Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

2 "isfEPÜJSÄG 1988. június 1. A Világbank és a jugoszláv gazdaság A reform tovább nem halasztható! Jugoszlávia hétfőn megszüntette a külföldi fizetőeszközök piacának ellenőr­zését, szabaddá tette a dinár árfolyamát, így az a pénzpiacon a kereslet-kínálat alapján naponta változik. Ezzel egy idő­ben megszüntették a központi ellenőr­zést az import mintegy negyven százalé­ka felett, s a kormány az áruk hatvan szá­zalékánál feloldotta a november óta ér­vényes árbefagyasztást. Ezt megelő­zően, a múlt hét végén a dinárt mintegy 23,9 százalékkal leértékelték. A drasztikus pénzügyi intézkedések hátterében Jugoszlávia válságos gazda­sági helyzete áll, amely fő témája a Ju­goszláv Kommunisták Szövetségének vasárnap óta ülésező országos értekez­letének is. Bosko Krunics, a JKSZ KB el­nökségének elnöke a pártértekezletet megnyitó beszédében arra figyelmezte­tett; hogy az országban kialakult gazda­sági válság megingatta Jugoszlávia poli­tikai stabilitását. Elismerte, hogy az or­szágot súlyos gazdasági hanyatlás fe­nyegeti, és az elkövetkező hónapokban az infláció további növekedésével, vala­mint a társadalmi problémák súlyosbo­dásával kell számolni. Krunics hangsúlyozta, hogy a gazda­sági reformmal együtt a társadalmi fel­építményt is meg kell változtatni. Vélemé­nye szerint a JKSZ megújulása nélkül nem hozható létre olyan széles demok­ratikus népfront, amely biztosítaná a poli­tikai pluralizmus kialakulását. A szocia­lista demokrácia erősítése nélkül pedig nem lehet kilábalni a bajból - állapította meg a KB elnöke. Krunics szigorú takarékossági politi­kát szorgalmazott és követelte: tartsanak ki az árak és az import liberalizálása mel­lett, folytassanak restriktiv pénzügyi és hitelpolitikát, és korlátozzák a béreket, valamint a közkiadásokat. Síkraszállt azért is, hogy térjenek át a piacgazdálko­dásra, csökkentsék a párt és az állam gazdasági beavatkozását, hozzanak lét­re vegyes vállaltokat, és minél több kül­földi tőke áramoljon az országba. A most bevezetett szigorú pénzügyi in­tézkedések a tervezett gazdasági reform megindításának, és a Nemzetközi Valu- . taalap (IMF) által Jugoszláviának nyújtott hitel folyósításának egyaránt feltételét képezik. A mostani intézkedések várha­tóan szabaddá teszik az utat ahhoz a mintegy 400 millió dolláros, úgynevezett áthidaló IMF-hitelhez. Ez az IMF-hitel pe­dig lehetővé teszi Jugoszlávia számára további, mintegy 800 millió dollár hitel felvételét a Világbanktól és más nyugati pénzintézetektől. A Világbank jelenleg évi 200 millió dol­lár hitelt folyósít Jugoszláviának, de a nemzetközi pénzintézet Belgrádban tár­gyaló szakemberei szerint ez az összeg 1992-ig évi 600-800 millió dollárra emel­kedhet. A Világbank képviseleti irodát is készül nyitni Belgrádban, és a nemzetkö­zi pénzintézet növekvő jugoszláviai sze­repére utal az is, hogy a bank alelnöke a héten a jugoszláv fővárosba látogat. Az alelnök tárgyal a négyéves világbanki programról, amelynek keretében a hosz- szú lejáratú hiteleket Jugoszlávia a köz­lekedés, a vízellátás, az energetika, és az exportra termelő kisipar korszerűsítésé­re fordítaná. A Világbankon keresztül nyújthitelt Ju­goszláviának Japán is. Mikulics jugo­szláv kormányfő bejelentette, hogy a to­kiói kormány százmillió dollár közvetlen hitelt utal át abból, a japán kereskedelmi többletből elkülönített 30 milliárd dollá­ros alapból, amelyet a szigetország az eladósodott fejlődő országok megsegí­tésére fordít. Japán a hiteleken kívül vegyes vállala­tok és közös kutatások finanszírozására is készül Jugoszláviában. Törökország Sorbanállás az akasztó fa előtt A minap 29 politikai fogolynak - többnyire az ultrabaloldali „marxista-leninista” kommunista párt terrorizmussal vádolt tagjainak - sikerült megszöknie egy isztambuli börtönből és külföldre menekülnie. Athénban tartott sajtóértekezletükön elmondták: a szökést külső segítség nélkül hajtották végre oly módon, hogy két hónap alatt mintegy 35 méter hosszú alagutat fúrtak a cellából a börtönfalakon kívülre. A szökevények legtöbbje hosszú börtönbüntetését töltötte, ám tizenegyen ahhoz a 194 lelket számláló csoporthoz tar­toztak, amelynek tagjai halálos ítéletük végrehajtását várják. A török törvények értelmében ugyanis minden egyes halálos ítéletet jóvá kell hagynia a parlamentnek is, s miután úgy ala­kult, hogy a képviselőknek ez a fajta „tevékenysége” négy évig szünetelt, most vonakodnak felújítani. (1984 óta a törö­kök nem hajtottak végre halálos Ítéletet, miután a parlament nem foglalkozott velük.) A bíróságok azonban „dolgoznak” - a halálraítéltek száma a 200 főhöz közelít; nem egy közülük már csaknem egy évti­zede él az akasztófa árnyékában. Kenan Evren köztársasági elnök állítja: a török nép helyesli a halálbüntetést. A török lapok e témájú vezércikkei ennek el­lentmondanak, s érveik között az is szerepel: ha a parlament a kivégzések felújítása mellett döntene, az olyan időszakban terhelné meg Törökországnak a Közös Piac országaihoz fű­ződő viszonyát, amikor Ankara teljes jogú tagságot szorgal­maz a halálbüntetést ellenző nyugati integrációs szervezet­ben. A parlament igazságügyi bizottságának elnöke törvény- javaslatot dolgozott ki, amely elfogadása esetén a legtöbb halálos ítéletet életfogytiglani börtönre változtatná. A javasla­tot azonban egyelőre még be sem terjesztette alkotója. Az an­karai és isztambuli lapok azonban dicsérik a törvény terveze­tét, amelynek célja az is, hogy ne tartson olyan hosszú ideig a „sorbanállás a halálért '. Ez úgy volna lehetséges, ha a parla­mentet megszabadítanák a büntetőeljárásban való részvétel kötelezettségétől. Magának a halálbüntetésnek az eltörlését a tervezet nem kívánja, alkotója szerint „ez lehetetlen egy olyan országban, ahol a terroristák továbbra is ártatlan em­bereket ölnek meg, köztük nőket, gyermekeket. (Ez a kurdok akcióira való utalás; az említett 194 halálraítélt közül 123-at „politikai terrorizmus” vádjával ítéltek el.) A polgári kormányzáshoz való visszatérés (1983) óta Tö­rökországban mindössze két halálos ítéletet hagyott jóvá és hajtatott végre a parlament. Több ezer terrorizmussal gyanú­sított személy ellen fojyik azonban eljárás, így aztán tovább nő a „sorbanállók” száma. Az utóbbi hetekben-hónapokban tömegével fejeződtek be bírósági eljárások, nincs hét, hogy a parlamentbe ne ér­keznének újabb halálos ítéletek, a honatyák jóváhagyását kérve. Valóságos lidércnyomás - minősíti a helyzetet az igazság­ügyi bizottság elnöke. A Cumhuriyet című lapnak adott nyi­latkozatában azt mondta: legalább ezer azoknak a száma, akiknek most folyó perében több mint valószínű a halálos íté­let. Fia megvalósulna, hogy az egy évnél régebben várakozók halálos ítéletét életfogytiglani börtönre változtatnák, az önma­gában 124 személyt mentene meg a haláltól. Mert - amint a Milliyet írta a közelmúltban - „embertelen dolog embereket arra kényszeríteni, hogy évekig a kivégzésük pillanatától való rettegésben éljenek. Ez rosszabb, mint maga a halál”. Az ítéletük parlamenti jóváhagyásáért, kivégzésükért „sor­banállók” száma most 11 -gyei mindenesetre csökkent. Őket azonban nem a megjobbitott törvény mentette meg, hanem elszántságuk: a foggal és körömmel kiásott alagút... NAGY KÁROLY PANORÁMA BUDAPEST - Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke kedden a KB szék­házában fogadta Nyikolaj Szljunykovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politi­kai Bizottságának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát, aki a KGST-tagországok testvérpártjai gazdaságpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó KB-titkárainak tanács­kozására érkezett hazánkba. * A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalko­zó titkárai - korábbi megállapodás alap­ján - június 1-jén és 2-án Budapesten tartják soron következő tanácskozásu­kat. Kedden hazánkba érkeztek az érte­kezleten résztvevő KB-titkárok vezette küldöttségek. *- Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Zbigniew Szalajda, a Lengyel Népköztársaság miniszterel­nök-helyettese. A vendéget elkísérte Jerzy Bilip ipari miniszter és szakértők egy csoportja. Kedden a Parlamentben ifiegkezdődtek a tárgyalások, melyeken Marjai József és Zbigniew Szalajda veze­tésével a két ország gazdasági - ezen belül elsősorban ipari - együttműködé­sének egyes, megoldást igénylő kérdé­seivel foglalkoztak. *- Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével magyar küldöttség utazott Bukarestbe a KGST- tagországok pártjai mezőgazdasági kér­désekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak soros találkozójára. Búcsúz­tatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Nicolae Veres, Románia budapesti nagykövete. ’ *- A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalatnál kedden aláírták a Mészmű Kft. alapítására vonatkozó szerződést. A vegyes vállalat alapítói a Technoimpexen kívül a Mineralimpex, a Cement és Mész­művek, valamint két osztrák cég, a Perl- mooser Zementwerke AG. és a Mineral­kontor Társaság. A közös vállalkozás Lá­batlanban egy világszínvonalú mészége­tőművet épít fel. *- A Parlamentben kedden ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsá­ga. A testület megvitatta a gazdasági tár­saságokról szóló törvény alapvető elveit. Az ülést Hellner Károly, a bizottság tit­kára nyitotta meg, majd Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is­mertette azokat a közgazdasági feltétele­ket, amelyek szükségesek a társasági törvény életbeléptetéséhez, működteté­séhez. Elmondotta: dolgoznak az egysé­ges vállalkozói adótörvény előkészíté­sén, melyről várhatóan szintén a Parla­ment őszi ülésszakán döntenek a képvi­selők. Az egységes keresetszabályozási mechanizmus kialakításánál nehezebb az előrehaladás. Eddig két változat kör­vonalazódott. Az egyik egy olyan rend­szer, amely érdekegyeztetés alapján mű­ködne, a másik pedig a vállalati jövede­lemszabályozáshoz kapcsolt kereset- szabályozás lenne. Szükséges a bankre­form továbbvitele is. Emellett számos mi­niszteri, államtitkári rendelet felülvizsgá­lata is elengedhetetlen. MOSZKVA - Magas beosztású volt pártvezetőket zártak ki az SZKP-ból az Azerbajdzsáni Kommunista Párt kedden Bakuban befejeződött központi bizottsá­gi ülésén. A KB-ülésen megállapították, hogy Bo­risz Kevorkov, a Karabah-hegyvidéki Au­tonóm Terület volt első titkára súlyos po­litikai hibákat követett el a területi párt- szervezet irányításában, és ezek a párt- szervezet vezető szerepének elvesztésé­hez vezettek. A februárban és március­ban kiéleződött nemzetiségi ellentétek nyomán lezajlott véres zavargásokért személyes felelősség terheli Borisz Ke- vorkovot. A Központi Bizottság ugyancsak kizár­ta a szovjet párt soraiból D. Muszlim-Za- dét, a Baku melletti Szumgajt városi párt- bizottságának volt első titkárát is, mert mulasztása miatt a városban tragikus események zajlottak le. PEKING - A kínai kormány politikája alapvetően azonos Flongkong, Makao, sőt Tajvan kérdésében, azaz az újra­egyesítés valóra váltása az „egy ország két rendszer” elv alapján - jelentette ki Csou Nan kínai külügyminiszter-helyet­tes a portugál hírügynökség makaói iro­dája igazgatójának. A nyilatkozatra abból az alkalomból került sor, hogy hivatalos látogatáson Pekingben tartózkodik Ma­kao portugál kormányzója, Carlos Me- lancia. A látogatást a kínai diplomata si­keresnek minősítette. DAMASZKUSZ - Fláfez Asszad Szí­riái elnök megígérte, hogy mindent meg­tesznek a Libanonban fogva tartott kül­földi túszok épségének biztosításáért, ekként az Egyesült Államok bizakodó e kérdésben - jelentette ki a közel-keleti körútját befejező Vernon Walters kedden megjelent interjújában. A bizalmas kül­detések szakemberének tartott tábor­nok diplomata optimistán értékelte - egyebek között - Damaszkuszban foly­tatott magas szintű tárgyalásait, de hoz­zátette: részletekbe nem bocsátkozhat. Irán-barát integrista szervezetek fogsá­gában legalább 15 Libanonban elrabolt külföldi túsz van, közöttük 9 amerikai ál­lampolgár. Rajtuk kívül öt belga állampol­gárt tart november óta fogságában az Abu Nidal-csoport; egy fiatal, 32 éves belga orvos pedig egy hete tűnt el Dél-Li- banonban. Vernon Walters kijelentette: a közel-keleti térség problémakörét a je­lenlegi moszkvai csúcson is érdemben kívánják megvitatni. Tegnap délután 14 óra 28 perckor a Bonyhádot Bátaszékkel összekötő út, vala­mint a Dombóvárról Bátaszékre vezető vasút kereszteződésében közlekedési baleset történt. A PR 19-04-es rendszámú, Skoda típusú személygépkocsi veze­tője, Fazekas Józsefné bátaszék-lajvérpusztai lakos - valószínűleg gyakorlat­lanságból adódóan - nem tartotta be az átjáró előtt található Állj! Elsőbbség- adás kötelező! tábla utasítását, s felhajtott a sínekre. Az éppen érkező és Báta- szék irányába továbbhaladó személyvonat mozdonyának lépcsője nekiütközött a Skoda elejének mintegy 30 ezer forint kárt okozva a gépjárműben. Fazekas Józsefné, illetve utasa, Fazekas József szerencsére csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Szerencsés kimenetelű baleset A két Az SZDP megyei veze- tő testületét természete- ^ Ssf sen csak a szociáldemok­rata tagság válthatta volna ________ le. A február 29-re Dom­bóvárra összehívott SZDP megyei értekezlet ebben a fontos kér­désben nem tudott döntést hozni. A bal­oldal határozott követelése ellenére nem sikerült a vezetőség leváltása. A küldöt­tek megunták a személyes vitát és kivo­nultak a tanácskozásról. A botrányba fulladt dombóvári értekezletet - sikerte­lensége ellenére - fordulópontnak kell tekintenünk. Az alapszervezetektől érke­zett 150 küldött pontosan érzékelhette a párt helyzetét. Ezt követően aá SZDP szétesési folyamata a megyében felgyor­sult. Egész alapszervezetek kérték átlé­pésüket az MKP-be. Csak az MKP Köz­ponti Vezetőségének tagfelvételi zárlata mentette meg az SZDP-t a teljes szét­eséstől. A megyében működő többi politikai párt az SZDP válságát inkább kárörven- dően, mint együttérzéssel nézte. Terje­delmes újságcikkekben teregették ki az SZDP vezetésében zajló vitákat, botrá­munkáspárt nyokat. Az MKP központi vezetése olyan döntést hozott, hogy a két munkáspárt várható fúziója előtt saját sorait is rendbe teszi. Tagösszeírást és tagkönyvcserét rendelt el. Az alapszervezetekhez küldött határozat szerint a tagkönyvcsere fő cél­ja az, hogy a párt szabaduljon meg a formális tagjaitól. 1948. március 16-án alakult meg a két munkáspárt megyei egységbizottsága. A tesület határozatilag mondta ki Balogh Gyula SZDP megyei titkár leváltását. Az egyesülés előkészítésére és az SZDP- alapszervezetek irányítására háromtagú intézőbizottságot jelöltek ki, amelynek a vezetője Szitkovics Sándor lett. Az egy­ségbizottság március végén és április elején hetenként tanácskozott. Szemé­lyenként felülvizsgálta az SZDP-tagságot és a jobboldalinak tartott egyéneket ki­zárta. Csak Szekszárd városban 127 SZDP-tagot zártak ki, köztük a párt ko­rábban nagy tekintélynek örvendő veze­tőit, magas állami funkciót viselő közhi­vatalnokokat. Az egység bizottság indok­lásában a kizártak jellemzésére a követ­kező jelzőket használták: jobboldali, osz­tályidegen, karrierista, klerikális, korrupt, egyesülése erkölcstelen, rémhirterjesztő, svábmen­tő, payerista, stb. A két párt egyesülése előtt elhatároz­ták, hogy rendezvényeiket közösen tart­ják. Sokáig emlékezetes maradt azaz ün­nepségsorozat, amelyet 1948 márciusá­ban a polgári forradalom és a Kommu­nista Kiáltvány megjelenésének 100. év­fordulóján rendeztek. Ekkor épült ki a po­litikai oktatás új rendszere, amely az MKP-és SZDP-tagság közös, marxista- leninista képzését tűzte ki célül. 1948. május 17-22. között került sor az alapszervezeti egyesítő taggyűlésekre. Az egyesítés legtöbb helyen jó hangulat­ban, a munkásegység jegyében zajlott. A megye számos településén azonban csak formális aktusról volt szó, mert a szociáldemokrata szervezetek ekkorra már szétestek. A munkáslakta települé­seken az egyesülés mindenütt ünnep- ségszámba ment. A bonyhádi járás SZDP-titkára így fogalmazott „... történel­mi est ez a mai. Búcsúzunk a párttól, amely a Magyar Kommunista Párttal kar­öltve és egységesen megalkotja a Ma­gyar Dolgozók Pártját. A Szociáldemok­rata Párt leszámolt a múlttal, de a múltból

Next

/
Oldalképek
Tartalom