Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

1988. július 19. NÉPÚJSÁG 5 CSÉB-évgyűrű A közértben, a piacon, az áruházban és minden olyan helyen, ahol vásárló­ként megfordulunk, gyakran találkozha­tunk pénzüket számoló, a sorban álldo­gáló idős - néha nem is olyan idős - em­berekkel. Csak 20 dekát kér a húsból, 10 dekát a felvágottból, visszateszi az egyébként tetszetős ruhaneműt és a ki­szolgáló rögtön tudja, hogy a vevő nyug­díjas. Jelenlegi gazdasági helyzetünk nem kedvez a nyugdíjasoknak. Amikor aktív munkáséveik után évekkel ezelőtt visszavonultak, legtöbbjük már elégedett lehetett a nyugdijával, az évek során azonban fokozatosan romlott a helyzet. Ma már a friss nyugdíjasok sem várhat­ják gondtalanul öreg napjaikat, nemcsak új időbeosztást, de új pénzbeosztást is „tanulniuk” kell. Reméljük megállítható az infláció üte­me, de gyors javulásra nem számítha­tunk. És ezzel nemcsak a mai nyugdíja­soknak, a nyugdij előtt állóknak, de első­sorban a fiataloknak kell számolniuk. Mégpedig nemcsak a „központi” segít­ségben bízva, hanem egyénileg is... Ehhez kívánt lehetőséget nyújtani az Állami Biztosító a CSÉB-évgyűrű biztosí­tási módozat kidolgozásával és májusi bevezetésével. Elnevezése igen találó, mivel egyszerre tartalmazza a két legfon­tosabb információt: egyrészt, hogy ez a biztosítás elsősorban a nyugdíjas évek anyagi biztonságának záloga, másrészt pedig, hogy azok élhetnek ezzel az elő­nyös lehetőséggel, akik már rendelkez­nek CSÉB-biztosítással. A módozat ne­véből persze minden részletre nem lehet következtetni, ezért kérdeztük meg Bállá Ferencet, a CSÉB-évgyürű „gazdáját”, akinek a kezében van minden tevékeny­ség koordinálása, amely a megalkotástól a bevezetésig, a hálózati értékesítésig le­zajlott. Kiknek szánják tehát a CSÉB-év- gyűrüt?- Hozzávetőleg 4 millió ügyfelünk ren­delkezik CSÉB-biztosítással, rájuk szá­mítunk. Közülük is a bérből, fizetésből élőkre, akiknek ez a biztosítás szociális szempontból is szükséges. A CSÉB-év­gyűrű ugyanis úgy egészíti ki a CSÉB szolgáltatásait, hogy a két biztosítás együtt teljes körű személybiztosítási vé­dettséget nyújt - élet, baleset, betegség, rokkantság, nyugdíjkiegészítés - tehát a legfontosabb kockázati tényezőket és szolgáltatásokat vonja hatáskörébe. I- A CSÉB-biztosítás díja, mint is­meretes az igényelt szolgáltatásoktól tüggően havi 80, illetve 150 forint. Mennyi az Évgyűrű díja?- Az ügyfél maga választja meg, hogy keresetének (társadalombiztosítási jutta­tásainak) hány százaléka legyen a bizto­sítás havi díja. Megbízást adhat munka­adójának, hogy a díjat keresetéből ha­vonta levonja. I- Ez tehát a CSÉB-évgyűrű szolgál­tatásainak alapja?- Igen, az Állami Biztosító a szolgálta­tásokat a teljes összegyűlt tőkeérték fi­gyelembevételével teljesíti. A teljes tő­keérték a befolyt díjakkal, azok kamatos kamataival és az esetleges - befektetés­ből származó - többletkamattal egyenlő. I - Mire -tarthat igényt a biztosított?- Nyugdíjba vonulásakor választhat, hogy tőkéjét életjáradékká alakítja át, vagy felveszi. Életjáradék fizetése esetén az Állami Biztosító a több évre lekötött la­kossági takarékbetétekre fizetett adózott kamatot téríti. I- A szerződés megkötése után rög­tön igényelni lehet-e ezt a szolgálta­tást, az életjáradék fizetését?- Az életjáradék megállapításának fon­tos feltétele, hogy az ügyfél legalább 5 éve fizette a díjat. De mód van arra is, hogy ha nincs meg az ötéves folyamatos díjfizetés a nyugdíjazásig, el lehet halasztani a szolgál­tatás igénybevételét - díjfizetéssel vagy anélkül - ebben az esetben a tőke tovább kamatozik I- Mi történik, ha a biztosított nem érné meg a szolgáltatások teljesítésé­nek az időpontját?- Ebben az esetben az Állami Biztosító a kedvezményezettnek (örökösnek) fizeti ki a tőkét, de a kamatot a felvetttőke arányában a lakossági takarékbetétekre átlagosan fi­zetett kamat négyötödével számolja el. En­nek legalább 2 évi folyamatos díjfizetés a feltétele. I- Hogyan követheti az ügyfél a ka­matok alakulását és hogyan adózik a CSÉB-évgyűrű biztosítás után?- A következő évi díjak után elszámolan­dó kamatláb mértékét minden év utolsó hónapjában nyilvánosságra hozzuk Ami az adót illeti, a díj 20%-a a személyi jövede­lemadóból levonható, míg a CSÉB-évgyű­rű minden szolgáltatása adómentes.- A hallottak alapján igen előnyös tehát az Állami Biztosító új nyugdíjki­egészítő biztosítása. Ma azonban a legkiválóbb elméletet is a számok te­szik „kézzelfoghatóbbá”. Mondana-e néhány példát árra, hogy a különböző életkorban kötött CSÉB-évgyűrű biz­tosítások milyen szolgáltatásokat nyújthatnak a nyugdíjas években?-Természetesen minél fiatalabb korban kötik meg ezt a biztosítást, annél maga­sabb lesz a járadék összege. Például egy 25 éves nő 5000 Ft-os havi fizetéssel kezdi a GSÉV évgyűrű biztosítást fizetni. 55 éves korában - ha fizetésének 4%-át vonatja le biztosítási díjként - 436 080 Ft-ot vehet fel egy összegben, vagy élete végéig havi 4153 Ft-os kezdő összegű járadékot kap, amely 5053 R-ra emelkedik 5 év múlva. I - És a 30 éves férfi?- Feltételezve, hogy 7000 Ft-os fizetésé­nek 5%-át fizeti biztosítási díjként 60 éves korában 763140 Ft-ot vehet fel, vagy élete végéig havi 8264 Ft-os kezdő összegű já­radékot kap, mely 5 év múlva havi 10054 R-ra emelkedik. De ha a férfi 45 éves és 15 ezer forintos fizetésének 3%-a a biztosítási díj, akkor 60 éves korában 199 530 R-ot kap, vagy pedig azt 1856 R-os havi jára­dékra válthatja. Ez az összeg 5 év múlva havi 2258 R-ra emelkedik. I- Szemléletes példák ezek, de ter­mészetesen még sok-sok változat le­hetséges, mindenkinek az egyéni igé­nye, lehetősége szerint...- Sőt ez a biztosítási forma még egy szo­katlan „meglepetést” tartogat Két évi díjfi­zetés után a nyilvántartott tőkeérték 50%- áig kölcsönt lehet kérni a biztosítás fennál­lása alatt legfeljebb három alkalommal, legfeljebb 5 éves lejáratra. A kölcsön ka­mata és költségei mindig megegyeznek a legmagasabb takarékpénztári személyi kölcsön elszámolásával. I- Hová fordulhatnak azok, akiknek e részletes tájékoztató után is van még kérdésük?