Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
4 iMÉPÜJSAG 1988. május 9. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Helyesen járt el a vállalat? Marokity Gáborné tolnai olvasónk levelében azt kérdezte, hogy miért nem fogadja el a munkahelye az orvosi igazolást Ugyanis kivizsgáláson volt, ami két napot vett igénybe, s a vállalatnál azt válaszolták neki, hogy egy hónapban csak egy nap lehet igazolt. Dr. Deák Konrád válaszolt:- A munkahelyről történő igazolatlan távolmaradás a munkaviszonynak a munkáltató részéről történő megszüntetését, fegyelmi eljárást, azonnal hatályú elbocsátást vonhat maga után. Az orvosi igazolás adott esetben azt bizonyítja, hogy a munkahelyről történt távolmaradás indokolt, igazolt volt. Aki tehát munkaidő alatt orvoshoz megy, s az orvos igazolja, hogy a dolgozó nála valamilyen panasszal megjelent, nem volt igazolatlanul távol a munkahelyétől és nem követett el fegyelmi vétséget. Egészen más kérdés, hogy a távoliét idejére jár-e munkadíj, ezt pedig nem az orvosi igazolás, hanem jogszabály határozza meg, eszerint pedig az igazolt távoliét egyes eseteiben jár díjazás, nevezetesen:- az állampolgári kötelezettség teljesítésének idejére, például szavazás, hatósági, bírósági, munkaügyi döntőbizottsági idézésre tanúként való megjelenés, tanácstagként való eljárás, hadkötelesként való sorozás, önkéntes tűzoltói igénybevétel esetén az emiatt mulasztott munkaidőre átlagkereset jár. Itt hangsúlyozandó azonban, hogy az állampolgári kötelesség teljesítési idejére is csak akkor jár átlagkereset, ha az munkaidőn kívül nem teljesíthető.- Kötelező orvosi és rendőrorvosi vizsgálat esetén a dolgozó a teljes mulasztott időre átlagkeresetben részesül. Olyan kötelező orvosi vizsgálatnak, amelynek idejére a dolgozót átlagkeresete megilleti, csak azokat az orvosi vizsgálatokat lehet tekinteni, amelyeken a dolgozó egészségi állapotától függetlenül köteles részt venni, például tüdőszűrés. A beteg dolgozó megvizsgálásához, rendszeres kezeléséhez szükséges vizsgálat tehát nem minősül kötelező orvosi vizsgálatnak akkor sem, ha a vizsgálat csak a dolgozó munkaidejének terhére oldható meg. Az e címen történt távolmaradás igazolt távollétnek minősül, díjazás azonban a mulasztott időre a vállalattól nem jár. Munkáltató tehát törvénysértés nélkül jár el, mikor az orvosi igazolást csupán munkahelyéről történt távollétének igazolt voltára fogadja el, s nem annak igazolására, hogy a mulasztott időre munkadíj is megilleti. Kijavították-e a hibát? Tóth János iregszemcsei olvasónk jelezte szerkesztőségünknek, hogy az elmúlt év november 2-a óta a községben a Rákóczi u. 64. számú ház előtt nem ég a közvilágítási lámpa. A 65-ös fő közlekedési utat a 64-es számú ház előtt kanyarral „törik meg”, s az út menti fák teljesen beárnyékolják mind az utat, mind pedig a járdát, így ez a szakasz kivilágításán. Már jelezte a tamási, valamint a siófoki kirendeltségnek is a meghibásodást, de sajnos azóta négy hónap telt el, és még csak válaszra sem méltatták. A levélre a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat siófoki üzemigazgatóságától Szigeti János üzemigazgató válaszolt:- Fogyasztónk panaszát kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy valóban mulasztást követett el kirendeltségünk, mert több alkalommal az utcában bekövetkezett biztosítóolvadást elhárította, de nem győződött meg arról, hogy a közvilágítási lámpa jó-e. Közben a hibát kijavítottuk és jelenleg az utcában az összes közvilágítási égő ég. A bekövetkezett hibáért szíves elnézésüket kérjük. Jár-e a jubileumi jutalom? Egy olvasónk - aki kérte, nevét lapunkban ne közöljük - levelében azt kérdezte, hogy 25 éves munkaviszony után jár-e jubileumi jutalom, ha időközben kisipari tevékenységet is folytatott, de fizette a nyugdíjalapot, illetve az adót. Dr. Deák Konrád válaszolt:- A Munka Törvénykönyve szerint a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jár jubileumi jutalom. Az önálló kisiparos nem áll munkaviszonyban, ez az idő tehát nem számít munkaviszonyban töltött időnek. Amennyien tsz- nyugdíjas, a tsz-törvény végrehajtási rendeletének előírásai szerint: „A termelőszövetkezet a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet.” Kimondja azonban a végrehajtási rendelet 68. paragrafus (4) bekezdése azt is, hogy: „A munkában töltött idő megállapításánál a munkaviszonyban töltött időt, a rendszeresen dolgozó családtagként, továbbá termelőszövetkezeti tagként munkában töltött időt együttesen kell számításba venni azzal, hogy a termelőszövetkezeti tagként munkában töltött időre csak azok az évek számíthatók be, amelyekben a tag a rendeletben meghatározott munkamennyiséget teljesítette.” így tehát nincs lehetőség arra, hogy a magánkisiparosként töltött éveket (vagy akár csak hónapokat) a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vegyék. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A felmondási idő meghosz- szabításáról és az elhelyezkedési támogatásról szóló korábbi jogszabályt módosítja és egészíti ki a Minisztertanács 18/1988. (IV. 1.) MT számú rendelete, amely szerint ha a munkáltató működésével összefüggésben valamely dolgozó munkaviszonyát felmondással meg kell szüntetni és a dolgozó elhelyezése nem biztosítható, a munkáltató - a rendeletben írt feltételek mellett - a dolgozó felmondási idejét köteles hat hónapra meghosszabbítani. A felmondási idő meghosszabításához a megyei tanács vb munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének előzetes hozzájárulása szükséges. A felmondási idő meghosszabított részére kifizetett ösz- szeg mentes a kereseti adó alól és nem része a bérköltségnek. Kihangsúlyozandó, hogy a munkáltató a munkaviszony megszüntetésére irányuló felmondást megelőzően négy héttel, legalább tíz dolgozó munkaviszonyának megszüntetése esetén három hónappal korábban köteles tájékoztatni az illetékes mukaerőközvetítő szervet az érintett dolgozó személyi adatairól, többek között iskolai végzettségéről, szakképesítéséről, munkaköréről, havi átlagkeresetéről, a felmondási idő tartamáról, illetőleg várható kezdő időpontjáról. A takaréklevélről szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 8/1988. (IV. 1.) PM számú rendelete, amely szerint a takaréklevél kamata 6 év eltelte után évi 12,5%. Szabályozza a rendelet természetesen a korábbi felvétel esetén fizetendő kamatot is és kimondja, hogy rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kezdődően a hatálybalépés előtt megkötött takaréklevélszerződésekre is alkalmazni kell. Az áruvásárlási kölcsönről szóló korábbi jogszabályt módosító, a pénzügy- miniszter és a kereskedelmi miniszter 9/ 1988. (IV. 1.) PM-KeM számú együttes rendeletéből itt csupán arra utalunk, hogy az áruvásárlási kölcsön kamata - a jogszabályban írtak kivételével - évi 13%. Ennek a jogszabálynak a rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően kötött áruvásárlási kölcsönszerződésekre kell alkalmazni. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny idei 11. számában jelentek meg és 1988. április 1. napján hatályba léptek. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 2. számában megjelent, az 1988. évi vállalati munkaügyi politika kialakításához kiadott irányelvre. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal irányelve részletesen foglalkozik a bérgazdálkodás és munkaerő-gazdálkodás kérdéseivel, ez utóbbi körben rámutat a foglalkozási rehabilitáció fejlesztésének, korszerűbb módszerének szélesebb körű alkalmazásának fontosságára, a szükségessé váló létszámcsökkentéssel kapcsolatban pedig arra utal, hogy azt nem a munkaerő felvételének általános korlátozásával, hanem a nem hatékonyan foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyának megszüntetésével célszerű megvalósítani. Idézendőnek tartjuk az irányelvből, hogy: „A létszámcsökkentést nyíltan, a dolgozók tájékoztatásával, a munkahelyi demokrácia szabályait betartva, az előzetes bejelentési kötelezettséget teljesítve kell végrehajtani.” Felhív az irányelv arra is, hogy a munkáltatók tárják fel a pályakezdők foglalkoztatására alkalmas munkahelyeket és azokról tájékoztassák a munkaügyi irányító szerveket. DR. DEÁK KONRÁD Völgységi jelentés (Tudósítónktól) Osztrák vendégek Mórágyon. A közelmúltban osztrák kultúrcsoport érkezett a Baranya megyei Mecseknádasdra, majd onnan Mórágyra is ellátogattak. Az osztrák vendégeket a helyi német nemzetiségi KISZ-alapszervezet, valamint a helyi általános iskola táncosai, zenészei és a felnőttdalkör tagjai köszöntötték hagyományos német dalaikkal és táncaikkal. Ezután a vendégek mutatták be kultúrműsorukat a községi művelődési otthonban. A sikeres kultúrális találkozón ajándékokkal köszöntötték egymást és az osztrák-magyar barátságot. A bécsi amatőr kultúrmunkások barátként távoztak a faluból, s meghívták a vendéglátókat a még az idén megrendezendő bécsi fesztiválra, ahol fellépést is biztosítanak részükre. Évek óta hagyománya van Mórágyon a helytörténeti munkának. Jelentős néprajzi gyűjteményt tárolnak egy régi