Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

1988. július 4. NÉPÚJSÁG 3 A családjogi törvény módosításának első tapasztalatai interjú dr. Petrik Ferenc miniszterhelyettessel A elmúlt év júliusában lépett életbe a családjogi törvény módosítása. Legfőbb célja a családi kapcsolatok további erő­sítése, a házastársak arányosabb teher­viselése, a gyermekek fokozottabb vé­delme, és a családtagok egymás iránti felelősségvállalásának növelése. A tör­vény korszerűsítésének indokairól és a jogalkalmazás első gyakorlati tapaszta­latairól dr. Petrik Ferenc igazságügyi mi­niszterhelyettes adott tájékoztatást. Be­vezetőben elmondta:- A család és a házasság intézménye társadalmunkban lényegében , betölti szerepét, ám működési zavarai - a szüle­tések arányának kedvezőtlen alakulása, a gyakori válás, s ezekkel összefüggés­ben a bűnözés, az alkoholizmus, az ön- gyilkosságok magas száma - orvoslást, sok irányú társadalmi erőfeszítést igé­nyel. A módosított családjogi törvény is egyfajta segítség a feszültségek csök­kentéséhez, hiszen lehetőséget teremt a korábbiaknál differenciáltabb, a társada­lom igazságérzetét jobban kielégítő jog- alkalmazásra.- Mennyit sikerült mindezekből a tö­rekvésekből az elmúlt hónapokban a bí­rósági gyakorlatban valóra váltani?- Ami azt illeti, a korszerűbb szabályok alkalmazása a kívánatosnál lassabban halad, a közvéleményben nem tudato­sultak kellőképpen a módosított szabá­lyok. És ebben a sajtó is ludas, a sok szárnyra bocsátott, félreértelmezett in­formáció nehezíti a közvélemény megfe­lelő eligazodását. Ugyanakkor a bírói ítélkezésben is sok esetben a régi be­idegződés érvényesül. Itt van például a gyermektartás. Az új törvény szerint a szülők igazságosabb teherviselése ér­dekében a gyermek igényeit szem előtt tartva a korábbi mechanikus 20 százalék helyett 15-20 százalékban lehet megál­lapítani a jövedelemből levonható össze­get, de még ezen túl is mód van a diffe­renciálásra. Az eddigi tapasztalat szerint a lehetőséggel alig-alig élnek, a kerese­tet eleve a régi formula szerint nyújtják be a bírósághoz a válni készülő felek, csök­kentve ezzel az igazságosabb tehervise­lés esélyeit. Igaz, gyakran a bíróságok sem hívják fel erre a figyelmet.- Sok vád hangzott el az utóbbi idő­ben, hogy az új törvény a gyermek örökbe fogadásának bürokratikus gát­ja, de legalábbis hátramozditója. Ho­gyan látják a kérdést a jogalkotók?- Sajnos az örökbefogadás körüli viták forrása is gyakran a nagyfokú tájékozat­lanság. Az örökbefogadást nem kívánja nehezíteni az új jogszabály. Lényegében arról van szó, hogy a korábbiaknál lénye­gesen hamarabb kell a szülők nevelői al­kalmasságáról dönteni, tehát még az örökbefogadás lehetőségének felmerülé­se előtt. Ha a gyermek fejlődése a szülők­nél veszélybe kerül, haladéktalanul dönte­ni kell a szülő-gyermek kapcsolatáról, ar­ról, hogy a szülőt alkalmatlansága miatt megfosztják-e gyermekéhez való jogától. Az élet e nagy kérdéseinek eldöntésére a bíróság hivatott, kizárva ezzel valamiféle hi­vatalnoki szemlélet érvényesülését, amely nem ritkán a gyermeket - mintegy rend­szerbe foglalva - aktaként, nem pedig em­beri sorsként kezelte. Az új gyakorlat sze­rint a bíróság a gyermek és a szülő kapcso­latát alaposabban, körültekintőbben vizs­gálja, átgondoltabban mérlegel, ami na­gyobb biztosítékot jelent a helyes döntés­hez. Ezek az ügyek egyébként mindenütt soronkívüliséget élveznek, így nyolc napon belül meg kell indítani az eljárást, nem hú­zódhatnak el - mint ahogy ezt sokan állít­ják.- Mérhető-e már az új törvény hatása a válások arányának alakulásánál?