Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
1988. május 7. tfEPÜJSÄG 7 Paraszt nélkül nincs holnap Vannak, akik esküsznek arra, hogy szüksége van a magyar gazdaságnak a termelőszövetkezeti tevékenység mellett a háztáji gazdálkodásra, de ellenző is akad, mondván, hogy az egyik mindig a másik rovására megy. Az elmúlt években a takarmány- és egyéb járulékos költségek növekedése visszaesést jelentett a háztáji állattenyésztésben. „Kedvcsinálónak” az IBUSZ Tolna megyei kirendeltsége szervezésében a szakcsi gazdák négynapos tanulmányi kiránduláson vettek részt az alsó-ausztriai parasztszövetség és a csehszlovákiai Csalló-köz „fővárosának”, a dunaszerdahelyi termelőszövetkezet meghívásának tettek eleget. Útjuk fő célja az amstetteni állatvásár megtekintése volt, ahol számukra szokatlanul - árveréssel, licittel döntöttek az állatok eladásáról. A tenyészállatok alsó kikiáltási ára 2,2 dollár volt. Itt tudtuk meg, hogy a túltermelés elkerülésére és a családi üzemek érdekében előtérbe került az orientált húsexport program. Az alsó-ausztriai parasztszövetség koordinálásával mintegy 49 ezer szarvasmarha biztosítja a tenyészprogramot az Alpok elővidékén. Természetesen ez nem befolyásolja az intenzív szabad gazdálkodást. Négy paraszt- gazdaság vendégei lehettünk, ahol egyaránt bepillanthattunk a hagyományos és a hegyvidéki gazdálkodásba. 1985-ben kontingentálták az előző három év tejhozamát, azt 80 százalékban állapították meg és az a gazda, aki ez alatt maradt, literenként egy schillinggel jobban járt. Példaként említhetnénk Anton és Johanna Kummer családját, akik három gyermekükkel és a nagyszülőkkel művelik meg a tengerszint felett 690 méter magasan lévő kisbirtokukat. Tíz hektár szántón, 10 hektár legelőn, 6 hektár erdőn gazdálkodnak és ehhez még 3 hektár legelőt bérelnek, így 51 szarvasmarhát tudnak eltartani. A három évi tejhozamuk átlaga 6044 liter, 4,17 zsírtartalommal. Figyelemre méltó, hogy a gazdaságokhoz vezető utak állapota kitűnő a főutaktól számítva a költségek 30 százalékát az állam vállalja, a többit a gazdák, vagy a gazda. A szakcsiak nem panaszként sorolták a napi időbeosztásukat, ők fél ötkor kelnek és este fél tizenegykor fekszenek, erre a frappáns válasz a házigazdánktól, Kummer úrtól így hangzott: ő egy órával később kel és egy órával előbb fekszik... KAPFINGER ANDRÁS Korszerű munkagépek állnak a parasztok rendelkezésére 100 kilóról 640 kilóra tizenhét hónap a hizlalási idő Olasz, svájci, spanyol, valamint hazai kereskedők és gazdák előtt felvezetik a „tenyészanyagot” Eibl Johaum birtokán a szakcsi gazdák Az amstetteni árverésen Licit előtt a gondos gazda Kummer úr az érdeklődők gyűrűjében Kisgazdaságoknak ajánlják a fejőberendezéseket Kontingentálták a tejhozamot Elég savanyú-e a siló?