malomépületben, melyet sokan felkeresnek és fejlesztését is segítik. Legutóbb újra bővült a segítők tábora. A szekszárdi kőműves és szigetelő gmk öttagú brigádja, munkacsoportja látogatott Mórágyra, ahol a falumúzeumnak is tekinthető épületen tetőjavítást végeztek Budai Károly üzemmérnök irányításával - társadalmi munkában. LOVÁK ANDRÁS Munkalehetőség asszonyoknak, lányoknak (T udósítónktól) A magyarkeszi községi tanács fiatal vezetői fölkeresték a pécsi kesztyűgyárat, ahol felajánlották a községben lévő női munkaerőt. A kesztyűgyáriaknak jól jött az alkalom, ugyanakkor a magyarkeszi asszonyok és lányok helyben találnak munkát és jutnak keresethez. Jelenleg főleg fiatal asszonyok és lányok kiképzése folyik. A betanulási időre, ami három hónapig tart, 3 ezer forint havi átlagkeresetet biztosit a kesztyűgyár. Betanulási idő után teljesítménybérben dolgoznak. A kis üzem végleges helyéről a községi tanács és a gyár vezetői együtt gondoskodnak. Ahogy elmondták, hosszú távon huszonöt-harminc asszonynak tudnak munkát biztosítani. A szabad munkaerőt nem kellett toborozni, a lakosság körében azonnal népszerű lett, mint kiderült, még a közeli, szomszédos Nagyszokoly- ból is vannak érdeklődők a kesztyűvarrás iránt. MINÁRIK LAJOS Munkapszichológiai előadássorozat (Tudósítónktól) Napjainkban érdeklődnek a gyakorló vezetők olyan pszichológiai felismerések, összefüggések, módszerek iránt, melyek alkalmazásával fo- kozottabbá válik az emberi tényezők figyelembevétele. Az érdeklődésre építve - a Color szervezésében - az elmúlt hét végén Dombóvárait dr. Rácz Lajos megtartotta első előadását. Az egy hónapon át tartó munkapszichológiai és szervezetfejlesztési szeminárium résztvevői a dombóvári ipari szövetkezetek vezetői. A rendezvény jó példája a szövetkezet együttműködésének, a pénzeszközök koncentrált, célirányos fel- használásának. WILHELM ÁDÁM Citeraest Hőgyészen (Tudósítónktól) Második alkalommal álltak színpadra egész estét betöltő műsorukkal a hőgyészi népdalkor tagjai és a citerazenekar. Szeretnék ezt minden évben megismételni, falujuk lakóinak megmutatni, mi az, amit a népi hagyományokból meg tudtak őrizni, hogyan tudják gazdagítani műsorukat egy-egy szép régi dallal, citeraszámmal, vagy népmesével. A több minősítő előadáson jól szerepelt együttes az est műsorát a székelyföld és a Sárköz népdalaiból álította össze. Az együttes tagjai szófó- számokkal is felléptek. Nemcsak Hőgyészen, de a szomszéd községben is ápolják népzenei hagyományaikat. Jól egészítette ki az est műsorát a vendégként meghívott szakályi népdalkör és citerazenekar, akik szakályi nédalokat adtak elő. Bárdos Lászlóné Fotó: Mártonfay Dénesné Három szólista: Papp Ferencné, Nagy Mártonná, Varga Istvánná Vasutasok a környezetvédelemért (Tudósítónktól) Azt hiszem az teljes mértékben igaz, ha környezetvédelmet figyelmen kívül hagyjuk. Az országos törekvésekbe jól illeszkedik a dombóvári vontatási főnökség környezetvédelmi programja. Köztudott, hogy a vasúti teherkocsikban mindenféle ám- és élőállat-szállítás előfordul. A használatot kővetően a kocsik csak teljes tisztítás és fertőtlenítés után kerülhetnek vissza a forgalomba. Dombóváron van Szolnok után a MÁV második legnagyobb kocsimosó telepe. Ez természetesen nagy mennyiségű szennyezőanyag forrása. 1987-ben 26 ezer kocsi tisztítását végezték el. A környezetszennyezés elkerülésének érdekében épült a 23 millió forintos beruházás, melynek kivitelezését a városi költségvetési üzem végezte el. Az elmúlt év decembere óta üzemel, melynek segítségével ülepítés és vegyi semlegesítés után kerül vissza a víz a természetes körforgásba. A megtisztított ipari vizet egy 18 hektáros „nagy vizfogyasztású” fűzfákkal beültetett területre szivattyúzzák át. Ez azonban még csak a beruházás első fázisa. 1989 végére készül el a második lépcső, mely már lehetőséget ad a mosás előtt a mechanikai szennyezőanyagok korszerű eltávolítására. Mindez 90 millió forintba kerül a MÁV-nak. A vontatási telep a szerelés során elfolyó olajjal szennyezné a környezetet Ennek elkerülésére itt is komplex víztisztító berendezés üzemel hosszabb idő óta. Több fázisban választja le az olajat és szintén elvégzi a vegyi közömbösítést. A tisztítóberendezésekből kikerülő vizet állandó laboratóriumi szolgálat ellenőrzi és ez biztosíték, hogy szennyezett viz nem kerülhet a természetbe. Ezek a nem kevés anyagi áldozatot igénylő beruházások igazolják, hogy a MÁV látja a célt! BELES LAJOS A vendégként fellépő szakályi népdalkor A hőgyészi citerás lányok
