Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-23 / 122. szám
1988. május 23. í TOLNA > 6 rtÉPÜJSAG Befejezte munkáját az MSZMP országos értekezlete Hámori Csaba Budakeszin született 1948-ban. 1973-ban szerzett gépészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1970 óta párttag. 1973- tól a Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának tanársegédje; 1975-től az egyetem KISZ-bizottságának titkára, 1976-ban a KISZ Központi Bizottságába került, ahol a KB szervezési osztályátvezette. 1977-1980 között a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára. 1980-1984 között a Magyar Szocialista Munkáspárt XIX. Kerületi Bizottságának első titkáraként dolgozott. 1984 decemberétől a KISZ Központi Bizottságának első titkára. 1984 végétől tagja az MSZMP Központi Bizottságának, 1985-től a Politikai Bizottság tagja. Országgyűlési képviselő. Iványi Pál Budapesten született 1942-ben. 1967-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1976- ban pedig elvégezte a Politikai Főiskolát. 1969 óta tagja a pártnak. 1961-ben a Csepel Autógyárban dolgozott segédmunkásként, majd műszaki ellenőrként. 1962-től egyetemi hallgató volt, 1967-től a Csepel Autógyárban kutató- mérnök, majd osztályvezető-helyettes volt, 1976-tól 1980-ig a Malév pártbizottságának titkára. Ezután 1984-ig az MSZMP Budapesti Bizottságának osztályvezetője, majd 1986-ig az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának osztályvezető-helyettese. 1986-tól a Fővárosi Tanács elnöke, 1987 óta az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Lukács János Németh Miklós Püspökszenter- zsébeten született 1935-ben, munkáscsaládban. Eredeti foglalkozása kőműves. Az MSZMP Politikai Főiskoláján szerzett diplomát. A pártnak 1953, óta tagja. Az ifjúsági mozgalomban 1954-től különböző vezető tisztségeket töltött be. 1964-ben a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkárává választották. 1972-től az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára, majd első titkára. 1980-ban megválasztották az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága első titkárának. 1987 júniusától az MSZMP KB titkára, a KB mellett működő pártépítési munkaközösség vezetője, az Ifjúsági Bizottság vezetője. Az MSZMP KB-nak 1985- től tagja. 1948-ban született, közgazdasági egyetemet végzett, a pártnak 1968 óta tagja. Első munkahelye a Marx Károly Közgazdaságtudományt Egyetem volt, ahol tanársegédként dolgozott. 1977-től 1981-ig volt az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyettese, ezután az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársaként, később osztályvezető-helyetteseként dolgozott. 1987-ben osztályvezetővé nevezték ki, majd az MSZMP Központi Bizottságának tagjává, a Központi Bizottság titkárává választották. A KB Gazdaságpolitikai Bizottságának tagja, majd elnöke. Nyers Rezső 1923-ban született, az eredeti foglalkozása nyomdász. 1944-ig különböző munkahelyeken betűszedő szakmunkásként dolgozott, ezután a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhelyettese volt 1948- ig, majd az MDP Pest megyei szervezőtitkáraként, később pedig a Központi Vezetőség politikai munkatársaként dolgozott. Az ötvenes években a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, a Szövosz elnök- helyettese, majd elnöke volt. 1960-tól két évig pénzügyminiszter, majd 1974-ig az MSZMP Központi Bizottságának titkára, 1966-1975 között a Politikai Bizottság tagja volt. 1981-től az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tanácsadója. 1940 óta párttag, 1957-től az MSZMP Központi Bizottságának a tagja. Dr. Pozsgay Imre 1933-ban született, Kóny községben. Eredeti foglalkozása tanár. 1950 óta tagja a pártnak. 1957 és 1965 között az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottsága esti egyetemének igazgatójaként dolgozott, ezután a megyei pártbizottságon töltött be különböző tisztségeket. 