- Minden érdeklődő bizalommal fordul­hat további felvilágosításért az Állami Bizto­sitó Központjában a személybiztosítási főosztály, vidéken a megyei igazgatósá­gok, fiókok dolgozóihoz egyaránt. A mun­kahelyeken a CSÉB-megbízottak is ren­delkezésre állnak A Ha. tfesz Az Állatvilág Magazin és a veszprémi Kittenberger Kálmán Állatkert rendezé­sében ezúttal először tartanak állatfeszti- vált-kutyavásárt a fővároson kívül. Bala­tonalmádiban, a sportpályán, a vasútál­lomástól 500 méterre, a tóparton július 23-24-én, szombaton és vasárnap 9-19 óra között kerül sor az almádi állatnapok­ra. A kutya-, macska-, madár-és kisállat­vásárt állatfelszerelések és kézműves­termékek vására is kíséri. A műsorban a Strázsa magyar pásztorkutya-bemutató csoport hortobágyi jelmezes revüje mel­lett kutyaiskola, számoló kutyák, óriáskí- gyó-show szerepel. A vetélkedőn a veszprémi állatkert állatkölykeire kér­deznek, ott lesznek a kis tigrisek, dingók, lámák, fehér farkasok, csimpánzbébi is lesz. Pónilovaglás várja a gyerekeket, a Fekete István Országos Állatvédő Egye­sület menhelyéről gazdátlan kutyákat kí­nál olcsón házőrzőnek. A műsor német nyelven is zajlik, igy bárki elviheti oda külföldi vendégét is, akik nemcsak lát­hatják, de értik is majd a programot. A szervezők remélik: hasznos ismeretter­jesztés mellett jó szórakozást is biztosít a kétnapos program, ahová egyébként eladni kínált kutyát, más díszállatot az or­szág bármely részéből várnak. Úszni tanultak a mozgássérült gyerekek A tizenöt kis és nagyobb gyerek érke­zésünkkor fejezte be az ebédet, azt meg­előzően pedig a strandon voltak, az egyórás délelőtti úszásoktatáson. Pilla­natnyilag még az ebéd utáni és a csen­des pihenő előtti pauza tart. Ki ágyán ül­dögélve olvas, vagy a kirakós játék da­rabjait illeszti össze, néhányan pedig az udvaron beszélgetnek, ketten habteni­szeznek. Erre Csuhái Roland jópofán megjegyezni, hogy ez ám a „habfürdő te­nisz”, s mint oly sokszor, most is begyűjt- heti a többiek elismerő nevetését. Hogy hol ilyen kitűnő a hangulat? Du- naföldváron, a mozgássérült gyerekek táborában, akik tulajdonképpen és első­sorban úszni tanulnak mindennap, egy órán át, délelőtt, s ugyanennyi időt gya­korolnak délután. Heitzmann Magdolna, a Mozgássérül­tek Tolna Megyei Egyesületének titkára, táborvezető igy foglalja össze a mostani tíz napot, illetve a korábbiakat:- Már a negyedik évben - illetve hete­dik alkalommal - rendezünk ezeknek a kis beteg gyerekeknek-tábort itt Duna- földváron. Az iskola napközijében va­gyunk, amit nyárra átalakítanak egy ki­csit, pontosabban átrendeznek és „köl- csönágyakat” állítanak be. Az óvodából kapjuk az ételt, naponta ötször van étkezés... Van velünk tornata­nár, gyógytornász és más egészségügyi dolgozó. A gyerekek Tolna és Baranya megyéből jöttek, noha a tábort országos­nak hirdettük meg. Nagyon jól érzik ma­gukat a gyerekek, mondhatom, hogy igen sokat és nagyon ügyesen mozog­nak, de szívesen videóznak, társasoz- nak.- Ma már 1050 métert úsztam - mond­ja Molnár Krisztina. - Én már negyedszer vagyok itt táborban. Két kislány az egyik ágyon pusmorog. Egyikük így szól:- Nagyon jó barátnők lettünk. Majd le­velezünk a jövő évi táborig. - Egyikük Csuhái Gabriella és szigetvári, a barátnő pedig paksi és Dombi Anikónak hívják.- Én pedig már tudok siklani a vízen - büszkélkedik Szita Ferenc, aki most volt első osztályos. Kezdődik a délután pihenő. A gyere­kek ágyat bontanak és pihenni térnek, hogy legyen erejük a délutáni újabb úszógyakorlatokra... - hm - sm ­Gabi és Anikó (fürdő)habteniszét nézik a többiek Beszélgetés - most inkább velünk... Erről is szó A Tolna Megyei Népújság július 12-i számában „Ki van a boltos ellen?” - cím­mel a varsádi boltvezető körül kialakult áldatlan helyzetről ír F. Kováts Éva és - mint mondja - idéz a tanácskozás néhány nyilatkozatából. Részvevője voltam a megbeszélésnek és mint jelenlévő a cikket elolvasván azt tapasztaltam több - a helyzet jobb és egyértelműbb megítéléséhez szükséges - vélemény kimaradt az írásból. Fontosnak tartom azok ismertetését. 1. A bolt helyzetét, a kereskedelmi ellá­tást, annak fmnősítését külön kell válasz­tani a felvásárlás és tápellátás megoldat- .lanságától. Ez két ügy! A bolt korábban sem, ma sem foglalkozik felvásárlással és tápértékesítéssel. Más kérdés, hogy a szövetkezet most úgy tervezi - még egy személyt a boltban munkába állítva -, hogy az említett tevékenységeket össze­kapcsolja. 2. A varsádi vegyesbolt, annak vezető­je munkája ellen évek óta nem volt kifo­gás. Ellenkezőleg, az 1987. évi őszi falu­gyűlésen, majd az 1988. évi tavaszi szö­vetkezeti tagtanácskozásokon a lakos­ság is, de Kótai László az elöljáróság vezetője is elismeréssel szólt a boltveze­tőről. Csepregi Ferenc a Kop-Ka elnöke a falugyűlés felszólalásait jegyzőkönyv­ből idézte. Ezt az elöljáróság jelenlévő tagjai elfogadták. Azért tartom fontosnak az említetteket hangsúlyozni, mert Kótai László szerint „régi gondunk, hogy hol tejet, hol kenyeret nem lehet kapni”. Eze­ket a gondokat sem a szövetkezet ellen­őrei, sem a területi alapegység vezetője nem észlelte. Erre még csak utalást tevő panaszkönyvi bejegyzés sincs az üzlet­ben évek óta, 3. A megbeszélésen az is kiderült, hogy az elöljáróság vezetője, Kótai Lász­ló hónapok óta be sem tette a lábát a Kuczmanné vezette vegyesboltba. (Szerinte Kuczmannénak kellett volna őt keresni, de nem derült ki, miért.) Ugyan­akkor meg van győződve arról, hogy is­meri, tudja az ellátási gondokat és véle­ményt mond a boltvezető munkájáról. 4. Tény, hogy a június 8-i gyönki ta­na' csülésen a Kop-Ka Áfész képviselője bejelentette a személycserét. Hogy ez „mindenki megelégedésére” történt vol­na? Nem hiszem! A kérdés az, hogy Kuczmanné, akinek tíz év óta eszébe sem jutott felmondani állását a vegyes­boltban, a szövetkezet sem fontolgatta korábban a személycserét, - miért dön­tött így? Azért, mert az utóbbi hónapokban si­került olyan légkört teremteni körülötte, amit tetézett a szabadságolása közötti hercehurca (megjegyzem Kuczmanné öt éve nem volt tartósan szabadságon), hogy elkeseredésében azt mondta, in­kább elmegy Gyönkre. Ez az egyetlen mondat elég volt az azonnali intézkedés­re, hiszen György. Ferencné, a Kop-Ka gyönki játékboltjának vezetője köztudot­tan szívesen „jönne haza” boltvezetőnek. Kuczmanné már másnap visszavonta elhatározását és maradt, miután nem­hogy alapos, de semmilyen munkáltatói indok nincs a boltvezető áthelyezésére. Csepregi Ferenc, az áfész elnöke azt is elmondta: a személcsere nem oldana meg semmit, hiszen a boltvezető egyedül „jönne haza”, a hetven év feletti besegítő családtag munkájának hatékonysága legalábbis kérdéses. Másrészt játékbolt után egy élelmi­szert, ruházatot, iparcikket egyaránt áru­sító üzletet vezetni szakmailag sem egy­szerű feladat. 5. A boltok nyitva tartási ideje egyezte­tett a tanácsi szervekkel. Beleértve a hét­fő délutáni árubeszerzés miatti zárva tar­tást is. A megbeszélésen elhangzottak alap­ján nyilvánvalóvá vált, hogy ez utóbbi - a szombati zárva tartás miatt - rossz idő­pont. Az áfész elnöke ígéretet tett az azonnali változtatásra. Ami pedig a szombat délelőtti nyitva tartást illeti - és erről is szó volt -, az nem elsősorban létszárfi kérdése. A belkeres­kedelemben is ötnapos a munkahét. A dolgozóknak a heti pihenőnap mellett jár még egy szabadnap. Lehet, hogy Varsá­don azt igényli a lakosság, hogy az ne szombaton legyen, akkor pedig egy má­volt sik napon (mondjuk hétfőn) kell zárva tartani az üzletet. Megemlítem, hogy nem varsádi spe­cialitás a szombati zárva tartás. Az áfész vezetői elmondták a szövetkezet kistele­püléseinek (számuk 26) nagytöbbségén hasonló a nyitva tartási rend. 6. Az arra illetékes pártszervek és szervezetek jól bevált munkamódszere, hogy tájékoztatást kérnek, beszámoltat­nak - többek között - az adott terület ke­reskedelmi munkájáról, és iránymutatást adnak a további tennivalókhoz, a felada­tok színvonalasabb ellátásához. Az is ter­mészetes, hogy számon kérik ez utób­biak teljesítését a kereskedelmi szervek, szövetkezetek vezetőitől. A szövetkezetek az említett kötelezett­ségüknek mindenkor készségesen, fele­lősségteljesen eleget is tesznek. Megtet­te volna ezt a Kop-Ka vezetése Varsádon is, de ott az intézkedési joggal nem ren­delkező elöljáróságot „számoltatta el a pártvezetés” és a szövetkezet meghívást sem kapott az ülésre. 7. Végezetül nem hiszem, hogy kizáró­lag a Kop-Ka Áfész vezetésének dolga volna a felmerült problémák megoldása. De fogadjuk el ezt az alternatívát. Éh­hez azonban az kell, amit Kótai László mondott: „békésen kell ezeket a dolgo­kat lerendezni”. Ez pedig más, mint a má­sok által a megbeszélésen megfogalma­zott olyan feltételek, hogy a boltvezető tá­vozzon, hogy a személyi kérdést kell megoldani. Aligha képzelhető el, hogy a tíz évig közmegelégedésre dolgozó bolt­vezető elfelejtette volna szakmáját, meg­feledkezve az eddig naponta gyakorolt udvariasságról, kötekedő, házsártos, ve­vőket taszító magatartást vegyen fel. Ennek ellentmond, hogy a vevőkből él és az is, hogy az év első öt hónapjában a bolt forgalmát 15 százalékkal növelte, mi­közben a Kop-Ka 8,6 százalékkal,^ me­gye szövetkezetei - jobb adottságok mellett - 8 százalékkal. Másként közelítve a kérdést, számom­ra a tanácskozáson elhangzottakból nyilvánvaló, hogy nem Kuczmanné volt a kezdeményezője, elindítója a mára kiala­kult helyzetnek. így a megoldást sem el­lene kell megtalálni. CSAPÓ JENŐ Meszöv-titkárhelyettes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom