulást és veszedelmet támaszt, ^mikor felhangzik. Egy kétkedő fejedelem ráparancsolt zenészeire, szólaltassák meg a vészes dallamot. Amint ez felhangzott, mennydörgés közepette összeomlottak az épületek, vad vihar söpört évgig a tájon, és néhány nap múltán keserves kínok között meghalt maga a fejedelem is. Visszatérve a valósághoz: tény, hogy bizonyos emberek bizonyos dallamok hallatán verejtékezni, reszketni kezdenek, némelyeknél a zene hallgatása görcsös rohamot vált ki. Ezt a jelenséget nevezzük muziko-epilepsziának. Elektromos agyvizsgálattal (EEG) azt is sikerült megállapítani, hogy a zene milyen módon hat a muziko-epilepsziások agyműködésére. Bizonyos hangszerek hangjára, vagy egy adott melódiára a halán- téki lebenyről úgynevezett tüske-hullámot tudtak elvezetni, amely megfelel az epilepsziásoknál gyakran fellépő, sajátos agyi elektromos tevékenységnek. A roham a halántéki lebeny izgalmával kezdődik, majd ez az izgalom kiterjed az egész agyvelőre. Miután eléri a kéreg alatti, mélyebb részeket, mégpedig éppen azokat a területeket, amelyek érzelmeink színezetét adják, a zene kiváltotta muziko-epilepsziás rohamot heves érzelmi élmények kísérik. Aszklepiadész ókori görög orvos ismerte fel először a zene gyógyító hatását. Elsősorban a lelki élet zavaraiban szenvedő emberek számára javasolt zeneterápiát, felismerve a zene és az érzelmi élet közötti összefüggéseket. A későbbiekben több ideggyógyász kisérelt meg nyomott kedélyállapotú, depresz- sziós betegén frissítő, vidám muzsikával segíteni, míg a túlságosan feszült idegállapotban levő betegeik számára kellemes, lágy zenét szolgáltattak. Ám nem csupán a pszichoterápia segédeszközeként, a hangulati életben bekövetkezett zavarok gyógyítására alkalmazzák napjainkban a zenét, hanem fájdalom- csillapításra, vagy műtéti beavatkozások előtt a beteg megnyugtatására is. Több orvos megfigyelése szerint ma már bizonyos, hogy ha sikerült megtalálni a beteg számára legmegfelelőbb dallamokat, fájdalomérzékenységük mintegy a felére csökken, s számottevően enyhülnek ideges panaszaik. A zene fájdalomcsillapító hatását többen is azzal magyarázzák, hogy a zene hallgatása, a dallam figyelemmel kisérése annyira igénybe veszi az agykérget, hogy az kevéssé hozzáférhetővé válik más ingerek számára. Több nyugati országban, elsősorban az Egyesült Államokban a zene gyógyító, megnyugtató, oldó hatását nemcsak klinikákon, kórházakban, pszichoterápiás intézményekben élvezhetik a betegek. A mindenben üzletet sejtő híradástechnikai társaságok már évekkel ezelőtt piacra dobtak olyan magnetofonkazettákat és lemezeket, amelyekről altató vagy idegnyugtató hatású zeneszámok, zsongltó hangeffektusok játszhatók le. A kopogó esőcseppek zaját, a hullámverés hangját, a természet neszeit rögzítő hangszalagok éppen úgy megtalálhatók közöttük, akár az andalító, divatos slágerek, vagy az altatószereket pótló, álomba ringató kazetták, lemezek. F. Zs. Péntek Kézilabda: Az NB l/B-ben: Dunaföld- vár-Komló 17 óra. Az NB ll-ben: Hő- gyész-MÁV Előre 18 óra. Kosárlabda: Bonyhádon a városi tornacsarnokban 8.30 órától XI. Botond Kupa. Dombóvárott 17 órakor DVMSE- Wisla-Krakov barátságos nemzetközi mérkőzés 17 órakor. Lovassport: Tamásiban 9 órától a XXV. nemzetközi meghívásos verseny és országos ifjúsági ugróbajnokság. Szombat Kosárlabda: Bonyhádon 8 órától folytatódik a XI. Botond Kupa női torna. Lovassport: Tamásiban 9 órakor folytatódik a XXV. nemzetközi meghívásos verseny és országos ifjúsági ugróbajnokság. Vasárnap Kosárlabda: Bonyhádon 8.30 órától folytatódik a XI. Botond Kupa női torna. Lovassport: Tamásiban 9 órától folyKertbarátok A hosszabb ideje tartó igen meleg és csapadékban szegény időjárás negatív hatásait a szőlőültetvényekben is tapasztalhatjuk. Vízhiány következtében a tápanyagfelvétel lelassult, amely elsősorban a bogyók nem kielégítő fejlődésében nyilvánul meg. A meteorológiai előrejelzések szerint a közeljövőben némileg hűvösebb és csapadékosabb időjárás várható. A hosszan tartó szárazság után érkező csapadék hatására megindul a bogyók intenzív fejlődése, amelyet a bogyóhéj több érzékeny fajtánál nem tud követni és felreped. Az így keletkezett nyílt sebek utat nyitnak két fürtrothadást okozó sebparazita gombának (Botrytis cinerea és Coniella diplodiella), amelyek rövid időn belül tetemes károkat okozhatnak a zsendülés szakaszában levő ültetvényekben. Fel kell készülnünk tehát a nagy valószínűséggel várható veszélyhelyzetre, illetve egy soron kívüli és gyors kémiai beavatkozásra. A kémiai szerek választéka a zsendülési-érési stádiumra eléggé szűkös, ezek közül elsősorban a 7 napos várakozási idejű Rovral felhasztatódik a XXV. nemzetközi meghívásos verseny és az országos ifjúsági ugróbajnokság. Labdarúgás NB II.: Építők SC-Szekszárdi Dózsa 17 óra. NB III.: Bóly-DVMSE, Bonyhád-Mar- cali, Dombóvári Vasas-Dunaföldvár, Atomerőmű SE-Paksi SE 16.30 óra. Megyei bajnokság: Bátaszék-Döbrö- köz (Fritschi), Gerjen-Nagymányok (Dravecz I.), TÁÉV-Aparhant (Sóthy), Iregszemcse-Fadd (Szinger), Pálfa-Si- montornya (Lehel), Kakasd-Tevel (Fehérvári), Kisdorog-Hőgyész (Pauer) 16.30 óra. Körzeti bajnokság: Harc-Kéty (Tölgyesi), Sióagárd-Báta (Antlfinger), Gyö- re-Cikó (Monostori), Ócsény-Közép- hidvég (Kereskes),Zomba-Tegelic (Balázs), Tolna-Alsónána (Anzló), Kö- lesd-lzmény (Tóth), Bonyhádvarasd- Bogyiszló (Dárdai) 16.30 óra. nálását javasoljuk 0,2 százalékos töménységben. Mérlegelés alapján számításba jöhet még a 14 napos várakozási idejű Topsin-M 70 WP is. Elkezdődött és helyenként tömegessé vált az amerikai fehér szövőlepke második nemzedékű lárváinak kelése. Az előzetes vizsgálatok szerint megyénk egész területén erős fertőzöttséggel kell számolni. Az 5/1988. (IV. 26.) MÉM számú rendelet az amerikai fehér szövőlepkét nagy kárral fenyegető veszélyes kártevőnek nyilvánította és az ellenne való védekezést minden termelő és földhasználó számára kötelezővé tette. A fertőzés felszámolására elsősorban a mechanikai védekezést javasoljuk, ami a hernyófészkek rendszeres leszedését és elégetését jelenti. Vegyszeres védekezésre a DeCis 2,5 EC, a Chinetrin 25 EC és a Fendona 2 EC rovalölő szereket javasoljuk. A permetezéseket 8-10 naponként szükséges megismételni. A kártevő elleni védelemben felhasználható még a hosszabb hatástartalmú Bancol 50 WP és a Zolone 35 EC is. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás A márna és homászata Hamar Hümér ideges A Duna közelsége lehetővé és szükségessé teszi, hogy a márnáról, annak horgászatáról is szót ejtsünk. A Dunán kívül a Tiszán és csaknem minden folyóvizünkben megtalálható ez a hal. Horgászati kultúránkban alaptalanul mellőzött ennek a halnak a horgászata, pedig kiváló sporthal, melynek zsákmányul ejtése maradandó élményt nyújt. A márnát mindig ott keressük, ahol a viz a legmélyebb, a folyás a legsebesebb, ahol a kövek, vagy egyéb akadályok után forgós, örvényes. Horgászatát már kora tavasszal elkezdhetjük, ilyenkor a parthoz közeli erős folyásokban kell keresni. Kora tavasztól őszig a viz erősebb lehűléséig a nap minden szakában, még éjszaka is számíthatunk a kapására. Fajlagos tilalmi ideje május 2- től június 15-ig tart. A márna fenéken élő hal, a táplálékát is mindig ott keresi, ebből adódóan eredményesen csak fenékólmos felszerelést használjunk. A bot hosszúsága 3- 3,5 méteres érzékeny hegyű legyen, melyet egy közepes nagyságú jó minőségű peremfutós orsó egészítsen ki 200 méter 0,30-as zsinórral. Nagyon akadá- lyos helyen és ott, ahol nagyobb márnákra számíthatunk, indokolt a 0,40-0,50-es zsinór is, de ez már a távolság elérésének rovására megy. Az akadályos vizen a fenékólmot vékonyabb, könnyen szakadó zsinórra kössük, horgaink és a zsákmány megmentése érdekében. Az akadálymentes vizeken a csúszó ólmos megoldás a célszerűbb. A szerelésre egy, esetleg kettő közepes nagyságú rövidszárú horgot szerelünk, a két horog közötti távolság kb. 40 centiméter legyen. A márna csoportokban élő, sokat mozgó hal, ezért a csalit elöbb-utóbb észreveszik. Csalinak gilisztát, sajtot, kérészt, tüdő- és májdarabokat, esetenként kisebb „csalihalat” használunk. Gilisztánál a vaskosabb, vastagabb féléket válogassuk, hogy a keszegfélék, le ne csipegessék. A sodrás és mélységviszonyok esetében szoktató etetést is alkalmazhatunk, a kapását a botvég 2-3 ütemes meghúzása jelzi. A porcos szájban általában jól ül a horog. Megakasztása után erős húzásokkal igyekszik a fejét a fenék akadályai közé ékelni, esetenként a víz fölé ugrik, hogy a másik pillanatban már ismét a fenéken keressen menedéket. Igen harcos, kiváló sporthal. SZ. L- Hol jártatok, halászok?- Nem ott, hol a vadászok!- És a víz ma mit adott?- Csak mit mindig is szokott!- Fogtatok-e keszeget?- Nem keveset - százhetet!- Hát angolna, harcsa, ponty?- Süllyed tőlük a hajónk!- Főzitek, vagy sütitek?- Eladjuk, ha veszitek, marad úgyis még elég! Teli lesz tepsi, fazék.- Jobb az őzcomb, halászok!- Ilyet csak egy vadász mond, vagy ki hasonló oktond! Mi halat, hálót, horgot becsülünk, s ha van halunk, fütyörészünk s - hallgatunk! KISS BENEDEK- Most hagyjál békén, jó? - kérte Hamar Hümér tavaly-tündér.- Ne haragudj, de én eddig sem zavartalak. Mi bajod van velem? - lepődött meg Kackiás Kázmér kirakel-mester.