Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

PANORÁMA 2 NÉPÚJSÁG A történelmi tényeket tisztelni kell A PFSZ Kairóban is bátorítást kapott 1988. augusztus 17. A Szovjetunió levéltáraiban jelenleg is keresik a Ribbentrop német és Molotov szovjet külügyminiszter által 1939. au­gusztus 23-án aláirt megnemtámadási szerződés záradékának eredetijét. Ezt azonban máig sem találták meg, s így nem derült még ki egyértelműen, hogy megállapodott-e Írásban is a két ország az érdekszférák felosztásában - jelentet­te ki kedden egy sajtótájékoztatón Valen- tyin Falin történész, az APN sajtóügynök­ség vezetője. Mint mondta, történész kollégáihoz ha­sonlóan ö is olvasta azt a másolatot, amely az állítólagos záradékról készült, s amelyet nyugati országokban többször közöltek. A tájékoztatón jelen levő tudósok rész­letesen ismertették azokat a vitákat, ame­lyek jelenleg folynak a történészek köré­ben a második világháborúval kapcsola­Tizéves a nemzetiségi televíziózás Ma­gyarországon. 1978. augusztus 16-án - az alkotmány ünnepéhez kapcsolódva - sugárzott először német és szerbhorvát nyelvű műsort az MTV. Az első összeállí­tás a pécsi tv-stúdióban készült, amely azóta is gondozza e két nemzetiség tele­víziós programját. Pár évvel később a szegedi tv-stúdió megkezdte a román és a szlovák nyelvű adásokat. Ily módon a hazánkban élő négy kisebbségi népcso­port mindegyike számára létrejöttek az anyanyelvű televíziózás lehetőségei. A pécsi tv-stúdió egyórás nemzetiségi műsort készített a jubileum alkalmából. A program magyar nyelvű, mégpedig azért, hogy a többségi nemzet tagjai jobban megismerjék a velünk élő kisebbségi népcsoportokat, többet megtudjanak örömeikről és gondjaikról. A pécsi stú­dióban egyébként önálló nemzetiségi szerkesztőség működik, saját munkatár­si gárdával és anyagi eszközökkel. A szerkesztőség sok segítséget kapott és kap a Janus Pannonius Tudományegye­tem német és szerbhorvát nemzetiségi tanszékeitől. Az elmúlt évtized során kialakult a nemzetiségi televíziózás struktúrája. A tos dokumentumokról és tényekről. Még olyan, látszólag régen eldöntött problé­mákat is újra fel kell vetni, mint a háború kezdetének kérdését - mutatott rá Valen- tyin Falin. Miért Lengyelország lerohanását, 1939. szeptember 1-jét tekintjük a hábo­rú első napjának, és miért nem 1939 márciusát, amikor Olaszország lerohan­ta Albániát? Az ilyen kérdések korántsem akadémikusak, ahogyan azt - helytele­nül - több szovjet és külföldi szakember állítja - húzta alá Falin. A történelmi tényeket tisztelni kell, ér­zelmektől mentesen, pusztán a doku­mentumokra hagyatkozva, a rendelke­zésre álló tények elemzése alapján sza­bad ítéletet mondanunk a kor és az akko­ri politika irányítói fölött, mert csak ez biz­tosítja történelemszemléletünk tárgyila­gosságát - hangsúlyozta Valentyin Falin. pécsi és a szegedi tv-stúdió hetente 5-5 perces hírösszefoglalót ad mind a négy nemzetiség nyelvén. Havonta 30-30 per­ces magazinműsorral jelentkezik a szerbhorvát nyelvű Nas ekram, a német nyelvű Unser bildschirm, a román nyelvű Ecranul nostru és a szlovák nyelvű Nasa obrazovka - jelentésük: A mi képer­nyőnk. Negyedévente 50-50 perces do­kumentumfilm foglalkozik a magyaror­szági kisebbségek életével. A nemzetiségi televíziózás megterem­tésével teljessé vált a tömegtájékoztatási eszközök köre a hazánkban élő délszlá­vok, németek, románok és szlovákok számára. Anyanyelven olvashatják