Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-21 / 147. szám

1988. június 21. NÉPÚJSÁG 3 Csökkenő létszámot terveznek a vállalatok A Munkaügyi Információs Központ felmérése szerint ez az év fordulópont a vállalati munkaerő-gazdálkodásban: a termelő és szolgáltató szervezetek a korábbi évek gyakorlatával ellentétben most összességében nem létszámuk gyarapítását, hanem csökkentését tervezik, bár ez a változás kismértékűnek ígér­kezik - az összlétszám 0,5 százalékos csökkentésével számolnak a vállalatok és a szövetkezetek. Ez azt jelenti, hogy az idén a tavalyinál összességében 19 ezerrel kevesebb embert kívánnak foglalkoztatni. A felmérés szerint a tervezett létszámcsökkentések túlnyomórészt a nyugdíj mellett foglalkoztatottakat érintik. A vállalati elképzelések szerint ez év végén a múlt év decemberéhez képest 7 százalékkal, 16 ezerrel kevesebben dolgoznak majd a nyugdíjuk mellett. A szellemi munkakörökben dolgozók összlétszáma vár­hatóan 0,2 százalékkal, 1800-zal mérséklődik, s kisebb csökkentés várható a be­dolgozóként és a részmunkaidőben foglalkoztatottak körében is. A fizikai dolgo­zók létszáma a vállalati tervek szerint összességében nem változik. Ezen belül azonban az eddigi jelzések szerint tovább folytatódik az a tendencia, hogy csök­ken a vállalatok igénye a betanított és a segédmunkások iránt, míg egyre több jól képzett szakemberre lesz szükségük. A munkahelyváltoztatások döntő többségét az idén is várhatóan maguk a dol­gozók kezdeményezik majd, jobb, kedvezőbb állás reményében. Emellett azon­ban a vállalatok erőteljesebb intézkedéseket tesznek az eddigieknél is a felesle­ges létszám leépítésére. A felesleges munkakörök megszűnésével, vállalati felszámolásokkal, illetve át­csoportosításokkal kapcsolatban a munkáltatók által kezdeményezett létszám- csökkentés az idén várhatóan mintegy 52 ezer embert érint majd a tavalyi 15 és fél ezerrel szemben. Azok az esetek, amikor a munkáltató mond fel a dolgozójá­nak, még így sem érik el az összes kilépések 10 százalékát. (Évente általában több mint félmillióan lépnek ki korábbi munkahelyükről más munkalehetőség vagy nyugdíjazás miatt.) A létszámmal kapcsolatos vállalati elképzelések a megyék túlnyomó részében várhatóan az országos tendenciáknak megfelelően alakulnak. A létszámmérsék­lési szándék Komárom megyében a legnagyobb, itt összességében 2,3 százalék­kal kívánják csökkenteni a foglalkoztatottak számát a vállalatok és szövetkezetek. Ezt követi Fejér megye, ahol 1,5 százalékos, majd Békés és Borsod megye, ahol 1,2 illetve 1,1 százalékos nagyságrendű létszámfogyatkozást irányoznak elő a tervek. A foglalkoztatottak összlétszámának igen szerény, 0,1-0,2 százalékos növelé­sére mindössze Pest és Zala megyében, valamint a fővárosban számítanak a munkáltatók. A vállalatok és a szövetkezetek az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodási elő­irányzatok közepette is több mint félmillió új dolgozó felvételét tervezik, igaz, hogy túlnyomórészt a természetes munkaerőmozgás következtében megüresedett, de szükséges munkakörök betöltésére, az év során kilépettek pótlására. Ezt az után­pótlást az eddigieknél igényesebben válogatják meg, a csökkenő összlétszám mellett szakképzettebb, nagyobb teljesítményekre képes dolgozói gárdát kíván­nak maguknak biztosítani. Kereskedőház lett a Vídia Menetrendszerű a rosszabbodás? Kettős szorításban Kereskedőházzá alakult a négy alföldi megyét vas- és műszaki cikkekkel ellátó Vídia Kereskedelmi Vállalat: megkapta a jogosítványt a minisztériumtól a cím használatára. A szegedi székhelyű vállalat működé­se régebben csak nagykereskedelmi te­vékenységre korlátozódott, de az utóbbi időben egyre több saját üzletet, áruházat nyitottak. Az elmúlt öt év alatt kiskereske­delmi forgalmuk a tízszeresére növeke­dett, s tavaly elérte a másfél milliárd forintot. Bevezették, hogy piackutatás alapján megbízást adnak a gyártóknak hiánycikkek készítésére. 1987-ben megkapták a tőkés orszá­gokba irányuló exportjogot, s erre a célra NSZK-beli cégekkel közös vállalkozáso­kat hoztak létre. A Black and Decker cég­gel kooperálva az Egyesült Villamos­gépgyár ceglédi leányvállalatánál az is­mert és világhírű kéziszerszám-alapgép­ből több mint 56 000 készült el. Az idén több hazai ipari és mezőgazdasági üzemmel, szövetkezettel kötöttek szerző­dést olyan áruk készítésére, amelyek előnyösen exportálhatók a tőkés orszá­gokba. A kereskedőházi tevékenység kiter­jesztéséhez több bank és biztosító inté­zet ajánlotta fel pénzeszközeit. Emellett az üzlettársaik anyagi forrásaira is tá­maszkodnak. Saját dolgozóiknak pedig lehetővé teszik, hogy vagyonjegyet vásá­roljanak, amelyre majd osztalékot fizet­nek. Sok olvasónk panaszkodott az idei menetrendváltozásokra, elsősorban azok, akik nagyobb távolságról járnak be dolgozni a megyeszékhelyre. Főként azt kifogásolták, hogy olyan vonatok közle­kedtetését szüntette meg a MÁV, ame­lyekkel addig a műszakba járók is be tudtak érni pontosan - munkakezdésre. Ebből következően az utasforgalom egy része áthelyeződött a Volán járataira, de emiatt az autóbuszok zsúfoltsága nőtt meg egyes esetekben az elviselhetőség határáig. Legrosszabb helyzetben a Bá- taszéken túli falvak lakossága van, mert a változtatások következtében a vonatok - de sokszor a buszok is - csak Bátaszé- kig közlekednek, az onnan továbbjutás nehézségekbe ütközik. A konkrét panaszokat tekintve Pör- bölyre például vagy átszállással - de az sok várakozási időt jelent - vagy a szege­di busszal lehet hazajutni, de az a járat többnyire tömve van. A reggeli munka­kezdésre való bejutás szinte lehetetlen, mert az a vonat, amely fél hatkor indult Pörbölyről, most csak Bátaszéktől jár. Autóbusszal csak későbbre lehet beérni. Másik példa: a Gyönk-Kistormás- Szekszárd vonalon közlekedő autóbusz egy óra ötven perckor érkezik: a dolgo­zók nem érik el a munkakezdést. Vagy: Szekszárd és Tevel között délután fél há­rom és háromnegyed öt között nincs au­tóbuszközlekedés, de az is elhangzott panaszként, hogy például Decs felé a vo­nat és a busz délután egy időben indul, tehát ha valaki az egyiket lekési, nem ér­heti el a másikat sem, meg kell várnia a következő „páros indulás" valamelyikét. Ezek természetesen csak kiragadott példák, ehhez hasonlókat minden bejáró vagy csak alkalmilag utazó tudna tucat­nyit felsorolni még, a probléma lényege minden bizonnyal az igen elmaradott inf­rastrukturális háttérben lelhető fel. Az a tény, hogy Tolna megye városaiból nem, vagy csak kerülő utakon; és egyszeri, vagy többszöri átszállással lehet a me­gyeszékhelyet elérni vonaton, azt jelzi, hogy ezen a téren az ország nagy elma­radásban van a fejlett iparral rendelkező államokkal szemben. Ráadásul a jelenle­gi gazdasági helyzet arra készteti a válla­latokat - köztük a MÁV-ot -, hogy a gaz­daságtalan tevékenységet számolják fel, ebben az esetben a kihasználatlan jára­tokat szüntessék meg. Az utazni vágyó - vagy kényszerülő - állampolgárnak ez kettős szorítást jelent: nemcsak az elma­radott infrastrukturális hálózat nehezíti a helyzetét, hanem az őt - elvileg - kiszol­gálni igyekvő vállalatok nehéz gazdasági helyzete is. A menetrendváltozások hátteréről és okairól kérdeztük az illetékeseket. Elő­ször Baka György, a MÁV szekszárdi ál­lomásfőnöke fejti ki véleményét:- Az említett vonatok megszüntetése, illetve menethosszuk rövidítése kény­szerű intézkedés volt, az utazóközönség hiánya miatt kellett lépnie a MÁV-nak.- Senki nem utazott ezeken a vonala­kon?- De, csak nagyon kevesen. Előfordult, hogy egy négykocsis szerelvényen mindössze hatan-nyolcan voltak.- Kocsiszámcsökkentéssel nem lehet a gazdaságosságot növelni?- Nem, mert a fő költségtényező a mozdony üzemeltetése.- A MÁV és a Volán között nincs me­netrendegyeztetés a változtatások előtt?- Természetesen minden esetben van, sőt, a városi tanács felügyelete alatt min­den évben megrendezésre kerül a városi menetrendi értekezlet, ahol jelen vannak a vállalatok képviselői is, akik a saját dol­gozóik érdekében szót emelhetnek. Sze­retném kihangsúlyozni, hogy a legutóbbi értekezleten - amely tavaly október hu­szonkettedikén zajlott le a Szekszárdi Városi Tanácson -, az ott lévők közül senki semmilyen észrevételt nem tett a MÁV menetrendváltozási terveivel kap­csolatban.- A vállalatok képviselői mikor szerez­tek tudomást a konkrét tervekről?- Ott az értekezleten.- S ha emeltek volna valamilyen kifo­gást, Ön tudott volna érdemben tenni va­lamit?- Tudomásul vettem volna őket, és to­vábbítottam volna az illetékesekhez, a MÁV Vezérigazgatóság menetrendszer­kesztőihez. * Ezek után kíváncsiak voltunk a másik nagy utasszállító vállalat, a Gemenc Vo­lán álláspontjára. Pech József, a vállalat igazgatója mondja:- Nem akarati tényezőn múlik az, hogy a Gemenc Volán nem tudja javítani szol­gáltatásai színvonalát. Pontosan ismer­jük, hogy az utazóközönségnek az alap­ellátáson kívül még milyen más - egye­di - igényeit kellene kiszolgálnunk, hi­szen fordulnak hozzánk maguk az uta­sok, de a vállalatok is, és az évek óta rendszeresen megrendezett menetrend­tanácskozásokon szintén tudomásunkra jutnak a problémák. Amennyire tőlünk telik, igyekszünk is az elvárásoknak eleget tenni, de néhány rajtunk kívül álló ok is nehezíti a helyze­tünket. Az első: a vasúti és a közúti sze­mélyszállítás között nincs meg a megfe­lelő munkamegosztás. A második: ne­künk van egy meglévő kapacitásunk, az­zal kell a feladatainkat ellátni, s - nem pa­naszképpen mondom, de ez a tény - a fejlesztési lehetőségeink a jelenlegi gaz­dasági helyzet következtében nagyon le­szűkültek. Gyakorlatilag csak pótlásra, szinten tartásra van mód, az is csak úgy, hogy öt­venmillió forint értékben bocsátott ki a vállalat kötvényeket; de ebből a pénzből is csak a kiselejtezendő járművek helyett tudtunk másikat venni, férőhelyfejlesz­tésre nem nyílott módunk. Az amortizációból rendelkezésünkre álló összeg az infláció következtében ér­téktelenedik, a nullára futás után nem tu­dunk egy újat venni ebből a pénzből, leg­feljebb a felére futja. Egyszóval a gazda­sági lehetőségeink leszűkülése negatí­van hat vissza szolgáltatásaink fejlesztési lehetőségeire. Gyakran lavíroznunk kell az eltérő vál­lalati és társadalmi érdekek között, azt, hogy például Szekszárdon az ipartelepre milyen menetrendben járjanak a helyi já­rati autóbuszaink, a legnagyobb gazda­sági súllyal rendelkező egységek kéré­sei alapján határozzuk meg. Néha előfordul, hogy speciális igénye­ket csak bravúros járatszerkesztési trük­kökkel elégíthetünk ki, de azt hiszem, ezeket meg kell tennünk a jobb társadal­mi légkör érdekében. A munkába induló embereket érő első bosszúság - jelen esetben egy jármű ké­sése, elmaradása vagy zsúfoltsága - ala­posan leronthatja az emberek hangulatát és ezen keresztül a munkateljesítményét is. Ezért lehetőségeinkhez mérten próbá­lunk javítani a helyzeten. W. D. A Délsomogyi Mezőgazdasági Kombinátban javában tart az aratás. Az őszi árpa betakarítását ezúttal a szokásosnál jóval ko­rábban kezdhették meg, s várhatóan néhány napon belül be is fejezik a 700 hektár árpa betakarítását. Javult a kereslet-kínálat egyensúlya a tartós fogyasztási cikk kereskedelemben A tartós fogyasztási cikkek jó részéhez - köztük a tavaly még hiánycikknek szá­mító színes televíziókhoz, videokészülékek- hez, automata mosógépekhez és fagyasztólá­dákhoz - az idén már jóval könnyebben jutnak a fogyasztók, s esetenként válogathatnak is a különböző típusok közül. Ennek az oka azon­ban elsősorban nem a kereskedelem kínála­tának bővülése, hanem az, hogy ezeket a cikkeket ma már nem lehet OTP áruvásárlási hitelre megvenni, s egyik-másiknak az ára is jelentős mértékben emelkedett. A kínálat és a kereslet ilyen módon közelebb került egymás­hoz, több terméknél egyensúlyba jutott, ám ez a legtöbb esetben korántsem jelenti az áruel­látás javulását. A Kereskedelmi Minisztériumtól kapott tájé­koztatás szerint színes televíziókból az idén már nincs hiány, e készülékeket országszerte minden üzletben lehet kapni. Gond azonban, hogy kevés az olcsó készülék, a kis- és köze­pes képernyővel készült színes tévékhez nem tudtak a gyártók kellő mennyiségű import képcsövet beszerezni. Színes televíziókészü­lékeket azok a vállalatok adhatnak részletre, amelyeknél nagyobb mennyiség van a raktá­rakban, s a hitelt a kereskedelmi cégek saját erőből nyújtják. A fekete-fehér televíziók közül a szovjet és román gyártmányok folyamatosan kaphatók, a keresettebb hazai Orion készü­lékekből kevesebbet kínál a kereskedelem. Az év első öt hónapjának mérlege: színes televí­ziókból 23 százalékkal kisebb, fekete-fehér tévékből 10 százalékkal nagyobb volt a forga­lom, mint tavaly ilyenkor. Videokészülékekből az elmúlt évben 38 500 fogyott az üzletekben, s nem bizo­nyult elegendőnek. Noha három hazai termelő is hozzáfogott az import alkatrészek össze­szereléséhez, a szűkös devizalehetőségek miatt nem tudnak elég készüléket adni a bel­kereskedelemnek. Az idén csökkent a vásár­lók rohama az üzletekben időnként megjelenő videók iránt, a könnyebb utazási lehetőségek ugyanis arra késztetik a vásárlókat, hogy kül­földön szerezzék be a népszerű készüléket. Az automata mosógépekről is ugyanaz mondható el, mint a színes televíziókról: a ha­zai gyártó a korábbiaknál nagyobb mennyisé­gű korszerű, energiatakarékos, kis méretű, ám drága készülékeket szállít a belkereskede­lemnek. A tapasztalatok szerint a „nagy tudású” gé­peket a háziasszonyok ki sem tudják használ­ni, hiszen a 10-15 programból mindössze né­hányra van szükségük. Nagyobb a keletje a Szovjetunióból és a Csehszlovákiából szár­mazó, szintén helytakarékos, de olcsóbb gé­peknek, ám ezekből sincs elegendő. A hagyo­mányos hűtőszekrények iránti kereslet és kí­nálat nagyjából kiegyensúlyozott, néhány ke­resett hazai típusból azonban kevés van. Im­port gépek folyamatosan kaphatók. Egyre népszerűbbek a fagyasztóládák, az élelmiszerárak emelkedése miatt ugyanis mind többen szeretnék hosszabb ideig tárolni a házilag termesztett zöldséget, gyümölcsöt, a feldolgozott készételeket. Mélyhűtőkből az idén 220 ezret hoznak forgalomba, ez 20 szá­zalékkal több, mint tavaly volt, ám várha­tóan nem lesz elég. A kereskedelem beszerzé­si lehetőségei nemigen bővülnek, bár a hazai gyártó is valamivel többet szállít, mint tavaly. A közeljövőben Írnak szerződést alá, amelynek értelmében a Szovjetunióból 4 ezerrel több mélyhűtő érkezik, mint amennyiben korábban megállapodtak. A hazai vállalatok közül töb­ben részt vesznek szovjetunióbeli hűtőgép­gyárak felújításában, s ennek révén várható, hogy tovább sikerül növelni az import mélyhű­tők mennyiségét. Jugoszláviából egyelőre 60 ezer fagyasztóláda behozatalára szól a szer­ződés, de a belkereskedelem itt is próbálja emelni az import mennyiségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom