Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-06 / 107. szám

1988. május 6. NÉPÚJSÁG 3 A pártértekezlet küldöttei Családvédelmi tanács Kíméletlenül őszintén kell megbeszélni a dolgainkat Mezőgazdasági kombinátnak minden valószínűség szerint nemigen van fiata­labb vezérigazgató-helyettese, mint Prá- vics József, aki harminchét esztendős, s a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát közgazdasággal foglalkozó első számú szakembere. Dalmandon tizenöt év óta dolgozik, ismeri hát az ország egyik leg­eredményesebb gazdaságának munká­ját, fejlődésének dinamikáját. A gazda­ság társadalmi életébe aktívan bekap­csolódott, éveken át volt a vállalati KISZ- bizottság titkára, jó munkáját számos elismerés bizonyítja. Mint közgazdász, a társadalmi és gazdasági összefüggése­ket jól ismeri, s könnyen tudott igazodni az új és korszerű irányítási rendszerhez. Dombóváron tagja a városi pártbizott­ságnak és a végrehajtó bizottságnak.- Az állásfoglalás-tervezet vitájában melyek voltak azok a kérdések, amelyek leggyakrabban fölvetődtek, s amelyekről minden bizonnyal a pártértekezleten is szó esik?- Sok olyan dolog szóba került, amely csak a munkahellyel kapcsolatos, de olyanokról is, amelyek generálisan nem Dalmandra vonatkoznak. Úgy találtuk so­kan, hogy a jelenlegi helyzetünket nem eléggé reálisan értékeli a dokumentum. Nehéz lesz a kilábalás, s áteendök is ne­hezen körvonalazhatók. Hiányzik az a váz, amelyre föl lehetne fűzni az igazán nagy horderejű kérdéseket. Pedig a sta­bilizációs, a kibontakozási program alapegysége a vállalat, a termelőüzem. Ha változtatásokat akarunk, akkor min­denekelőtt a termelőegységekből kell kiindulnunk. Nem sok szó esik arról sem, hogy a jövőben milyennek képzelünk egy szocialista vállalatot.- Itt Dalmandon nemcsak az eredmé­nyek kimagaslóak, de korszerű munka- szervezeti formát is kialakítottak, s az ér­dekeltségi rendszer is jól kidolgozott.- Igen, így van, mi idejében felismer­tük, hogy érdekeltté kell tenni az embere­ket abban, hogy jól dolgozzanak. A párt­értekezlet egyik kulcskérdése kell hogy legyen az érdekeltség, az, hogy mind a nagy, mind a kis csoportokban alapvető és meghatározó legyen a vállalkozás - ennek viszont a garantált bérekkel nem lehet gátat szabni. A saját tevékenységü­ket az emberek jól meg tudják ítélni, s el­várják azt is, hogy ennek az alapján ré­szesedjenek a javakból. Tisztázni kellene a tulajdonviszonyokkal kapcsolatban is több mindent. A magántőke termelésbe való bevoná­sának az ideális módját meg kellene mi­előbb találni. A pártértekezleten ki kell alakítani azt az ideológiát, amely a mun­ka, az élet minden területén nagyobb biz­Právics József tonságot ad. Nagyon sürgősen és kímé­letlenül őszintén meg kell beszélni a dol­gainkat.- A kíméletlenül őszinte hangnem a dalmandi kombinát vezetésének mindig is a sajátja volt...- Ezt meg kell különböztetni az öncélú kritizálástól, ugyanis a nyíltság szellemé­ben sokan csak azért kritizálnak, hogy kritizálhassanak. Ez önmagában semmit sem ér, meg kell találni az új megoldáso­kat is azzal kapcsolatosan, amit éppen bírál az ember. A jelenlegi politikai veze­tésnek sokan felróják a hibáit tételesen és személy szerint is, holott ha baj van az országban, a gazdaságban, mások is vétkesek. Az viszont igaz, hogy nem is­merjük emberként, csak politikusként a vezetőinket, mondják is sokan, hogy a vezetőknek nincs önálló arculatuk. Az­tán. El kellene gondolkodni azon is, hogy az igaz, hogy a fölsőbb pártszervek hatá­rozatait végre kell hajtani, de ha mégsem ért vele egyet az ember, önmagával ha­sonul meg.- Akad, aki nem tud azonosulni az el­vekkel, képtelen a változásra, s morális vagy egzisztenciális okokból kilép a párt­ból...- Nálunk a tagság tíz százaléka lépett ki most a pártból, illetőleg közülük kettőt kizártunk. Ez a két elvtársunk nem járt taggyűlésre, és nem fizette a tagdíjat. A kilépések jelentős részét nem indokol­ták, illetve az idős korukra, betegségükre hivatkoztak. Én egyébként messzeme­nően egyetértek azokkal az idős pártta­gokkal, akik úgy érzik: ma leértékelik a munkájukat, s mintha olyan színezete lenne a dolgoknak, hogy annak idején jót nem, csak rossz dolgokat követtek el. Most mindenki gyors, és látványos ered­ményt vár a pártértekezlettől, pedig türel­met, és kitartó munkát igényel a kor­mányprogram és a párthatározatok vég­rehajtása is. D. VARGA MÁRTA Össze kell hangolni az erőket Öntevékeny csoportok A Hazafias Népfront mindig is foglalko­zott a hozzájuk forduló állampolgárok ügyeivel. Az egyéniekkel éppúgy, mint ahogyan a jelenségekre, összefüggé­sekre is felhívták az állami szervek figyel­mét. A családgondozás, illetve - rosz- szabb esetben - a családsegítés jelenleg szétszórtan működik társadalmunkban. Az oktatás, az egészségügy, a szociál- poltika, a bűnüldözés, illetve az utógon­dozás más-más területhez tartozik. Elő­fordult, hogy nem is tudnak egymás munkájáról, problémáiról, pontosabban megyei szinten - esetenként a városok­ban - születtek ugyan átfogó célok, de a megvalósítás már szétesik részterületek­re. Az erőket egyesítve hatékonyabb le­hetne a családgondozás, mint így, hogy mások foglalkoznak rétegenként és problémakörökként azokkal a veszé­lyekkel, amelyek egyaránt hatással van­nak a gyerekekre, az ifjúságra és az öre­gek helyzetére is. A társadalmi igény a komplex család- gondozásra már korábban felmerült. A Hazafias Népfrontban szinte minden adott volt ahhoz, hogy társadalmasítani tudja a családgondozást és összefogni legyen képes az öntevékeny csoportokat és önzetlen embereket, tartani tudja a népfront a kapcsolatot az állami és más szervekkel. A HNF Vili. kongresszusának állásfoglalásában kiemelt témaként sze­repel a család jelentőségének hangsú­lyozása. A családvédelem, családgondozás célja nem azonos a családok védelmével hivatalból is foglalkozó intézmények munkájával. A kérdéskört szakemberek irányításá­val lehet elemezni és kezelni, de a nép­frontnak mint társadalmi és tömegszer­vezetnek a célja, hogy növelje a család intézményének tekintélyét, rangját a tár­sadalom életében, és hangsúlyozza mindazon értékeket, amelynek a hordo­zója a jól működő harmonikus család. Éppen az a céljuk, hogy a jól műkö­dő családoknak segítséget adjanak ah­hoz, hogy a jövőben - és a nehezedő kö­rülmények között is - működőképesek maradjanak. Nem orvosi és nemcsak jogi szempontból közelítik a válás, a deviáns magatartásformák kérdéseit, hanem ah­hoz szeretnének segítséget adni, hogy mi módon lehet egy-egy házassági vál­ságon túljutni, hogyan nevelheti a család egészséges felnőtté a gyerekeit, és ab­ban akar segítséget nyújtani a mozgalom a maga eszközeivel és lehetőségeivel, hogy az idősek gondozását, illetve ápo­lását a családok meg tudják oldani a napi munka mellett is. Megalakult az országos családvédel­mi tanács, ennek nyomán éppen egy év­vel ezelőtt jött létre a megyei. Az eddigi tapasztalatokról tárgyalt legutóbbi ülé­sén a HNF megyei elnöksége. A kiindulá­si alap nem lehetett más, minthogy meg kellett ismerni a megyében élő családok helyzetét, jellegzetes csoportjait és min­dennapi életét. A népfront a megyében már korábban felmérte az idősek helyze­tét, a veszélyeztetett gyerekekkel, és az alkoholistákkal is igyekezett foglalkozni. A fiatal, egy-két gyereket nevelő csalá­dok számára az okoz nehézséget, hogy a nagyszülőkkel nem élnek együtt. A kö­zépgeneráció pedig egyszerre kétfelé teljesít szolgálatot, támogatja a család­alapító fiatalokat, ugyanakkor gondos­kodik az öregekről. Egyre nő, különösen kis településeken az egyedül élő idős emberek száma. Az alkoholizmus és vá­lások arányával együtt szaporodnak a veszélyeztetett gyerekek, és nemcsak a hagyományosan rendezetlenül élő csa­ládokban. Az utóbbi problémakört akarja felvál­lalni az éppen szerveződő mentálhigié­nés műhely, amely a lelki krízisek legyő­zésében segít és a család kötelékében élő alkoholisták családtagjainak lelki tá­mogatásával is foglalkozik majd. Mivel az emberi lélek igen bonyolult „rendszer”, a célok ugyan megfogalmazhatóak, de a tevékenységi kör ennél biztosan széle­sebb lesz. A családvédelmi tanács nem akar egy csupán ülésező testület lenni, a feladata nem a központi határozatok el­fogadtatása, magyarázata, hanem éppen a legfontosabbak közül való célja a helyi, illetve a rétegkezdeményezések felkaro­lása. Első lépésként kézenfekvőnek lát­szott a kapcsolat megteremtése a már lé­tező egyesületekkel, szövetségekkel. A tanács tagjainak körét is bővíteni tervezik ezen érdekvédelmi csoportok, valamint az egyházak képviselőivel, tanácstagok­kal és sokgyerekes családok tagjaival. Lényegi változást jelent majd az egyesü­leti törvény, amely szabályozza az önte­vékeny csoportok működését, így kide­rül, hogy milyen önsegélyező, érdekvé­delmi vagy más igény merül fel a lakos­ság soraiban, amelyeknek szintén együttműködési lehetőséget kínál a csa­ládvédelmi tanács. Kezdetben az egységes szemlélet ki­alakítása érdekében foglalkoztak az ál­lam szociálpolitikai irányításának elveivel és gyakorlatával, az ezekhez kapcsolódó jogszabályok változásaival, illetve szak­mai kérdésekkel, amelyeknek a megis­merése segítheti a munkát. A megye városaiban tájékozódtak az ott folyó családvédelemről. Sajnos, az a tapasztalat, hogy a széttagoltság a jel­lemző. Családsegítő központ megalaku­lása Pakson várható, ezt pótolja Szek- szárdon a családsegítő szolgálat, bár az érdeklődés igen hullámzó a szolgálat iránt. Ennek ellenére a tanácsadás meg­szervezését javasolják a városi népfront­bizottságoknak. A mozgáskorlátozottak helyzetében javulás várható, mert a szekszárdi tanács pályázatot nyújtott be egy szociális foglalkoztató létrehozásá­hoz. Kapcsolódott a családvédelmi ta­nács az egészségmegőrző program vég­rehajtásához, hiszen a családok zavarta­lan működésének egyik legfontosabb feltétele az egészséges életmód. Feladatként fogalmazták meg, hogy képviseli a családvédelmi tanács a la­kosság demokratikus kontrollját az ügyintézés felett. Ennek megfelelően részt vesznek abban a népi ellenőrzési vizsgálatban, amely a rászorultsági elv érvényesülését ellenőrzi a tanácsi szo­ciálpolitikai gyakorlatban. IHÁROSI Fuvarinkasszó és fizetésképtelenség Masinisztákra váró mozdonyok Interjú a MÁV vezérigazgató-helyettesével Magyar kiállítók az újvidéki mezőgazdasági vásáron Az idei 55. Nemzetközi Újvidéki Mező- gazdasági Vásáron a Hungexpo rende­zésében 19 magyar vállalat és gazdaság mutatja be kínálatát, termékeit. Hazánk üzemei ezúttal 20. alkalommal szerepel­nek a jugoszláviai rendezvényen, amely nagyjából azonos termékválasztékot vo­nultat fel, mint az ötévenként megrende­zett itthoni nagy seregszemle, az OMÉK. A 19 magyar kiállító többségében a legújabb fejlesztésű berendezésekkel, műszerekkel és azokkal a terményekkel szerepel, amelyek Jugoszláviában - részben a szépen erősödő kishatármenti forgalom jóvoltából is - mind kelendőb­bek. A Metrimpex digitális nedvesség­szabályozó berendezést mutat be, eze­ket a szemes termények szárításánál használhatják fel. A Szilasmenti Termelő- szövetkezetben olyan szerkezetet fej­lesztettek ki - a computer grain gyors­nedvességmérőt -, amelyet a jugoszláv Rade Koncart cég egyik berendezésé­hez csatlakoztathatnak és így igen jó ké­pességű műszeregyüttest alakíthatnak ki. Bemutatják a fejőgépek automatikus vezérlésére alkalmas, úgynevezett pul- zátor elektronikát. A Boscoop az Agros Subotica Vállalattal korábban állatte­nyésztési rendszer exportálására kötött szerződést; a magyar vállalat ezúttal a tejtermelés és a takarmányozás újabb át­fogó programjait népszerűsíti, megvétel­re kínálva. Évente egymillió dollár érték­ben értékesíti termékeit Jugoszláviában az Alumíniumárugyár, az idén tejeskan­náit, fejősajtárjait és vegyszertároló edé­nyeit szemlélteti. Az Észak-magyaror­szági Vegyiművek, amely több jugoszlá­viai vállalattal van termelési kapcsolat­ban, új növényvédő szereket mutat be és egyúttal fölkínálja a kooperáció lehető­ségét. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat tudományos intézete 6 jugoszlá­viai kutatóközponttal működik együtt; úgynevezett honosítási kísérleteket vé­geznek és megoldották a vetőmagok cseréjét is. A vállalat ezúttal a különösen érdeklődésre számító kertészeti növény­fajok vetőmagjait állítják ki, ezek egy ré­sze a kishatármenti forgalomban máris népszerű. Az Agrimpex 1987-ben, a kishatár­menti forgalomban 2,5 millió dolláros for­galmat bonyolított le, ezúttal növényi sza­porítóanyagokat népszerűsít, ugyanúgy, mint a Hungaroseed. Állatgyógyászati készítmények, valamint a hazai élelemi- szeripari vállalatok termékei is ott lesz­nek a kiállításon. Újvidéken várhatóan több kereskedel­mi szerződést kötnek, ezek előkészítése megtörtént, részben a tavalyi kiállításon megkezdett tárgyalások alapján. Nincs irigylésre méltó helyzetben a MÁV vezetése. Az ország egyik legna­gyobb vállalata - amely több mint száz­harmincezer embert foglalkoztat - a ta­valyi esztendőt hatszázmillió forintos nyereséggel zárta. Az idei szabályozó- változások miatt viszont örülhetnek, ha az 1988-as évet veszteség nélkül tudhat­ják majd maguk mögött. Az azonnali fu­varinkasszót is csak deklarált jogként foghatják föl. A fuvaroztató partnerek pénzzavara miatta MÁV-nál is jelentkez­tek a likviditási gondok. Problémákat okozott továbbá az is, hogy március vé­gén több tucatnyi mozdonyvezető nem jelent meg a munkahelyén. A kollektív szerződésben foglaltakkal ellentétben ugyanis a vezénylők figyelmen kívül hagyták az okmányban rögzített túlóra­keretet.- Az ön által említettekből is érzékelhe­tő, hogy az 1988-as év eddig eltelt idő­szaka nem volt sétagalopp számunkra - reagál Mészáros András, a MÁV vezér­igazgató-helyettese. - Ami a mozdony- vezetőket illeti, jómagam úgy fogom föl, hogy nem vállaltak további túlmunkát. Negyvenöt emberről van szó, akik Szol­nokon, Kecskeméten és Szegeden, a ve­zénylés ellenére nem mentek be a fűtő­házba, mert már ledolgozták a havi köte­lező munkaidőt, illetve a törvényes túl­órakeretet is túllépték. Egyébként a szakszervezettel egyetértésben, a kol­lektív szerződésben hatszázról négyszáz órára csökkentettünk az éves - egy em­berre jutó - túlórák számát. De ez is ter­mészetesnek fogható föl, hogy az egyes igazgatóságok a fuvaroztatói igényeknek megfelelően adott helyzetben többlettel­jesítést kérnek a dolgozóktól, míg egy lanyhább időszak­ban lehet, hogy időarányosan fel sem használják a teljes keretet. Ter­mészetesen rész­letesen megvizs­gáltuk, hogy a már­cius végi esetnek mi volt az oka. Nyil­ván az is közreját­szott, hogy a moz­donyvezetők tar­tottak attól, misze­rint a túlórák miatt magasabb szemé­lyi jövedelemadó sávba kerülnek. Az elemzések során az is kiderült, hogy az elmúlt évkezdethez viszonyítva három­százzal csökkent a mozdonyvezetők száma. Szükségesnek tartom viszont megjegyezni: döntő többségük nyugdíj­ba vonult, s emiatt néhány területen fe­szítetten jelentkezett a létszámhiány, amit csak többlettúlórával tudtak pótolni. Nem tagadható az sem, hogy előfordultak ve­zénylési hiányosságok, például a szege­di és a debreceni igazgatóságoknál, mi­nek az egyenetlen teherviselés lett a kö­vetkezménye. A most hétfőn tartott tele­fonkonferencián viszont a szegediek je­lezték. A továbbiakban dekádonként kí­sérik figyelemmel a vezénylést. Bízom abban, hogy ezzel kiszűrhető lesz majd az aránytalanul magas utazási óra és egyenletesebbé válik a mozdonyvezetők leterheltsége.- Mennyire enyhít majd a gondokon a mozdonyvezetői tanfolyamokat kora ősz­szel befejezők munkába lépése.- Feltétlen segít, mint ahogy több, a munkaidőalapot kímélő intézkedést is hoztunk, illetve annak körét bővíteni szándékozunk a továbbiakban.- Mit takarnak az említett belső intéz­kedések?- Például, az igazgatóságokon dolgo­zó szakembereink véleményét kikérve, s a mozdonyvezetőket is meghallgatva, ju­tottunk arra a következtetésre, hogy ezen a területen nem feltétlen indokolt a ha­vonkénti hatórás oktatás. Annak idejét egyharmad arányban csökkentettük, ami hatvan embert pótol vasúti szinten. Ezen túlmenően negyven beosztásban mérsékeltük az oktatás, továbbképzés idejét. Foglalkozunk azzal a gondolattal is, hogy a 21,5 hónapos mozdonyvezetői iskola képzési idejét mérsékeljük! A ma­siniszta-utánpótlás biztosítását segíti majd a tervezett belső átcsoportosítás egyrészt a MÁV különböző javítóműhe­lyeiből, másrészt pedig miért ne orientál­hatnánk erre a pályára a gépészeti szak- középiskolákba vagy éppen a saját szak­munkásképzőinkbe járókat!- Végezetül még egy kérdést hadd vessek föl... Mint már szó esett róla, a MÁV-ot is meglegyintette a likviditási za­var szele...- Igen, de csak egyetlen nap volt olyan ebben az esztendőben, mikor fizetés- képtelenek voltunk. Mindez azzal függ össze, mint ahogy már említette, hogy az azonnali fuvarinkasszó ma már csak deklarált jog számunkra. A februári hi­telstop után számtalan fuvaroztatónk pénzzavarba került, s egy időnek el kel­lett telnie, hogy rendezzék soraikat. Te­hát végsősoron a partneri kör fizetéskép­telensége miatt jutottunk az említett hely­zetbe. Azóta viszont valamivel nyugod- tabbak a napjaink. SALAMON GYULA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom