Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

MA Egy 1988. augusztus 17. karéj SZERDA XXXVIII. évfolyam, a hazából 196. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Siralmas a kukorica Elutaztak a magyar ENSZ-katonák A magyar egység Augusztus derekán tovább tart a száraz­ság; a mezőgazdasági nagyüzemek leg­újabb határszemléi szerint a növényállo­mány alaposan megsínyli a tartós kánikulát és a meleg, szárító hatású széljárást. Nem­csak a kapásnövények, hanem az öntözés nélkül termesztett kertészeti növények is ki­sebb terméssel kecsegtetnek, mint amivel a 4-6 héttel ezelőtti agronómusi vizsgála­tok biztattak. A napról napra romló kilátá­sok közepette mégis mutatkozik egy ked­vezőeredmény: úgytűnik, hogy-a teljesen még le nem zárt adatgyűjtések szerint - az idén rekordmennyiségű kalászos gabona termett. Ez némileg ellensúlyozza, hogy a kukorica terméskilátásai csökkenőben vannak, mert ez a gabona, figyelembe véve a jelenlegi növényállományt, valószínűleg már nem lesz képes a tervezett hozam el­érésére. A MÉM-ben arra számítanak, hogy a ku­korica - amely az emlékezetes 1983. évi aszályos időjárás idején 55 ezer hektáron nem hozott szemtermést, s akkor emiatt a gazdaságok az elsárgult növényeket siló­ként etették fel az állatokkal - az idén, egy semmivel sem kisebb nyári szárazság nyo­mán, 15-40 ezer hektáron már nem érhet be. Ezeken a részeken sokfelé meg is kezd­ték a silózást, és ha nem jön egy kiadósabb csapadék, újabb nagy területeken kell majd idő előtt indítani a betakarító gépeket. A termés azonban várhatóan meghaladja majd az 1983. évit. A napraforgó is sokfelé elszáradt már, alig van jobb helyzetben, mint 1983 nyarán volt. Az akkori vagy annál valamivel nagyobb termést várják az agro- nómusok. Alaposan próbára teszi a száraz­ság a cukorrépát, amelynek levelei sokfelé leszáradtak és így az asszimilációs folya­mat egyelőre megszakadt. Egy nagyobb eső felüdítheti a répát, de a gumó tovább­éléséhez a répának újabb leveleket kell nö­vesztenie, ám ez az utólagos kihajtás saj­nos a gyökér cukortartalmát apasztja, s így mindenképpen kieséssel jár. Az aratást közvetlenül megelőző idő­szakban kalászos gabonából 5300 kilo­grammos hektáronkénti terméssel számol­tak. Azonban valószínűleg kedvezőbb lesz a végeredmény, a jelenlegi számítások sze­rint 5440 kg. Amennyiben az utolsónak beérkező elemzések is ezt igazolják, ez len­ne a magyar mezőgazdaság történetének eddig legjobb kalászos hozama. * A szakemberek szerint Tolna megyében 1952-ben, és a téeszszervezések idején volt ilyen siralmas állapotban a kukorica, mint az idén. Több helyen elkezdték az áru­kukorica kényszersilózását. Az aszály mel­lett különösen káros, hogy rengeteg a gyom a kukoricában, s így még kevesebb talajnedvesség jut a kultúrnövénynek. Sok a gyom, függetlenül attól, hogy drágább ké­szítményekkel voltak kénytelenk a nagy­üzemek a gyomirtást végrehajtani. Az aszá­lyos időjárás miatt gyengébb és rövidebb volt a készítmények hatástartalma. A nyo­mokban lehulló csapadék pedig jobban kedvezett az agresszívabb gaznak, mint a kultúrnövénynek. A kukoricamoly I. nemzedéke is erőseb­ben lépett fel a tavalyinál, különösen a hib­rid kukorica vetőmagelőállító területeken. A napraforgóban a vegyszeres szárítás vár­hatóan ezen a héten megindul. A cukorré­pában a lisztharmat ellen eddig 1069 ha- on, cerkospóra ellen pedig 2200 ha-on kel­lett a kezeléseket elvégezni. Szőlőben a szőlőmolyok ellen védett terület 8577 hek­tár, ami 3-4-szeres védekezést jelent. A lisztharmat inkább csak kisüzemekben okoz gondot, a peronoszpóra nem jelentős. Az aszály ebben a kultúrában is lerövidíti a vegetációs időt. Kedden a délelőtti órákban elutazott Budapestről az a 15 magyar katonatiszt­ből álló egység, amely a világszervezet felkérésének megfelelően hazánkat kép­viseli az iraki-iráni tűzszüneti egyez­ményt megfigyelő ENSZ-katonai cso­portban. A Ferihegyi repülőtéren a magyar ka­tonai kontingens tagjaitól családtagjaik és hozzátartozóik, valamint a Honvédel­mi Minisztérium képviselői vettek búcsút. A MALÉV különjáratával elutazott magyar tisztek az Iraki Köztársaság fővárosába, Bagdadba érkezésük után megkezdik szolgálatukat az ENSZ megfigyelő cso­portjában. A tervek szerint előbb rövid felkészíté­sen vesznek részt a többi nemzet ENSZ- katonáival, majd augusztus 20-án, a fegyvernyugvás első napján, az iraki­iráni határ közvetlen közelében, iraki ol­dalon kezdik meg ellenőrző, megfigyelő feladataik teljesítését. (MTI) Hódít a kommersz Reflektorfényben a mozi Geraszimov sajtó­tájékoztatója Augusztus 28-án Pekingben külügy­miniszter-helyettesi szintű munkatalál­kozót tart a Szovjetunió és Kína a kam­bodzsai kérdésről - közölte keddi sajtó- tájékoztatóján Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő, hozzátéve, hogy a szovjet felet Igor Rogacsov képviseli. A Szovjetunió helyesli azt a törekvést, hogy az ENSZ növekvő szerepet töltsön be a helyi konfliktusok rendezésében, ezért támogatta a BT-nek azt a határoza­tát, amely az iraki-iráni tűzszünet betar­tásának ellenőrzésével megbízandó ka­tonai megfigyelő csoport felállításáról rendelkezik. A világszervezet főtitkársá­ga szerint a csoport tevékenységének el­ső hat hónapjához 74 millió dollár szük­séges; ennek folyósítását a Közgyűlés engedélyezheti, amely ennek eldöntésé­re kedden felújította 42. ülésszakának munkáját. Geraszimov a továbbiakban cáfolta azt az amerikai állítást, miszerint az Afga­nisztánból kivonuló szovjet egységek a hátrahagyott területeket elaknásítják. Egy kérdésre válaszolva kifejtette: a csa­patkivonás első üteme után Afganisztán­ban maradt mintegy 50 ezer szovjet kato­na semmiféle katonai akciót nem fog kezdeményezni, de ha támadás éri őket, visszaverik azt. Megerősítette: Kunduz városa - amint ezt Gromov altárbornagy, az afganisztáni szovjet csapatok főpa­rancsnoka a Krasznaja Zvezda keddi számában közölte - ismét az afgán had­sereg teljes ellenőrzése alatt áll. További kérdésekre válaszolva a kül­ügyi szóvivő elmondta: noha a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége még nem hagy­ta jóvá az ENSZ-közgyűlés következő ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség összetételét, tudomása szerint Mihail Gorbacsov főtitkár nincs a delegáció tagjai között, vagyis a nyugati sajtóban beharangozott ötödik Reagan-Gorba- csov találkozóra aligha kerül sor New Yorkban. Bár - egyebek mellett - a video roha­mos elterjedése valamelyest visszaszorí­totta mozik látogatottságát, egy-egy jó - vagy annak vélt - film reményében a ká­nikulai hőség ellenére is tömegek kere­sik fel az egyik legelterjedtebb szórako­zás színtereit. Tolna megyében kereken 91 vetítőhely működik, s természetesen az öt város mindegyikében található töb- bé-kevésbé folyamatosan üzemelő film­színház - eltérő feltételekkel és adottsá­gokkal. Gazdasági szempontból hatásosan funkcionál a szekszárdi Panoráma film­színház, a többivel összehasonlítva ez a legnyereségesebb vállalkozás. A szol­gáltatások differenciáltak, a video és a kamaraterem, valamint várhatóan októ­bertől a ruhatár helyén egy videopresszó egyaránt az érdeklődők rendelkezésére áll. Korszerűsítésre szorul viszont a villa­mos hálózat, megoldatlan a szellőztető rendszer, s ez elsősorban a nyári hóna­pokban okoz gondokat. Az ugyancsak a megyeszékhelyen található, volt Nagyvi­lág mozi - ami két évvel ezelőtt égett le - még mondhatni romokban áll, a közelgő újjáépítés folyamán -1989. augusztus 1 - jéig - eredeti formájában állítják helyre az utcafrontot: a kész épületben a Buda­pest Bank és a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat irodái kapnak helyet, s kialakíta­nak egy vetítésre alkalmas kamaratermet is. Új mozi létrehozását - a pénz szűkére hivatkozva - nem tervezik Szekszárdon, s a többi négy városban sem. Bonyhádon a közelmúltbn helyhiány miatt volt kénytelen az Otthon mozi a he­lyi művelődési házba költözni. A körül­mények ezzel együtt javultak, az intéz­mény kulturáltsága, tisztasága, büfével való ellátottsága vonzerőt jelent. A veti- tésszám azonban csökkent, ezen javított valamelyest a kertmozi, ahol a múlt hó­napban 12 előadásra lehetett jegyet vál­tani. Dombóváron is tervbe vették a kert­mozit, bár nem magában a városban, hi­szen ott - a központban és a külterületen - működik egy-egy filmszínház. Az illeté­kesek szándékuk szerint a jvő nyáron a gunarasi strandfürdőben kívánnak létre­hozni egy szabadtéri mozit, eleget téve a fürdővendégek alapvető szórakozási igényeinek. A paksi mozik közül jelenleg csak a Duna üzemel, s Munkásművelődési Köz­pontban - a felújítás és karbantartás miatt - augusztus 21-ig szünetel a vetí­tés. A kiemelt bemutatókra „szakosodott" Duna megfelelő kihasználtsággal műkö­dik, s a Munkásmüvelődési Központ pro­filjába tartozó premier előtti filmek is itt te­kinthetők meg. A Duna mozit - hasonlóan a tamási Hunyadi mozihoz - nemrég újí­tották fel, a nézőtérre új székek kerültek. A műszaki-technikai feltételek közepe­sek, elsősorban a gépek kicserélésére lenne szükség. Ez sem egyedi probléma, az eszközállomány az elmúlt öt évben - a fejlesztésének ellenére - mindenütt to­vább romlott. Külön fejezetet érdemel az a kérdés, hogy mennyire töltik be a mozik megyénkben a kulturális nevelő szere­pet. Mint közismert, egyre nagyobb a fe­szültség az értékterjesztés és a tömeg­szórakozási igényeket kiszolgáló kom­mersz filmterjesztés gazdasági, műsor- politikai érdekellentéte között. Az igény - ahogyan arról tájékoztatást kaptunk - fő­ként a szórakoztató filmek iránt jelentke­zik, az értékes és nehéz témájú filmeket általában nem látogatják széles rétegek. A Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat állás­pontja szerint a kulturális ellátás nem a vállalat feladata, számukra - különösen a jelenlegi helyzetben - az eredményes gazdálkodás az elsődleges. A kulturális célkitűzések megvalósítása az állami és tanácsi szervek együttes feladata kell hogy legyen - hangoztatták a vállalat ve­zetői. Mindehhez csak egy megjegyzés: a mozik nyilvánvalóan a kulturális szféra egyik elemét képezik, s mint ilyeneknek illő, sőt kötelességük szem előtt tartani az értékek közvetítését.- szá - sm ­Régi nagy sikerekkel várják az érdeklődőt a szekszárdi Panoráma moziban A romos Nagyvilág mozi: a Budapest Bank is itt kap helyet Kényszersilózás Kajdacson

Next

/
Oldalképek
Tartalom