Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-04 / 133. szám
1988. június 4. TOLNA ' 12 IrtÉPÜJSÁG c-------• MAGAZIN------"j i MAGAZIN magazin MAGAZIN MAGAZIN . , MAGAZIN MAGAZIN 1 ■■■■ ...... M AGAZIN __^ Képes technikatörténet Ä Montgolfiére A Montgolfiére Párizs felett 205 évvel ezelőtt 1783. június 5-én emelkedett először a levegőbe JACQUES és JOSEPH MONTGOLFIER testvérek „Montgolfiére” nevű léggömbje. A párizsi Réveillom tapétagyárban vászonból készítették el a 22 méter magas, 14,5 méter átmérőjű, 2000 köbméter térfogatú ballont, amit kívülről papírral is bevontak. Meleg levegővel volt megtöltve, amit úgy értek el, hogy egy nyílással ellátott dobogóra fektették fel a hatalmas vászonzsákot. Az emelvény alatt tűz lobogott és a ballon néhány perc alatt feszesre duzzadt. Az első kísérlet kudarccal végződött, mert a léggömb fennakadt a Bois de Boulogne fáin. A második kísérletnél gondolát szereltek alája, amelyben egy tyúkot és egy kacsát helyeztek el. Ezek voltak az első élőlények, melyek mesterséges repülöszerszámon emelkedtek fel. Az igazi szenzáció azonban november 21-én történt, amikor a léggömbbel Pilátre de Rozier és d’Arlandes márki a Bois de Boulogne-ban lévő Muette vadászkastély parkjából a hőlégballonnal levegőbe emelkedtek és 25 perc múlva sértetlenül leszálltak. Az első női " . atomerőműigazgató Martine Griffon-Fouco, az első francia atomerőmű-igazgatónő, a gondjaira bízott atomerőmű makettje előtt a francia EDF állami áramszolgáltató vállalat párizsi központjában A savas esők hatása a poszátákra A bányászok valamikor kanárikat vittek magukkal a tárnákba, hogy jelezzék a sújtólég szivárgását, a madarak azonban a felszínen is előre jelzik a bajokat, viselkedésükből a természeti környezet súlyos pusztulására lehet következtetni. A madarak az ember számára előzetes „riasztórendszerként” szolgálhatnak - állapította meg Paul Ehrlich, a kaliforniai Stanford egyetem ökológiai tanszékének professzora. Mint hozzáfűzte, az ember akár hanyagságból, akár a „fejlődés nevében” rombolja is a természetet, a madarak jelzik, hogy ez a pusztítás mikor éri el a kritikus határt. Az ornitológusként is elismert amerikai szakember felfogása szerint a madárvilágban tulajdonképpen ugyanaz játszódik le, csak jóval előbb, mint ami az emberre vár; ha nem parancsol idejében megálljt. Az Egyesült Államok egyes vidékein a madárvilág korcsosulása már arra utal, hogy a természeti környezetnek a szeléniummal és higannyal, valamint más mérgező anyagokkal való telítettsége elérte a kritikus határt. A szárnyasokon kimutatható deformációk nyilvánvalóan összefüggnek azzal, hogy a mező- gazdasági területekről elvezetett vizekből, vagy az erőmüvek csatornáiból mérgező szennyeződés kerül a természetes vízkészletekbe. A madárvilág ugyanakkor érzékenyen reagál a savas esőkre, a tengeröblök, torkolatok és mocsarak károsodására is. A hét karikatúrája- Hat órakor zárunk, és punktum! A drágakövek királynője Egy Pretoria melletti bányában hét évvel ezelőtt talált 599 karátos gyémánt, amely a világ ez idő szerinti második legnagyobb drágaköve. A tojás formájú gyémánt csiszolás után több tízmillió dollárt fog érni. A gyémánt vegyileg tiszta szén, a drágakövek között az egyetlen elem. Szerkezetileg a kristályosodott szén egyik módosulata a grafit mellett. A gyémánt az előforduló legkeményebb anyag, a grafit pedig kenőanyagként is használható. „Adamasz”, a legyőzhetetlen: így nevezték el az ókori görögök az ásványok és drágakövek királynőjét, a gyémántot. A világ első gyémántlelőhelyei és -bányái Indiában voltak, és a 18. század elejéig India volt a világ egyetlen gyémántszállítója. A görögök és rómaiak a földi javak legértékesebbjének tartották a gyémántot. Európai elterjedéséről szinte semmit sem tudunk a 13. századig, amikor is a keleti fűszerekkel együtt a velencei kereskedők hozták Európába. Az európai - és a közvetítő arab - szemlélet a gyémántban most már nemcsak a felülmúlhatatlan keménységet értékelte, hanem felismerte a luxuscélokra felhasználható drágakő -fényhatáson alapuló esztétikai lehetőségeit. Ebben az időben az ékszerkészítés még megmunkálatlan köveket használt. Csak a 14-15. században jöttek rá a hasítás, a polírozás és a csiszolás tudományára. A 18. század elejére az indiai bányák kimerültek, de 1727-ben felfedezték a gazdag brazíliai lelőhelyeket. Ettől kezdve 150 esztendőn át Brazília látta el a világot gyémánttal. 1860 táján azonban DélAfrikában új lelőhelyeket fedeztek fel. Az első dél-afrikai szállítmányok 1870-71-ben jutottak el Európába, ezt tehetjük a modern gyémántbányászat kezdetének. Ma már számos afrikai államban termelnek ki gyémántot, és így 1971-re Dél-Afrika a világ gyémánttermelésében Zaire és a Szovjetunió mögött a harmadik helyre szorult. Időközben ugyanis (1956-ban) a Szovjetunióban is megkezdődött a gyémántbányászat a szibériai Jakutföldén. 1971-ben a világtermelés negyede már a Szovjetunióból származott. Közben Indonézia és Ausztrália is bekapcsolódott a gyémántbányászatba. A kitermelt gyémánt túlnyomó része nem alkalmas ékszerkészítésre, mert nincsenek meg azok az optikai tulajdonságai, amelyek alapján erre a célra felhasználhatnák. Megvannak azonban a kívánt mechanikai adottságai ahhoz, hogy kiváló szerszámot lehessen belőle készíteni. A nyers gyémántkristályokon természetes állapotukban is találhatunk csúcsokat és éleket. Megfelelő szerszámba befogva, a legkülönbözőbb megmunkálási célokra lehet felhasználni: az egyszerű üvegvágótól a különleges fúrófejekig. Az emberiség kultúrtörténete több híres gyémántot ismer, amelyek részint méreteikkel, részint kalandos történeteikkel tűntek ki. Ezek rendszerint valamilyen nevet is kaptak, például ilyen a Koh-i-nur (fényhegy), Pitt, Regent, Orlov, Darya-i-nur stb. A Koh-i-Nur - sok tulajdonosváltás után - jelenleg II. Erzsébet angol királynő koronájának a homlokrészét ékesíti. Amikor a kápolna szolgál börtönül Franciaországban gyakoriak a börtönlázadások. A hatóságok tudják, hogy a lázadóknak ritkán nincs igazuk: a francia börtönviszonyok katasztrofálisak. Egy felmérés szerint a hivatalosan bejegyzett 50 661 rab részére összesen 32 500 hely állt rendelkezésre. Az összesen 180 büntetőintézet közül 30-at a francia forradalom előtt építettek, 110 pedig a múlt századból maradt meg. Marseille-ben például az 1011 személyre tervezett zárkákba 2390 elítéltet raktak. Ott többnyire négy rab ül, mindössze kilenc négyzetméteres cellákban. Montpellier- ben 283 elítélt ül, pedig hivatalosan csak 71-nek van hely. Ez 400%-os túltelítettséget jelent. Az 1832-ből származó aix-en-provence-i börtönben a 180 rabot nagy hálótermekben helyezték el. Más börtönökben hasonló a helyzet. A zárkában vagy legalább az emeleten a melegvizes zuhany és a WC nem mindig magától értetődő. Saint Etienne- ben helyhiány miatt a rabokat a börtönkápolnában helyezték el. Mennyibe kerülnek a gyerekek? Egy gyermeknél a családnak 24 százalékkal többet kell költenie, hogy elérje a gyermektelen házaspárok életszínvonalát A második gyermeknél a kiadások további 19 százalékkal, egy harmadik esetén 17 százalékkal növekednek - állapította meg a svájci, fribourg-i egyetem egyik kutatócsoportjának tanulmánya, melyet a Pro Familia Schweiz egyesülés megbízásából készített. A tanulmány eredményeit Bernben ismertették a sajtóval. Melyik hiányzik? A rejtvényben tíz olyan szó van, amelyek elé téve egy, a rejtvényben nem szereplő tizenegyediket, az így kapott ösz- szetett szavak is értelmesek. Keresse meg a szavakat, és találja ki a tizenegyediket! VÍZSZINTES: 1. Az angol légi haderő röv. 4. Szeretetből fakadó emberség. 9. Tölténytartó. 14. Nehéz puhafém. 16. ízesített édes szeszesital. 18. Budapesti szálloda. 19. Igyekszik megtalálni valamit. 21. Ürrepülőtér. 23. Végtag súlyos sérülése. 25. Valaminél lejjebb. 26. Márkás cigaretta. 28. Napszak. 31. Tréning. 32. Felfutó díszcserje. 35. Arra a helyre jut. 36. Női név. 37. A tv munkatársa (Éva). 38. Éles egynemű betűi. 39. Spenót. 40. Amerikai hírügynökség. 41. Borítékra írják. 43. A tetejére vet. 44. Ab ovo. 46. Matematikai művelet. 48. Spórákkal szaporodó növény. 49.... Roy. 50. Egy kis otthonról hozott eledel. 53. Számítástechnikában gyakori jelölés. 55. Hitelesít. 57. Középkori cseh hitújító. 60. ...-Dame, híres párizsi templom. 61. Egykor a pasas is ez volt. 62. A próféta utódjának a címe. 64. Sós pálcika. 65. Budapest XI. kerületének része. 66. Erősen maró vegyület. 67. Állat hímje. FÜGGŐLEGES: 1. Fonóeszköz. 2. Amit Caesar elvetett a Rubiconon átkelve. 3. Lenin is ez volt. 5. Kutrica. 6. Gabonafehérje. 7. Férfinév. 8. Vízpára. 10. Némely hadseregben a lövész. 11. ...-Ovanesz- jan. 12. Utak melletti vízelvezető. 13. Om- ladék. 15. A fölösleges hajtások levágása. 17. Malgas és osztrák gépkocsik jelzése. 20. Irodalomtörténész akadémikus (István). 22. Szovjet író (Jurij). 24. Kezdődik a rosszaság! 27. Az egész egy része. 29. Kisebb földtulajdon volt. 30. Gyümölcs. 31. Rövid angol férfinév. 32. Nagyobb település. 33. Versenyjutalom. 34. Folyékony gyümölcs. 35. Nem kerül sokba. 36. Szárnyas. 39. Az egyik apostol. 40. Gyümölcsből készült szeszesital. 42. Aroma. 43. Dübörgő zaj. 44. Fémes fényű festék. 45. Határozói igenév-képző. 47. Talaj kisebb, laza részecskéje. 48. A gyorsulás mértéke, egysége. 50. Kábítószer. 51. Cseh-morva zeneszerző és pedagógus, tanítványa volt Erkel Ferenc is (Henrik). 52. Erős szagú, gyógynövényként termesztett félcserje. 54. Eltérő. 55. Elszáradt növényi szár. 56. Gabonanövény. 57. Fontos élelmiszer. 58. Gyakori clmerállat. 59. ...-café. 63. Lombos növény. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 16., 48. a függőleges 10., 15., 30., 32., 36., 47., 57., 63. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségének elmére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Beküldési határidő: június 10. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! Az írói tanács című rejtvényünk megfejtése a következő: Nem kell megvetni a csekély dolgokat, mert azok vonják maguk után a nagyokat. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Selmeci Gyula, 7081 Simontornya, Malom u. 29., Péter Szilvia, 7140 Bátaszék, Kölcsey u. A/12., Szűcs Lászlóné, 7352 Győré, Rákóczi u. 27., Nagy Istvánná, 7100 Szekszárd, Hra- bovszky u. 7/b., Kvéder Gábor, 7354 Váralja, Kossuth u. 269.