- Veled? Semmi. De most minden idegesít. Mitől lehet ez?- Gondolod, ha tudnám, nem segítenék rajtad?- Igazad van, de azért elhiszed, ugye, hogy nagyon rossz?- Miért ne hinném? Azt is mondhatnám, magamról tudom...- Jó, jó, de mitől ideges egy gyerek?- Én úgy tudom, ha valaki ideges, akkor mindegy, mi van körülötte, minden bosszantja és ingerli.- Mindenre felkapja a vizet?- Azt azért talán mégsem.- Dehogynem! Hát nem látod, sokan rögtön a plafonon vannak.- Még ilyet sem láttam, azt pedig végképp nem, hogy valaki a vizet kapná fel. Kicsorogna az ujjai közül.- Tudom, hogy érted, amit mondtam, akkor miért mondjam másképp?- Érteni értem, de attól még szépen is mondhatnád.- Éppen most, amikor minden zavar?- Látom, hogy dúlsz-fúlsz, morgolódsz és berzenkedsz, de az nem segít, ha így beszélsz, vagy éppen csúnyákat mondasz.- Honnét tudod, hogy azt is szoktam?- Nem tudom, csak gondoltam. Nagyon elszomorít az is, amikor az utcán megyek és szinte öntik magukból a ronda szavakat a felnőttek és a gyerekek. Azt, hogy dühösek, enélkül is látnám.- Olyan is van, amikor nem dühösek, mégis csúnyán beszélnek. Miért van ez?- Valamikor úgy tanultam, hogy a beszéd annak a tükörképe, aki beszél. Néhány tükörben alig-alig látni az embert...- Hát némelyikre ráférne egy kis csutakolás. Na de ha ideges, akkor is szépen beszéljen valaki?- Ha valaki ideges, az még nem ok arra, hogy szennyezze a környezetét, másokra erőltesse közönséges szavait.- Ez igaz, de mi, gyerekek, nem szólhatunk rá a felnőttekre!- A felnőttekre nem, de egymásra igen. Csak nem kellene azt hinni, hogy attól felnőtt valaki, ha káromkodik.- Pedig az olyan igazi felnőttes...- Azt csak hiszed. Az igazi felnőtt attól is felnőtt, hogy tudja mit beszél és mit csinál.- Miért, aki káromkodik, nem tudja, mit csinál?- De nem ám! Ha egyszer megkérdeznéd, miért mondta ezt vagy azt a ronda szót, nem tudná. Zavarba jönne és meglepődne.- Igazad van, én sem tudtam róla, amíg nem szóltak rám. - Látod most már te is tudón, hogy az a baj, ha hagyják.- Pedig tudod milyen sokan hagyják? A múltkor is láttam egy anyukát meg a kisgyerekét, akinek nem vett meg valamilyen csokit és erre csúnyákat mondott meg hisztlzett. Mindenki csak nézett.- De végül megkapta a csokit?- Hát persze. Pedig, szerintem, akkor legközelebb is ezt fogja csinálni, mert már egyszer bevált.- És te ezen dühöngtél?- Nem, és az az érdekes, hogy most már nem is vagyok dühös - merengett hangosan Hamar Hümér.- Szóval, már nem kell téged békén hagyni? - mosolygott Kackiás Kázmér. - Tulajdonképpen miért voltál ideges?- Miért? Nem is tudom. Biztosan nem is fontos, de azért jó lenne olyan igaziból ügyesen dühös lenni...- Ügyesen dühös? Az meg milyen?- Hát nem tudod? Az, amikor olyan ügyes és dühös valaki, hogy a plafonon van és közben még a vizet is fel tudja kapni.- Majd, ha fagy!- Akkor miért?- Mert ha a víz megfagy, akkor fel lehet kapni, mint hógolyót, ki tudja, addig még nőni is fogsz, lehet hogy a plafonig is tudsz ugrani... MESEMONDÓ KACKIÁS N : SZABADIDŐ ❖
