Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-30 / 181. szám
r r NÉPÚJSÁG 7 Sokáig kellett volna még a sárt taposniuk esős napok után a dunaszentgyörgyi Széchenyi utca lakóinak, ha türelmesen várnak a sorukra. A tanács jelen ötéves településfejlesztési tervében ugyanis nem szerepelt, hogy a környéken szilárd útburkolat épüljön. A főleg fiatalokból álló, ötvenkét csatádnyi közösség tehát a februári falu- majd utcagyűlésen felajánlotta, hogy önerőből elvégzi a munkát, s az anyagköltséghez is hozzájárul. Miután ötletük támogatásra talált, háztartásonként befizettek hatezer forint közműfejlesztési hozzájárulást, s szabályos szerződést kötöttek egymással. Ebben lefektették, hogy minden család hét nap társadalmi munkát vagy napi hétszáz forint munkadij-térítést vállal. A tanács az összegyűlt 305 ezer forintot kiegészítette, a 22. Számú Építőipari Vállalat - melynek sok dolgozója ebben az utcában lakik - zsaluanyagot, mixerkocsit és munkagépeket adott, igy a múlt hét közepén megkezdődhetett az útépítés. A felesleges földdel egy, a közelben lévő illegális szeméttelepet fedtek be, elkészítették a tükröt, s a hét végén a hatszáz méter hosszú, három méter széles úttest betonozásával is elkészültek. Ma este bállal avatják fel. GOTTVALD KÁROLY képriportja Árnyak, karok, mozdulatok A gyerekek örömmel vállalták a locsolást A legidősebb lakó, id. Molnár Ferencné A legfiatalabb, Komáromi Kitti Megbeszélés a tanácselnökkel Hogy a széle is szép legyen Negyven férfi formálta úttá a képlékeny betont Frissítő harminchat fokban Varga Lajosné kávét kínált
