Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-21 / 147. szám
1988. június 21. NÉPÚJSÁG 3 Csökkenő létszámot terveznek a vállalatok A Munkaügyi Információs Központ felmérése szerint ez az év fordulópont a vállalati munkaerő-gazdálkodásban: a termelő és szolgáltató szervezetek a korábbi évek gyakorlatával ellentétben most összességében nem létszámuk gyarapítását, hanem csökkentését tervezik, bár ez a változás kismértékűnek ígérkezik - az összlétszám 0,5 százalékos csökkentésével számolnak a vállalatok és a szövetkezetek. Ez azt jelenti, hogy az idén a tavalyinál összességében 19 ezerrel kevesebb embert kívánnak foglalkoztatni. A felmérés szerint a tervezett létszámcsökkentések túlnyomórészt a nyugdíj mellett foglalkoztatottakat érintik. A vállalati elképzelések szerint ez év végén a múlt év decemberéhez képest 7 százalékkal, 16 ezerrel kevesebben dolgoznak majd a nyugdíjuk mellett. A szellemi munkakörökben dolgozók összlétszáma várhatóan 0,2 százalékkal, 1800-zal mérséklődik, s kisebb csökkentés várható a bedolgozóként és a részmunkaidőben foglalkoztatottak körében is. A fizikai dolgozók létszáma a vállalati tervek szerint összességében nem változik. Ezen belül azonban az eddigi jelzések szerint tovább folytatódik az a tendencia, hogy csökken a vállalatok igénye a betanított és a segédmunkások iránt, míg egyre több jól képzett szakemberre lesz szükségük. A munkahelyváltoztatások döntő többségét az idén is várhatóan maguk a dolgozók kezdeményezik majd, jobb, kedvezőbb állás reményében. Emellett azonban a vállalatok erőteljesebb intézkedéseket tesznek az eddigieknél is a felesleges létszám leépítésére. A felesleges munkakörök megszűnésével, vállalati felszámolásokkal, illetve átcsoportosításokkal kapcsolatban a munkáltatók által kezdeményezett létszám- csökkentés az idén várhatóan mintegy 52 ezer embert érint majd a tavalyi 15 és fél ezerrel szemben. Azok az esetek, amikor a munkáltató mond fel a dolgozójának, még így sem érik el az összes kilépések 10 százalékát. (Évente általában több mint félmillióan lépnek ki korábbi munkahelyükről más munkalehetőség vagy nyugdíjazás miatt.) A létszámmal kapcsolatos vállalati elképzelések a megyék túlnyomó részében várhatóan az országos tendenciáknak megfelelően alakulnak. A létszámmérséklési szándék Komárom megyében a legnagyobb, itt összességében 2,3 százalékkal kívánják csökkenteni a foglalkoztatottak számát a vállalatok és szövetkezetek. Ezt követi Fejér megye, ahol 1,5 százalékos, majd Békés és Borsod megye, ahol 1,2 illetve 1,1 százalékos nagyságrendű létszámfogyatkozást irányoznak elő a tervek. A foglalkoztatottak összlétszámának igen szerény, 0,1-0,2 százalékos növelésére mindössze Pest és Zala megyében, valamint a fővárosban számítanak a munkáltatók. A vállalatok és a szövetkezetek az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodási előirányzatok közepette is több mint félmillió új dolgozó felvételét tervezik, igaz, hogy túlnyomórészt a természetes munkaerőmozgás következtében megüresedett, de szükséges munkakörök betöltésére, az év során kilépettek pótlására. Ezt az utánpótlást az eddigieknél igényesebben válogatják meg, a csökkenő összlétszám mellett szakképzettebb, nagyobb teljesítményekre képes dolgozói gárdát kívánnak maguknak biztosítani. Kereskedőház lett a Vídia Menetrendszerű a rosszabbodás? Kettős szorításban Kereskedőházzá alakult a négy alföldi megyét vas- és műszaki cikkekkel ellátó Vídia Kereskedelmi Vállalat: megkapta a jogosítványt a minisztériumtól a cím használatára. A szegedi székhelyű vállalat működése régebben csak nagykereskedelmi tevékenységre korlátozódott, de az utóbbi időben egyre több saját üzletet, áruházat nyitottak. Az elmúlt öt év alatt kiskereskedelmi forgalmuk a tízszeresére növekedett, s tavaly elérte a másfél milliárd forintot. Bevezették, hogy piackutatás alapján megbízást adnak a gyártóknak hiánycikkek készítésére. 1987-ben megkapták a tőkés országokba irányuló exportjogot, s erre a célra NSZK-beli cégekkel közös vállalkozásokat hoztak létre. A Black and Decker céggel kooperálva az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi leányvállalatánál az ismert és világhírű kéziszerszám-alapgépből több mint 56 000 készült el. Az idén több hazai ipari és mezőgazdasági üzemmel, szövetkezettel kötöttek szerződést olyan áruk készítésére, amelyek előnyösen exportálhatók a tőkés országokba. A kereskedőházi tevékenység kiterjesztéséhez több bank és biztosító intézet ajánlotta fel pénzeszközeit. Emellett az üzlettársaik anyagi forrásaira is támaszkodnak. Saját dolgozóiknak pedig lehetővé teszik, hogy vagyonjegyet vásároljanak, amelyre majd osztalékot fizetnek. Sok olvasónk panaszkodott az idei menetrendváltozásokra, elsősorban azok, akik nagyobb távolságról járnak be dolgozni a megyeszékhelyre. Főként azt kifogásolták, hogy olyan vonatok közlekedtetését szüntette meg a MÁV, amelyekkel addig a műszakba járók is be tudtak érni pontosan - munkakezdésre. Ebből következően az utasforgalom egy része áthelyeződött a Volán járataira, de emiatt az autóbuszok zsúfoltsága nőtt meg egyes esetekben az elviselhetőség határáig. Legrosszabb helyzetben a Bá- taszéken túli falvak lakossága van, mert a változtatások következtében a vonatok - de sokszor a buszok is - csak Bátaszé- kig közlekednek, az onnan továbbjutás nehézségekbe ütközik. A konkrét panaszokat tekintve Pör- bölyre például vagy átszállással - de az sok várakozási időt jelent - vagy a szegedi busszal lehet hazajutni, de az a járat többnyire tömve van. A reggeli munkakezdésre való bejutás szinte lehetetlen, mert az a vonat, amely fél hatkor indult Pörbölyről, most csak Bátaszéktől jár. Autóbusszal csak későbbre lehet beérni. Másik példa: a Gyönk-Kistormás- Szekszárd vonalon közlekedő autóbusz egy óra ötven perckor érkezik: a dolgozók nem érik el a munkakezdést. Vagy: Szekszárd és Tevel között délután fél három és háromnegyed öt között nincs autóbuszközlekedés, de az is elhangzott panaszként, hogy például Decs felé a vonat és a busz délután egy időben indul, tehát ha valaki az egyiket lekési, nem érheti el a másikat sem, meg kell várnia a következő „páros indulás" valamelyikét. Ezek természetesen csak kiragadott példák, ehhez hasonlókat minden bejáró vagy csak alkalmilag utazó tudna tucatnyit felsorolni még, a probléma lényege minden bizonnyal az igen elmaradott infrastrukturális háttérben lelhető fel. Az a tény, hogy Tolna megye városaiból nem, vagy csak kerülő utakon; és egyszeri, vagy többszöri átszállással lehet a megyeszékhelyet elérni vonaton, azt jelzi, hogy ezen a téren az ország nagy elmaradásban van a fejlett iparral rendelkező államokkal szemben. Ráadásul a jelenlegi gazdasági helyzet arra készteti a vállalatokat - köztük a MÁV-ot -, hogy a gazdaságtalan tevékenységet számolják fel, ebben az esetben a kihasználatlan járatokat szüntessék meg. Az utazni vágyó - vagy kényszerülő - állampolgárnak ez kettős szorítást jelent: nemcsak az elmaradott infrastrukturális hálózat nehezíti a helyzetét, hanem az őt - elvileg - kiszolgálni igyekvő vállalatok nehéz gazdasági helyzete is. A menetrendváltozások hátteréről és okairól kérdeztük az illetékeseket. Először Baka György, a MÁV szekszárdi állomásfőnöke fejti ki véleményét:- Az említett vonatok megszüntetése, illetve menethosszuk rövidítése kényszerű intézkedés volt, az utazóközönség hiánya miatt kellett lépnie a MÁV-nak.- Senki nem utazott ezeken a vonalakon?- De, csak nagyon kevesen. Előfordult, hogy egy négykocsis szerelvényen mindössze hatan-nyolcan voltak.- Kocsiszámcsökkentéssel nem lehet a gazdaságosságot növelni?- Nem, mert a fő költségtényező a mozdony üzemeltetése.- A MÁV és a Volán között nincs menetrendegyeztetés a változtatások előtt?- Természetesen minden esetben van, sőt, a városi tanács felügyelete alatt minden évben megrendezésre kerül a városi menetrendi értekezlet, ahol jelen vannak a vállalatok képviselői is, akik a saját dolgozóik érdekében szót emelhetnek. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a legutóbbi értekezleten - amely tavaly október huszonkettedikén zajlott le a Szekszárdi Városi Tanácson -, az ott lévők közül senki semmilyen észrevételt nem tett a MÁV menetrendváltozási terveivel kapcsolatban.- A vállalatok képviselői mikor szereztek tudomást a konkrét tervekről?- Ott az értekezleten.- S ha emeltek volna valamilyen kifogást, Ön tudott volna érdemben tenni valamit?- Tudomásul vettem volna őket, és továbbítottam volna az illetékesekhez, a MÁV Vezérigazgatóság menetrendszerkesztőihez. * Ezek után kíváncsiak voltunk a másik nagy utasszállító vállalat, a Gemenc Volán álláspontjára. Pech József, a vállalat igazgatója mondja:- Nem akarati tényezőn múlik az, hogy a Gemenc Volán nem tudja javítani szolgáltatásai színvonalát. Pontosan ismerjük, hogy az utazóközönségnek az alapellátáson kívül még milyen más - egyedi - igényeit kellene kiszolgálnunk, hiszen fordulnak hozzánk maguk az utasok, de a vállalatok is, és az évek óta rendszeresen megrendezett menetrendtanácskozásokon szintén tudomásunkra jutnak a problémák. Amennyire tőlünk telik, igyekszünk is az elvárásoknak eleget tenni, de néhány rajtunk kívül álló ok is nehezíti a helyzetünket. Az első: a vasúti és a közúti személyszállítás között nincs meg a megfelelő munkamegosztás. A második: nekünk van egy meglévő kapacitásunk, azzal kell a feladatainkat ellátni, s - nem panaszképpen mondom, de ez a tény - a fejlesztési lehetőségeink a jelenlegi gazdasági helyzet következtében nagyon leszűkültek. Gyakorlatilag csak pótlásra, szinten tartásra van mód, az is csak úgy, hogy ötvenmillió forint értékben bocsátott ki a vállalat kötvényeket; de ebből a pénzből is csak a kiselejtezendő járművek helyett tudtunk másikat venni, férőhelyfejlesztésre nem nyílott módunk. Az amortizációból rendelkezésünkre álló összeg az infláció következtében értéktelenedik, a nullára futás után nem tudunk egy újat venni ebből a pénzből, legfeljebb a felére futja. Egyszóval a gazdasági lehetőségeink leszűkülése negatívan hat vissza szolgáltatásaink fejlesztési lehetőségeire. Gyakran lavíroznunk kell az eltérő vállalati és társadalmi érdekek között, azt, hogy például Szekszárdon az ipartelepre milyen menetrendben járjanak a helyi járati autóbuszaink, a legnagyobb gazdasági súllyal rendelkező egységek kérései alapján határozzuk meg. Néha előfordul, hogy speciális igényeket csak bravúros járatszerkesztési trükkökkel elégíthetünk ki, de azt hiszem, ezeket meg kell tennünk a jobb társadalmi légkör érdekében. A munkába induló embereket érő első bosszúság - jelen esetben egy jármű késése, elmaradása vagy zsúfoltsága - alaposan leronthatja az emberek hangulatát és ezen keresztül a munkateljesítményét is. Ezért lehetőségeinkhez mérten próbálunk javítani a helyzeten. W. D. A Délsomogyi Mezőgazdasági Kombinátban javában tart az aratás. Az őszi árpa betakarítását ezúttal a szokásosnál jóval korábban kezdhették meg, s várhatóan néhány napon belül be is fejezik a 700 hektár árpa betakarítását. Javult a kereslet-kínálat egyensúlya a tartós fogyasztási cikk kereskedelemben A tartós fogyasztási cikkek jó részéhez - köztük a tavaly még hiánycikknek számító színes televíziókhoz, videokészülékek- hez, automata mosógépekhez és fagyasztóládákhoz - az idén már jóval könnyebben jutnak a fogyasztók, s esetenként válogathatnak is a különböző típusok közül. Ennek az oka azonban elsősorban nem a kereskedelem kínálatának bővülése, hanem az, hogy ezeket a cikkeket ma már nem lehet OTP áruvásárlási hitelre megvenni, s egyik-másiknak az ára is jelentős mértékben emelkedett. A kínálat és a kereslet ilyen módon közelebb került egymáshoz, több terméknél egyensúlyba jutott, ám ez a legtöbb esetben korántsem jelenti az áruellátás javulását. A Kereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint színes televíziókból az idén már nincs hiány, e készülékeket országszerte minden üzletben lehet kapni. Gond azonban, hogy kevés az olcsó készülék, a kis- és közepes képernyővel készült színes tévékhez nem tudtak a gyártók kellő mennyiségű import képcsövet beszerezni. Színes televíziókészülékeket azok a vállalatok adhatnak részletre, amelyeknél nagyobb mennyiség van a raktárakban, s a hitelt a kereskedelmi cégek saját erőből nyújtják. A fekete-fehér televíziók közül a szovjet és román gyártmányok folyamatosan kaphatók, a keresettebb hazai Orion készülékekből kevesebbet kínál a kereskedelem. Az év első öt hónapjának mérlege: színes televíziókból 23 százalékkal kisebb, fekete-fehér tévékből 10 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint tavaly ilyenkor. Videokészülékekből az elmúlt évben 38 500 fogyott az üzletekben, s nem bizonyult elegendőnek. Noha három hazai termelő is hozzáfogott az import alkatrészek összeszereléséhez, a szűkös devizalehetőségek miatt nem tudnak elég készüléket adni a belkereskedelemnek. Az idén csökkent a vásárlók rohama az üzletekben időnként megjelenő videók iránt, a könnyebb utazási lehetőségek ugyanis arra késztetik a vásárlókat, hogy külföldön szerezzék be a népszerű készüléket. Az automata mosógépekről is ugyanaz mondható el, mint a színes televíziókról: a hazai gyártó a korábbiaknál nagyobb mennyiségű korszerű, energiatakarékos, kis méretű, ám drága készülékeket szállít a belkereskedelemnek. A tapasztalatok szerint a „nagy tudású” gépeket a háziasszonyok ki sem tudják használni, hiszen a 10-15 programból mindössze néhányra van szükségük. Nagyobb a keletje a Szovjetunióból és a Csehszlovákiából származó, szintén helytakarékos, de olcsóbb gépeknek, ám ezekből sincs elegendő. A hagyományos hűtőszekrények iránti kereslet és kínálat nagyjából kiegyensúlyozott, néhány keresett hazai típusból azonban kevés van. Import gépek folyamatosan kaphatók. Egyre népszerűbbek a fagyasztóládák, az élelmiszerárak emelkedése miatt ugyanis mind többen szeretnék hosszabb ideig tárolni a házilag termesztett zöldséget, gyümölcsöt, a feldolgozott készételeket. Mélyhűtőkből az idén 220 ezret hoznak forgalomba, ez 20 százalékkal több, mint tavaly volt, ám várhatóan nem lesz elég. A kereskedelem beszerzési lehetőségei nemigen bővülnek, bár a hazai gyártó is valamivel többet szállít, mint tavaly. A közeljövőben Írnak szerződést alá, amelynek értelmében a Szovjetunióból 4 ezerrel több mélyhűtő érkezik, mint amennyiben korábban megállapodtak. A hazai vállalatok közül többen részt vesznek szovjetunióbeli hűtőgépgyárak felújításában, s ennek révén várható, hogy tovább sikerül növelni az import mélyhűtők mennyiségét. Jugoszláviából egyelőre 60 ezer fagyasztóláda behozatalára szól a szerződés, de a belkereskedelem itt is próbálja emelni az import mennyiségét.
