Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
1988. június 25. SZOMBAT XXXVIII. évfolyam, 151. szám ÁRA: 1,80 Ft KÖZLEMÉNY A KB CSÜTÖRTÖKI ,y. í • ■ ■ 9 9 99 ÜLÉSÉRŐL (oldalszám nélküli melléklet) Pártértekezleti előkészületek A képviselőcsoport ülése A Tolna megyei képviselőcsoport tegnap ülést tartott a megyei pártbizottságon. A képviselők az Országgyűlés június 29-i ülésszakával összefüggő kérdéseket tárgyalták meg; külön napirendként került sor az MSZMP KB június 23-i ülésén hozott személyi ajánlások véleményezésére. Ausztriai pápalátogatás Csaknem félévszázados szünet után tart ismét pártértekezletet e hónap végén a Szovjetunió Kommunista Pártja: a legutóbbi országos pártkonferenciát 1941. február 15-20. között, nem sokkal a Szovjetunió elleni német támadás előtt rendezték meg a szovjet fővárosban. Az eddigi pártértekezletek története három szakaszra osztható. Az első szakaszhoz az 1917-es forradalmat megelőző 7 pártértekezlet tartozik. Az elsőt 1905 decemberében a finnországi Tamperében tartották meg. Eredetileg - Lenin javaslatára - kongresszusnak szánták, de a finn városba nem érkezett meg, illetve késett a küldöttek jó része, így végül is a 41 résztvevő megrendezte az első pártértekezletet az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (a szovjet párt jogelődje) tervezett IV. kongresszusa helyett. Ennék ellenére az első pártértekezlet a kongresszussal felérő munkát végzett. A fő napirendi pont az agrárkérdés volt, erről Lenin tartott beszámolót. Ezenkívül a pártegységgel, a bolsevik és a mensevik irányzat egyesítésével kapcsolatos problémák voltak a vita központi témái. A második pártértekezletre 1906 novemberében ugyancsak Tamperében került sor. A 32 szavazásra jogosult küldött az Állami Duma-választásokkal kapcsolatos kérdéseket, valamint a kadét párt elleni küzdelem taktikáját vitatta meg. Ez a pártértekezlet kapta meg először az összorosz- országi jelzőt; ez később össz-szövetségi- vé vagy országossá alakult. A második pártértekezletre tisztázódott, hogy mi a különbség a kongresszus és pártkonferencia között: a kongresszusra a küldötteket gyakorlatilag az egész párttagság választotta, a pártértekezletre pedig a párt helyi bizottságai - tekintve, hogy az illegalitás körülményei között nehéz és veszélyes lett volna az egész tagságot bevonni a küldöttválasztásba. A harmadik pártértekezlet színhelye a finnországi Kotka volt, ahol 1907 júliusában a 26 szavazásra jogosult küldött a Duma-választások taktikáját vitatta meg, elfogadva azt a lenini elvet, hogy a parlamenti választási hadjáratot egyszersmind a párt nézeteinek propagálására használják fel. A negyedik pártértekezlet helyszíne 1907 novemberében Helsinki volt. Huszonhét küldött vett rajta részt, s megint csak a választási kérdések szerepeltek az előtérben. Az ötödik, 1908 decemberében Párizsban megtartott értekezletre a párton belüli frakciók nyomták rá bélyegüket. Ezt követően hosszabb szünet következett, és a hatodik pártértekezletre 1912 januárjában Prágában került sor. Ez a tanácskozás jelentőségét tekintve felért egy kongresszussal: a párt soraiból száműzték a mensevikeket, és döntöttek egy „össz- oroszországi munkáslap” megindításáról, amely májusban Pravda címmel meg is kezdte működését. A hetedik pártértekezletet 1917 áprilisában Pétervárott tartották meg. Ugyancsak kongresszus-jelentőségű tanácskozás volt. A 131 küldött elfogadta Lenin áprilisi téziseit, amelyekben a szovjet hatalom alapjait fektette le. A pártértekezlet konkrét programot hirdetett meg a hatalom megragadására. Az első hét - az utolsó kivételével külföldön megrendezett - pártértekezlet összehívását tehát főként az esetlegesség jellemezte, hiszen a párt illegális körülmények között működött. Mindenesetre kikristályosodott az a gyakorlat, hogy a pártértekezlet a megérett problémák felszámolására alkalmas fórum, amelyen a kongresszusok közötti időben nagy jelentőségű döntések hozhatók. A konferenciák második korszakát ennek az elvnek a valóra váltása jellemezte. 1919 decemberétől 1924 januárjáig hat pártértekezletet tartottak, valamennyit Moszkvában. 1923 kivételével minden évben volt pártértekezlet, és 1921-ben kettő is. Tehát ekkor (még) érvényesült az a lenini elgondolás, hogy a pártértekezletek folyamatos megrendezésével biztosítható legyen: a „folyó ügyekkel” ne kelljen várni a legközelebbi kongresszusig. A nyolcadik (1919. december), a kilencedik (1920. szeptember), a tizedik (1921. május), a tizenegyedik (1921. december), a tizenkettedik (1922. augusztus) és a tizenharmadik (1924. január) pártértekezleten főkéntafia- tal szovjet államot érintő gazdasági problémák, a pártépítéssel és a trockizmus elleni harc taktikájával kapcsolatos kérdések szerepeltek. A nyolcadik, majd a tizenkettedik pártértekezleten új szervezeti szabályzatot fogadtak el, a tizediken az új gazdasági politika (NÉP) kérdései szerepeltek az előtérben, a tizenegyediken pedig a nehézipar megteremtésével foglalkoztak. E korszak két utolsó pártértekezletén a súlyosan beteg Lenin már nem tudott részt venni. II. János Pál pápa, aki csütörtökön délután ötnapos látogatásra Ausztriába érkezett, a péntekre virradó éjszakát Bécs- ben, a pápai nunciatúra épületében töltötte. Pénteken reggel itt fogadta az osztrák izraelita felekezet tíztagú küldöttségét. A találkozón Poul Grosz, az izraelita felekezet országos elnöke köszöntötte az egyházfőt, majd a pápa intézett rövid beszédet vendégeihez. Szólta zsidóságnak a fasizmus idején elszenvedett üldöztetéséről, amelynek az osztrák zsidók nagy része is áldozatul esett, és hangoztatta, hogy a római katolikus egyház világszerte testvéries kapcsolatokat akar fenntartani a zsidó vallás követőivel. A találkozó hivatalos és ünnepélyes része után - amelyet az osztrák televízió is közvetített - II. János Pál zárt körű beszélgetésre vonult vissza a küldöttség tagjaival. Ezzel be is fejeződött a látogatás bécsi eseménysorozata, amelyet azért szabtak igen rövidre, mert a pápa 1983-ban lezajlott első ausztriai útján nagyrészt az osztrák fővárosban tartózkodott. Most péntektől hétfő estig az egyházfő országjáró utat tesz, s ennek során öt tartományt keres fel. A pápa tegnap Bécsből háromnegyed tízkor érkezett helikopteren miséjének helyszínére, a Kismarton (Eisenstadt) közelében lévő Darázsfalva (Trausdorf) százhektáros sportrepülőterére. Itt a hajnali óráktól kezdve mintegy százezer ember sereglett össze a nagy eseményre. Becslések szerint körülbelül hatvanezren érkeztek Magyarországról és több ezren Jugoszláviából. A nagy tömeg fogadását, a személyek és járműveik elhelyezését, valamint a rendezvény egészének zavartalan lebonyolítását segítette a kedvező időjárás is, amely az előző napi esőzések után pénteken derűsre fordult. II. János Pál a mise előtt különleges autóján, a „Pápamobilon” László István kismartoni megyéspüspök társaságában végigjárta a részvevők sorait és áldását adta az őt üdvözlő sokaságra. A magyar szektorban lévő tízezrek kis magyar nemzeti zászlócskákat lengetve köszöntötték az egyházfőt. Ezután a térség egyik oldalán erre az alkalomra épített, 27 méter magas, fémkereszttel díszített oltárnál megkezdődött a szertartás, amelyben 150 egyházi személy és ezertagú énekkar működött közre. Megújul a decsi tajhaz • ' I,, ................................................................... i. Megy énk egyik legismertebb és leglátogatottabb néprajzi centruma a Sárköz. Í „Fővárosában”, Decsen két évtizede nyitották meg a Népi Iparművészeti Szövetkezet korábbi irodaépületének rendbehozatalával a falu tájházát. A patinás parasztház vonzó látványosság lett az idegeneknek, de az újabb húsz év nem ment el nyomtalanul: a ház állaga erősen megromlott, berendezései megkoptak, a kiállítási tárgyak száma avatatlan és illetéktelen kezek beavatkozásai folytán megcsappant, és bármily furcsa, ezek a kezek sok régi tárgyat újra cseréltek. A szövetkezet vezetősége belátta, hogy nem lehet ezt az állapotot fenntartani, hiszen a látvány csalódás volt a messzi földről érkezőknek. Ezért a felújítás mellett döntöttek. Szakemberek - néprajzos, belsőépítész - bevonásával elkészültek a tervek, a Kőművesipari GMK jóvoltából pedig a szakszerű kivitelezés. Az épületben új tereket alakítottak ki a bemutatás és az árusítás számára. Az elértéktelenedett tárgyakat kiselejtezték és a gyűjteményt valódi népi műtárgyakkal gyarapították, melynek érdekében gyűjtést végeztek a Sárközben. A régiségek részben vásárlás útján, részben adományként kerültek a szövetkezet birtokába. A felújított tájház és az új gyűjteménye július elején nyílik meg a nagyközönség előtt. czakóFelújították a százhúsz éves homlokzatot is Új tárlók készültek a régiségek bemutatására Fándli a köcsögfán Munkában a festők