1968-ban megválasztották a megyei pártbizottság titkárának, majd két évvel később az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője lett. 1971 és 1975 között a Központi Bizottság osztályvezető-helyetteseként dolgozott, majd az államigazgatásba került, kulturális miniszterhelyettes, kulturális miniszter, művelődési miniszter posztokon dolgozott, 1982-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Országgyűlési képviselő. Szabó István 1924-ben született Nádudvaron. Eredeti foglalkozása növénytermesztő. Mezőgazdasági akadémiát végzett. 1951-től párttag. A nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben dolgozott annak megalakulásától kezdve, 1952-től pedig annak elnöke. 1967-től tölti be a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának elnöki tisztét. Soros elnökként többször állt az Országos Szövetkezeti Tanács élén. 1966-tól tagja az MSZMP Központi Bizottságának. 1985 tavaszán a Politikai Bizottság tagjává választották. Ország- gyűlési képviselő. Dr. Tatai Ilona 1935-ben született Budapesten, vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa, műszaki doktor. 1965 óta tagja a pártnak. 1952 és 1959 között laboránsként dolgozott a honvédségnél, majd a Magyar Adócsőgyárban. 1959 óta van jelenlegi munkahelyén. Előbb laboráns volt, majd üzemvezető. Az Országos Gumiipari Vállalat létrejötte után, 1964-től tudományos munkatárs, osztályvezető, később műszaki tanácsadó, majd gyárvezető-helyettes, 1975-től pedig a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója. 1987-ben választották*« KB tagjai sorába, s a KB Gazdaságpolitikai Bizottságának tagja lett. Fejti György 1946-ban Sátoraljaújhelyen született, munkáscsaládban. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1968 óta párttag. 1969-től a Budapesti Műszaki Egyetemen tanársegédként dolgozott. 1972-től a KISZ KB apparátusában tevékenykedett, 1976 és 1979 között a KB titkáraként. 1979-től az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának helyettes vezetője. 1980-ban a KISZ KB első titkárává választották, majd 1985-87 között a párt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára volt. Az MSZMP Központi Bizottságának 1980 óta tagja, 1987 júniusától az MSZMP KB titkára. Pál Lénárd 4 1925-ben született Gyomán. A budapesti tudományegyetemen szerzett vegyész diplomát, utána az egyetemen tanársegédként dolgozott. 1945-től a párt tagja. 1950-töl 1953-ig a moszkvai Lomonoszov Egyetemen kutatásokat végzett. 1953-1978 között a KFKl-ban dolgozott, 1974-től főigazgatóként. 1978-tól az OMFB és az Országos Atomenergia Bizottság elnöki tisztét látta el. 1980-1984 között az MTA főtitkára, ezzel egyidejűleg az MTA Inter- kozmosz Tanácsának elnöke. 1984 -1985-ben ismét az OMFB elnöke. 1975 óta az MSZMP KB tagja, 1985-től az MSZMP KB titkára. Az MTA 1961-ben levelező, 1973-ban rendes tagjává választotta. Szűrös Mátyás 1933-ban született Püspökladányban. 1959-ben fejezte be egyetemi tanulmányait a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. 1951- től tagja a pártnak. 1959-ben a Külügyminisztériumban dolgozott. 1965-től 1975-ig az MSZMP Központi Bizottságának Külügyi Osztályán politikai munkatárs majd osztályvezető-helyettes. 1975-1978 között a Magyar Népköztársaság berlini, 1978-1982 között moszkvai nagykövete, 1982-től az MSZMP Központi Bizottsága Külügyi Osztályának vezetője. 1978-tól az MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1983 júliusától a KB titkára. Országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság elnöke. A vasárnap megjelent jugoszláv újságok közül a politikai Eszpresz „az MSZMP konferenciájának második napja a változások követelése jegyében” fejléccel, a legfontosabb külpolitikai eseményként tudósított a tanácskozás szombati felszólalásairól. A belgrádi Politika címoldalán, vezető helyen „A párt új szerepe” főcímmel közölte jelentését. Ebben rámutatott, hogy Grósz Károly és Pozsgay Imre felszólalását kivételes érdeklődés kísérte. Aláhúzta, hogy a magas pártfórum határozottan állást foglalt a demokrácia erősítése mellett. Megállapította, hogy Magyarországon a többpártrendszer bevezetésének nincs esélye. A zágrábi Vjesnik „Történelmi változások előtt állunk” címmel a Tanjug hírügynökség jelentését hozta. Grósz Károly azt hangsúlyozta, hogy pillanatnyilag a hatalom megerősítése a legfontosabb feladat... A küldöttek a filozofálgatás helyett gyakorlati lépéseket követelnek... Sikraszállnak a tudomány nagyobb befolyásáért, a gyökeres változásokért, beleértve a személycseréket is. Gyenes András 1923-ban született, 1945 óta tagja a pártnak, szakképzettsége húsipari szakmunkás. 