a hetilapjai­kat, hallgathatják a rádióműsoraikat és fi­gyelhetik a tévéprogramjaikat. Az orszá­gos tv-adóhálózat útján ugyanis vala­mennyi nemzetiségek lakta településre eljutnak a pécsi és a szegedi stúdió anyanyelvű műsorai. A nézők megismer­ték és megkedvelték az adásokat. Han­got is adtak ennek a véleményüknek a nemzetiségi kongresszusokat előkészítő tanácskozásokon, kifejezve azt az óhaju­kat, hogy szaporítsák a programokat, bő­vítsék a műsoridőt. BUDAPEST - Stadinger István, az Or­szággyűlés elnöke az ausztrál Parlament elnökének meghívására kedden Auszt­ráliába utazott, hogy részt vegyen a par­lament új épületének ünnepélyes átadá­sán. Az eseményen a világ számos or­szágának törvényhozó testületé képvi­selteti magát. Stadinger István ott-tartóz- kodása idején felkeresi a Brisbane-i vi­lágkiállítást is, ahol augusztus 20-án megnyitja a Magyar Nemzeti Napot. MOSZKVA - Az európai leszerelési tárgyalások mandátumáról folytatott bé­csi konzultációkon azért tartanak szüne­tet, hogy a 23 résztvevő ország a mielőb­bi sikeres befejezés érdekében alakítsa álláspontját - mondotta a Krasznaja Zvezda című napilapnak adott nyilatko­zatában Viktor Tatarnyikov vezérőrnagy, a bécsi utótalálkozón résztvevő szovjet küldöttség tagja. - A cél az - jelentette ki -, hogy még az idén megkezdődhesse­nek az átfogó tárgyalások az európai fegyveres erűk és fegyverzetek csökken­téséről. BRÜSSZEL - Az EGK Bizottsága po­zitív választ adott a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Magyarország és Bulgá­ria múlt szerdán eljuttatott kérésére, hogy jöjjön létre diplomáciai kapcsolat köztük és a Közös Piac között - közölte egy EGK-szóvivő kedden. Lengyelor­szág kérését Brüsszel később kapta meg, s ezért azt még viszgálják. Románia pedig nem is folyamodott az EGK-hoz ilyen kéréssel. Nem hoztak döntést Viet­nam és Kuba hasonló kérése ügyében. Az NDK már hétfőn bejelentette a diplo­máciai kapcsolatok felvételét. Az EGK és a KGST júniusban állapodott meg arról, hogy kölcsönösen elismerik egymást. NEW ORLEANS - Látványos körül­mények között vett búcsút párthíveitől Reagan amerikai elnök. Hétfőn este pél­dátlan ünneplés közepette mondott be­szédet a párt elnökjelölő tanácskozáson New Orleansban. A republikánus párti tanácskozáson szerdán választják meg Busht hivatalosan elnökjelöltnek, és csü­törtökön, amikor az új jelölt ismerteti programját, egyúttal elfogadásra beter­jeszti alelnökjelöltjét is. BÉCS - Az osztrák mérnökök kedden nyílt levélben tiltakoztak a romániai falvak lerombolása ellen. Felszólították Alois Mock külügyminisztert és alkancellárt, valamint Románia bécsi nagykövetét, hogy ennek megfelelően járjanak el a bukaresti kormánynál. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet Amman után Kairóban is bátorítást ka­pott a palesztin állam kikiáltásához. Erről Abdullah al-Hurani, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának tagja számolt be hétfőn, miután Ahmed Eszmat Abdel-Megid egyiptomi külügyminiszterrel tárgyalt. Abdullah al-Hurani az egyiptomi kül­ügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: a PFSZ még nem dön­tött véglegesen, hogy önálló állam kikiál­tásával, vagy csak emigráns kormány megalakításával reagál-e arra az új hely­zetre, amelyet Jordánia és Ciszjordánia adminisztratív különválása teremtett. Mindenesetre al-Huranit állítólag biztosí­tották Kairóban, hogy az egyiptomi kor­mány mindkét változatot