Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-07 / 108. szám

4 iMÉPÜJSAG 1988. május 9. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Helyesen járt el a vállalat? Marokity Gáborné tolnai olvasónk levelében azt kérdezte, hogy miért nem fogadja el a munkahelye az orvosi igazolást Ugyanis kivizsgáláson volt, ami két napot vett igénybe, s a vállalat­nál azt válaszolták neki, hogy egy hó­napban csak egy nap lehet igazolt. Dr. Deák Konrád válaszolt:- A munkahelyről történő igazolatlan távolmaradás a munkaviszonynak a munkáltató részéről történő megszün­tetését, fegyelmi eljárást, azonnal hatá­lyú elbocsátást vonhat maga után. Az orvosi igazolás adott esetben azt bizo­nyítja, hogy a munkahelyről történt tá­volmaradás indokolt, igazolt volt. Aki te­hát munkaidő alatt orvoshoz megy, s az orvos igazolja, hogy a dolgozó nála va­lamilyen panasszal megjelent, nem volt igazolatlanul távol a munkahelyétől és nem követett el fegyelmi vétséget. Egé­szen más kérdés, hogy a távoliét idejé­re jár-e munkadíj, ezt pedig nem az or­vosi igazolás, hanem jogszabály hatá­rozza meg, eszerint pedig az igazolt tá­voliét egyes eseteiben jár díjazás, ne­vezetesen:- az állampolgári kötelezettség telje­sítésének idejére, például szavazás, hatósági, bírósági, munkaügyi döntőbi­zottsági idézésre tanúként való megje­lenés, tanácstagként való eljárás, had­kötelesként való sorozás, önkéntes tűz­oltói igénybevétel esetén az emiatt mu­lasztott munkaidőre átlagkereset jár. Itt hangsúlyozandó azonban, hogy az ál­lampolgári kötelesség teljesítési idejé­re is csak akkor jár átlagkereset, ha az munkaidőn kívül nem teljesíthető.- Kötelező orvosi és rendőrorvosi vizsgálat esetén a dolgozó a teljes mu­lasztott időre átlagkeresetben részesül. Olyan kötelező orvosi vizsgálatnak, amelynek idejére a dolgozót átlagkere­sete megilleti, csak azokat az orvosi vizsgálatokat lehet tekinteni, amelye­ken a dolgozó egészségi állapotától függetlenül köteles részt venni, például tüdőszűrés. A beteg dolgozó megvizs­gálásához, rendszeres kezeléséhez szükséges vizsgálat tehát nem minősül kötelező orvosi vizsgálatnak akkor sem, ha a vizsgálat csak a dolgozó munkaidejének terhére oldható meg. Az e címen történt távolmaradás igazolt távollétnek minősül, díjazás azonban a mulasztott időre a vállalattól nem jár. Munkáltató tehát törvénysértés nél­kül jár el, mikor az orvosi igazolást csu­pán munkahelyéről történt távollétének igazolt voltára fogadja el, s nem annak igazolására, hogy a mulasztott időre munkadíj is megilleti. Kijavították-e a hibát? Tóth János iregszemcsei olvasónk jelezte szerkesztőségünknek, hogy az elmúlt év november 2-a óta a község­ben a Rákóczi u. 64. számú ház előtt nem ég a közvilágítási lámpa. A 65-ös fő közlekedési utat a 64-es számú ház előtt kanyarral „törik meg”, s az út menti fák teljesen beárnyékolják mind az utat, mind pedig a járdát, így ez a szakasz kivilágításán. Már jelezte a ta­mási, valamint a siófoki kirendeltség­nek is a meghibásodást, de sajnos azóta négy hónap telt el, és még csak válaszra sem méltatták. A levélre a Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat siófoki üzemigazgató­ságától Szigeti János üzemigazgató vá­laszolt:- Fogyasztónk panaszát kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy valóban mu­lasztást követett el kirendeltségünk, mert több alkalommal az utcában be­következett biztosítóolvadást elhárítot­ta, de nem győződött meg arról, hogy