1948- ban a Húsipari Szakszervezet főtitkárhelyettese volt, majd 1948 -1949- ben a SZOT alosztályvezetője. Ezután az ÉDOSZ főtitkár- helyettese majd főtitkára. 1953 és 1958 között a SZOT-ban dolgozott. 1958 és 1962 között a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökhelyettese, majd 1970- ig az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, illetve osztályvezetője. 1970-1971-ben külügyminiszter-helyettesként tevékenykedett. 1971- től 1974-ig a Központi Bizottság osztályvezetője volt. Ezt követően hazánk berlini nagykövete, majd 1975-től 1982- ig a Központi Bizottság titkáraként dolgozott. 1982 óta a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Az újvidéki Magyar Szó „Korszerűbb politikai intézményrendszert” című jelentésében rámutatott, hogy a tanácskozást az igen éles bíráló hangnem és a sürgető változtatási igény jellemzi. „Az, ami most van, nem felel meg a kor követelményeinek, korszerűbb, hatékonyabb és eredményesebb szervezettséget megkívánó gyorsabb fejlődést kell biztösítani". Az előrehaladás kulcskérdése a politikai intézményrendszer korszerűsítése - írta a lap és részleteket idézett Grósz Károly és Pozsgay Imre felszólalásából. Külön foglalkozott Szűrös Mátyásnak a romániai magyarság sorsának alakulásáról, és a magyar közvélemény ezzel kapcsolatos aggodalmáról tett kijelentéseivel. A romániai lapok vasárnap nem közöltek anyagot a pártértekezletről, s délutánig a rádió híradásaiban sem volt szó az eseményről. Az NDK-ban az AND hírügynökség 15 soros híre került bele a reggeli újságokba. Kubában a Granma, a kommunista párt lapja Grósz Károly beszédének legfontosabb vonásait, ezen belül a többpártrendszerrel és a párt belső megújulásával kapcsolatos kijelentéseit idézte. Somogyi Imre 1930-ban született Salföldön. 1944 és 1951 között alkalmi munkásként dolgozott. Elvégezte a Pedagógiai Főiskolát, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, illetve az MSZMP KB párt- főiskoláját. A pártnak 1952 óta tagja. 1951 és 1956 között a DISZ Központi Vezetőségének csoportvezetője, ezután az Arany János Gimnázium tanára volt. 1958 és 1969 között a KISZ apparátusában dolgozott, majd 1980-ig az MSZMP budapesti IV. Kerületi Bizottságának első titkáraként tevékenykedett. 1980-tól az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára. Az amerikai sajtó továbbra is érdeklődéssel kíséri az MSZMP konferenciájának eseményeit. A vasárnapi lapok elsősorban Grósz Károly szombati felszólalását ismertetik - a The New York Times első oldalon közli a magyar kormányfő fényképét. Ugyancsak ismertetik az amerikai lapok Pozsgay Imre felszólalását és a külföldi újságírók számára tartott sajtókonferencián elhangzott kijelentéseit. A TASSZ hírügynökség szombat délutáni jelentése a „fordulat, reform, megújulás” kifejezések jegyében értékeli a szombati nap eseményeit és Kádár János vitazáró felszólalását idézi. A vita alaphangját a hírügynökség szerint a szocialista vívmányok és a párt sorai megerősítésének követelése, a tárgyszerű, építő kritika jellemezte. A küldöttek a párt körüli szoros összeforrott- ság igényét hangsúlyozták, valamint azt, hogy állandóan szélesíteni kell a szocialista demokráciát és a társadalmi nyíltságot. Utaltak arra a példára, amelyet a Szovjetunió életének különböző szféráiban végbemenő változások nyújtanak. Grósz Károly Grósz Károly, az MSZMP újonnan megválasztott főtitkára a pártértekezlet befejezése után nyilatkozott Aczél Endrének, a Tv-híradó főszerkesztőjének, aki elöljáróban a közvélemény nevében is gratulált a párt főtitkári tisztébe történt megválasztásához.- Nagyon szépen köszönöm. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a pártértekezlet a Központi Bizottság tagjának választott, a Központi Bizottság pedig megválasztott a párt főtitkárának. Igyekszem mindent elkövetni, hogy ennek a megtisztelő megbízatásnak maradéktalanul eleget tegyek. Tv: Mondhatjuk-e, hogy ez a tanácskozás átfogó és gyökeres változtatások végrehajtására adott megbízatást a párt új vezetésének?