Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-24 / 150. szám
2 itÉPÜJSÁG 1988. június 24 A világjáró pápa II. János Pál csütörtöktől a szomszédos Ausztria földjén jár. Utazásai ma már a megszokott események közé tartoznak, a nemzetközi közvélemény hozzájuk szokott, s úgy tartja számon a katolikus egyházfőt, mint „világjáró pápát”. A pápaság utóbbi száz évének történetében korántsem volt jellemző, hogy az egyházfők útra keljenek; sőt, Olaszország múlt századi egyesítése után a pápák formálisan „fogolynak” nyilvánították magukat. De még az utóbbi negyven-öt- ven év távlatában sem voft mindig a pápai utazás & Vatikán tevékenységének szerves része. Karol Wojtyla változtatta gyakorlattá azt; ennek okai többrétűek, s elválaszthatatlanok a katolicizmus és a történelem nagy átalakulásaitól. Kétségtelen, hogy a hívek számát tekintve a katolikus egyház még mindig a legnagyobb a többi világvallás között: földünk csaknem ötmilliárd lakosából 840 millió a katolikus. Csakhogy e vallás már jó ideje számos kihívással kénytelen szembenézni. Az egyik legnagyobb próbatétel az, hogy a fejlett nyugati világban a népszaporulat nagy mértékben csökkent, s épp ellenkező tendencia tapasztalható a harmadik világban. Ez azt jelenti, hogy a katolicizmus „primátusát" erőteljesen fenyegeti például az iszlám terjedése, s egyes statisztikák már azt is elő- rejelzik, hogy az ezredfordulóra valóban többen követik majd Mohamed tanításait, mint a katolicizmus elvét. De ha a katolikusok lakóhely szerinti megoszlására gondolunk, ugyancsak szédítő változások tanúi lehetünk: 1960-ban a katolikusok többsége még Európában és Észak- Amerikában élt - ma mindössze negyven százalékuk. A prognózisok szerint e folyamat erősödni fog, s az évezred végére tíz katolikusból kilenc a harmadik világban él majd. Az említett eltolódások mellett meghatározó erejű volt a szocialista rendszer létrejötte. XII. Pius eleve erősen kötődött a nyugati világhoz, s a szocialista tábor kialakulása után ez a kapocs csak erősödött, sőt egyre merevebb formát öltött. A Vatikán kommunistaellenessége a polgári demokrácia bizonyos értékeinek túlhangsúlyozásával párosult. Épp a Kelet- Nyugat viszonyát érintő kérdésben volt kénytelen az egyház a későbbiekben egyfajta „egyensúlyt” visszaállítani. A külvilág felé történő nyitás részben ezt is szolgálta; XXIII. János pápa ebben az értelemben „forradalmi” változásokat hozott, ha a II. Vatikáni Zsinatra, vagy a „pa- cem in terris” kezdetű - a Kelettel folytatandó párbeszédre ösztönző - enciklikát vesszük. VI. Pál ugyanezt a szemléletet követte, sőt ehhez igazította a római kúria egész intézményi felépítését is, valóságos „keleti politikát” indítva meg. Az egyházi szemléletben ekkor már a javak elosztását illetően egyfajta „univerzális” látásmód kezdett uralkodóvá válni (ezt tükrözi például a gaudium et spes kezdetű, 1965-ös enciklika). A földünkön végbement változások jutottak kifejezésre a.populorum progressio kezdető - 1967-es - enciklikában, amely egyértelműen a harmadik világ felé irányítja az egyház figyelmét H. János Pál pápa lényegében ugyanezt az irányvonalat folytatja, a katolikusoknak a világban való megoszlását elődeinél tudatosabban tükrözteti a Szentszék hivatalaiban is: a bíborosok között egyre több a fejlődő országokból származó, s a néhány évvel ezelőtti rendkívüli szinódusra a 165 „szinódusi atyából” 103-an fejlődő államokból érkeztek. Wojtyla figyelme jórészt a harmadik világ felé irányul, ahova a katolicizmus súlypontja áttolódott - ott azonban más, az európaitól alapvetően eltérő valóság uralkodik. Ehhez járul, hogy a pápa a katolikus hitet veszélyeztetve látja a gazdasági fejlődés, a műszaki haladás „melléktermékei”, az elidegenedés, az üres fogyasztás-központúság által, s ugyanilyen „ve- szélytényezönek" tekinti valahol a szocialista rendszerek „túlzott kollektivizmusát” is (igaz, a szocialista országok és a Vatikán viszonya az utóbbi időben kifejezetten javul). A legfőbb aggodalom azonban a fegyverkezés fenyegető árnyéka miatt él benne, s lényegében az egész fejlett világ összefogását sürgeti e veszély ellen, valamint a harmadik világ felkarolásáért. II. János Pál e nemzetközi környezetben az egyház számára „egyetemes misszionáriusi" szerepet szán, vagyis abból indul ki, hogy az evangélium szellemét szó szerint el kell vinni a világba. AII. Vatikáni Zsinat szellemét személyesen kívánja megvalósítani, oly módon, hogy a föld bármely táján érintkezésbe lépjen a helyi valósággal, a helyi püspökökkel, hívekkel, a helyi politikai tényezőkkel. Mindennek célja a hit eljuttatása a világ minden zugába, ehhez viszont meg kell ismerni a helyi történelmi, kulturális sajátosságokat. Ezek a pápai utazások tehát nem tekinthetők „diplomáciai” aktusnak, a Vatikán mindig is inkább, azok „lelkipásztori jellegét” hangsúlyozza. S bár a harmadik világ különleges helyet foglal el II. János Pál figyelmében, Európa képe sem halványul el az egyház szemléletében, sőt maga a pápa beszélt nemrég arról, hogy újból fel kell fedezni az európai kultúra gyökereit. Ausztriai utazása most éppen az európai közeggel való kontaktus erősítését szolgálja számára. A katolikus Ausztria és a Vatikán közötti hagyományos kapcsolatok is segítik őt ebben. A helyszín pedig ezúttal alkalmat ad arra, hogy a magyar hívők tízezrei is láthassák az egyházfőt. GARZÓ FERENC (Róma) Karabah Az utóbbi napokban tovább növekedett a feszültség Karabah-hegyvidéken: Sztyapanakert örmény lakossága nap mint nap felvonulásokon, gyűléseken vesz részt, s a jelek szerint a dolgozók mindaddig nem hajlandók felvenni a munkát, amíg nem oldódik meg a „Kara- bah-kérdés” - írja a Pravda csütörtöki számában. A lap beszámol arról is, hogy tovább tart az örmény családok elvándorlása Azerbajdzsánból, és az azer- bajdzsániak kitelepülése Örményországból. Több városba, egyebek között Karabah-hegyvidéken, katonai egységeket vezényeltek. A két köztársaság párt- és állami szerveinek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megnyugtassák az embereket és megakadályozzák a két nemzetiség képviselői közötti konfliktusokat - hangsúlyozza a Pravda. Az SZKP KB központi napilapja emlékeztet arra, hogy az örmény Legfelsőbb Tanács hozzájárult az autonóm terület Örményországhoz való csatolásához, mig az azerbajdzsáni LT ezt elfogadhatatlannak minősítette. Beszámol a kara- bahi területi tanács keddi üléséről is, amelyen a küldöttek hangsúlyozták: nem értenek egyet a bakui döntéssel, s ismét közvetlenül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához fordulnak, kérve a kérdés megvizsgálását. A tanács a munka felvéfeszültség telére szólította fel a lakosságot. A helyzet normalizálására irányuló felhívások azonban egyelőre csak szavak maradnak - írja a Pravda helyszíni jelentésében. A tanács épülete előtt tüntetés volt, amelyen követelték: az ülésen elfogadott dokumentumba vegyék be azt, hogy a tanács „szilárd eltökéltséggel” küzd Kara- bah-hegyvidék Örményországhoz való csatolásáért, vagyis nyomást gyakorol az állami szervekre. A szovjet lap emlékeztet a februári eseményekre, amikoris a tüntetéseken szociális-gazdasági jellegű jelszavakkal indokolták Karabah Azerbajdzsánból való kiválásának szükségességét. Mára mintha elfeledkeztek volna róluk, s a demagóg megnyilatkozásokat a peresztrojka jelszavaival igyekeznek takargatni. A gazdasági élet gyakorlatilag megbénult. Az a benyomás alakul ki, hogy a terület lakosainak nyomasztó erkölcsi-lélektani állapotát mesterségesen, s ráadásul nagyon is tudatosan tartják fent - írja a Pravda. Sokan látják az önkínzó módszerek értelmetlenségét, abszurditását, de már nem tudnak mit tenni, öt hónap alatt túl messzire mentek a dolgok. Csakis a nyugalom, a megfontoltság, a kialakult helyzet világos áttekintése óvhat meg az egyáltalában nem kívánatos következményektől - állapítja meg végezetül a Pravda. Megkezdődött a zarándokok kiutazása Csütörtökön a déli órákban megkezdődött Sopronnál és Hegyeshalomnál a pénteki burgenlandi pápai misére utazó magyar turistatömegek átáramlása. Már ekkor megnövekedett a forgalom a rábafüzesi, a búcsúi és a kőszegi határátkelőnél is. Miután mintegy 110-120 ezer zarándok kiutazására lehet számítani, az illetékes szervek rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe. Az autóbuszokkal és a vonattal utazók okmányait már menet közben kezelik. Nekik a határon már nem kell várakozniuk. A „Z”, tehát zarándok jelzéssel ellátott személygépkocsik már a határtól 80-100 kilométeres távolságban zöld utat kapnak a közlekedési rendőrségtől. Györön való gyors átjutásuk elősegítésére az átvezető főútvonal jelzőlámpáit sárga villogóra állították. A főútvonalak menti ABC áruházak este 10-ig tartanak nyitva, utána pedig az igényeknek megfelelően kitelepülnek az üzletek elé. A vendéglők nyitva tartását 24 óráig hosszabbították meg, de ha igény mutatkozik rá ezután sem zárnak be. A benzinkutak és a határátkelő helyek büféi éjjel is nyitva tartanak. Megerősítették az orvosi és a kórházi ügyeleteket is. A soproni autóklub segélykocsijai alkatrészekkel és egyéb felszerelésekkel ellátva kitelepültek Burgenlandba. Főleg olyan - Trabant és Wartburg - alkatrészeket vittek magukkal, amelyek Ausztriában nem kaphatók. A nagy forgalom lebonyolítását rendőrségi helikopterek is segítik. A magyar szervek folyamatos kapcsolatot tartanak az osztrák hatóságokkal. Szovjet lapok a II. világháború előzményeiről A fasiszta Németország támadása a Szovjetunió ellen ezért volt „hitszegő és váratlan”, mert Sztálin mániákusan hitt a háború elkerülhetőségében - hangoztatta Viktor Anfilov történész professzor a Krasznaja Zvezda szerdai számában, majd rámutatott: Sztálin, valamint környezete durva tévedései és hibái tették a szovjet nép számára a háborút oly tragikussá és mérhetetlenül nehézzé. A szerdai szovjet lapok nagy teret szentelve emlékeztek meg a Szovjetunió elleni fasiszta támadás évfordulójáról. A június 22-t idéző írások, élménybeszámolók közös törekvése az események tárgyilagos értékelése, a háttér megvilágítása. A sorból kritikus szellemével kitűnő Anfilov-cikk elsősorban Sztálinnak a háború előtt játszott szerepét elemzi. Anfilov szerint Sztálin hibás koncepciója, bűnös lépései lehetetlenné tették a hadviselésre való gyakorlati felkészülést, különösen a határzónában. A generalisszimusz szemére veti azt is, hogy a háború előtti években 40 ezer parancsnok, politikai tiszt, hadmérnök, a legjobban felkészült és legodaadóbb káderek estek a megtorlás áldozatául. Ez kiheverhe- tetlen csapás volt a háromszorosára duzzadt, 5 millió fős szovjet hadsereg számára, amely az irányítás minden szintjén káderhiánnyal küszködött. Sztálin megbocsáthatatlan hibát követett el az agresszor fő csapásirányának megítélésében is. A felderítés adatai ellenére délnyugati irányból várta támadást, így itt vonták össze a legütőképesebb szovjet erőket, jelentősen meggyengítve ezzel a nyugati területek védelmét. Anfilov tényekre hivatkozva cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy a szovjet felderítés gyengesége okozta Sztálin tévedéseit. A német hadvezetés Sztálin genera- lisszimusznak köszönheti, hogy a szovjet harckészültség elrendelésére csak június 21 -én későn este került sor, így a támadás a meglepetés erejével hatott. Ennek kapcsán Anfilov emlékeztet a TASZSZ1941. június 14-i közleményére, amely cáfolta a németek háborús készülődéséről terjedő híreszteléseket, így mind a nép, mind pedig a hadsereg körében sikerült elaltatni az éberséget. A háború első napjainak történéseit elemezve a cikkiró rámutat: a védelem erősítését nehezítette, hogy a németek, pontosan ismerve a szovjet repülőterek és üzemanyagraktárak elhelyezkedését szovjet harcigépek százait semmisítették meg, még mielőtt azok harcba avatkozhattak volna. A német hadvezetés így rögtön a háború kezdetén légi fölényt harcolt ki. Anfilov kitért arra is, hogy a háború kitörésekor az erőviszonyok statisztikailag a szovjet fél szempontjából kedvezőbbnek tűntek. Szerinte a haditechnikai szint gyengesége mellett az erők szakszerűtlen felhasználása okozta a rendkívüli mértékű kezdeti veszteségeket. Megemlíti például, hogy a kezdeti időszakban a szovjet tankok a légvédelem és a tüzérség fedezete nélkül indultak harcba. Nemegyszer előfordult, hogy nem volt hatékony a felderítés, így, mire a harckocsik a megadott helyre értek, a fasisztáknak már csak hűlt helyét találták. Ehhez hasonló hadvezetési hibák nem mentek ritkaságszámba a háború elején. A Wehrmacht első csapásait Anfilov szerint nem értékelték megfelelően az egyes frontok törzseiben, sőt, a vezérkarban sem. Ehhez hozzájárult az, hogy a frontjelentések sem a valóságnak megfelelő helyzetet tükrözték, igyekeztek szépíteni a tényeket. Kezdetben Sztálin sem fogta fel, hogy mi is történik valójában, csupán Minszk június 28-i elfoglalása után tudatosult benne a helyzet komolysága. Brit parlamenti küldöttség Iránban Sikeresnek minősítette teheráni látogatását az a brit parlamenti küldöttség, amely az iráni fővárosban tett háromnapos látogatását befejezve szerdán tért vissza Londonba. A négytagú küldöttség útját a brit anglikán egyház vezetése szervezte meg - a londoni kormány hallgatólagos beleegyezésével. A négy képviselő hazatérése után a canterbury érseki palotában beszámolt teheráni tárgyalásairól Robert Runcie canterbury érseknek, majd az érseki hivatalban tartott sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat útjuk eredményéről. Utaltak arra, hogy az iráni sah bukása, Vb-ülés Szekszárdon azaz 1979 óta nem járt brit parlamenti delegáció Teheránban. A tárgyalások során szóba került az öbölbeli háború kérdése és természetesen a Libanonban fogva tartott három brit állampolgár sorsa is. Teherán ígéretet tett arra, hogy jó szándékát jelző gesztusként kísérletet tesz a brit túszok sorsának és holléténak pontos megállapítására. Az iráni vezetés egyben értésükre adta: jó néven venné, ha bővítenék és magasabb szintre emelnék a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat Teheránban jelenleg nincs brit pilomata, Loncfonban pedig egyetlen ügyvivő képviseli Iránt. A hónap végén átadják az új buszpályaudvart Ülést tartott Szekszárd Város Tanácsának Végrehajtó Bizoittsága szerdán délután. Az üiés első felében jóváhagyták a tanácsi bérlakáshoz juttatandók 1988. évi névjegyzékét és az OTP-társasházi lakáshoz juttatandók lakásértékesítési névjegyzékét. Ezután mérlegelték, hogy kik kapjanak lakásépítési, vásárlási, felújítási és magas kamatozású kölcsön „kiváltására” támogatást. A végrehajtó bizottság tagjai, valamint a meghívott vendégek ezt követően helyszíni bejárást tartottak. Megtekintették az épülő városi sport- és szabadidő központot, ahol Keresztes János az intézmény vezetője tájékoztatta őket a munkálatokról. Mint elmondta, a közel négyezer négyzetméter alapterületű Sport- csarnokban egy központi küzdőterem lesz 480 ülő és 600 állóhellyel. A hat edzőteremben különböző sportágak képviselői fognak helyet kapni. A szabadidő- központtal szemben eredetileg tervezett parkoló helyén három műanyagborítású teniszpályát, és egy salakos kosárlabdapályát fognak kialakítani. Ugyancsak itt lesz egy jéghokipálya nagyságú salakos terület, amit télen vízzel lehet majd elárasztani és ezzel korcsolyázásra alkalmas parkoló a Dózsa-pálya meüett lesz majd. A sportkomplexum tervezett műszaki átadásának határideje december közepe. A közel 40 millió forintba kerülő új autóbusz-pályaudvaron a kivitelező, a To- tév dolgozói a befejező munkálatokat végzik, mint azt a vb-tagok megállapították. A korszerű, 41 kocsiállású buszpályaudvar naponta 230 helyközi járatot, 230 helyi- és 22 távolsági járatot képes indítani. Az épületben tágas utasváróterem, gyorsbüfé, fagylaltozó lesz. A 42 fős személyzet és a 150 gépkocsivezető kényelmét a mai igényeknek megfelelő szociális helységek biztosítják. Az új buszpályaudvar műszaki átadása e hónap végén, június 30-án lesz, ekkor szabadul fel az oly sokat és jogosan reklamált patak feletti átjáró, amely lerövidíti a fasoron keresztül a városba vezető gyalogosforgalmat. A régi buszpályaudvar - az új átadása után -, a helyi járatú buszokat szolgálja. Mezőgazdasági termékforgalmazás Tegnap Dunaföldváron tartotta kihelyezett ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének elnöksége Kovács Sándor elnökletével. Első napirendként Kálmán Gyula, a Mészöv titkára terjesztette be jelentését a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a legutóbbi ülés óta tett fontosabb intézkedésekről. A testület a jelentést tudomásul vette. Második napirendként - az áfész-tit- kárság előterjesztése alapján - megtárgyalta, s a vitában elhangzott kiegészítésekkel és javaslatokkal együtt elfogadta A mezőgazdasági termékforgalmazás 1987. évi eredményei, 1988. évi feladatok című beszámolót, amihez a dunaföld- vári áfész készített kiegészítő jelentést. 1987-ben a mezőgazdasági termelésnek nem éppen kedvező időjárás és a korábbi éveknél kedvezőtlenebb piaci körülmények ellenére az áfész-ek 876 t burgonyát, 378 t paradicsomot, 1536 t uborkát, 16001 egyéb zöldséget, 3231 almát, 1392 t meggyet, 6801 szilvát, közel 9 millió db tojást, 516 t nyulat, 487 t mézet, több mint 5 millió Ft értékű gyógynövényt vásároltak és értékesítettek. Rekordot értek el 1987-ben éticsiga-felvá- sárlásból (3500 t) is. A bruttó árbevétel közel 8%-kal, az ágazat nyeresége közel 32%-kal volt magasabb az előző évinél. Az üzemág hatékonyságát mutatja, hogy míg a bruttó árbevételből a részesedése 5,8%, addig a nyerségből 10%. A megye szövetkezetei közül a tamási és a nagydorogi áfész-ek állnak az élen mind az árbevételből, mind a nyereségből való részesedés terén. A felvásárolt termékek több mint fele tőkés valutáért értékesült, amelynek 80%-át kistermelők állították elő. Az árualapok megteremtésében fontos szerepük van a szakcsoportoknak. A tőlük vásárolt áruk értéke 10%-kal volt több az előző évinél. Év elején 95 szakcsoport működött a megyében 3362 taggal. Többségük nyúltenyésztéssel, méhészkedéssel, szőlő-gyümölcs- és zöldségtermeléssel foglalkozik. Közös alapjuk több mint 6 millió. Az 1988. évi felvásárlási tervek igen „óvatosak”. Négy áfész az 1987. évinél kevesebbet tervezett. Bár éticsigából ez évben kevesebb a felvásárlás, de mézből, nyúlból, uborkából, meggyből kedvezőek a kilátások. Az előző évhez viszonyítva lényegesen több árura van termelési szerződés. Ezek alapján reális alapja van a tőkés és szocialista export teljesítésének is. A mezőgazdasági termékforgalmazás fejlesztésének jó lehetőségei vannak a megyében. Kihasználásuk javíthatja a szövetkezetek jövedelmezőségi helyzetét. Az elnökség felhívta az áfészek igazgatóságait, hogy az elemző előterjesztés felhasználásával hozzanak konkrét intézkedéseket saját szövetkezetükre:- teremtsenek nagyobb szervezettséget és érdekeltséget a termelésben,- fokozzák az együttműködést más szövetkezetekkel és szövetkezeti szervekkel,- ha szükséges, hozzanak szervezeti intézkedéseket is a munka jobbá tétele érdekében. A kiegészítő jelentést - mely alátámasztotta a megyei helyzetről alkotott véleményeket - a vezető testület köszönettel elfogadta. Utolsó napirendként jóváhagyta a szövetség választott testületéi második félévi munkatervét. SZOBOSZLAI JENŐ