- Tény, hogy az elmúlt hónapokban csökkent a válások száma, illúzió lenne azonban azt állítani, hogy ez a harmoniku- sabbá vált házassági kapcsolatok, vagy netán éppen az új törvény javára írható. Mégis elmondható, hogy bevált az első békítő tárgyalás helyett alkalmazott bon­tóper előtti meghallgatás. Ez egyfajta „krízis-intervenciós” szolgáltatás, itt nincs más jelen, mint a két válófél, s a jegyzőkönyv, az ügyvéd pszichés nyo­mása sem nehezedik a felekre. A bíró tár­gyilagosan elmondja, milyen következ­ményekkel jár a válás; a válni készülők 15-20 százaléka visszalép. Régen a vagyonközösség megosztá­sánál a válás után új perben keltek bírók­ra a felek, most erre nincs lehetőség, egy és ugyanazon bíróság hagyja jóvá a gyermekelhelyezést, a tartást és a va­gyon megosztását is. Ez ugyan némi­képp megnehezíti a pereket, de nagyobb megfontolásra késztet, s elejét veszi a gyakran önsorsrontó, sokszor a környe­zetben is erkölcsi rombolást előidéző, évekig húzódó jogi huzavonának. A közvéleményben elterjedt téves fel­fogás ellenére egyszerűsíti a válást a há­roméves különélés. A lakásmegosztásban is jobban érvé­nyesül az igazságosság. Az új szabály sze­rint a válásnál nem kell az otthont elhagyó félnek egy jelképes összeggel megeléged­nie, hanem megilleti a lakás ellenértékének jelentős hányada, ami alapot adhat az új otthon megteremtéséhez. Összességében véve az új törvény az állampolgárokat felnőttként kezeli, tiszte­letben tartja személyiségüket, az állam, illetve a bíróság kevesebbet vesz át a polgár felelősségéből, ami egyúttal nö­veli az egyén felelősségét magáért és a családjáért - mondta a miniszterhelyet­tes. KRUPPA GÉZA Karosszériajavítás Őcsényben Hencz István karosszérialakatos munka közben Az MHSZ-MÉM RSZ szekszárdi repülőklubjábnak két alkalmazottja, Hencz István és Pilisi Zoltán az őcsényi repülőtéren karosszériajavítást végez, Lada, Skoda, Wart­burg és Trabant személygépkocsikat vállalnak. Egyelőre négyhónapos próbaidőt tar­tanak, hogy ez a tevékenység mennyire jövedelmező a klub számára, és ha beválik, a befolyt összegből a munkájukat megkönnyítő szerszámfejlesztésre is fordítanak. A ja­vítás utáni festést egyelőre nem tudják megoldani Őcsényben, de ennek kivitelezését is tervezik a közeljövőben. A gyakorlat jobban megy Lucernasodratot felszedi még univer­zális takarmánybetakarító géppel sem gyerekjáték, főleg, ha az embernek szi­gorú bírákból álló bizottság előtt kell megtennie. S ha netán nem is mindig fi­gyelt oda tanév közben, amikor a műve­letet bemutatták, bizony könnyen zavar­ba jöhet, s olyan sem jut eszébe, amit kü­lönben tudott. Ha vizsgáztatók úgy látják, hogy csak pillanatnyi rövidzárlatról van szó, természetesen méltányosak, de ha az illető komolyabb hiányosságokat mu­tat, akkor szigorúan levonnak az osztály­zatából. A Lengyeli Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Intézete 65 végzős gépésze a közelmúltban vizs­gázott üzemeltetési és termesztéstech­nológiai gyakorlati ismeretekből. Az in­tézmény parkjával szemközti zöldellű táblán már kora reggel ott sorakoztak a különböző erő- és munkagépek, hogy a harmadikosok a kihúzott tételükben fel­tüntetett feladatokat elvégezzék rajtuk. Ottjártunkkor éppen Györgykovács Er­vint faggatta szakoktatója, a takarmány­betakarító gép összekapcsolásáról, üzembe helyezéséről, majd Karika György került sorra. E 301-es önjáró ka­száló szálsértő gépre kellett felkapasz­kodnia, két sort levágni vele, aztán felelni az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Míg dolgozott, Révész András, a Hő- gyészi Állami Gazdaság igazgatóhelyet­tese, vizsgaelnök és társai ellenőrizték egyebek között a fogások megválasztá­sát, a tarlómagasság egyenletességét, a ki- és befordulás, irányítás szabályossá­gát, a sebességek megválasztását, s a vágás minőségét. Bár egy-két helyen maratak ágaskodó szálak a kasza után, s némi hiba becsúszott az optimális tarló­magasság kiszámításába, Gyuri jól vizs­gázott. Bizonyára megállja a helyét jö­vendő munkahelyén, a szekszárdi Aranyfürt Mgtsz-ben, ahol az itt eltöltött három év során ösztöndíjat kapott. A legtöbb lengyeli diák már felvételi lapja kitöltésekor tudja hol fog, illetve