Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
1988. július 28. 2 KÉPÚJSÁG Grósz Károly és Ronald Reagan találkozója Kuba a saját útját kívánja járni az országépítésben Fidel Castro évfordulós beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Ronald Reagan amerikai elnökkel találkozott szerdán Washingtonban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke. • A magyar kormányfőt ünnepélyesen fogadták a Fehér Házban, az úgynevezett nyugati szárny, a West Wing bejáratánál. Az amerikai fővárosban kialakult szokás szerint már az odavezető útvonalon, a Pennsylvania Avenue-n a két ország zászlaival díszítették fel a lámpaoszlopokat. A kaputól a bejáratig vezető út mentén a fegyveres erők díszalakulata sorakozott fel, az ötven amerikai állam zászlajával, a bejáratnál a két ország zászlaját emelték magasba a katonák. Az épület bejáratánál George Shultz külügyminiszter, John Whitehead, a külügyminiszter első helyettese és Selma Roosevelt, protokollfőnök fogadta a magyar miniszterelnököt; ők kísérték Reagan elnök dolgozószobájához. Az elnök a kandalló előtt hellyel kínálta vendégét; a tudósítók rövid időre be is mehettek a megbeszélés színhelyére. A Magyar Televízió tudósítója az amerikai elnököt arról kérdezte, hogy véleménye szerint mi lehet Magyarország szerepe a kelet-nyugati kapcsolatok jövőjének alakításában.- Nem az a kérdés, hogy mi lehet a szerepe a jövőben, hanem az, hogy milyen szerepet tölt be máris - válaszolta Reagan. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a Grósz Károly által képviselt politikáról, a gazdasági tervekről, az elnök így válaszolt: - Nagyon egyetértek mindezzel. Erről fogunk tárgyalni. A két államférfi előbb rövid tárgyalást folytatott Reagan dolgozószobájában, csupán a tolmácsok és a jegyzőkönyvvezetők jelenlétében, majd az elnök dolgozószobája mellett, az amerikai kormány üléstermében plenáris üléssel folytatódtak a megbeszélések. Magyar részről a plenáris ülésen Grósz Károlyon kívül részt vett Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Kamara alel- nöke, dr. Kapolyi László, a Minisztertanács kormánybiztosa, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kovács László külügyminiszter-helyettes, dr. Házi Vencel, Magyarország washingtoni nagykövete. Az amerikai oldalon Reagan elnök mellett foglalt helyet George Bush alel- nök, George Shultz külügyminiszter, John Whitehead, a külügyminiszter első helyettese, Rozanne Ridgway külügyminiszter-helyettes, Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A plenáris ülés után Reagan elnök munkaebédet adott Grósz Károly tiszteletére az elnöki rezidencián. Az ebéden a két tárgyaló küldöttség tagjain kívül részt vett James Baker pénzügyminiszter, William Verity kereskedelmi miniszter, Charles Wick, az Egyesült Államok tájékoztató ügynökségének (USIA) igazgatója, Colin Powell tábornok, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Mariin Fitzwater, Reagan elnök szóvivője, Ken Duberstein, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője. Amerikai lapok írják miniszterelnökünknek a Nemzeti Sajtóklubban elhangzott előadásáról. Szerdán több amerikai lap beszámolt Grósz Károlynak a washingtoni Nemzeti Sajtóklubban tartott előadásáról, a kérdésekre adott válaszáról. A The Washington Post terjedelmes tudósításában elsősorban a szovjet csapatok kivonására vonatkozó megállapításokat ismerteti, kiemelve: a magyar miniszterelnök megerősítette ugyan, hogy erről beszélgetett Mihail Gorbacsowal, de az ilyen kivonás a Nyugat részéről hasonló lépést igényelne. A tudósítás arról is tájékoztat, hogy a miniszterelnök előadásában és válaszaiban részletesen kifejtette kormányának politikáját, gazdasági és politikai reformtörekvéseit. „Gorbacsov- hoz hasonlóan Grószt úgy ismerik, mint olyan megalapozott személyiséget a pártban, aki a megadott rendszer keretein belül reformer” - írja a lap. A The Washington Times is hosszabb beszámolót közöl a Nemzeti Sajtóklubban megtartott előadásról, ismertetve Grósz Károlynak a gazdasági és politikai reformokra, a szovjet csapatok kivoná- sánank kérdésére vonatkozó kijelentéseit. A The New York Times rövid, színes tudósításban számolt be szerdán az eseményről. „Rendkívüli nehézséget jelenthet, ha valakinek idegen nyelven feltett és idegen kultúrából kiinduló faggatást kell kiállnia. Magyarország miniszterelnöke, Grósz Károly, aki egyben a hatalmon levő Kommunista Párt főtitkára, azonban simán vette az akadályt a Nemzetközi Sajtóklub nagyszámú közönsége előtt” - írja egyebek között a beszámoló.