Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

r r 8 NÉPÚJSÁG 1988. július 23. m BHHIHBBiBHBBHI Mi újság Aparhanton? Könnyedén ringatózik a sárga per­metezőgép a gazda vállán. Dél körül jár. Wäger Péter már hazafelé tart a szőlőből. Barátságosan üdvözli az út­jába került idegeneket, kérdezi, hon­nan jöttünk, s már mesél is a lányáék- ról, akik Szekszárdon, a Bartina utcá­ban vettek házat. A fia családjával itt, Aparhanton la­kik, de most nyaralni yannak, s ezért ő szórta meg a dús lombú, de kevés für­töt rejtő szőlőtőkéket.- Alig van rajtuk valami - mondja -, de akkor is meg kell menteni a levele­ket, mert jövőre se lesz termés. Búza bezzeg van bőven az idén, vágják is a téeszben. Most találkoztam az egyik ismerősömmel, mondtam neki, igye­kezzenek, mert az újság megírta, hogy Tolna-Mözsön már végeztek a beta­karítással. A mi Búzakalászunk kiváló szövetkezet, még a miniszter is itt volt, ki kell tenni magunkért. Félrehúzódik, hogy elengedje a ta­nácsházáról ebédelni siető fiatalasz- szonyokat, aztán felpillant a szemközti épületre, s búcsúzóul visszaszól:- Kérdezték, mi hiányzik Aparról. Hát most a kocsma, mert zárva van. Szerencsére holnapután kinyit, s ilyenkor ha megszomjazunk, be lehet térni egy kortyra. A tágas, táncteremnek is beillő kis­vendéglő ajtaján valóban ott a felirat: Szabadság miatt július 7-20-ig zárva. Hiányát nemcsak azok érzik, akik a rekkenő hőségben kicsit „megolajoz­nák” a torkukat, hanem azok is, akik ebédelni járnak ide. Az áfész vendéglátóegysé­ge ugyanis a közétkez­tetést is szolgálja. ízletes, meleg ételt kaphat bárki, aki előfizeti. Emellett hét­végeken itt tartják a bálo­kat, amelyekre Lengyel­ből, Mucsfáról is jönnek fiatalok. Bartha Antal, - vagy ahogy a járókelők arra jö­vet szólították, Tóni bácsi, - a Kossuth Lajos utcai vendéglővel pont szem­ben lakik. Takaros csalá­di háza kapujából odalát az üzlet előtti üres terület­re, amelynek túlsó felét nemrég gazolták ki.- Le kellene betonozni, mint ezen az oldalon - füstölög - de hiába mondtam nekik, nem hallgattak rám. így nem lehet majd ott parkolni, ha esik egy kis eső, minden csupa latyak lesz. Kár lenne, mert egyéb­ként szép tiszta a járda, ha kicsit töredezett is. Ez A postás WágerPéter utóbbi komoly gondja a tanácsnak, mert hiába van minden utcában be­tonjárda, sok helyen felújításra szorul­nának. Az erre fordítható pénz viszont kevesebb, mint a korábbi években volt. Ez az oka annak is, hogy a belte­rületi utak egyötöde, úgy tűnik, még a tervidőszak végére sem kap szilárd burkolatot. Tóni bácsit ez nem érinti, így nem is panaszkodik. Tréfásan meglegyinti a kezében lévő Népsporttal az arra el­siető lányokat, visszaint egy dudáló autósnak, s büszkén mutatja a veran­dán pompázó muskátlikat. A felesége hozta őket Ausztriából, ahol egy néni azért ajándékozta neki, mert szépen szólt hozzá németül... Aztán az udvar végében álló ó mutat, ahol az öt hízót és a három, kocát neveli. Majd a domboldalra felkúszó sz és a fehérre meszelt présházra. Ti: esztendeje, mióta csapatvezető 1 mesterként nyugdíjba ment a száí bányából, ez, a háztáji jelenti szám mindennapi munkát s egyben a nést is.- Csak egészség legyen - mosi hamiskásan -, s akkor minden var * Tarka virágos tornácok, tiszta, re zett udvarok előtt haladunk Af Hantra. Észre sem vesszük, mikoi jük át a régóta együvé tartozó két k ség határát, hiszen teljesen egy vadtak. De a helybeliek azért csa emlegetik őket. Járókelővel nemigen találko szinte mindenki dolgozik. Ki a tées ki Bonyhádon, több férfi a környez nyákban, sokan a megyeszékhely melyik ipari üzemében. A település munkaképes korú lakosa közül 3( ingáznak.- Jó a buszjárat, van szép bo kultúrházunk, sportcsarnok is lesi re. Orvos is rendel, semmi se hiáfv sorolja Maduniczky Jánosné, s le kicsit kerekeken guruló kézbesíl káját a Petőfi utcában. Öt-évi meg; tással - amíg a kocsmát vezette - óta hordja a postán Aparhanton. Ö tendeje nyugdíj kiegészítésként K osztoznak az egész területen, neki hosszú utca nem is tudja, hány há A hétfő könnyebb nap, ilyenkor sebb újság jön, de máskor van bőv pekedni valója. Népújságból 107, szabadságból 26, Nők Lapjábó dióújságból 32 jár a körzetében,; nak, akik Magyar Hírlapot Néps Képes Újságot Ország Világot vés Sok ez vagy kevés? Egy biztos,; több családban arra is kiváncsiak, falu határán túl történik. * Miközben a tavaly óta megva 286 háztartást és az intézmér érintő szemétszállításról, az idén ki tott 14 közművesített házhelyi Templom utcában építkezőkről b( getünk, megzörren a kovácsoltva; Tengelicre nyaralni... I _____' H ogyan lehet, mit jelent Tengelicen nyaralni? Ezzel a kérdéssel fordulunk Polareczki Péterhez, a Tolna Megyei Tanács Oktatási Továbbképzési Intéze­tének igazgatóhelyetteséhez Tengelicen.- A nyári idényben július 7-tűl augusztus 24-ig családi üdültetés van nálunk - válaszol az igazgatóhelyettes. Három kéthetes és egyszer egyhetes turnu­saink vannak. Ebben az évben a megyei tanács bővítette a csereüdültetést, amit a szakszervezeti bizottság szervez, segít. Fadd-Domboci, Gunaras, Za- márdi, Tengelic mellett Borsod, Szabolcs, Heves, Szolnok, Fejér, Csongrád megyékben üdültetünk és ezekről a helyekről fogadunk vendégeket itt Ten­gelicen is az intézetünkben. A budapesti fővárosi tanáccsal, a XII. kerületi ta­náccsal, az Államigazgatási Főiskolával, a közalkalmazottak szakszervezeté­nek központi vezetőségével, de a BM-határőrséggel is hasonló kapcsolatunk van. A nálunk nyaralók kilencven százaléka családdal, gyerekkel jön. Próbá­Hárman a szekszárdi Bosnyák családból: az anya, a lánya és a baba lünk évről évre a programban, a kényelemben olyan apró változtatásokat, amelyek az üdülést vonzóbbá, pihentetőbbé teszik. A közalkalmazottak szakszervezete 30 ezer forinttal járult hozzá idén az üdülésszervezéshez, így 10 darab hűtőszekrényt tudtunk vásárolni. Minden családnak külön lehet már egy ilyen. Nálunk a medence a sláger, a fürdés. Az időjárás nagymértékben befolyásolja a hangulatot. Azt, hogy vé­gül is az üdülők, nyaralók milyen érzéssel vannak Tengelicen eltöltött napok­ról, ők mondják el. Ide nem könnyű Erdős Lajos és Erdősné Márta Mária Szolnokról érkezett:- Útikönyvből tájékozódtunk Tengelicről, de itt volt arra is lehetőségünk, hogy a megye egyéb nevezetességeivel megismerkedhessünk. Kirándulást szerveztek Szekszárdra, megnéztük a Babits-házat, a Mattioni Eszter gyűjte­ményét, a Liszt Ferenc-emlékszobát. Sióagárdon a tájházat láttuk. Itt a közvet­len környezet is kínál sok szépet. Benyovszky-kastély, Kiss István-kiállítás és az erdő maga is. Ketten vagyunk a férjemmel, egyhetes beutalót kaptunk. Ami feltűnő, az a figyelmesség. Olyan apró dolgok például, hogy van ruhacsipesz, centrifuga­Voltunk már hasonló helyen, de ilyenekkel nem találkoztunk. Nem tolako- dóak a programtervezők, de nagyon sok lehetőséget kínálnak. A férjem mérnök a Tiszai Vegyi Műveknél, én a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet könyvtárosa vagyok és a szakszervezettől kaptuk a lehetőséget, de ide nem könnyű beutalót szerezni. Remélem, sikerül Kovács Hegedűs Miklós és felesége Szegedről jött Tolnába:- A textilipari szakközépiskolában tanítok - mondja a férj és feléségére tekint - ő a Csongrád Megyei Tanács főelőadója. A második héten vagyunk itt. Nem hallottunk még a településről. Az útikalauzból tudtuk meg, hogy kis falu, szociális otthona van és az üdülő az oktatási intézményben található, úszóme­dencével és főleg a pihenést szolgálja. Természetvédelmi terület. Nagyon tet­szik a vidék. Ketten vagyunk a feleségemmel, a gyerekeink önállóan nyaralnak. Remé­lem, sikerül visszajönni. Féltünk a kukoricás mellett Gyurisán Tiborné és férje Székesfehérvárról érkezett két gyerekkel:- Itt mindenkinek van szórakozási lehetősége - kezdi Gyurisán Tiborné -, sajnos már csak három napunk van. Ez az első ilyen akció a Fejér és a Tolna megyei tanács között. Azt sem tudtuk, hogy merre van Tengelic. A kisfiam barátja azt hitte, hogy külföldre megyünk nyaralni. Szekszárdon már jártunk, de itt még nem. Féltünk, amikor a kukoricás mellett jöttünk. Aztán pár méterre idébb első osztályú kiszolgálásban van részünk. Nagyon jó itt. Az építési osztályon dolgozom, így aztán kicsit ilyen szemmel is sétáltam Pakson, ahonnét építészeti kultúra fénykéoes emlékét viszem magammal Fehérvárra. Egycsaládos embernek az is fontos, hogy üdülés közben a gyerekei ne nyúz­zák állandóan. Itt gazdag programot szerveznek nekik is. Mennyibe kerül? Két hétre négy embernek 3080 forint. Ennyiből nem tudunk máshol üdülni. Sokan nem tudják milyen szép itt. El sem merem mondani Peiper Róbertné Budapestről van Ten­gelicen:- El sem merem mondani, hogy érzem magam, mert félek, hogy legközelebb nem jöhetek. Gyönyörű környezet. Az ra­gadott meg, hogy nem olyan, mint a Bala­ton. Itt nem botlik emberbe az ember. Va­lódi üdülés, ami egy városinak kell. Spor­tolás, szórakozás biztosított, nincs zsú­foltság. Még nincs gyerekünk, de ha lesz, vele is eljövünk. Ha lehet... Messze, de megéri Varga Gyula ötödmagával utazott Sop­ronból. A BM határőrség dolgozója:- Messze van, de megéri az a 260 kilo­méteres utazás. Olcsó és minden igényt kielégít. Mi 4060 forintot fizettünk, élvez­zük a nagycsaládosok kedvezményét. Korábban Szegeden, Csopakon, Agár- don, Siklóson nyaraltunk már. Tíz ézböl nyolcszor voltunk családdal üdülni. Nem véletlennül vagyunk itt másodszor. Kikönyörögtük Imre Lajosné a paksi városi tanácson dolgozik:- Több éve nyaralunk már itt a szomszédban. Két gyereküni sek. Itt nem kell mindig arra figyelni hol vannak, merre járnak. Ny tünk. A büfében van jégkrém, üdítő. Fogyasztanak is jókedvve hogy más különös költekezési lehetőség nincs. Most úgy mar könyörögtük. Lemondták az előző héten valakik, aztán itt vann; a főnökeinktől kaptunk engedélyt a maradásra. Máskor is jö- Valóban teljesen ki lehet kapcsolódni - szólal meg a szc Németh Józsefné, aki Ssopronban az állami szanatóriumba és tizenegy évesek a gyerekeim, azt hiszem...most videózi Hagytuk a Balatont Taksonyi János, aTolna Megyei Tanács egészségügyi os; politikai főelőadója Szekszárdról, családdal jött:- Zamárdiban voltunk két évvel ezelőtt. Korábban is nyár; licen. Hagytuk a Balatont másoknak. Örömmel jöttünk ide. van, mióta nem jártunk itt. Külön ismerkedési estet szervezte kar közreműködésével, lesz búcsúest is. A két kultúros rr momra. Nem hiszem, hogy bárkinek is panasza lenne. Rókákat csináltunk Fazekas Istvánná és Farkasné Hinkel Ágnes tolnai óvónő a kultúrosok:- Munkánkhoz tartozik a hétköznapokon a gyerekekkel \ meséli Fazekas Istvánná. Tolnáról máskor már vittünk üdült Velencei-tó mellé, Óbányára. Egyszer eljöttünk ide, Tengeli letett az ötlet, hogy nem vállalnánk-e a kultúrosi teendőket.' tatkozás után láttunk munkához. Nagyon jó a társaság, ked' könnyen jönnek hívásunkra. Együtt játszanak a gyerekekkc kát csináltunk, és ezeket eldugtuk a parkban. Vadászni kel versenyt, labdajátékokkal vetélkedőket szerveztünk. Esős ■■m

Next

/
Oldalképek
Tartalom