- Igen, így van. Másfél éves, nagyon sokszínű és gazdag vitában formálódott ki az az új politikai koncepció, amelyet most a pártértekezlet határozattal jóváhagyott Ez nem kevesebbet jelent, mint a XIII. kongresz- szuson elfogadott program módosítását. Magában foglalja a megtett út értékeit amelyekre büszkék lehetünk. De világosan és nagyon kritikusan szembenézett a gyengeségekkel is, és útmutatást adott a párt irányító szerveinek: a Központi Bizottságnak, a Politikai Bizottságnak, a Központi Bizottság titkárainak, hogy határozottan fogjanak hozzá a végrehajtás megszervezéséhez. Ez az új politika mindenekelőtt azt jelenti, hogy a közéletben, az emberi kapcsolatokban, a társadalom szellemiségében, az ideológiai munkában és a termelésben egyaránt új magatartásra, új viszonyokra van szükség. Nemzetközi vonatkozásban az eddig járt utat következetesen, még határozottabban folytatjuk. Szocialista barátainkkal szemben vállalt kötelezettségeinket továbbra is maradéktalanul teljesítjük, és szerény lehetőségeink szerint hozzájárulunk a szocialista közösség fejlődéséhez. Ami a nem szocialista világgal kialakított kapcsolatainkat illeti: változatlanul nyitott politikát folytatunk, ugyanúgy mint eddig. A kölcsönös érdekek alapján fenntartjuk a hasznos, alkotó együttműködést mindazokkal, akik velünk együtt akarnak dolgozni. Tv: ön tulajdonképpen azt fogalmazta meg, hogy az itthoni nagyfokú változások mellett fennmarad külpolitikánk kiszámíthatósága? “- Igen, a magyar külpolitikáról évtizedek óta pontosan lehet tudni, hogy mitakar. Barátnak, s nem barátnak egyaránt megmondtuk, miként vélekedünk a világról, hogyan gondoljuk a holnapot Ez így lesz a jövőben is. Békét akarunk, s együttmükönyilatkozata dést, a kölcsönös érdekek alapján. Sokat léptünk előre ezen az úton, de úgy érzem, nem eleget, még többet tehetnénk. Tv: Önt most megválasztották a párt főtitkárának és miniszterelnök is maradt. Ugyanakkor napirenden van a párt és a kormány funkcióinak fokozottabb szétválasztása. Nem lát ellentmondást ebben?- Nem látok semmilyen ellentmondást. Az a gondolat, hogy jobban el kell választani a pártirányitást az állami irányítástól, tulajdonképpen nem a miniszterelnöki, illetve a pártfőtitkári funkció összeegyeztethetet- lenségét jelenti, hanem sokkal inkább azt, hogy számoljuk fel a testületi döntésekben a párhuzamosságokat és az azonosságokat, a végrehajtó apparátusban az átfedéseket. Amikor azt mondom, hogy ez nem elvi kérdés, azt is hozzá kell tennem, hogy a magyar gyakorlat szerint ezt a két tisztséget lehetőség szerint nem ugyanaz az ember tölti be. Volt már persze a magyar történelemben olyan időszak, amikor a párt első titkára töltötte be á miniszterelnöki tisztet is, külföldön sem szokatlan ez, hiszen például a szomszédunkban az osztrák kancellárt a közelmúltban választották meg pártja vezetőjének. Mégis, úgy gondoljuk, hogy a két funkciót a nem túl távoli jövőben külön kell választani. Most azonban átmenetileg együtt kell vállalnom ezt a munkát és igyekszem ennék a nem könnyű feladatnak eleget tenni. Bízom munkatársaim támogatásában, hiszek a közvélemény segítő szándékában, erejében és meg vagyok róla győződve, hogy, amint a személyi feltételek megteremtődnek külön válik a két funkció. Ebben konkrétan majd a Központi Bizottságnak, illetve az Országgyűlésnek kell dönteni. Ami engem illet én azon leszek, hogy ne sokáig tartson ez a kettős megbízatás, mert - talán elhiszik - elég sok munkát jelent az egyik is. Tv: Ön a közvélemény hathatós támogatását kérte, én azt hiszem, hogy erről nagyon sokak nevében biztosíthatom. Erőt egészséget, jó munkát kívánok, új, kettős funkciójához.- Köszönöm szépen. Én is szeretnék ebből a teremből, ahol megválasztottak, minden elvtársamnak, valamennyi kommunistának jó egészséget kívánni. Minden magyar állampolgárnak, aki becsületesen dolgozik, ezért az országért, ígérhetem: mindent megteszek, ami képességeimből telik, hogy a társadalmat a gazdaságot nyomasztó gondok megoldódjanak, boldogulunk, és előbbre jussunk nagy programunk megvalósításában, a szocializmus építésének útján. A pártértekezlet nemzetközi visszhangja