hol szeretne elhelyezkedni, sokan közülük szüleik munkahelyével kötnek szerző­dést. Rácz Ferencet, akivel a gépműhely előtt találkoztunk, s éppen a talajművelő kultivátor beállításáról számolt be, a pak­si Dunamenti Tsz-ben várják, ha végzett. Havonta 500, illetve 550 forinttal támo­gatták tanulmányait, s osztályfőnöke, Né­meth Ferenc szerint meg is érdemelte. Az egyik legmegbízhatóbb tanulója volt. Er­re az is bizonyíték, hogy az általános is­kolából hozott tanulmányi eredményén több tizedet javított Lengyelen. Főleg gyakorlatból nincs baj ezekkel a gyerekekkel, elsajátítják, amit tudni kell, Tarjáni Gyula inkább az elméletben maradnak el a szükséges szinttől - mondja llcsik István, gyakorlati oktatásvezető. Az általános is­kolából sokan olyan alapvető hiányossá­gokkal jönnek, amit itt legjobb igyekeze­tük, s a mi segítő szándékunk ellenére sem mindannyian tudnak bepótolni. Van, akinek döcögve megy az olvasás, hibás a helyesírása, s bizony olykor a számolás­sal is baj van. De szerencsére vannak olyanok is - nem is kevesen -, akik itt többet produkálnak, mint az előző nyolc évben. Tarjáni Gyula, akivel még kint a lucer­naföldön találkoztunk ilyen diákja az is­kolának. A halk szavú, szőke fiú még csak elsős, hat társával együtt segíteni jött ki a végzősöknek, ha valamit hirtelen zavarukban nem tudnának összeszerel­ni, beindítani gépükön. Gyula Sárszent- lőrincről jött szakmát tanulni, s választá­sa szinte természetes volt, mert édesapja is gépész otthon a téeszben.- Nyáron arat, utána Rábán dolgozik, télen meg a műhelyben javításokat végez - mondja a fiatalember -, s édesanyám is a téeszben van, magtáros. Sokat jár­tam bent náluk, s megtetszett a gépész szakma. Sajnos kevés nálunk a téeszben a jó szakember. Pedig nagy szükség len­ne rájuk, mert most elég rosszul állunk - fűzi hozzá, s hangjából aggodalom érző­dik. - Tele van a szövetkezet adósságok­kal, már ott tart, hogy a környékbeli téeszek, ha nem tudunk törleszteni, jön­nek és elvisznek valamilyen gépet. Ez azért is baj, mert a termelőszövetkezet jelenti a faluban az egyetlen munkalehe­tőséget. Szeretnék majd leérettségizni is, s utána elmenni főiskolára. Gyula tanulmányi átlaga az év végén 4,6 lett. Ha továbbra is ilyen marad, né­hány év múlva akár agronómusként, fő­mérnökként is találkozhatunk vele. CSER ILDIKÓ Fotó: Gottvald Károly Megújulóban a medinai őspark A környékbeliek bizonyára élénken emlékeznek arra a hatal­mas, orkánnal köszönő viharra, amely dió nagyságú jégdara­bokkal zúdult Medinára tavaly júliusban. A község határában, az első világháború elesettjei emlékének szentelt ősparkban 60-70 éves fákat - főként nyárfákat - tett tönkre a vihar. A körül­belül egyhektáros park rendbe hozatalához már tavaly hozzá­kezdtek, az öreg fák gyökereit munkagépekkel szaggatták ki, fokozatosan sor kerül a ma még felemás képet mu­tató terület megfiatalítására. A parkban lévő utak mentén mór látni a falubeliek összefogásának eredményeit; a kora tavasszal ültetett növendékfákat. Fenyőféleségeket, szomorúfüzet, nyírt, juhart, ezüstnyárt. A munkában a Hazafias Népfront helyi képviselőinek ösztön­zésére fiatalok és idősebbek egyaránt részt vettek és részt vesznek ezután is. Mert van még tennivaló bőven. A medinai szabadidős társaság tagjai például az elburjánzó fű kaszálásá­val segítettek, a szedresiekkel közös Hunyadi Termelőszövet­kezet munkagépekkel, de szükség volt a Szekszárd-Paksi Vízi- társulat szakmunkájára is a tereprendezési feladatoknál. Most sok más között a szeméttelephez és a termelőszövetkezeti földekhez vezető 1200 méteres szurdik út korszerűsítése, kőzú­zalékkal való leteritése tartozik a közeljövő legfontosabb felada­tai közé.-br-cz­Györgykovács Ervin a szénaürítést mutatja be Jakab István és Beke Zoltán oktatók Rácz Ferencet vizs­gáztatják Leipold Boldizsár szakoktató és Karika György

Next

/
Oldalképek
Tartalom