- A kubai szocialista építés eredményeiről, sajátosságairól és az angolai helyzetről beszélt részletesen keddi, Santiago de Cubában elhangzott beszédében Fidel Castro. A kubai államfő a szigetországi forradalmi harc egyik fontos eseménye, a Moncada laktanya megrohamozásának 35. évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségen mondott több mint háromórás beszédet. A politikus minden korábbi állásfoglalásánál átfogóbban jellemezte a szigetországban két éve kibontakozott kiigazítási folyamatot. Értékeléséből az derült ki, hogy Kuba tiszteletben tartja a többi szocialista országok tapasztalatait, de mindenekelőtt a saját módszereire kíván támaszkodni az országépités jelenlegi szakaszában. Az ünnepi szónok leszögezte, hogy az Egyesült Államok partjaitól 9o mérföldre fekvő Kuba vezetésének igen óvatosan kell bánnia az elmélet értelmezésével és alkalmazásával.- Ebben a helyzetben nincs semmiféle lehetőség ideológiai megingásra. A kubai elnök úgy vélekedett, hogy a szigetországban nem lehet alkalmazni általa kapitalistának nevezett módszereket, mert Tárik Aziz iraki külügyminiszter kedden elindult New Yorkba, ahol az ENSZ- ben szerdán kezdődnek az iraki-iráni tűzszünettel kapcsolatos tárgyalások. A harci cselekményekről szóló keddi hírügynökségi jelentésekből az tűnik ki, hogy Irak a tűzszüneti tárgyalások előtt ez a forradalom túlélését veszélyeztethetné. Kuba a saját útját kívánja járni, a saját módszereit próbálja alkalmazni, és nem kívánja szolgaian átvenni a másutt rossznak bizonyult megoldásokat. Az angolai katonai helyzettel kapcsolatban Fidel Castro kifejtette, hogy az elmúlt év végén a dél-afrikai csapatok előretörése nyomán a megsemmisülés fenyegette az angolai fegyveres erők több elit alakulatát. Egyidejűleg veszélybe kerülhettek volna az Angolában állomásozó kubai erők is. Ezt követően került sor a kubai csapatok jelentős megerősítésére, aminek eredményeképpen jelentősen megváltoztak az erőviszonyok Angola déli részén. A Délnyugat-Afrikéról folyó négyoldalú tárgyalássorozaton jelenleg reális lehetőség van egy igazságos és tisztességes megoldásra - mutatott rá a kubai vezető. Ha létrejön egy végleges megállapodás, amely szavatolja Angola biztonságát és Namíbia függetlenségét, szükségtelenné válik a kubai katonai jelenlét Angolában és sor kerül a kubai csapatok szakaszos és teljes kivonására az afrikai országból - állapította meg a több mint kétszázezres tömeg előtt elhangzott beszédében Fidel Castro. korábbi ígéretének megfelelően - megkezdte a kivonulást az elfoglalt iráni területekről. Az első, így felszabadult iráni városok az iraki-iráni határ közelében most az iraki területen felállított Teherán-elle- nes iráni felkelő csapatok kezébe mennek át. Tárik Aziz elindult New Yorkba Nemzetközi matematikaoktatási kongresszus Budapesten A matematikaoktatás új módszereiről kezdődött szerdán Budapesten nyolcnapos nemzetközi kongresszus. A tanácskozásra - amelyet első alkalommal rendeznek szocialista országban - 74 országból több mint kétezer matematikatanár, valamint kutató érkezett. A Budapest Kongresszusi Központban tartott megnyitón Császár Ákos, a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke üdvözölte a résztvevőket, majd felolvasta Grósz Károly levelét, amelyben az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke a Minisztertanács nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit.- Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a Nemzetközi Matematikaoktatási Bizottság hazánkat választotta a most sorra kerülő kongresszus színhelyéül - mutatott rá levelében Grósz Károly. Jólesik ez a bizalom, mell állhatatos békepolitikánk elismerését látjuk benne, és minden fórumot értéknek tekintünk, ami közvetlenül vagy közvetve a világbéke megőrzésének ügyét, a népek testvériségének eszméjét szolgálja.- A választásban kifejeződni látjuk azt a nemzetközi megbecsülést, amelyet hazai és külföldi munkásságukkal a matematikatudomány kiemelkedő magyar személyiségei világszerte kivívtak. Úgy gondoljuk, hogy elismerése ez azoknak az eredményeknek is, amelyeket pedagógusaink a matematikatanítás területén elértek.- Rendkívül időszerűek és rokonszenvesek számunkra az önök céljai és törekvései, hiszen arra irányulnak, hogy a matematika, ez a szép, s egyre növekvő jelentőségű tudomány minél szélesebb körben váljon az emberek személyes kincsévé, mindennapi segítőjévé. Figyelemmel vannak arra, hogy a különleges tehetségek kiemelkedő teljesítményeket érjenek el, egyidejűleg a matematikatanítás általános színvonala is növekedjen.- Népünk most, nem könnyű gazdasági helyzetben, olyan jövőt formáló nemzeti vállalkozás részese, amelyben a szellemi felkészültségnek, a tudománynak, ehhez kapcsolódóan a matemtika tanításának kitüntetett szerepe van. Meggyőződésem, hogy a most kezdődő kongresszustól ehhez is segítséget kapunk - hangzik a levél. Végezetül a Minisztertanács elnöke sok sikert kívánt a kongresszus résztvevőinek. Ezt követően Jean-Pierre Kahane, a Nemzetközi Matematikai Unió oktatási bizottságának elnöke megnyitotta a tanácskozást. A szakmai eszmecsere két előadással kezdődött. PANORÁMA BUDAPEST - Jósé Pablo Morán-Val, a Perui Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából szerdán fogadást adott rezidenciáján. Részt vett a fogadáson Török István kereskedelmi minisztériumi államtitkár, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, valamint a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet számos más személyisége. Ott volt a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. BONN - Háromnapos látogatásra az Egyesült Államokba utazott szerdán Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió elnöke. Pénteken találkozik Reagan amerikai elnökkel. Megbeszélést folytat George Shultz külügyminiszterrel és Frank Car- lucci védelmi miniszterrel is. RANGUN - Sein Lwint választották szerdán Burma új államfőjévé. A 64 éves politikust kedden a Burmái Szocialista Program Pártjának elnökévé tették meg. Sein Lwin hosszabb ideje a napokban lemondott U Ne Win pártvezető közeli munkatársa volt. A burmai politikai életben a pártvezetői funkció birtokosa nagyobb hatalommal rendelkezik mint az államfő. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1988. július 28-án Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre Ft-ban angol font 9221,28 9230,51 9239,74 ausztrál dollár 4303,26 4307,57 4311,88 belga frank 138,12 138,26 138,40 dán korona 761,28 762,04 762,80 finn márka 1220,64 1221,86 1223,08 francia frank 857,02 857,88 858,74 holland forint 2561,06 2563,62 2566,18 ír font 7764,52 7772,29 7780,06 japán yen (1000) 405,65 406,06 406,47 kanadai dollár 4447,42 4451,87 4456,32 kuvaiti dinár 18979,62 18998,62 19017,62 norvég korona 795,34 796,14 796,94 NSZK márka 2890,05 2892,94 2895,83 olasz lira (1000) 39,10 39,14 39,18 osztrák schilling 411,35 411,76 412,17 portugál escudo 35,63 35,67 35,71 spanyol peseta 43,70 43,74 43,78 svájci frank 3477,96 3481,44 3483,92 svéd korona 842,25 843,09 843,93 tr. es. cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 5376,93 5382,31 5387,69 ECU (Közös Piac) 6021,87 6027,90 6033,93 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1988. május 3-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Csányi László Az emlékezés ösvényei <4, Szekszárd az ötvenes években Egyelőre az '50-es évek elején vagyunk, tétován nézem a szörnyű gipszfejeket és Seleznik kárpitos rozsdás sez- lonrugóit a népbolt kirakatában, majd gyorsan változik a kép, az MTI szerkesztősége előtt, ami korábban borbélymü- hely volt, sonkanadrágos férfiú könyveket szállít egy furikon. Megállítom, s mondja, hogy a közeli MÉH-be viszi könyveit, eladni, ugyanis földbirtokos volt, hajdani kastélyából a múzeumba hordták könyvtárát, de egy miniszteri rendelet révén most visszakapta, ám nem tud vele mit kezdeni, tehát eladja, kilónként 80 fillérért. Gyorsan megalkuszunk, én két forintot fizetek kilójáért s legott kiválasztok néhány könyvet, köztük van August Lafontaine regénye, az En- gelmans Tagebuch, végre olvashatok valamit ettől az egykor divatos dilettánstól, aki nem tévesztendő össze zseniális francia névrokonával, s itt van a furikban Bergson is, az Evolution créatrice, aminek vigasztaló szerepe lesz életemben. Ugyanis egy szörnyű Alkotmány utcai társbérlet után felköltöztünk a hegyre, Kisbödőbe, egy magányos nyári lakba, ahol nincs villany, mint később kiderült, fűteni sem lehet, de legalább egyedül vagyunk, s délutánonként Bergsont silabi- zálhatom. Ha jól meggondolom, mégis csak idill, az MTI-ben gyorsan letudom a napi penzumot, s mehetek fel a hegyre, bor is kerül, s töprenghetek a bölcs megkülönböztetésen, mert a théorie de la connais- sence fogalmával szemben áll a théorie de la vie, s engem mindegyik érdekel, a megismerés épp olyan fontos, mint az élet, még akkor is, ha távolról nézhetem csak, egy állandó lakásra alkalmatlan hegyi viskó magányából. Ragyog a csillagos ég, legalább néhány sor erejéig Kantot is elő lehet venni, mert mégis csak némi megnyugvást ad a sokat idézett költői megfogalmazás: der bestirnte Himmel über mir und das moralische Gesetz in mir. Fölöttem a csillagos ég, ez biztos tapasztalati valóság, a bennem levő erkölcsi törvény azonban inkább vigasz, mert a fogalmak összekuszálódtak, az erkölcs alkalmi rima, nincs hitele. Közben egyre gyanúsabbá válik a théorie de la vie, a pszichológiának éppúgy befellegzett, mint a szociológiának, a hatalom hallani sem akar valóságról, csak jelen van, tömör gipszfejekkel, mindennapi álgyőzelmekkel, csinált ellenséggel, amit innen a hegyről is nyomon lehet követni, mert jobb, ha az ember nem ereszkedik le a mélybe, ahol hivatalból élesedik az osztályharc, s aki belép a hatalom kapuján, nem találja majd a kijáratot. Bergson egy helyen „folyékony valóságról” beszél, de a réalité fluide ezekben az években megmerevedett, mindennek csak önmagán belül volt jelentése, az egymáshoz vezető szálakat összekuszálták, s bár az elmélet a „legtudomá- nyosabb" világnézetet hirdette, a valóságban minden alkalmi volt, esetleges, kiszolgáltatott. A kötelező lelkesedés elhagyott földek, kopár lelkek felett lebegett, a jelzők elveszítették értelmüket, mert az önkény nem volt szemérmes, ha magát dicsérte. Az üzletek üresen álltak, az emberek éheztek és féltek, az ország pedig biztosan haladt az erkölcsi és anyagi csőd felé, aminek mélypontja 1956, miközben nekünk volt a legbölcsebb vezérünk, aki egyben Sztálin legnagyobb magyar tanítványa volt, itt folyt a legszervezettebb termelés, s mégis mi voltunk a legboldogtalanabbak, mert a valóság, a réalité elemei nem illettek össze, a gyakorlat mindig mást mondott, mint ami meg vala írva. Közben tanultunk is, ha ugyan ezt annak lehet nevezni. Két példát írok ide, mindegyik a kort jellemzi, nem szereplőit. Nekem is részt kellett vennem a lapnál rendezett szemináriumon, nem is volt kedvem ellenére. Az előadó lelkesen beszélt a forradalom kitöréséről, majd váratlan fordulattal azt mondta, hogy Péter- vár utcáin felállították a brigádokat, s ennek beláthatatlan jelentősége volt. Természetesen nem brigádokról volt szó, hanem barikádokról, amint lassan kiderült a kuszán egymásra dobált szavakból. Az esti egyetemen - szívesen mentem oda is - hasonló történt, valamivel magasabb színvonalon, mert az előadókat a pécsi egyetem küldte. Az egyik, pedig egészen jól ismerte Kantot, nagyon zavaros dolgokat mondott Nietzschéről, s amikor mégis csak kénytelen voltam közbeszólni, bizonyos önérzettel mondta, hogy egy sort sem olvasott tőle. A másik, amit csak szemlesütve merek elmondani, még cifrább. Az előadó indulatosan beszélt az idealistákról, akik az állítják, hogy a gépek gondolkoznak. Ilyen butaságot természetesen senki nem állított, a félreértést az okozta, hogy ekkor jutott el hozzánk a számítógépek híre, de csak a híre, semmi több. Az előadó továbbmerészkedett az ingoványos talajon, az idealista atomfizikusokat is keményen megleckéztette, min- nekelőtt egy bizonyos Hessenbergert, aki ugyan - ma is hallom szavait - elég okos ember.de mi haszna, ha idealista, fi- deista, a tőke kiszolgálója. Összenéztünk Sass Ernő barátommal, s vontuk a vállunkat, ki az ördög lehet az a megátalkodott Hessenberger? Rövidesen kiderült minden, mert a botfülű professzor félrehallotta a nevet, Heisenberget akart a szerencsétlen mondani. Előre szaladtam,ez már a ’60-as évek elején történt; annál szomorúbb. (Folytatjuk)
