Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-10 / 138. szám
Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ MA CSALÁD OTTHON 1988. június 10. PÉNTEK XXXVUI. évfolyam, SZABADIDŐ ioo> szám (4-5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Rendkívüli KISZ-küldöttgyűlés Állásfoglalás a fiatalok nyelvén A KISZ MB első titkára: Schattmann Csaba A fiatalok egy csoportja Schattmann Csaba Tegnap délután a szekszárdi Oktatási Igazgatóság nagytermében Molnár László levezető elnök, a KISZ KB tagja köszöntő szavaival vette kezdetét a KISZ Tolna megyei rendkívüli küldöttközgyűlése. A napirendi pontok, majd a különböző bizottságok megszavazása után Bajszné Kiss Magdolna, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkára tartott tájékoztatót a KISZ XI. kongresszusa óta végzett munkáról. Többek között elmondotta: - A KISZ Tolna Megyei Bizottsága úgy ítéli meg, hogy tevékenysége alapvetően megfelelt az elmúlt két évben az előző küldöttgyűlésen és a KISZ határozataiban rögzített feladatoknak. Döntéseiben - megyei jellemzőket is figyelembe véve - a leglényegesebb kérdésekkel foglalkozott, s különösen nagy előrelépés történt abban, hogy a döntések a tagság széles körű véleményére alapuljanak. Figyelmünket ezekben a hetekben arra próbáltuk összpontosítani, hogy az MSZMP országos értekezletének állásfoglalása hogyan fordítható le az ifjúsági mozgalom nyelvére, hogyan tudjuk megfogalmazni a legfontosabb teendőket Egyetértés van abban, hogy a KISZ XI. kongresszusának határozata és az ennek nyomán kibontakozott munka számos kérdésben helytálló a pártértekezlet állásfoglalásának tükrében is. A legnagyobb hiányosságainkat a szervezet politikai jellegének, önálló arculatának megteremtése terén és a tömegbefolyás kérdésében érzékeljük. Ezért a gondolkodás középpontjába az került, hogyan tudjuk erősíteni az önálló véleményalkotást a szervezeteknél, az irányító testületek munkájában. Az első hozzászóló, Lovász Tibor, Bony- hád Városi KISZ-bizottság KISZ-titkára a KISZ-nek a helyi jellegű politikában játszott szerepét, annak erősítését húzta alá. Sifter Józsefné, a megyei pártbizottság osztály- vezetője a párt ifjúságorientált szerepét hangsúlyozta. Az ezt követő hosszú csendet Králikné Cser Erzsébet vitára inspiráló szavai oldották fel. Takács József, a KISZ Dombóvár Városi Bizottságának titkára az ideológiai munka előtérbe helyezésére hívta fel a figyelmet. Schattman Csaba, a KISZ MBtitkára szerint fel kell készülni arra, hogy amit ma mondunk, az nem biztos, hogy holnap is érvényes. Nyitrai Menyhért Bonyhád úttörőelnöke az úttörő és KISZ-szervezet közötti kapcsolat új alapokról történő építésének szükségességét szorgalmazta. Rövid szünet után Schweitzer Zoltán, a szekszárdi műszergyár KlSZ-bizottságá- nak titkára kért szót A szerződéses közösségi munkavállalás előnyei mellett arra is rámutatott, hogy - véleménye szerint - a fiatalok jelentős része fásult és közömbös a mozgalom iránt György Tibor, az SZHV KISZ-bizottságának titkára javasolta, hogy a KISZ MB egy közeli ülésén foglalkozzon az ifjúmunkásréteg helyzetével. Krommel Dénes, a dombóvári MÁV állomásfőnökség KISZ-bizottságának titkára a közömbösséget a döntések, a változtatások folyamatos halasztásának tudta be. Boros László, a KISZ MB titkára szerint számolni lehet azzal, hogy a KISZ komoly gondok elé néz: a kivezető út az érdekek nyilvános ütköztetése, azaz ne csak beszéljünk a demokrácia kiszélesítéséről, hanem valósítsuk is azt meg. Bajszné Kiss Magdolna vitaös6zefoglalója után második napirendi pontként Takács József, a jelölést előkészítő bizottság elnöke megtette javaslatát a KISZ Tolna Megyei Bizottsága és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság három új tagja, valamint a KISZ Tolna Megyei Bizottsága titkára és az első titkára személyére. A titkos szavazás és az összesítés után Gál János, a szavazatszedő bizottság elnöke bejelentette, hogy a KISZ MB tagjai közé WeiszTerézt, dr. Kólát Zsuzsannái Szűcs Ágnest, a PEB-be Szentgáli Editet Vég Beátát és Magyari Ildikót választották. A KISZ Tolna Megyei Bizottságának titkára Orsós Anna, első titkára Schattmann Csaba lett Az új első titkár röviden megköszönte a bizalmat, majd Bajszné Kiss Magdolna, több éves eredményes munkájáért a KISZ KB kitüntetését, az Ifjúságért érdemérmet vehette át Králikné Cser Erzsébettől. Hazánkba látogat Radzsiv Gandhi Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására június 10-én, pénteken hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke. Jubileumi nagygyűlés - Grósz Károly beszéde Áramszolgáltatási centenárium Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában csütörtökön ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Villamos Művek Tröszt a hazai közcélú villamosenergiaszolgáltatás megkezdésének 100. évfordulója alkalmából. Ajubileumi megemlékezésen megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Berecz Frigyes ipari miniszter, továbbá képviseltették magukat a villamos energia termeléséhez, szállításához és szolgáltatásához kapcsolódó gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint 11 országból a tröszttel műszaki-tudományos együttműködést és energiacserét folytató partnerintézmények is. Berecz Frigyes nyitotta meg ajubileumi nagygyűlést, majd Grósz Károly mondott beszédet. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte az iparág 43 ezer dolgozóját, fizikai és szellemi munkásokat, a legkülönbözőbb posztokon szolgálatot teljesítő vezetőket a közcélú villa- mosenergia-szolgáltatás 100 éves jubileuma alkalmából.- Olyan iparág cenjenáriumát ünnepeljük, amely meghatározó jelentőségű az általános emberi civilizáció, a tudományos-technikai és a társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából, ugyanakkor ezernyi szállal kötődik az élet minden területéhez - hangsúlyozta bevezetőben.- A pártértekezlet politikai tapasztalatokban rendkívül gazdag előkészületei, a tanácskozás alkotó légköre és egyértelműen pozitív társadalmi visszhangja alapján joggal állíthatjuk, hogy nemcsak a párttagság, hanem a magyar nép döntő többsége is a szocializmus mellett foglalt állást. Élni és alkotni akar. Jövőjét szocialista keretek között tartja biztosítottnak. Ennek a rendszernek a hatékonyabb, korszerűbb működésében látja megmaradásának és fejlődésének legfőbb garanciáját. A szocializmus ügye Magyar- országon 10 millió emberre tartozik. Kötelességünk élni ezzel a bizalommal. Keresnünk kell állhatatosan minden olyan lehetőséget, eszközt, anyagi és erkölcsi ■ erőforrást, ami hozzásegíti népünket önbizalma erősödéséhez, nagy nemzeti vállalkozása sikeréhez. A kormány a munkaprogramban azt vállalta, hogy kiemelt figyelmet fordít az ipari termelés anyag- és energiaigényességének csökkentésére. Az ország energiaforrásainak és -fogyasztásának egyensúlya a jövőben is elsőrendű célunk. Az energiaigényesség csökkenését szolgálja az energiagazdálkodási program következetes végrehajtása, az energiaigényes termelés visszaszorítása, a fajlagos energiafelhasználás mérséklése. Jelentősek az anyag- és készletgazdálkodás tartalékai. Bőven van tennivalónk az ipari termékek minősége tekintetében. Az iparvállalatoknál 1986-ban kimutatott, minőséghiányok miatti kár tlz- milliárd forint volt, s ennek közel fele olyan selejtkár amelynek nagyobb része a vállalat saját hibájából, a technológiai és munkafegyelem be nem tartásából adódott. Vannak mozgósítható tartalékaink a műszaki fejlesztésben is. Míg 1975-ben a fenntartási költségek aránya a beruházási kifizetésekhez képest 38 százalék volt. 1986-ban ez az arány 78 százalékra nőtt. Márpedig világos, hogy az elavult állóeszközöket a fenntartási költségek növelésével működőképessé lehet ugyan tenni, de ezeken aligha lehetséges ugyanolyan versenyképes termékeket (Folytatás a 2. oldalon.) Sevardnadze üzenete Cuellarnak A megyei tanács vb napirendjén: Dunaföldvár Legsürgetőbb feladat a közlekedési feszültségek enyhítése és a telefonhálózat-bővítés Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter üzenetet intézett az ENSZ főtitkárához. Ebben felhívta Pérez de Cuellar figyelmét arra a veszélyre, hogy Pakisztán magatartása meghiúsíthatja a genfi megállapodásokat, hiábavalóvá teheti az afganisztáni probléma rendezéséért eddig tett erőfeszítéseket. Emlékeztetett rá, hogy a regionális válság megoldását célzó genfi megállapodások mindkét fél - egyfelől Afganisztán és a Szovjetunió, másfelől Pakisztán - számára előírnak kötelezettségeket. - A genfi" megállapodások leglényegesebb vonása éppen a kölcsönös kötelezettségek egyensúlya - hangsúlyozta.- A Szovjetunió és Afganisztán eleget tesz vállalt kötelezettségeinek. A szovjet csapatkivonás a genfi megállapodásoknak megfelelően folyik, erről az ENSZ helyszíni megfigyelői is meggyőződhetnek.- A pakisztáni fél azonban az első naptól fogva durván megsérti a genfi megállapodásokat. Ennek már eddig is számos cáfolhatatlan bizonyítékát tárta fel a szovjet kormány - írta a világszervezet első számú tisztségviselőjének Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban a szerződésszegés formáiról és konkrét eseteiről adott áttekintést. Első helyen az ellenforradalmárok címére érkező pakisztáni fegyverszállítmányokat említette. Ezek zöme iszlámábádi és ka- racsi fegyverraktárakból érkezik pakisztáni területen lévő afgán ellenforradalmi támaszpontokra, kivált Csitrál, Landiko- tal, Paracsinar, Terimangal és Csaman településekre, ahonnan az afgán kormányellenes erők továbbszállitják a fegyvereket afgán területre. Pakisztáni területen - Csitrálban, Varszakban, Landikotalban, Paracsinarban és Terimangalban - állomásoznak és kapnak kiképzést az úgynevezett iszlám ezredek, amelyek soraiból az Afganisztánban harcoló ellenforradalmi alakulatok folyamatosan feltöltődnek. Pakisztánból lépnek afgán területre azok a külföldi katonai tanácsadók is, akik a lázadók harcászati kiképzését végzik, és megtanítják őket a korszerű haditechnika, egyebek közt a Stinger rakéták kezelésére.- Mindez nyilvánvalóan ellentmond a genfi megállapodásoknak, amelyek tiltják a beavatkozást a másik fél belügyei- be - írta Sevardnadze. Végül kifejezte reményét, hogy az ENSZ főtitkára latba veti tekintélyét és teljes befolyását a genfi megállapodások védelmében. Dunaföldvár állandó lakónépessége mintegy 9400 fő. Az aktív keresők közül helyben foglalkoztatnak 3953 dolgozót, 390-en pedig más településekről járnak be a nagyközségbe. Az eljárók zömmel Dunaújvárosban és Pakson helyezkedtek el. Számuk egyre csökken, ami anr nak köszönhető, hogy a helyben üzemelő ipari és mezőgazdasági egységek stabil megélhetést nyújtanak a munkavállalók részére. Dunaföldvár a munkahelyek mellett a vonzáskörzetében lakó mintegy 30 ezer állampolgár számára nyújt közepes szintű ellátást. A tartós fogyasztási és iparcikkek forgalma meghaladja a hasonló nagyságrendű városokénak más- félszeresét. Jelentős a piaci és vásári tevékenység, a szombati piac szinte hetivásár szerepét tölti be, amikor nem ritka, hogy a településen 6-8000 vidéki fordul meg. Mindez abban a besiámolóban olvasható, amelyet a Duna-parti nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága a megyei tanács tegnap délelőtti vb-ülésére készített, a testület ugyanis első napirendi pontként a dunaföldvári vb munkájáról, ezen belül is kiemelten ellátási funkciójáról tárgyalt. Mind az írásbeli előterjesztésben, mind az azt követő vita során komoly problémaként merült fel, hogy a településen jelentős az átmenő forgalom néha szinte elviselhetetlen a zsúfoltság. A részleges megoldás a központ forgalmának átszervezése lenne, a végleges pedig a Quna-híd kiszélesítése vagy 50 kilométeres körzetben egy új átkelőhely megépítése. Az átutazók nagy száma valamint az egyre fejlődő idegenforgalom a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat bővítését, színvonalának javítását valamint újabb szálláshelyek létesítését is szükségessé teszi. Égető gond a telefon- hálózat bővítése, mert jelenleg egy összesen 350 vonallal rendelkező kézi kapcsolású központ működik a nagyközségben, ami nemcsak a gazdálkodó szervek munkáját akadályozza, de a betegekhez, és a balesetek sérültjeihez az orvos, illetve a mentők kihívását is lehetetlenné teszi. Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy mivel Dunaföldvár a városi cím elnyerésére pályázik, fontos az ellátás színvonalának javítása és a telefongondok megoldása. Ez azonban a paksi atomerőmű második üteme kiépítésének kezdetétől függ, ugyanis az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra részeként készül majd egy 5000 állomásos crossbarközpont. Ebből kap a nagyközség 1000 állomást, amelyhez 20 millió forinttal kell hozzájárulnia. A végrehajtó bizottság a továbbiakban a földhasznosítás és a földvédelem megyei helyzetéről valamint a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjának tapasztalatairól tanácskozott. Az ülésen részt vett Hoffer István, a Földügyi és Térképészeti Hivatal vezetője valamint dr. Szolóczki József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főelőadója is.
