Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 112. szám

Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LARJAÍ MA: Hírlapok 1988. május 12. CSÜTÖRTÖK XXXVIII. évfolyam, 112. szám ÁRA: 1,80 Ft folyóiratok (3. oldal) ■Ml Békegyűlés a műszergyárban A kitüntetéseket Bíró Gyufa, az MSZBT főtitkára adta át A megyei tanács vb-ü léséről Tegnap délután az MMG AM szek­szárdi gyárában a Hazafias Népfront városi bizottsága szervezésében, a béke- és barátsági hónap rendezvé­nyeinek sorában békegyűlésre ke­rült sor. Az üzem dolgozóin kívül részt vettek a rendezvényen a város­ban tartózkodó szovjet háborús ve­teránok és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták szekszárdi klubjának képviselői. A vendégeket Horváth Endre, a gyár igazgatója köszöntötte, majd átadta a szót Király Józsefnének, az MSZMP városi bizottsága titkárának.- Az elmúlt években a béke és ba­rátság ünnepévé formáltuk a május hónapot, hagyományt teremtettünk az ünneplésnek, amelynek során új­ra és újra megfogalmazzuk, hogy a béke, barátság, szolidaritás, az em­beri haladást, az egyes ember sze­mélyes boldogságát szolgáló értel­mes alkotómunka édes testvérei egymásnak - kezdte beszédét a vá­rosi pártbizottság titkára. A továbbiakban szólt a háborúk­ban égő század történelmi esemé­nyeiről és az ebből következő tanul­ságról: mindent meg kell tennünk a béke érdekében. A mára felhalmo­zott pusztító fegyverek korában egy újabb összecsapásnak már nem le­hetnek győztesei, de még túlélői sem. Szólt a Szovjetunió és a szocia­lista országok következetes békepo­litikájáról, és arról, hogy új nyelven szól Moszkva a béke ügyében is. Aligha lenne helytálló ma a másik fél­nek a régi nyelven szólnia, akkor, amikor a teljesen megújulni akaró Moszkvával lehet tárgyalóasztalhoz ülnie. A világbéke ügyének előreha­ladása új lendületet ad a világ béke­mozgalmának, és a magyar béke­mozgalomnak is. A béke persze nemcsak politikai, katonai ügy, hanem erkölcsi kérdés is. Fegyverek nélkül is zajlanak bé- kétlenkedések, konfliktusok nemze­teken belül, családokon belül, embe­rek között. Azért is küzdenünk kell, hogy elősegítsük a barátság, a meg­értés szellemében a békétlenségek felszámolását, embercsoportok, nemzetek, nemzeti kisebbségek, családok egymáshoz közeledését, mondta e témáról a szónok, majd ar­ról beszélt, hogy a szocialista nem­zeti egység létrejöttében, a nemzeti közmegegyezésben is nagy szerepe van az egységes békeakaratnak. Most az egész társadalom a változá­sok, a reformok, a fordulatok idősza­kát éli. Azért is szükség van a türe­lemre, a toleranciára és a közmeg­egyezésre, hogy a szükséges válto­zások ne okozzanak elviselhetetlen fájdalmakat, konfliktusokat, egymást pusztító békétlenséget. Király Józsefné ünnepi beszédét követően a szovjet csoport vezetője, Kamii Ahmedovics Szemigulin kért szót és elmondta, hogy örömmel jöt­tek az MSZBT meghívására Magyar- országon ünnepelni a győzelem napját. Felidézte a nyugalmazott ez­redest, a több mint negyven évvel ezelőtt történteket, amikor a fasiz­mus elleni harcban Magyarország felszabadításáért harcoltak. Apró emberi történetekkel bizonyította, hogy a nép sosem akart háborút, és sokra becsüli a békét. Végezetül megköszönte, hogy népünk ápolja azok emlékét, akik hazánk földjében már mindörökre ifjan nyugszanak, és gondozza sírjaikat. A megemlékezéseket követően Bí­ró Gyula, az MSZBT főtitkára, az Or­szágos Béketanács tagja szólt rövi­den a győzelem jelentőségéről, a két nép barátságáról, és arról a munká­ról, amit nálunk az MSZBT-, a Szov­jetunióban pedig az SZMBT-tagCso- portok végeznek. Kiemelkedő béke­mozgalmi munkájuk elismeréseként az OBT kitüntetését vehette át a mű­szergyár MSZBT-tagcsoportja, a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat Jósé Martin szocialista brigádja és Varga István, a megyei tanács MSZBT-tagcsoportjának ügyvezető elnöke. Perez de Cuellar beszéde A világpolitika legégetőbb kérdéseiről, valamint az ENSZ és vendéglátó országa, az Egyesült Államok közti feszültség forrá­sairól beszélt kedden Javier Pérez de Cuel­lar. A világszervezet főtitkára kedden az Egyesült Államok New Hampshire államá­ba látogatott, és az ottani Dartmouth Colle­ge-ban mondott beszédet.- A Szovjetunió és az Egyesült Államok egyetértésre jutott atomfegyverzete csök­kentésében. Ennek arra kell ösztönöznie a világ többi államát is, hogy lépéseket te­gyen az atomfegyverek elterjedése ellen, il­letve a vegyi fegyverek felszámolása és a hagyományos fegyverzet csökkentése ér­dekében - mondta a főtitkár. A főtitkár bírálta a világszervezet vendég­látó országát, az Egyesült Államokat, amiért nem fizeti be maradéktalanul ENSZ-hozzá- járulásait, és amiért egyoldalú döntést ho­zott a Palesztinái Felszabaditási Szervezet ENSZ-megfigyelői irodájának bezárásáról.- Az amerikai befizetések egy részének visszatartása a világszervezet életképes­ségét veszélyezteti - jelentette ki. - Az ENSZ ezáltal keletkezett pénzügyi nehéz­ségei kérdésessé teszik számos ENSZ-fel- adat teljesíthetőségét, veszélyeztetik egye­bek közt a békefenntartó tevékenységet és az emberi jogok betartásának megfigyelé­sét. Az Egyesült Államok több mint 200 mil­lió dolláros hátralékot halmozott fel az utóbbi években. A befizetések elmaradását Washington főleg azzal Indokolja, hogy az ENSZ „elfogult az Egyesült Államokkal szemben”. Tegnap délelőtt Szekszárdon ülést tar­tott a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga. Napirendjén többek között szerepelt a tanácsi ipari vállalatok műszaki fejlesz­tése, melynek előadója dr. Márkus István ipari osztályvezető volt. A tanácsi iparvállalatok a kis- és kö­zépkategóriába tartoznak Tolna megyé­ben. Az elmúlt három évet elemezve az öt tanácsi alapítású vállalat tevékenysége összességében pozitívan értékelhető, nyereségesen gazdálkodtak. Ez azon­ban - hiába növekedett az érdekeltségi alap - nem nyújtott a szükséges műszaki fejlesztéshez elegendő pénzalapot. így aztán a tanácsi vállalatoknál csak sze­rény fejlesztésekre volt lehetőség. Kivétel a Szekszárdi Nyomda és a Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalat, ahol gépkölcsönzés és hitelek segítségével sikerült komolyabb fejlesztéseket meg­valósítani. Dr. Márkus István tájékoztatójában nagy hangsúlyt kapott a vállalatok mű­száki színvoanlának elemzése. Ha a gépi berendezések műszaki színvonalát vizs­gáljuk, akkor könnyen megállapítható, hogy öreg, elavult gépparkkal rendelkez­nek. A szerény mértékű fejlesztések mellett az eszközállomány erkölcsi és műszaki elavulása tartós folyamatnak látszik. Ez különösen kritikus helyzetet teremt a Tol­na Megyei Építőanyagipari és a Szek­szárdi Bútoripari Vállalatnál. Az amortizá­cióból és az érdekeltségi alapból fejlesz­tésre fordítható pénzeszközök általában nem teszik lehetővé még a szinten tartást sem, az eredményes gazdálkodás érde­kében csak a legszükségesebb fejlesz­tési feladatok megvalósítására van lehe­tőség. Az egyes vállalatokat elemezve a tájé­koztató megállapítja, hogy a Szekszárdi Bútoripari Vállalatnál igyekeznek a piac naprakész ismerete mellett az igények kielégítésére. A gyártásban lévő 45 ter­mékféleségből 18 egyévesnél, 20 öt­évesnél fiatalabb. Tavaly 10 termék pro­totípusát készítették el, az idén gyártani is fogják. A rendszeres gyártmányfejlesz­téshez, új termékek, bútorgarnitúrák for­matervezéséhez külső intézményeket vesznek igénybe és formatervezőket bíz­nak meg. A vállalat stabil gazdálkodást folytat, kárpitozott garnitúráik keresettek. A nehéz helyzet ellenére a Tolna Me­gyei Építőanyagipari Vállalatnál is történt szerény előrelépés. A szűkös saját fej­lesztési erőforrások miatt a vállalatnál meg kell találni a technológiai (gyártás)- fejlesztési lehetőségeket a konvertibilis exportbővítést célzó pályázati lehetősé­geket a konvertibilis exportbővítést célzó pályázati lehetőségek felhasználásával, vegyes vállalkozások létrehozásával. Ez azért is fontos, mert korábban a gazdál­kodás gyengeségei nem tették lehetővé még a szinten tartáshoz szükséges fej­lesztéseket sem. A Szekszárdi Nyomdánál a gyárt­mányfejlesztést a termékszerkezet kor­szerűsítése, az ehhez szükséges gyár­tástechnológia fejlesztése, a mindenkori piaci igényekhez való rugalmas alkal­mazkodási képesség határozta meg. A stabil gazdálkodása jó szakembergárda továbbra is biztosítéka annak, hogy a ha­zai nyomdaipar élmezőnyébe tartozzon a Szekszárdi Nyomda. A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldol­gozó Vállalat már nehezebb helyzetben volt és van. Az utóbbi időben megrendült a vállalat stabilitása, mivel gyorsan vál­toztak a piaci feltételek is. A labdaexport szűkülése a termék- szerkezet gyors váltására kötelezné a vállalatot, ehhez azonban nincs elegen­dő pénzük. Ennek ellenére szép eredmé­nyeket értek el az igényesebb kidolgozá­sú termékek gyártásában, az import­anyagok kiváltásában, azok helyettesíté­sében. A Tolna Megyei Textiltisztító és Ruhá­zati Vállalat sajátos kisvállalati formában működik. Ezért a fejlesztési tevékeny­ségben is eltérnek más iparvállalati gya­korlattól. A hatékony gazdálkodásnak to­vábbra is feltétele a nem rubelelszámolá­sú exportbérmunka növelése. Ennek si­kere azt is jelenti, hogy lehetőségük nyílik a gyártásfejlesztés, termelésfejlesztés szinten tartására és továbbfejlesztésére, korszerű termelőberendezések beszer­zésére. (Folytatás a 2. oldalon.) Vendégek Karl-Marx-Stadtból Testvérmegyénkből, Karl-Marx-Stadt­ból iparkamarai delegáció érkezett Szekszárdra, a Tolna Megyei Kiszöv meghívására, Rolf Gundermann, a kama­ra elnöke és Sigfried Kaube elnökhelyet­tes. A vendégeket tegnap délelőtt Fodor Tibor Kiszöv-elnök kíséretében a megyei pártbizottságon Tamás Istvánné az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának tit­kára fogadta és tájékoztatta a megye ipa­ráról, mezőgazdaságáról, a lakosság életkörülményeiről és politikai hangula­táról. Az ötnapos programban vendégeink szekszárdi, bonyhádi és dombóvári ipari szövetkezeteket látogatnak meg. A megyei pártbizottságon Tamás Istvánné fogadta a vendégeket Király Józsefné ünnepi beszédét mondja Háborús veteránok a békegyűlésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom