Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-20 / 146. szám
4 NÉPÚJSÁG 1988. június 20. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 fogszatóiiyokrót - röviden Miért nem jár a részesedés? Orsós János szakályi olvasónk ez év : január 8-ig a regölyi Kaposvölgye Egyesült Termelőszövetkezetben dolgozott, mint tehenész. Január végén nyereségrészesedést osztottak az elmúlt év munkája alapján. Nem érti, hogy ő miért nem kapott ebből, miért nem jár meg neki a 15 százalék nyereségrészesedés? Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára Barsi Mihály küldte meg a választ:- A regölyi Kaposvölgye Egyesült Termelőszövetkezet 1987. évre év végi részedést (nyereségrészesedést) tagÍ jainak nem fizetett. 1988. január 28-án jutalmat osztottak tagsági viszonyban álló dolgozóiknak. Figyelemmel arra, hogy tagsági viszonyát január 8-án megszüntette és jutalmat a szövetkezet csak azoknak fizetett, akik a kifizetéskor tagsági viszonyban álltak, az olvasó részére jutalmat nem számfejtettek. A jutalmat egyébként a szövetkezet mérlegelési jogkörben eljárva tagjai számára biztosította. Kerül-e szám a busz hátsó ablakába? Fekete Lili szekszárdi olvasónk kérdezte: Van-e lehetőség arra, hogy a helyi járatokon, az autóbuszok hátsó ablakán fel legyen tüntetve a kocsi száma? Például 5,6,14-es. Nagyon rossz, ha egy kocsi kifut a megállóból és az ember azt elszalasztottá, s nem tudja milyen számú járat ment el. Pedig hátul a helyi járat szó hosszú és az ott föl van tüntetve ahelyett, hogy a sokkal rö- videbb, de a nekünk hasznosabb szám lenne ott látható. Pech József, a Gemenc Volán igazgatója válaszolt:- Szekszárdon a helyi autóbuszokon Teiefonszémunk: 16-211 a szélvédő mögött megvilágítható szám, oldalt pedig a viszonytatjelző tábla ad tájékoztatást a járat útvonaláról. További utastájékoztató feliratok elhelyezésére a helyi autóbuszokon lehetőség van, de ennek az lenne a feltétele, hogy egy autóbusz mindig ugyanazon a vonalon közlekedjen. A jelenlegi kiszolgálási színvonalat úgy tudjuk biztosítani, hogy a vonatok eltérő menetidejéből adódó lehetőségeket is kihasználjuk a forgalom szervezésénél. Csúcsforgalmi időszakban a járat érkezése, indulása között percek vannak csak, ami nem elegendő a teljes táblacserére. Vállalatunk keresi a legjobb megoldást, amely a jó utastájékoztatás mellett gyorsan kezelhető is. Néhány észrevétel Egy szekszárdi Alkotmány utcai olvasónk Irta: „Az itteni építkezés üteméből úgy látszik újra felépítenek egy több száz lakásos lakótelepet de a gyerekekre nem gondoltak, mivel játszótérnek, illetve helyének még csak nyoma sem látszik. A hely szűke miatt még mód sincs utólagos kialakításnak sem. A másik probléma az úttest, amit az ajtótól - bejárati - 2,5-3 méterre helyeztek el. Ez nagyon balesetveszélyes, mert a házak előtt kb. 200 méteres egyenes útszakasz van, ami szinte kínálja magát az autósoknak, motorosoknak a nagy sebesség eléréséhez, így ha a házból kifutó kisgyerek egy 60 ki- lométer/óra sebességű autó elé szalad, az biztos, hogy balesetet szenved. Ráadásul most készülnek ennek az útnak, a Kecskés Ferenc utcával való összekötésével. Ez egy nagymérvű átmenő forgalmat hoz majd létre. Az építkezés jelenlegi szakaszában még mód van a javításra, korrigálásra, és a lakók, s főleg a kisgyerekek érdekében hozzanak olyan intézkedéseket, amivel az érdekek védelme biztosítva van. Itt gondolok olyan táblák kihelyezésére - lakó-pihenő övezet -, amivel ezek a célok elérhetők. A másik mód a balesetveszély elhárítására az, hogy a jelenlegi út nyomvonala maradjon és ne nyissák össze közvetlenül egy egyenes úttal a Kecskés F. utcát a Wesselényivel. A következő probléma: a garzonlakások és a Honvéd utcai óvoda közötti részen van egy út, ahol sokkal közelebb és gyorsabb megközelíteni az iskolát és az óvodát Ez az 50 méter kimaradt a rendezési tervből, s esős időben bokáig érő sárban tudunk közlekedni.” A levelet továbbítottuk a Szekszárd Város Tanácsa elnökének Kovács Jánosnak, aki a következőket válaszolta:- Az Alkotmány utcában és környékén a tervezett lakóépületeknek csupán egy része épült fel, így - tekintettel arra, hogy a „lakótelep” nagyobb része még építési terület - korai még számon kérni a játszótereket és a sportpályákat Ehhez kapcsolódva megnyugtathatom a levél íróját: gondoltunk a gyerekekre. A lakótelep játszótereinek, sportpályáinak tervei -aTol- na Megyei Tanácsi Tervező Vállalat színvonalas munkája - már jelenleg is a rendelkezésünkre állnak. A játszótereket és sportpályákat az épületek által bezárt tömbbelsőkben építjük meg - az ott lakók várható segítségével - (gy gyermekek biztonságosan játszhatnak, mozoghatnak. Az olvasó kéri, hogy a Kecskés Ferenc utcát ne kössük össze a Wesselényi utcával, ezzel is csökkentve az átmenő forgalmat. Terveink szerint az út vonalvezetése a jelenlegi marad, a Wesselényi utcai 10 emeletes lakóház megkerülésével lehet csak kijutni továbbra is a Wesselényi utcába. Azon felvetés nyomán - amely a meglévő kb. 200 méteres útszakaszon a járművek nagy sebességét kifogásolja és ennek balesetveszélyességére hívja fel a figyelmet - már intézkedtünk és az útszakaszra 20 kilométeres sebesség elérését engedélyező táblákat helyeztünk ki. Az utolsó felvetés azonban nem felel meg a valóságnak. A „garzonház” és az óvoda bejárata közötti járda- szakasz grünbetonból - az ott lakók társadalmi munkájában - hónapok óta elkészült így nem kell sárban járni.-flpBQflS Az ipari szövetkezetekről BT szóló korábbi jogszabályt g módosítja a Magyar NépközÉk,. társaság Elnöki Tanácsának J 1988. évi 10. számú törvény- erejű rendelete, ennek megfelelően módosult természetesen a tvr. végrehajtásáról szóló jogszabály is. A módosított szabályozás szerint az ipari szövetkezetekben szövetkezeti bizottság is működik, munkahelyi tanácskozást az alapszabályban meghatározott időközönként, illetőleg szükség szerint kell tartani, az alapszabály rendelkezésétől függően tartozik a közgyűlés vagy a küldött- gyűlés hatáskörébe a különböző belső szabályzatok megalkotása és módosítása, valamint a magasabb vezetői munkakört betöltő tagok és alkalmazottak felelősségre vonása. Kimondja a végrehajtási rendelet azt is, hogy a szövetkezet a munkaügyi szabályzatban meghatározott, de legfeljebb a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések szerinti időre a munkavégzés alól menteáitheti azt a tagot, aki öregségi nyugdíjra vált jogosulttá és nyugdijának megállapítását kéri. A mentesítés idejére a tagot az átlagos munkadíja illeti meg. Módosult a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló korábbi jogszabály s az annak végrehajtását szabályozó rendelet is. Az 1988. évi 11. számú törvényerejű rendeletből idézzük, miszerint az intézőbizottság „javaslatot tesz, illetve véleményt nyilvánít a működési területét érintő fejlesztésről, a tagokat megillető kedvezmények, juttatások köréről és mértékéről, a működési területén foglalkoztatott egységvezetők és üzemvezetők alkalmazásáról, munkadíjazásáról, jutalmazásáról, kitüntetéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről...” Kiemelendőnek tartjuk még a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint: „A tagokat megillető juttatások, kedvezmények köréről és mértékéről a szövetkezet belső szabályzatiban kell rendelkezni.” Viták, nézeteltérések, méltatlankodások elkerülése végett is szükséges tehát, hogy a tagok megfelelő alapossággal megismerjék ezeket a belső szabályzatokat. Az említett jogszabályok 1988. évi július hó 1. napján lépnek hatályba. A művelődési miniszter 10/1988. (V. 6.) MM számú rendelete az alap-és középfokú nevelési-oktatási intézményekben, valamint a zeneiskolákban a tanulók által fizetendő díjakról és költségtérítésekről, továbbá a középfokú iskolákban a vizsgáztatással összefüggő díjazásokról szól. Kiemelendőnek tartjuk, hogy a nevelésioktatási intézmény az általa, valamely tanulóközösség, illetőleg annak önkormányzati szerve, vagy a szülők közösségének kezdeményezésére egyedi érdeklődés kielégítésére szervezett foglalkozáson részt vevő tanulóktól anyagköltség-térítést, illetőleg önköltségtérítést igényelhet, ha az ott folytatott tevékenység nem sorolható a nevelési-oktatási tervben meghatározott feladatok körébe, ilyen esetben a tanuló szülőjét, gondozóját, illetőleg törvényes képviselőjét a költségtérítési kötelezettségéről előzetesen tájékoztatni kell, a jó képességű, hátrányos szociális helyzetű tanulótól az intézmény a költségtérítést átvállalhatja. A külföldi oktatási intézményben szerzett középfokú iskolai végzettséget tanúsító bizonyítvány, illetőleg oklevél honosításához a külön jogszabályban előírt vizsga dija tantárgyanként 100 forint. A rendelet mellékletei táblázatokban tüntetik fel a gépíró és gyorsíró szakiskolában folyó alapfokú, illetőleg továbbképző tanfolyami oktatásban a tanulók vizsgadíját, a vizsgabizottság tagjait megillető díjakat, zeneiskolában fizetendő díjakat, a szakmunkásvizsgáztatásért, illetőleg az azzal összefüggő feladatok ellátásért vizsgázónként kifizethető díjakat, a középfokú iskolákban a tanulmányokat záró vizsgáztatást végző bizottságok tagjait megillető dijakat, a dolgozatonként kifizetendő dolgozatjavítási dijakat, stb. Nemcsak a tanulók és szülők tájékozódhatnak tehát az általuk fizetendő díjakról, de a tanítók, tanárok is az őket megillető díjazásról. Valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny idei 19. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD Ml VÁLASZOLUNK _1 _________ ^ ________________________________________I 1 1 ----------■ S. 9ÉRHBMBRMRBSÉ 1 -M ■ . i ■: . O rszágjáró kirándulás a tsz szervezésében tv Ánítifíif* itniiÉfcifi Qo ioáosiA I mnmuMum VolfUTuup«KCo IlfUYKJU Co JUVUiTU Lunyfuiuuil (Tudósítónktól) A mőcsényi Völgység Népe Termelő- szövetkezet vezetősége, szociális és kulturális bizottsága kétnapos autóbusz-kirándulást szervezett nyugdíjas tagjai részére. Ezen 40-en vettek részt többek között Bonyhódrói, Cikóról, Grábócról, Mőcsényből, Bátaapátiból és Mórágyról. A csoport tagjai a kiránduláson a táj történelmi nevezetességeivel ismerkedtek. Megnézték Bonyhdád-Börzsönyben a volt Perczel-kúriát, majd a bonyhádi Szentháromság-szobrot, a felújított régi műemlék tanácsházát, illetve a Dőry- család által épített jelenlegi Völgység Múzeumot. Gyönyörködtek a hullámzó Balaton vizében, élvezték a Bakony ózondús, jó levegőjét, s madártávlatból látták a Cseszneki-vár romjait. Veszprém nevezetességeivel is ismerkedtünk, Így a püspöki palotával, a város műemlék templomaival, köztük a Gizella- kápolnával. Megtekintették a Tégla-múzeumot, a Schmidt Ferenc által épített Szentháromság-szobrot, Vetési Albertről elnevezett kiállítást, s az 1472-ben készült Mátyás király címerével díszített püspöki palástot. A kirándulók Herendre is ellátogattak, ott is a porcelángyár termékeit csodálhatták meg. Pápán a festőmúzeumba (T udósítónktól) A Magyar Eszperantó Szövetség Tolna Megyei Bizottsága vetélkedőt rendezett Szék _urdon, a Munkás- otthonban. Paksról, Szekszárdról és Tamásiból érkezett csapatok mérték össze tudásukat az eszperantó történetét átfogó versengésben. A vidám hangulatú játékban a mentek, Győrben pedig szemügyre vették a Győri Vagon- és Gépgyárat, a püspöki székesegyházat, a Hédervári-ká- polnát, papneveldét, a Győri ETO stadionját, a gyógyszerész-történeti kiállítást, valamint a Kisfaludy Színházat. Pannonhalmán az ország legnagyobb vallási múzeumával ismerkedtek. Zircen a műemlék templomok megtekintésén túl az arborétum növényi és védett állatvilágába tekinthettek be, ahonnan Bakony- bélre vezetett az út tovább. Az országjáró csoport átutazott a Völgységen, a tolnai dombokon, a Balaton táján, a Mezőségen, a Kisalföld tájain, de megismerkedhettek Somogyországgal, annak fővárosával Siófokkal, majd Tolna megye történelmi nevezetességeivel a volt Appo- nyi-kastéllyal Regszemcsén, ahol jelenleg gyermekvédő intézet és mezőgazdasági kutató-nemesítő intézet is működik. Majd Tamási következett, az Esterháziak által létesített Miklósvár megtekintésével. A tamási Orion gyár is szép látványt nyújtott, ugyanígy a vadrezervátum is. Högyészen a volt Apponyi-kastélyban létesített gyermekvédő intézetről kapott a csoport tájékoztatást. Ismerkedtek a szekszárdi történelmi borvidékkel, a megyeszékhely ősi történetével. * A sárszentlőrinci eszperantista úttörők országos versenyen vettek részt, ahol csapatukból Kővári József 7. osztályos tanuló kéthetes jutalomtáborozáson vehet részt a nyáron Csillebércen. Három másik társa könyvjutalomban részesült. BOGNÁR CECIL (Tudósítónktól) Lengyelben 1745-töl van alsófokú oktatás. Az egy tantermes, egy tanerös iskola közel másfél évszázadon át szolgálta a célt. Korszerűbb iskolára már Igénye lett volna a községnek korábban is, de új iskola építésére 1882 előtt azonban nem kerülhetett sor. Az ekkor épült ma úgynevezett „alsóiskola” már két tanerős, két tantermesnek épült. A tantermek olyan méretűek voltak, hogy egy-egy 100 tanuló befogadására volt alkalmas. Az iskola és a tanítói lakás építésénél a Mária Terézia, valamint II. József iskolaépftési koncepcióit alkalmazták. Az építkezést jefentös anyagiakkal gróf Apponyi Sándor lengyeli uradalma támogatta. De az építkezésből a község lakossága is kivette a részét. Ez a két tantermes iskola megfelelt a 6 osztályos elemi iskola igényeinek 1945-ig. Ekkor a község lakosságának nagyobb része kicserélődött. A községből kitelepített 1 -2 gyermekes német családok helyére többgyermekes bukovinai székely családok települtek. A nagyobb tanulólétszám elhelyezésére a két tantermes iskola már nem volt elegendő. Ezért a községi földigénylő bizottság kérelemmel fordult az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz és kérte, hogy a tanács juttassa a községnek iskola céljára az uradalmi főintézői lakást. Az OFT 1946. július 18-án kelt 214.329/1946 számú határozatában elutasította a kérelmet az alábbi indokok miatt. „Nem találja teljesíthetőnek az Országos Tanács az igénylőknek azt a kérelmét, hogy a községnek juttassák iskola céljára a volt uradalmi intézői lakás. Ebben a házban az iskola elhelyezése csak nagy átalakítással volna eszközölhető s még ez esetben sem felelne meg a korszerű iskola követelményeinek. Éppen ezért utasította a Tanács a Községi Földigénylő Bizottságot arra - mint iskola építésére kétségtelenül szükség mutatkozik -, hogy a község belterületén megfelelő telket juttasson iskolaépítés céljaira és hogy az iskola mielőbb felépfthetővé váljék.” Erre a „mielóbbre” sajnos több mint négy évtizedet kellett várni. Bár az OFT megtiltotta, hogy az intézői lakásban helyezzék el az iskolát, ez mégis megtörtént. A nyolc általános bevezetése, a gyermeklétszám növekedése egyre több igényt támasztott az iskola épületével szemben. A nem iskolai célra épített lakással egyre több gond lett, aminek a megoldása mindig csak átmeneti megoldást jelentett. Új iskola építése hosszú éveken keresztül nem is jött szóba. Ehhez közrejátszott, hogy a téeszszervezés miatt az 1960-as évek elején megindult egy elköltözési folyamat amit tovább fokozott az 1970-es évek elején a tanácsok ösz- szevonása, téeszek egyesítése és nem utolsósorban az iskolák körzetesítése. Szerencsére a hetvenes évek végére megváltozott a helyzet. A megerősödött kisvejkei Szabadság Téesz egyre több fiatalnak biztosított megélhetést. Még más falubeliek is Lengyelen kezdtek el építkezni. Ez a folyamat napjainkban is tart és stabilizálta a község lélekszámát. Az új, komfortos-összkomfortos lakásokból a tanulók szükségtanterembe jártak. Ez az ellentmondás felvetette az iskola és a tanács vezetésében az iskola bővítésének kérdését. Az építkezés megkezdését azonban akadályozták az objektív és a szubjektív tényezők. Végülis a VII. ötéves terv feladatai között az egyik legfőbb célkitűzés az iskola bővítése. A Kisvejkei Községi Közös Tanács, az iskola vezetése és a község társadalmi szervei úgy döntöttek, hogy 1987 évben elkezdik az iskola bővítését. Az építkezéshez szükséges anyagi fedezet ugyan nem volt meg, de a vezetés számított a lakosság áldozatkészségére. Az iskola építése céljára társadalmi munka szervezése és pénzadomány-gyűjtési akció indult el. Jelentős szerepet vállalt ebben a munkában a község elöljárósága, amelynek munkája nem volt hiábavaló. A község lakossága örömmel üdvözölte a kitűzött célt és részt vállalt a feladat megoldásában: 3500 óra társadalmi munkát ajánlottak fel, melynek egy része szakipari munka. Ezen kívül 105 család vállalt a 600 forintos tehón felül pénzbeli hozzájárulást. 1987 december 31-ig 85 ezer forint került a tanács számlájára ilyen címen. Ebből 9 ezer forintot kisvejkei lakosok fizettek be, mivel a tanulók a lengyeli iskolába vannak körzetesítve. Az új iskolai rész építésére 1987 közepén sor került. Az építkezést a kisvejkei Szabadság Tsz épitőbrigádja végezte. Emellett az építkezés során - a terepegyengetéstől a tetőcserép felrakásáig 524 fő végzett társadalmi munkát, mintegy negyedmillió forint értékben. Részt vállalt az építkezésben a hőgyészi állami gazdaság lengyeli kerülete is. Térítés nélkül szállította a helyszínre az építkezéshez szükséges homokot. A község elöljárósága az építkezésre ajánlotta fel azt a 300 ezer forintot, melyet a megyei társadalmi munka akció szervezésében a 3. helyezésért kapott. A közös összefogással még a tél beállta előtt a cserép felkerült az épületre, s a tél folyamán a tanács házibrigádja a belső vakolások nagyobb részét elvégezte. A tanács és az iskola vezetése úgy tervezte, hogy az új szárnyban, amelyben 6 tanterem kapna helyet, 1988/89-es tanév elején elkezdődhet a tanítás. Az anyagi lehetőségek azonban 1988 évben összeszűkültek. Nincs meg az anyagi fedezet ahhoz, hogy a tanév indítására az új szárnyban az építkezést befejezzék. Mégis elmondható, hogy érdemes volt elkezdeni. BAI JÓZSEF * A Tolna Megyei Tanács látva a Kisvejkei Községi Közös Tanács anyagi gondjait, 2,2 millió forint céltámogatást nyújtott az iskolabővítés befejezéséhez. A céltámogatással, valamint a tanács anyagi erejének központosításával megteremtődött annak a lehetősége, hogy az új tanévet már az új tantermekben kezdhetik meg a tanulók. Addig azonban még igen sok munka vár mindazokra, akik részt vállaltak ebből a munkából. LOVÁK ANDRÁS Eszperantó hírek szekszárdiak bizonyultak a legjobbaknak. Az egykori uradalmi intézői lakásból kialakított iskola ON KERDEZ
