Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-18 / 145. szám
1988. június 18. 2 ^t-PÜJSÄG Tanácsi választások Lengyelországban Többször is az urnák elé szólították az elmúlt esztendőkben a lengyel lakosságot. Mindig komoly szándékkal tette ezt a varsói vezetés, hiszen a szavazás%1981 decemberét, a szükségállapot bevezetését követően többnyire bizalmi kérdés is Lengyelországban. A részvételi arány jelezheti az emberek támogatását a vezetés reformlépései iránt, avagy megmutathatja, hogy valami még nincs rendben, valahol javítani kell. Foí ozatos stabilizáció Június 19-én ismét szavaznak a lengyelek, ezúttal a helyhatósági választások'1' tartják. Legutóbb 1984-ben újítot- tár meg a tanácsokat, s az azóta megtartott parlamenti voksoláson, 1985 őszén, illeti"? a tavaly november végi országos méret: népszavazáson mind demokratikusabb teltételeket biztosítottak Varsó,- ban a szavazáshoz. Emlékezetes, még 1984-ben erőpróbának tekintette a kormány, de az ellenzék is a választásokat, hiszen a szükségállapot bevezetését követő általános kiábrándultság fokát lehetett lemérni a részvételen. Mivel 1981 után ez volt az első alkalom, hogy a lakosság demokratikus formában véleményt nyilvánított, szinte győzelemmel is felért a 75 százalékos részvétel. Ez akkor azt jelentette, hogy a lengyelek ha nem is támogatják, de megértik a vezetés kényszerintézkedéseit. A gazdasági válságból való mielőbbi kilábalás volt ekkor a cél, az, hogy egyszerűbbé, olajozottabbá váljon az emberek mindennapi élete, eltűnjenek az üzletek előtt kígyózó sorok. A következő próbán, az 1985-ös parlamenti választásokon már szó lehetett a demokratikus intézményrendszer kiszélesítéséről. Ekkor vezették be a kettős jelölést, s a lengyel parlament, a Szejm küldötteit már ily módon választották meg. Ekkor már kevesebb bojkottfelhívás jutott el az átlagemberhez, bizonyítván a stabilizációs folyamat eredményeit. A. második szakasz Ez volt az az esztendő, amikor az ősz vége felé már nyugtázhatták Varsóban: a kilábalás első szakasza véget ért, újabb küzdelem következhet a gazdaság helyreállításában, immár az életszínvonal növeléséért. Egy esztendővel rá meghirdették a reformok második szakaszát, amely a politika megújítását is magában foglalja. Csak hát a szemmel látható javulás még nem elég az emberek megnyugtatására. Éppen ezért létrehozták a politikai intézményrendszer olyan demokratikus fórumait, mint az államfő mellé rendelt konzultatív tanács, amelybe a különböző véleményt képviselőket is bevonták, vagy az állampolgári jogok szóvivői intézményét. Tavaly november utolsó vasárnapján pedig eddig szocialista országban példátlan módon, országos méretű referendumot írtak ki. Ezen a lakosság véleményt nyilváníthatott a reformok bevezetésének az üteméről. Tehát nem arról van szó, kell-e a reform avagy nem, hiszen ennek szükségességét minden józanul gondolkodó ember belátja, ideértve az ellenzéket is. Talán megkockáztathatjuk, hogy a novemberi népszavazáson a részvétel nem érte el a várt mértéket. A válaszok nem erősítették meg, hogy a lengyelek olyan áron akarnak gyors reformokat, hogy ezzel két-há- rom évre ismét megszorítások legyenek a gazdaságban. Kedvező és kedvezőtlen előjelek Ennek ellenére - mivel a gazdaság ésszerűsítéséről mégsem mondtak le Varsóban - februárban mintegy negyven százalékkal emelték a fogyasztói árakat. Ez azonban a jelek szerint nem talált egyöntetű támogatásra a lakosság körében, s az egyik oka lehetett az április végén, május elején lezajlott - igaz, csak néhány nagyobb gyárra korlátozódott - sztrájkhullámnak. Nem kétséges persze az sem, hogy a munkabeszüntetések, az egyetemi tiltakozó megmozdulások hatására az ellenzék felélénkült. S bizony, mindez a júniusi helyhatósági választások előtt nem a legjobb előjel, még akkor sem, ha a lakosság túlnyomó többsége távol tartotta magát a tiltakozástól. Természeteen a kormányzat bízik a józanul gondolkodó lengyelekben, s a társadalom többsége kétségtelenül ide tartozik. Belátta ezt az ellenzék is, s most a hírek szerint megpróbálhatja kihasználni a választási rendszer további demokratizálását. Az idén ugyanis már akkor több jelöltet is lehet állítani a körzetekben, de a jelöléshez valamilyen társadalmi szervezet jóváhagyása szükséges. Eddig csak a népfrontmozgalom, a PRON állíthatott jelöltet, ezentúl bármely hivatalos szervezet. S ide már megpróbálhatnak befurakodni az ellenzéki nézeteket képviselők is. Az persze korántsem biztos, hogy a jelölőgyűlések majd jóváhagyják indulásukat a választásokon. Ilyen körülmények között szavazhatnak tehát június 19-én Lengyelország lakói arról, ki képviselje őket a helyi tanácsokban. A kedvező és a kedvezőtlen jelek összevetése után is egyértelműnek látszik: a részvétel aránya az eddigiekhez hasonló lehet, de a voksolás formája s légköre az eddigieknél is nyíltabb lesz.(MTI - Press) RITECZ MIKLÓS Tudnivalók a pápa burgenlandi látogatásáról Mint ismeretes, II. János Pál pápa ausztriai látogatása során a magyar határ közelében levő Darázsfalvára - Trausdorfba - is ellátogat. Ez alkalomból, a becslések szerint, több mint százezer magyar zarándok szándékozik Ausztriába utazni. Az illetékes magyar szervek, mint ezt a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságon tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozták, mindent megtettek és megtesznek a ki- és beutazás zavartalan lebonyolításáért. A tájékoztatót Simon Tihamér rendőr vezérőrnagy, Győr- Sopron megyei főkapitány, Csele István rendőr ezredes, Vas megyei főkapitány, Bohár János rendőr ezredes, a Belügyminisztérium csoportfőnöke és Czukor József határőr ezredes, a BM Határőrség Országos Parancsnokságának osztály- vezetője tartotta. Mint elmondták, a legnagyobb forgalomra Hegyeshalomnál és Sopronnál számítanak, de ezeken kívül Kőszegnél, jfiffisúnál és Rábafüzesnél is megerösi- l^szolgálatot tartanak. Az M1 -es, 84-es, a 85-ös, a 74-es, 87- es főútvonalon „Z” - zarándok - jelzéssel közlekedő személygépkocsik és autóbuszok soron kívül léphetnek át a magyar-osztrák határon. Az autóbuszok utasainak szokásos útlevél- és vámellenőrzését már menet közben, magyar területen elvégzik. A nem az eseményre tartó utasok viszont éppen a nagy forgalom miatt, elterelésre számíthatnak. Győrött, Sopronban, Csornán, Kapuvárott, valamint Sárváron, Szombathelyen és Kőszegen a megyei és a helyi tanácsok úgy intézkedtek, hogy az élelmiszerüzletek, valamint a benzinkutak meghosszabbított időben tartsanak nyitva. Az illetékes magyar és az osztrák szervek - mint a tájékoztatón hangsúlyozták - nyomatékosan kérik a zarándokokat, hogy útiokmányaikat nagyon pontosan töltsék ki. A két ország határrendészeti szerveinek külön kérése az is, hogy a Sopronnál átutazó zarándokok június 24-én legkésőbb 6 óra 30, Kópházánál 5 óra 45, Hegyeshalomnál 5 óra 30, Kőszegnél 5 óra 15, Búcsúnál 4 óra 45, Rábafüzesnél pedig 4 óra 15 percig lépjék át a határt. Csak így bizhatnak abban, hogy időben eljutnak a pápai misére. A szertartás színhelye Sopronhoz van a legközelebb (8 km), a Hegyeshalomnál és Kőszegnél kiutazóknak viszont már 50 kilométert kell osztrák területen utazniuk. (MTI) Scherer Sándor kitüntetése Rendhagyó tanévzáró ünnepség volt a szekszárdi Babits Általános Iskolában. Ezúttal nemcsak a tanévtől búcsúztak a diákok, az iskolától és tanáraiktól a nyolcadikosok. Nyugdíjba vonuló igazgatójuktól, Scherer Sándortól is elköszöntek mindannyian. Negyven év munkájának, harminc év pedagógusi pályájának elismeréseként a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Magyar- országért kitüntetést adományozta Scherer Sándornak, melyet Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára adott át az ünnepeltnek. Markánsabb érdekvédelmet nyújtsanak a szakszervezetek (Folytatás az 1. oldalról.) mivel a szabályozatlanság révén az állam sem rendelkezik semmilyen eszközzel, hogy például miként alapítható meg egy szakszervezet. Ez pedig azt is jelentheti, hogy folyamatokat képtelenek leszünk kezelni, és továbbra is rendezetlenség uralkodik ezen a vonalon. A kérdések között szerepelt a sztrájkjoggal kapcsolatos is. - Sokan még mindig tartanak ennek szabályozásától - mondta Nagy Sándor. - Szerintem itt is a szabályozatlanság jelent nagyobb veszélyt, mint egy úgynevezett sztrájktörvény vagy sztrájkjog megadása, elfogadása. Mindezekből kitűnik, hogy sokkal szervezettebb, szerkezetében változó szakszervezetre van szükség. Tudnunk kell kezelni konfliktusainkat, világosabb eszközrendszerrel rendelkező szakszervezeti mozgalom tudja mindezeket ellátni. Természetesen a tegnapi fórumon is szó esett a bérreform bevezetésének esélyeiről és lehetőségeiről. A SZOT titkára rámutatott arra, hogy már évek óta halaszthatatlan a bérreform bevezetése. Ezt még elodázhatatlanabbá tette az adórendszer bevezetése. Torz kereseti arányok vannak ma Magyarországon, ez gátolja a fejlődést. Azt azonban hangsúlyozta ismételten Nagy Sándor, a bérreformtól sem lehet várni, hogy jelentősen emelkednek a jövedelmek. Ahhoz azonban, hogy a bérreformot Magyarországon eredményesen bevezethessük, a béralku lehetőségét kell kialakítani, mivel eddig nagyon sok kárt okozott az eddigi bérszabályozás rendszere. A béralku és a bérreform a kereseti arány átalakítását hozná, vagyis egy igazságosabb bérezés lehetőségét teremtené meg. A jelenlegi bérszabályozás is bizonyítja, hogy egy túlszabályozott társadalomban nem lehet előrehaladni. Azt is ki kell mondanunk, hogy a gazdaság felemelkedését nem várhatjuk el egy folytonos életszínvonal-csökkenést eredményező reálbér-politikától. Azért is szükség van a bérreformra, hogy az gerjesztően hasson a gazdaságra. A Paksi Atomerőmű Vállalatnál tartott fórumon, amely több mint két óra hosszát tartott, nagyon sok szó esett a szakszervezetek belső ügyéről. Nagy Sándor elmondta, hogy június 21-én a SZOT ülésén személyi és szervezeti kérdésben is döntenek, várhatóan megszüntetik a kettős irányítást, a SZOT élére főtitkár kerül és társadalmi alapon működő elnököt választanak. Széles körű tagsági vitát kezdeményeznek, amely dokumentumait július elején egy újabb SZOT-ülésen terjesztenék elő, az ősszel pedig országos értekezletre kerül sor. H. J. Fotó: G. K. Az SZKP pártértekezletének előkészületei (Folytatás az 1. oldalról.) Ma az átalakítás őszinte hívei gyakran nyúlnak vissza a lenini forrásokig, egyebek között olyankor, amikor a párt szerepének, helyének újraértelmezéséről folyik a szó. Egyre erőteljesebben vetődik fel: ha a párt az egész társadalom politikai vezető ereje, akkor döntései egy egész társadalom életére hatnak, tehát a társadalomnak joga van ellenőrizni a párt tevékenységét. Minderről, a pártélet átalakításának fontos elemeirőf, a munkastílus megváltoztatásáról, a káderpolitika elveinek megújításáról részletesen szó esik a konferencia országos vitára bocsátott téziseiben is. Az egyik gyakran olvasható, hallható javaslatcsoport arra vonatkozik, hogy tekintettel a pártnak a társadalomban elfoglalt meghatározó helyére, jogilag is szabályozni kellene a párt tevékenységét az államéletben. Elemi igényként merül fel a vitában az alapszervezeti munka becsületének helyreállítása, csakúgy mint az egyes párttagokkal szembeni emberi, erkölcsi követelmények következetes érvényesítése. A tézisek természetesen nemcsak viták, hanem elemzések tárgyát is képezik. Általános vélemény, hogy a dokumentum reálisan vázolja fel az országban kialakult helyzetet, jó alapot teremtve a haladás útjáról folyó vitához. Hiányérzetük elsősorban a gazdasági reform kiszélesítésével összefüggésben van az elemzőknek. A leglassúbb kibontakozás éppen a gazdaságban van, s ennek objektív és szubjektív okai egyaránt megvannak. Egyértelmű, hogy az éppencsak kibontakozó reform első eredményei is hosszabb idő után mérhetők csak le, hiszen az idén lépett életbe a vállalati törvény, s csak az év második felében hatályos a szövetkezetekről szóló törvény. Emellett, s erre is Popov cikke hívta fel a figyelmet, az új feltételek között sok gazdasági vezető elbizonytalanodott, akaratlanul is az átalakítás apparátusi változatának hívei kezére játszanak. (A gazdasági vezetők először szembesülnek a piaci értékítélettel, meg vannak fosztva a felülről jövő direktívák nyújtotta „biztonságtól”.) Többen hangoztatják hiányérzetüket a tézistervezetnek azon része kapcsán is, amely csak nagyon röviden, körvonalá- zatlanul foglalkozik a szakszervezetekkel, más társadalmi és politikai szervezetek szerepével. A most zajló viták, még ha olykor indulatosak is, azt jelzik, hogy az SZKP XIX. országos értekezletétől nem radikális fordulat várható, talán erre szükség sincsen. Ami várható, hogy sok mindent tisztázó vitában jelöljék meg pontosan, világosan a párt és az ország előtt álló feladatokat, amint azt a tagság, az ország közvéleménye elvárja. Ha ezt a célt elérik, a tanácskozás a peresztrojka három évvel ezelőtt megkezdett útjának történelmi állomásává válhat. SZÁNTÓ ANDRÁS (Moszkva) i A Trausdorf (Darázsfalva) melletti sportrepülőtéren felépült az oltár A tavaszi sztrájk után ismét dolgoznak a gdanski Lenin-hajógyárban