a közvilágítási lámpa jó-e. Közben a hibát kijavítottuk és jelenleg az utcában az összes közvilágítási égő ég. A bekövetkezett hibáért szíves elné­zésüket kérjük. Jár-e a jubileumi jutalom? Egy olvasónk - aki kérte, nevét la­punkban ne közöljük - levelében azt kérdezte, hogy 25 éves munkaviszony után jár-e jubileumi jutalom, ha időköz­ben kisipari tevékenységet is folyta­tott, de fizette a nyugdíjalapot, illetve az adót. Dr. Deák Konrád válaszolt:- A Munka Törvénykönyve szerint a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jár jubileumi jutalom. Az önálló kisiparos nem áll munkaviszonyban, ez az idő tehát nem számít munkaviszony­ban töltött időnek. Amennyien tsz- nyugdíjas, a tsz-törvény végrehajtási rendeletének előírásai szerint: „A ter­melőszövetkezet a huszonöt, a negy­ven, illetőleg az ötven évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet.” Kimondja azonban a végrehajtási rendelet 68. paragrafus (4) bekezdése azt is, hogy: „A munkában töltött idő megállapítá­sánál a munkaviszonyban töltött időt, a rendszeresen dolgozó családtagként, továbbá termelőszövetkezeti tagként munkában töltött időt együttesen kell számításba venni azzal, hogy a terme­lőszövetkezeti tagként munkában töl­tött időre csak azok az évek számítha­tók be, amelyekben a tag a rendeletben meghatározott munkamennyiséget tel­jesítette.” így tehát nincs lehetőség arra, hogy a magánkisiparosként töltött éveket (vagy akár csak hónapokat) a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe ve­gyék. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A felmondási idő meghosz- szabításáról és az elhelyezke­dési támogatásról szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja és egészíti ki a Miniszterta­nács 18/1988. (IV. 1.) MT számú rendelete, amely szerint ha a munkáltató működésével összefüggés­ben valamely dolgozó munkaviszonyát felmondással meg kell szüntetni és a dol­gozó elhelyezése nem biztosítható, a munkáltató - a rendeletben írt feltételek mellett - a dolgozó felmondási idejét kö­teles hat hónapra meghosszabbítani. A felmondási idő meghosszabításához a megyei tanács vb munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének előzetes hozzájárulása szükséges. A felmondási idő meghosszabított részére kifizetett ösz- szeg mentes a kereseti adó alól és nem része a bérköltségnek. Kihangsúlyozandó, hogy a munkál­tató a munkaviszony megszüntetésére irányuló felmondást megelőzően négy héttel, legalább tíz dolgozó munkavi­szonyának megszüntetése esetén há­rom hónappal korábban köteles tájé­koztatni az illetékes mukaerőközvetítő szervet az érintett dolgozó személyi ada­tairól, többek között iskolai végzettségé­ről, szakképesítéséről, munkaköréről, havi átlagkeresetéről, a felmondási idő tartamáról, illetőleg várható kezdő idő­pontjáról. A takaréklevélről szóló korábbi jog­szabályt módosítja a pénzügyminiszter 8/1988. (IV. 1.) PM számú rendelete, amely szerint a takaréklevél kamata 6 év eltelte után évi 12,5%. Szabályozza a rendelet természetesen a korábbi fel­vétel esetén fizetendő kamatot is és ki­mondja, hogy rendelkezéseit a hatály­balépés napjától kezdődően a hatály­balépés előtt megkötött takaréklevél­szerződésekre is alkalmazni kell. Az áruvásárlási kölcsönről szóló ko­rábbi jogszabályt módosító, a pénzügy- miniszter és a kereskedelmi miniszter 9/ 1988. (IV. 1.) PM-KeM számú együttes rendeletéből itt csupán arra utalunk, hogy az áruvásárlási kölcsön kamata - a jogszabályban írtak kivételével - évi 13%. Ennek a jogszabálynak a rendelke­zéseit a hatálybalépés napját követően kötött áruvásárlási kölcsönszerződések­re kell alkalmazni. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny idei 11. számában jelentek meg és 1988. április 1. napján hatályba léptek. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Érte­sítő idei 2. számában megjelent, az 1988. évi vállalati munkaügyi politika kialakítá­sához kiadott irányelvre. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal irányelve részlete­sen foglalkozik a bérgazdálkodás és munkaerő-gazdálkodás kérdéseivel, ez utóbbi körben rámutat a foglalkozási re­habilitáció fejlesztésének, korszerűbb módszerének szélesebb körű alkalma­zásának fontosságára, a szükségessé váló létszámcsökkentéssel kapcsolat­ban pedig arra utal, hogy azt nem a mun­kaerő felvételének általános korlátozá­sával, hanem a nem hatékonyan foglal­koztatott dolgozók munkaviszonyának megszüntetésével célszerű megvalósíta­ni. Idézendőnek tartjuk az irányelvből, hogy: „A létszámcsökkentést nyíltan, a dolgo­zók tájékoztatásával, a munkahelyi de­mokrácia szabályait betartva, az előzetes bejelentési kötelezettséget teljesítve kell végrehajtani.” Felhív az irányelv arra is, hogy a mun­káltatók tárják fel a pályakezdők foglal­koztatására alkalmas munkahelyeket és azokról tájékoztassák a munkaügyi irá­nyító szerveket. DR. DEÁK KONRÁD Völgységi jelentés (Tudósítónktól) Osztrák vendégek Mórágyon. A közel­múltban osztrák kultúrcsoport érkezett a Baranya megyei Mecseknádasdra, majd onnan Mórágyra is ellátogattak. Az oszt­rák vendégeket a helyi német nemzetisé­gi KISZ-alapszervezet, valamint a helyi általános iskola táncosai, zenészei és a felnőttdalkör tagjai köszöntötték hagyo­mányos német dalaikkal és táncaikkal. Ezután a vendégek mutatták be kultúr­műsorukat a községi művelődési otthon­ban. A sikeres kultúrális találkozón ajándé­kokkal köszöntötték egymást és az oszt­rák-magyar barátságot. A bécsi amatőr kultúrmunkások barát­ként távoztak a faluból, s meghívták a vendéglátókat a még az idén megrende­zendő bécsi fesztiválra, ahol fellépést is biztosítanak részükre. Évek óta hagyománya van Mórágyon a helytörténeti munkának. Jelentős nép­rajzi gyűjteményt tárolnak egy régi ma­lomépületben, melyet sokan felkeresnek és fejlesztését is segítik. Legutóbb újra bővült a segítők tábora. A szekszárdi kő­műves és szigetelő gmk öttagú brigádja, munkacsoportja látogatott Mórágyra, ahol a falumúzeumnak is tekinthető épü­leten tetőjavítást végeztek Budai Károly üzemmérnök irányításával - társadalmi munkában. LOVÁK ANDRÁS Munkalehetőség asszonyoknak, lányoknak (T udósítónktól) A magyarkeszi községi tanács fiatal vezetői fölkeresték a pécsi kesztyűgyá­rat, ahol felajánlották a községben lévő női munkaerőt. A kesztyűgyáriaknak jól jött az alkalom, ugyanakkor a magyarke­szi asszonyok és lányok helyben találnak munkát és jutnak keresethez. Jelenleg főleg fiatal asszonyok és lányok kiképzé­se folyik. A betanulási időre, ami három hónapig tart, 3 ezer forint havi átlagkeresetet biz­tosit a kesztyűgyár. Betanulási idő után teljesítménybérben dolgoznak. A kis üzem végleges helyéről a községi tanács és a gyár vezetői együtt gondos­kodnak. Ahogy elmondták, hosszú távon hu­szonöt-harminc asszonynak tudnak munkát biztosítani. A szabad munkaerőt nem kellett toborozni, a lakosság köré­ben azonnal népszerű lett, mint kiderült, még a közeli, szomszédos Nagyszokoly- ból is vannak érdeklődők a kesztyűvar­rás iránt. MINÁRIK LAJOS Munka­pszichológiai előadássorozat (Tudósítónktól) Napjainkban érdeklődnek a gya­korló vezetők olyan pszichológiai fel­ismerések, összefüggések, módsze­rek iránt, melyek alkalmazásával fo- kozottabbá válik az emberi tényezők figyelembevétele. Az érdeklődésre építve - a Color szervezésében - az elmúlt hét végén Dombóvárait dr. Rácz Lajos megtar­totta első előadását. Az egy hónapon át tartó munkapszichológiai és szer­vezetfejlesztési szeminárium részt­vevői a dombóvári ipari szövetkeze­tek vezetői. A rendezvény jó példája a szövet­kezet együttműködésének, a pénz­eszközök koncentrált, célirányos fel- használásának. WILHELM ÁDÁM Citeraest Hőgyészen (Tudósítónktól) Második alkalommal álltak színpadra egész estét betöltő műsorukkal a hőgyészi népdalkor tagjai és a citerazenekar. Szeretnék ezt minden évben megismételni, falujuk lakóinak megmutat­ni, mi az, amit a népi hagyományokból meg tud­tak őrizni, hogyan tudják gazdagítani műsorukat egy-egy szép régi dallal, citeraszámmal, vagy népmesével. A több minősítő előadáson jól szerepelt együt­tes az est műsorát a székelyföld és a Sárköz nép­dalaiból álította össze. Az együttes tagjai szófó- számokkal is felléptek. Nemcsak Hőgyészen, de a szomszéd község­ben is ápolják népzenei hagyományaikat. Jól egé­szítette ki az est műsorát a vendégként meghívott szakályi népdalkör és citerazenekar, akik szakályi nédalokat adtak elő. Bárdos Lászlóné Fotó: Mártonfay Dénesné Három szólista: Papp Ferencné, Nagy Mártonná, Varga Istvánná Vasutasok a környezetvédelemért (Tudósítónktól) Azt hiszem az teljes mértékben igaz, ha kör­nyezetvédelmet figyelmen kívül hagyjuk. Az or­szágos törekvésekbe jól illeszkedik a dombóvári vontatási főnökség környezetvédelmi program­ja. Köztudott, hogy a vasúti teherkocsikban min­denféle ám- és élőállat-szállítás előfordul. A használatot kővetően a kocsik csak teljes tisztí­tás és fertőtlenítés után kerülhetnek vissza a for­galomba. Dombóváron van Szolnok után a MÁV második legnagyobb kocsimosó telepe. Ez ter­mészetesen nagy mennyiségű szennyezőanyag forrása. 1987-ben 26 ezer kocsi tisztítását vé­gezték el. A környezetszennyezés elkerülésének érdekében épült a 23 millió forintos beruházás, melynek kivitelezését a városi költségvetési üzem végezte el. Az elmúlt év decembere óta üzemel, melynek segítségével ülepítés és vegyi semlegesítés után kerül vissza a víz a természe­tes körforgásba. A megtisztított ipari vizet egy 18 hektáros „nagy vizfogyasztású” fűzfákkal beül­tetett területre szivattyúzzák át. Ez azonban még csak a beruházás első fázisa. 1989 végére ké­szül el a második lépcső, mely már lehetőséget ad a mosás előtt a mechanikai szennyezőanya­gok korszerű eltávolítására. Mindez 90 millió fo­rintba kerül a MÁV-nak. A vontatási telep a sze­relés során elfolyó olajjal szennyezné a környe­zetet Ennek elkerülésére itt is komplex víztisztító berendezés üzemel hosszabb idő óta. Több fá­zisban választja le az olajat és szintén elvégzi a vegyi közömbösítést. A tisztítóberendezésekből kikerülő vizet állandó laboratóriumi szolgálat el­lenőrzi és ez biztosíték, hogy szennyezett viz nem kerülhet a természetbe. Ezek a nem kevés anyagi áldozatot igénylő beruházások igazolják, hogy a MÁV látja a célt! BELES LAJOS A vendégként fellépő szakályi népdalkor A hőgyészi citerás lányok

Next

/
Oldalképek
Tartalom