Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA m r '■'1 I rr ' I I I i l ivJ J Vv^V MA EZER 1988. július 23. SZOMBAT XXXVIII. évfolyam, 175. szám ÁRA: 2,20 Ft SZÁLLAL (5. oldal) Fél év alatt 41 millió tégla Keresettek a Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyár termékei Naponta átlagosan negyedmillió poro- tontégla kerül le a Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyár futószalagjairól. Az üzem történetében az idei első félév több szempontból is kiemelkedő eredménye­ket - és nem utolsósorban közel 35 millió forint nyereséget - hozott. A kedvező időjárásnak és az itteni 350 dolgozó szorgos munkájának köszönhe­tően a tervezett 35 millió darab tégla he­lyett hozzávetőlegesen 41 millióra sike­rült felfuttatni a termelést. E kategórián belül a tételek 90 százaléka volt poroton- tégla, a fennmaradó hányad pedig vá­laszfal és födémbéléstest. A cserép-előállítás - a számtalan gond ellenére - szintén a vártnál jobban alakult: a háromféle - barna, piros, és úgynevezett natúr színben - rendelkezésre álló termék­ből 5,9 millió volt a féléves célkitűzés. Ezt a mennyiséget 600 ezerrel teljesítették túl. Mint azt Szabó István gyárvezetőtől meg­tudtuk, ez utóbbi árucikkből óriási a keres­let, s az igényeket - a három műszakos fo­lyamatos munkarend ellenére - nem min­den esetben sikerül megnyugtató módon kielégíteni. A Bátaszéki Cserép- és Vázke­rámiagyár termékei iránt ugyanis nemcsak megyénkben, hanem a Dunántúl és az Al­föld nagy részén is érdeklődés mutatkozik.-szá-czs­A rrfegformázott porotontégla még a darabolás előtt A késztermékeket folyamatosan szállítják a gyár telephe­lyéről Müller Antalné és Gróf Ferenc leemeli az előszárított cse­repeket a szalagról Grósz Károly Kaliforniában Rendkívül nagy hatású, igen nagy ér­deklődéssel fogadott beszédben foglal­kozott a magyar kormány terveivel, el­képzeléseivel, politikájával a San Fran­ciscoi World Affairs Council és a Com­monwealth Club közönsége előtt helyi idő szerint csütörtökön este Grósz Ká­roly, az MSZMP Főtitkára, a Miniszterta­nács elnöke. Grósz Károly amerikai hivatalos láto­gatásának második szakaszában Kalh fornia állam fontos városait keresi fel. El­sőnek rövid látogatást tett az állam fővá­rosában, Sacramentóban, ahol George Deukmejian kormányzóval folytatott ta­nácskozást, majd San Franciscóba uta­zott. Itt a fontos amerikai ipari csoport, a Magyarországgal is kapcsolatban álló Bechtel Corporation vezetőivel találko­zott egy, a San Francisco-i öbölben tett sétahajózáson, majd rövid városnéző körutat tett, egyebek között ellátogatott a Csendes-óceán partjára, a Golden Gate parkba és a város híres kínai negyedébe is. Este mintegy 400 főnyi meghívott kö­zönség hallgatta meg a két befolyásos intézmény által rendezett előadást. Ezt megelőzően a város jelentős testületé az International Host Committee adott rövid fogadást a magyar küldöttség látogatása alkalmából. '■ Előadásában Grósz Károly aláhúzta, hogy magyar miniszterelnök 42 év óta nem tett látogatást az Egyesült Államok­ban. Bár kapcsolataink ebben az idő­szakban sem szüneteltek, azokra a gya­nakvás, a bizalmatlanság nyomta rá bé­lyegét. Ez a több mint négy évtized nagy változásokat hozott Magyaroszágon is, sok örömet, de sok gondot is, mindezt az Egyesült Államokban kevéssé ismerik. A mára megváltozott világban azonban egyre gyakrabban fognak kezet azok, akik korábban gyanakvással méregették egymást - hangoztatta. Ebben nagy sze­repe van annak, hogy az egyszerű embe­rek „népi diplomáciájukkal” arra bátorí­tották a politikusokat, hogy bátrabban és következetesebben folytassák a közele­dést. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a magyar küldöttség látogatása ré­sze ennek a folyamatnak. A cél az, hogy az út elősegítse a Magyar Népköztársa­ság és az Egyesült Államok közötti kap­csolatok elmélyítését, megszilárdítását, s egyúttal azt is, hogy kis országunk is részt vállalhasson a népek közötti köze­ledésben, a kapcsolatok építésében, a párbeszéd kiszélesítésében. Grósz Károly szólt Magyarország mai helyzetéről, utalva arra, hogy az ország most gondokkal teli időszakot él át. En­nek oka az, hogy bár nagy eredmények születtek a gazdaságban, de nem válto­zott meg kellőképpen a gazdaság szer­kezete. Nőtt a szakadék a legfejlettebb országok és Magyarország között. Elma­radtunk a tudományos-műszaki fejlődés fővonalától, lelassult a gazdaság fejlődé­se. A kormányfő a gazdasági gondok mel­lett őszintén megismertette hallgatóságát az egyéb gondokkal is, hangsúlyozva: szükség van arra, hogy változást érjünk el az emberek magatartásában, egymás­hoz és országukhoz való viszonyukban, szükség van arra, hogy jobban figyeljünk a nemzeti kultúra ápolására, s egyúttal az egyetemes emberi kultúra nagy eredmé­nyeinek a megismerésére. Most olyan gazdaságot akarunk kiala­kítani, amely mindenkit nagyobb teljesít­ményre serkent - szögezte le Grósz Ká­roly, aki ismertette az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, beleértve az új vállalko­zási törvény tervezetét, amely a külföldi működőtökének is nagy lehetőségeket kíván biztosítani. Leszögezte egyúttal, hogy az ilyen célok eléréséhez a politiká­nak is meg kell változnia. Szükség van arra, hogy több legyen a demokrácia, az emberek szabadabban éljenek, gondol­kodjanak és beszéljenek. Grósz Károly a közönségtől is igen sok kérdést kapott. Egyebek között megkér­dezték tőle, hogy milyen eredményt vár Reagan elnökkel folytatandó tárgyalá­saitól.- Reagan elnökkel mindenekelőtt a nemzetközi helyzetről és a két ország kö­zötti kapcsolatokról szeretnénk konzul­tációt folytatni - mondotta válaszában. - Úgy látjuk, hogy Reagan elnök az utóbbi években olyan politikát bontakoztatott ki, amelyben nemcsak a nagyhatalmaknak, hanem a kisebb országoknak is nagyobb szerep jut. Ahhoz, hogy egy kis ország aktívan vegyen részt a nemzetközi élet­ben, meg kell ismerkednie a nagyhatal­mak politikai elképzeléseivel is. A tőlünk keletre eső nagyhatalom politikáját, bíz­vást mondhatom, jól ismerjük. Most ugyanezt szeretnénk elérni a tőlünk nyu­gatra eső nagyhatalommal is - mondotta a kormányfő. Újraminősítő tanfolyam hegesztőknek A hét elején kezdték meg Szekszár- don, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakmunkásképző, -továbbképző és ok­tató központjában a minősített hegesztők újraminősítő tanfolyamát. Erre három- évenként azért van szükség, mert a he­gesztőknek bizonyságot kell adniuk ar­ról, hogy munkájuk ugyanolyan precíz, pontos, szakmailag kifo- gásolhatatlan, mint ami­kor megkapták a minősí­tést és lépést tartanak a napi követelményekkel. Hisz ezek az emberek többnyire atomerőmű­ben, hőerőműben dol­goznak, ahol egy apró hi­ba is emberáldozatokat követelhet. Az 56 órás tanfolyamon közel negy­venen vesznek részt Ara­nyi János vezetésével, aki a hegesztőiskola irá­nyítója. Vizsgát július 28- án tesznek a résztvevők az Ipari Technológiai In­tézet hegesztőszakmun- kás-bizottsága előtt. Az országban 38 he­lyen foglalkoznak ezek­nek a szakembereknek a képzésével, továbbkép­zésével. A múlt évben összesen 4000 hegesz­tőt vizsgáztattak. Közülük a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat több mint ezer embert ké- peztetett ki a leninvárosi és a szekszárdi oktatóbázisán. Ezenkívül a vállalat rendel­kezik olyan „jogosítvánnyal", hogy külföl­dön képeztessen ki szakembereket, pél­dául az NDK-ban, az NSZK-ban... Minősített hegesztői tanfolyamra az je­lentkezhet, aki rendelkezik hegesztö- szakmunkás-vizsgával, illetve bizonyít­vánnyal. A minősítésnek négy fokozata van, attól függően, hogy milyen anyago­kat és anyagokkal hegesztenek. A tanfo­lyamon résztvevők a sikeres gyakorlati és elméleti vizsgák után minősítő bizo­nyítványt kapnak egy-egy beütőszám­mal együtt, ami arra szolgál, ha a minősí­tett hegesztő elvégez egy munkát, abba beüti a számát. Abban az esetben, ha va­lami gond támad a hegesztésben, a fele­lősség a munka végzőjét terheli. A tanfolym egy emberre eső költsége minősítésenként változó - 25 ezer forint­tól 54 ezerig terjed. Országos viszonylat­ban a tanfolyam résztvevőinek átlagosan 50-60 százaléka tesz sikeres vizsgát. Szekszárdon, a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat Szakmunkásképző Továbbképző és Oktató Központjában a vizsgák 85-90 szá­zalékban eredményesek. - sós ­Előkészületek a gázhegesztéshez Gyakorló hegesztés az újraminősítéshez

Next

/
Oldalképek
Tartalom