kész támogatni. A palesztin politikus szavainak rész­ben ellentmond az egyiptomi MENA-hir- ügynökség hétfőn közzétett értesülése. A hírszolgálati iroda szerint a palesztin ve­zetés már döntött, mégpedig a független államiság kinyilvánítása mellett. Mi több, a hírügynökség állítólag rendelkezik is a „függetlenségi okmány” egy példányá­val. Állítólag egy héttel a Palesztin Nem­zeti Tanács (a száműzetésben működő parlament) jövő hónapban esedékes ülése előtt fogják bejelenteni a palesztin állam megalakulását. Az állam területe - egyelőre természetesen csak elvben - az Izrael által megszállt Ciszjordániára és A Romániában „településfejlesztés­nek” nevezett program Ditró környéki megvalósításáról közölt beszámolót a Csíkszeredán megjelenő Hargita című napilap. Az írás szerint az összesen hétezer lel­ket számláló Ditró, Csengellér és Orotva lakosságát a Ditrón épülő új agráripari központban vonják össze. A csengené­nek már be is költöztek a községköz­pontba, eddigi falujuk területét pedig „gazdaságosabban” bekapcsolták a mezőgazdasági termelésbe. A Hargita cikkéből megtudható, hogy a ditrói „rendezési terv” a közművesítési munkák elvégzésénél a lakosság részvé­telével számol. Az NSZK-ban egy szociáldemokrata a Gáza-övezetre terjedne ki. Az egyipto­mi hírszolgálati iroda azt is tudni véli, hogy az államfő Jasszer Arafat, a főváros pedig Kelet-Jeruzsálem lesz. A MENA is­mertetője szerint az új állam kész lenne a békéről és határokról tárgyalni Izraellel. Ezt egyébként korábban Abu Ijad, Arafat katonai helyettese is kijelentette egy francia lapnak adott nyilatkozatában. Kö­zel-keleti szakértők szerint ez érdemi módosulás a PFSZ álláspontjában. Jichak Samir izraeli miniszterelnök mégsem tulajdonit jelentőséget ennek a szándéknak. Mint az izraeli televíziónak adott hétfői nyilatkozatából kiviláglik, szerinte a palesztin állam létrehozása végképp szertefoszlatná a közel-keleti béke reményeit, új konfliktusforrása len­ne. Mindegy, hogy milyen területen jönne létre, mindegy, hol húzódnának határai: a PFSZ szilárdabban megvethetné a lá­bát Izrael elleni hadviselésében - véleke­dett Samir a tervezett palesztin államról. Moamer el-Kadhafi líbiai államfő hét­főn Tripoliban fogadta Jasszer Arafatot, a PFSZ VB elnökét. Az erről hírt adó líbiai JANA hírügynök­ség nem közölt részleteket kettejük meg­beszéléséről. Megfigyelők biztosra ve­szik, hogy a Jordánia és Ciszjordánia ad­minisztratív különválása nyomán kiala­kult új helyzetet és a vele kapcsolatos tennivalókat vitatták meg. és egy kereszténydemokrata parlamenti képviselő - mindkettő a Kölnische Rundschau című lap keddi számában - az eddigieknél erőteljesebb fellépést szorgalmaz a romániai vezetés politiká­jával szemben. Hermann Scheer, a nyugatnémet SPD külpolitikai szakértője szerint a Közös Piacnak gazdasági szankciókat kellene hoznia Románia ellen. A szociáldemok­rata képviselő különösen a romániai né­met és magyar nemzeti kisebbség sorsá­ra hívja fel a figyelmet. Karl Lamers, a CDU parlamenti frakciójának külpolitikai kérdésekkel foglalkozó tagja „Európa nemzeteit” szólította fel a Kölnische Rundschau hasábjain a romániai politika elleni összehangolt fellépésre. Jubilál a nemzetiségi televízió A Hargita cikke a ditrói „rendezési terv”-ről Trója, Pergaman, Pamukkále (II.) Kirándulás Elő-Ázsiában Az oltár Berlinben... Aki járt Berlinben, a Múzeum-szigeten, az biztos látta a Pergaman oltárt, mely már csak a mérete miatt is lenyűgöző. Ennek alapján mi is sokat vártunk Perga- mantól, és nem csalódtunk. A jó állapot­ban lévő színház, a márványoszlopsorok, a gigantikus méretű épületek lenyűgö- zőek voltak. Nagy megdöbbenést váltott ki az óriási színház mérete, a jó állapot­ban lévő épületek, ahol a régi mozaikok, a két-háromezer éves falfestmények is épségben vannak. Egy márvány tábla hívta fel a figyelmet; az oltár Berlinben, a Múzeumban található. Aki nem látta és Berlinben jár, feltétlen szakítson rá né­hány órát, menjen el a Múzeum-szigetre megcsodálni. Vendéglátás török módra Egy szőnyegkereskedő becsalt üzle­tébe. Hiába szabadkoztunk, nem aka­runk vásárolni, leültetett és már hozta a teát, a hideg kólát, a cigarettát. Jól be­szélt németül, mint szinte minden keres­kedő és megtudtuk: Náluk ez természe­tes és nincs kivétel, a vendégnek kijár a tea, vagy a kóla és a cigaretta. Aztán többször elnézést kért: ő megértette, mi nem akarunk vásárolni, de engedjük meg, hogy megmutasson néhány sző­nyeget. Ezzel már meg is kezdte a tere- getésüket és vagy ötven-hatvan darabot kirakott elénk. A vége az lett, hogy vásá­roltunk egyet. Igaz, nem kézi csomózá- sút, melyen négyzetcentiméterenként 12 csomó van, beértük gyári készítménnyel Ebben a színházban 25 ezer néző fért el is. Hiába, a magyar turistát nem veti fel a pénz. Epheszoszt látni kell, mondta egy ismerősöm, aki már járt ott. így tehát ez volt következő úticélunk, de Selcukon kellett átmenni, mely mindössze egy-két kilométerre van Epheszosztól. Megle­pődve láttuk a sok autóbuszt, a turistákat, így tehát mi is megálltunk. Kiderült, sok szép épületmaradványt görög és latin feliratú oszlopokat lehet látni. Egyből iri­gyek lettünk, hisz a törököknek ezen a 4-500 kilométeres szakaszon több és szebb emlék maradt a múltból, mint azt bárki el tudja képzelni. Színház 25 ezer ülőhellyel Epheszoszról annyit, hogy Kis-Ázsia egyik legjelentősebb városa volt, időszá­mításunk előtt 900 évvel alapították és valaha 200-300 ezer lakosa volt. Fény­korát akkor élte, amikor birtokukba vet­ték a rómaiak. A hagyomány szerint Krisztus halála után itt élt Mária. Bármi­lyen fáradtak voltunk már a 40 fokos me­legben, a sok látnivalótól elszállt fárad­tságunk. A színház 80 sor magasan a hegy oldalába építve hasonlít a tiz-tizen- két napja Görögországban látott színhá­zakhoz. A tájékoztatás szerint 25 ezer né­zőnek adott helyet, és ma is jó állapotban van. Nem kellene nagy rekonstrukció, hogy előadásokat lehetne benne tartani. Van egy márvány út 7-800 méter hosszú, melynek két oldalán még ott állnak a fe­hér márványoszlopok. Lenyűgöző, egy­ben bámulatba ejtő ez az egész. A régi könyvtárhoz 25 méter széles márvány­lépcső vezetett. Az épület a római kori művészet alkotása. A turisták tömegében - hasonlóan az athéni Akropoliszhoz - a nyugatnémetektől az angolokig, ameri­kaiakig, sőt a japánokig mindenféle ná­ció megtalálható. Folyik a helyreállítás napjainkban is. Az osztrákok dolgoznak ott óriási gépek­kel, sőt találtak néhány épületet, mely fö­lé tetőt építettek, hogy így védjék az idő vasfogától. Érdemes volt ezt is megnézni, hisz az egykori lakások, fürdők, mozai­kok a 2 ezer, s ki tudja hány száz éves fal­festmények mind külön-külön csodála­tosak. - kas ­(Folytatjuk) Csodálatos épületmaradványok emlékeztetnek az ókor építészeti remekműveire

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom