Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-21 / 121. szám

6 "ísílÉPÜJSÁG — 1988. május 22. Folytatta munkáját az MSZMP országos értekezlete (Folytatás az 5. oldalról.) tivákat és gazdasági vezetőket, akikben van kurázsi a kezdeményezésre, a na­gyobb felelősségvállalásra. Ez nagyobb önállósággal tovább növelhető - mon­dotta. A főmunkaidőben végzett munka megbecsülését, a megfelelő érdekeltség megteremtését sürgetve kiemelte: egy ország gazdasága akkor tud jól működni, ha optimális a munkamegosztás a kor­mányzat és a vállalati vezetés között. Eh­hez elengedhetetlenül szükséges a biza­lom. Manapság a vezetés nem bízik kel­lően a vállalatokban, a vállalatok pedig a vezetésben. Emiatt a vállalatok tartalé­kolnak, nem használják ki lehetőségei­ket, nem vállalkoznak, ehelyett a máról holnapra élés taktikáját választják. A népgazdaság versenyképességé­nek növelése érdekében elengedhetet­lenül szükséges a termelési szerkezet- váltás, a gazdaságtalan termékek vissza­szorítása, s helyettük piacképes áruk gyártása - emlékeztetett a vezérigazga­tó, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi irányí­tott árfolyampolitika és az értéktől elru­gaszkodott árarányok nem teszik lehető­vé még országon belül sem a vállalati tel­jesítmények értékelését és objektív összehasonlítását. A szocialista országokkal való koope­rációról szólva kifejtette: az elmúlt évek hibás döntéseiben szerepet játszott az is, hogy a KGST-együttműködésben vá­gyaink fogalmazódtak meg, s elhittük, hogy azok meg is valósulnak. Nem így történt. Ma ez a realitás, és ehhez kellene mielőbb alkalmazkodnunk, mégpedig úgy, hogy a baráti államokkal való keres­kedelemben is a piac törvényei érvénye­süljenek. TÖRÖK ZOLTÁN, a Tungsram Zala­egerszegi Gyárának művezetője a többi között arról szólt, hogy napjainkban a pártfegyelem állapotára jelentős hatás­sal vannak az érdekmozgások. Sajnálat­tal tapasztalható, és aggodalomra ad okot, hogy a társadalmi kapcsolatokban a rossz értelemben vett személyes érde­kek is megerősödtek. Szinte divat lett le- kicsinyleni a közösségért való tenniaka- rást. A párton belül vizsgálva a kérdést, sajnos hasonló megállapításokat lehet tenni: csökken a pártmunkát vállalók száma. Ezután azt a véleményét hangoztatta, hogy a pártalapszervezetekben csak a szűkebb közösség által tudatosan te­remtett politikai légkörrel érhető el a kommunisták kezdeményezőkészségé­nek erősödése. Meggyőződése szerint a szerepvállalás erősítésének kulcskérdé­se az alapszervezeten belüli elvtársi-ba­ráti viszony újrateremtése. A határozott változtatáshoz szükséges a párt általá­nos politikai irányvonalában megfogal­mazódó biztatás, de a küzdelmet a párt­alapszervezetekben kell megvívni - mondotta. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy ma a munkások még inkább igénylik a vezetői mértéktartást, az egyszerűséget, a vezetői önmérsékletet. Megítélése sze­rint a párttagság joggal várja el a negatív cselekedeteket elítélő szemlélet erősíté­sét éppúgy, mint a célratörő politikai munkát a pártfegyelem javításáért. Végezetül az alapszervezeti vitákat fel­idézve elmondta: sokan kifogásolták, hogy beavatásuk hiányos, cselekvésü­ket, fellépésüket számos tényező akadá­lyozza. Többen nyíltan is szóvá tették, hogy ma a párttagok között vannak olya­nok, akikkel nem szívesen vállalnak kö­zösséget. A párt megújulását elősegíthe­ti, ha minél kevesebb ellenszenvet kiváltó személy kerül soraiba. A jövőben a párt­fegyelem eszközeivel még többet kell tenni ennek elősegítéséért. BARANYI LŐRINC, a Dorogi Szénbá­nyák Vállalat pártbizottságának titkára elmondta:*az állásfoglalás-tervezet vitá­jának egyik kulcskérdése volt területü­kön is, hogy csökkent a párt és vezető szervei iránti bizalom. Nagyon fontosnak ítélte e kérdés okai­nak elemzését, a hibák feltárását, a biza­lom helyreállítását, amit csak részben old meg a Központi Bizottság és végrehajtó szerveinek újraválasztása, ha nem páro­sul a pártélet megújulásával minden te­rületen.- A bizalomvesztés egyik meghatározó elemének tartjuk a felelősség kérdését. Párttagjaink egyetértenek a tervezetnek azzal a megállapításával, hogy felelős­ség terheli a kormányt, a Központi Bizott­ságot és annak végrehajtó szerveit, de úgy érezzük, ki kell szélesíteni a felelős­ség körét ránk, az irányító pártszervekre, a társadalmi és egyéb szervezetekre is, hiszen minden egyes fontos kérdést vé­leményeztünk és a sikeres végrehajtá­sért nagyobb szerepet kellett volna vál­lalnunk a saját területünkön is.- Külön szeretném kiemelni a Központi Ellenőrző Bizottság felelősségét, mert úgy gondoljuk, hogy jogosítványánál fogva szükséges lett volna menetközben is ellenőrzéseket végeznie, amikor ész­lelte a határozatok végrehajtásának el­mulasztását. Mert minden párttagot fele­lősségre vontunk, aki például közlekedé­si vétséget követett el, de sajnos nem foglakoztunk azzal kellően, hogy a párt- határozatok végrehajtásának elmaradá­sa miatt kiket, vagy mely testületeket ter­hel felelősség. Nem kívülállóként akarok bírálni, hi­szen magamat is felelősnek tartom a ki­alakult helyzetért, mert a XIII. kongresz- szus küldötteként egyetértettem a hatá­rozat elfogadásával, de a végrehajtást Az amerikai tömegtájékoztatási eszkö­zök pénteken nagy érdeklődéssel foglal­koztak az MSZMP nagy fontosságú ta­nácskozásával. A pártkonferencia meg­nyitása előtt írt cikkek, elemzések általá­ban egyöntetűen azt várták, hogy a ta­nácskozás nyitott és őszinte hangvételű lesz, elemezték a magyarországi gazda­sági és politikai helyzetet, számos véle­ményt idéztek, részint az MSZMP képvi­selőitől, részint diplomáciai megfigyelők­től és másoktól, valamint bőséges talál­gatásokat tartalmaztak a várható politikai és személyi változásokról. A cikkek egyértelműen utaltak arra, hogy a konferencia iránt Magyarorszá­gon nagy a várakozás, és összehasonlí­tásokat tettek az egyes szocialista orszá­gokban, mindenekelőtt Lengyelország­ban jelentkező fejleményekkel. Aláhúz­ták, hogy a szovjet belpolitika alakulása nagymértékben érvényesíti hatását a szocialista országokban, így a Magyar- országon végbemenő folyamatokra is. Az NSZK tömegtájékoztatási eszközei bő terjedelemben foglalkoztak a pártér­tekezlet első napjának eseményeivel. Az NSZK országos rádióállomása, a Deutschlanfunk budapesti különtudósí- tója nem sokkal elhangzása után már összefoglalta Kádár János előadói be­szédének főbb pontjait. Elsősorban azt emelte ki, amit a párt főtitkára a súlyos gazdasági bajokról, a pártba vetett biza­lom csökkenéséről mondott. A tudósító szerint nemcsak a pártból léptek ki so­kan, de a KISZ-ből és a szakszervezetek­ből és vannak lemorzsolódások. A rádióállomás emellett azonban em­lékeztetett arra, hogy Kádár János körvo­nalazta a demokratizmus további kibon­takozásának szándékát, kiváltképpen az MSZMP alapszervezeteiben, azzal a cél­lal, hogy visszanyerjék a lakosság bizal­mát. Kádár elutasította bármiféle frakció létrejöttének lehetőségét a pártban, de hangsúlyozta: a szocializmust szolgáló bármely javaslat, észrevétel meghallga­tásra talál a pártban. A Deutschlandfunk szerint a hozzá­szólások igen nagy száma is jelzi az ese­mény rendkívüli fontosságát. A párt ma már túlhaladottnak tekinti a legutóbbi pártkongresszus határozatait, és a párt­értekezleten olyan programot kívánnak elfogadni, amely szépítgetés nélkül vá­zolja fel a szerény lehetőségeket 1990­ig­A nyugatnémet sajtó bőséges terjede­lemben elemzi a személyi kérdések megoldásának lehetőségeit a pártveze­tésben. A Zsenmin Zsipao, a Kínai KP központi lapja szombati számában beszámol a magyar pártértekezlet első munkanapjá­ról. A lap hangsúlyozza: az értekezlet ösz- szehívására olyan időpontban került sor, amelyre a gazdasági nehézségek a jel­lemzőek. Éppen ezért a tanácskozást az egész ország nagy figyelemmel kíséri, és remélik, hogy a párt megtalálja a problé­mák megoldásához vezető utat. A szombaton megjelent japán napila­pok kivétel nélkül,saját tudósítóik anya­gai alapján számolnak be az MSZMP ér­tekezletének megkezdéséről és Kádár János előadói beszédéről. A tudósítá­sokból egységesen az olvasható ki, hogy Kádár János beszédében az ország helyzetét súlyosnak ítélte. A főtitkár elis­merte, hogy a lakosság életszínvonala romlik, mindezek következtében meg­rendült a lakosság bizalma a vezetéssel szemben, s átfogó politikai, társadalmi és gazdasági reformokat követelnek. A helyzetet alapul véve, valamint tekin­tettel a párton belül is tapasztalható meg­osztottságra és a széles körű demokrati­zálódási törekvésekre, Kádár János sík­nem tudtuk saját területünkön sem kel­lően megvalósítani. Csak mi magunk tudjuk megteremteni a pártnak és tagjainak a tekintélyét. Tud­juk, nem könnyűek ezek a feladatok, de a bányászatra az elmúlt időszakban is jel­lemző politikai erő még megvan; van bi­zalom is, amit jól érzékeltet az is, hogy a tagkönyvcsere időszakában párttagsá­gunknak csak három százaléka került ki a pártból, és a maradék aktív tennikarás- ról nyilatkoztak. A bányászkollektívák ma is minden tő­lük telhetőt elkövetnek, hogy becsülettel teljesítsék feladataikat. Vállalják a gazda­sági stabilizációs és kibontakozási prog­ram rájuk háruló feladatait, de nem értik, és visszautasítják azokat a napjainkban felerősödött nézeteket, hogy a bányá­szok eltartottak és nem segítik, hanem rászállt az átfogó reformok, a párt meg­újítása, a párt vezető szerepének átérté­kelése, a demokratizálódási folyamat fel- gyorsítása és a párt vezető testületéinek megfiatalítása mellett. Spanyolországban valamennyi köz­ponti lap és az országos rádióállomások foglalkoztak az MSZMP országos érte­kezletével. Az El Pais budapesti tudósítá­sa azt emeli ki, hogy a magyarok a létező szocializmus jövőjéről folytatnak vitát. A Diario 16 című napilap a jelenlegi ma­gyarországi gazdasági helyzetet elemzi csakúgy, mint a barcelonai El Periodico de Catalunya. A lapok különtudósítói nagy figyelmet szentelnek a pártértekez­let egyik bejelentett napirendi pontjának, a személyi változások kérdéskörének. A Prensa Latina latin-amerikai hírügy­nökség a pártértekezletről szóló tudósí­tásában megállapítja: a magyar kommu­nisták egyetértésre jutottak abban, hogy elkerülhetetlenné váltak az alapvető vál­toztatások a társadalmi élet minden terü­letén. A hírügynökség szerint a pénteki tanácskozás mind a 22 felszólalója állást foglalt a politikai intézményrendszer át­alakítása mellett. A Prensa Latina Kádár János előadói beszédéről szólva kiemeli, hogy az a pártértekezlet előtt álló legfontosabb kérdésekkel foglalkozott: a párt vezető szerepével és a politikai életben végre­hajtandó változtatások szükségességé­vel. A kiemelkedő politikai eseménynek ki­járó megkülönböztetett figyelem övezi a szovjet tömegtájékoztatási eszközökben az MSZMP pénteken megnyílt országos értekezletét. A Prayda és a Komszo- molszkaja Pravda szombati száma saját tudósítójának jelentései, több más or­szágos terjesztésű napilap a TASZSZ hírügynökség anyagai alapján számolt be a Budapesten zajló tanácskozásról. Az SZKP KB központi lapja nagy terje­delemben ismerteti Kádár János főtitkár előterjesztését, amelyből részleteket kö­zölnek más sajtóorgánumok is. A rádió és a televízió pénteken egész nap vezétő nemzetközi eseményként foglalkozott az értekezlettel, ismertette annak napirend­jét, céljait: az ország gazdasági, társadal­mi helyzetének áttekintését és a politikai intézményrendszer reformját. A moszkvai rádió szombat reggel be­számolt arról, hogy folytatódik a tanács­kozás. Kádár János pénteken elhangzott beszédéből a szombati híradás azt emel­te ki, hogy abban szó volt az elmúlt évek gazdasági, társadalmi haladásáról és a visszaesésekről is. A rádió a főtitkári sza­vakból idézte, hogy az MSZMP szívesen fogad minden olyan véleményt, ameíy tá­mogatja a szocializmus ügyét, de határo­zottan elutasítja azokat, amelyeknek a célja a szocialista rend aláásása. Élénk érdeklődéssel kíséri a lengyel közvélemény az MSZMP országos párt­értekezletéről érkező híreket. A rádió, a televízió hírműsorai mellett nagy terjedel­mű beszámolók jelentek meg a hét végi lapokban a pénteki nap eseményeiről. Az újságok a legrészletesebben Kádár Já­nos főtitkár beszámolóját ismertették, különösen azokat a kijelentéseit, ame­lyek az ország jelenlegi helyzetére és a pártértekezlet feladataira vonatkoznak. Valamennyi lap idézi Kádár János megállapítását arról, hogy Magyarorszá­gon nincs reális alapja a többpártrend­szer létrehozásának, de elengedhetetlen a pártdemokrácia megerősítése, az MSZMP kész a szocializmust szolgáló kompromisszumokra, kiáll a politika nyíltsága mellett, de tudatában van an­nak, hogy a kitűzött célokat nem érheti el jelentős erőfeszítések és áldozatok nél­kül. nehezítik a népgazdasági gondok meg­oldását. Lehet, hogy a mai gazdaságpolitika újabb bányák visszafejlesztését, illetve bezárását igényli. De mielőtt döntés szü­letik erről, gazdasági számításokkal meg kell vizsgálni, hogy milyen energiahordo­zóval lehet a kiesetteket pótolni és ez mi­be kerül az országnak - mondotta befe­jezésül. * Ezzel az országos pártértekezlet má­sodik munkanapja, amelynek tanácsko­zásán Dudla József, Tatai Ilona, Garaczi Károly és Góg Mátyás felváltva elnökölt, befejezte munkáját. A küldöttek vasárnap a vita összefog­lalójának meghallgatásával kezdik a ta­nácskozást. A belga sajtó is figyelemmel kíséri a pártértekezletet, a rádió és a televízió már péntek este hírt adott, illetve riportot sugárzott róla, szombaton a lapok bő­vebb beszámolót közölnek. A Le Soir, a liberálisokhoz közelálló igen tekintélyes brüsszeli lap a referátumból kiemeli, hogy Kádár János rámutatott a pártban megmutatkozó bizonytalanságra, ame­lyet a 45 ezer kilépés is jelez, valamint a lassú gazdasági átalakítás okozta ne­hézségekre, amelyekhez a nép nem szo­kott hozzá, s emiatt a közhangulat meg­romlott. Hangsúlyozta azonban - írja a lap -, hogy már nagyobb nehézségeken is sikerült úrrá lenni, s a problémákat most is meg lehet oldani. Kádár János elítélte az ifjúsági és a szakszervezeti mozgalom egységének megbontására irányuló kísérleteket. Kitér a lap a felszó­lalások szokatlan nyíltságára. Külön megemlíti a Budapesti Műszaki Egyetem egy küldöttének nagy tetszéssel fogadott felszólalását, amelyben „új hangnemet, új arculatot és hitet, bizalmat adó tette­ket” sürgetett. Megjegyzi: a felszólalók nagy része határozottan kiállt a gyors re­formok és a vezetés személycseréi mel­lett. AZ MSZMP határozottságot tanúsít a hatalom gyengítését célzó szándékokkal szemben, miközben szükségszerűnek ismeri el a pártvezetésben a fiatalítást - ezt s gondolatot hangsúlyozza a spanyol sajtó, amely már második napja szentel tág teret a Budapesten zajló esemény­nek. A spanyol televízió, a rádióállomá­sok és az újságok figyelmének közép­pontjában továbbra is az MSZMP élén várható személyi változásokkal össze­függő találgatások állnak. Az El Pais tu­dósítása szerint a pártértekezlet első napja az azonnali radikális változásokat szorgalmazó követeléseket hozta fel­színre. A Kádár János beszédét követő felszólalásokban keményen bírálták az utóbbi esztendő politikai stagnálását - ír­ja a spanyol lap. A brit tömegtájékoztatás vezető helyen foglalkozik az MSZMP országos értekez­letének első napjával. A rádió-és tv-állo- mások pénteken napközben röviden, es­ti és éjszakai híradóikban terjedelmes tu­dósításokban és kommentárokban fog­lalkoztak Kádár Jánosnak, sz MSZMP fő­titkárának beszámolójával. A szombat reggeli újságok kiemelten - a Financial Times és a The Independent például első oldalán - tudósít a megítélésük szerint „nagy horderejű”, „nemzetközi jelentő­ségű” budapesti eseményről. Valamennyi tudósításban kiemelik az MSZMP főtitkárának beszédéből a párt­vezetés megújításának és megfiatalítá­sának szükségességéről elhangzottakat. „A Magyarországot 1956 óta vezető politikus beszámolójában őszinte és tár­gyilagos képet adott az ország gazdasá­gi és társadalmi problémáiról” - írja a The Times kiküldött munkatársa. A The Daily Telegrapf Kádár János beszédéből azt a részt emeli ki, amelyben az MSZMP főtitkára hangsúlyozta: „nem szabad megijednünk a türelmetlenségtől és bi­zonytalankodástól... a proletárdiktatúra az egész dolgozó nép hatalmává alakul át”. A The Independent - amely első ol­dalas tudósítását a beszámolóját tartó Kádár János képével illusztrálja - ezt emeli ki az MSZMP főtitkárának beszé­déből: „amit most átélünk, az nem a szo­cializmus válsága, hanem a szocializmus újjászületése”. Mind a The Independent, mind a brit üzleti körök szócsöve, a Financial Times, valamint a The Guardian idézi Havasi Fe­rencnek, a budapesti pártbizottság első titkárának felszólalását. Kiemelik szóki- mondóan kritikus hangvételét, felhívását „a párton belüli igazi demokráciára". PANORÁMA MOSZKVA - Ideje kiiktatni a gyakor­latból azt a beidegződést, hogy a párthoz való tartozás nélkül szinte lehetetlen a hi­vatali előrelépés - írja a Pravda szombati vezércikke. Az SZKP KB központi lapjá­ban Vlagyimir Loktyev a párttagság be­csületéről, a párthoz való tartozás érté­kéről, s az ezzel összefüggő káderpoliti­kai gondokról ír. A laphoz tömegesen ér­keznek a párt belső kérdéseivel foglalko­zó olvasói levelek. Közülük sok érinti a párttagság összetételének minőségét, a párt tekintélyét. Az olvasói levelekből ki­csengő aggodalom a cikk szerzője sze­rint érthető, hiszen míg a szovjet társada­lom politikai élcsapata hittel igyekszik le­rakni a megújulási folyamat visszafordít­hatatlanságának és elmélyítésének alapjait, addig vannak olyan párttagok, aki nem kapcsolódtak be igazán ebbe a munkába, várakozó álláspontra helyez­kedtek. A vezércikk felemlíti, hogy az 1985-öt megelőző évtizedben százezré­vel zártak ki a pártból olyanokat, akik méltatlannak bizonyultak a kommunista jelzőre. 1987 végén, mint egy nemrég kö­zölt jelentésből kiderül, a pártnak 19 468 786 tagja volt, ennyien vállalták a közösséget a társadalom legtudatosabb erőit tömörítő szervezettel, ennyien köte­lezték magukat a szervezeti szabályzat tiszteletben tartására. Ugyanakkor való­színű, írja Loktyev személyes tapasztala­tokra is utalva, hogy akadnak olyanok, akik enyén szólva, számításból léptek be a pártba. BUKAREST - Romániában az állam­tanács határozata alapján „a hatékony­ság érdekében” két minisztériumot ösz- szevontak. A Scinteia című pártlap szom­bati közlése szerint a nehézgépipari mi­nisztérium és a gépipari minisztérium a jövőben egy központi szervként fejti ki te­vékenységét. Az új tárca élére - amely gépipari minisztériumként tevékenyke­dik - Radu Paunescut nevezték ki, aki nehézgépipari miniszter volt. További változás a román kormányban, hogy el­nöki rendelettel felmentették tisztéből Constantin Radu miniszterelnök-helyet­test, aki a jövőben más területen fog tevé­kenykedni. Legutóbb április 29-én volt személyi változás a kormányban. Akkor Ion Constantinescu miniszterelnök-he­lyettest és loan C. Petre műszak-anyag­ellátási és állóalapgazdálkodás-ellenőr- zési minisztert mentették fel. WASHINGTON - Az amerikai szená­f nagy többséggel elutasította ugyan a epes hatótávolságú nukleáris eszkö­zök megsemmisítéséről megkötött szer­ződéshez a szélsőjobboldal által eddig benyújtott módosító javaslatokat, de még mindig nem kezdhetett emiatt hozzá a ra­tifikálásról szóló törvény szövegének megtárgyalásához. A szélsőjobboldali politikusok nem hajlandóak feladni idő­húzó taktikájukat, noha - mint erre Ro­bert Dole figyelmeztette őket - a saját pártjukból kikerült elnök tárgyalási hely­zetét teszik ezzel kellemetlenebbé. A vi­tában több szenátor jelentette ki, hogy a jobboldal taktikája nevetséges, az általuk a szerződéssel szemben felhozott érvek tarthatatlanok és világosan szembenáll- nak az Egyesült Államok érdekeivel. A jobboldali csoportvezetője, Jesse Helms szenátor ennek ellenére jelezte: a munka hétfői felújításakor folytatni kívánják a módosító javaslatok előterjesztését. Ro­bert Byrd, a szenátus demokrata párt­csoportjának vezetője kijelentette: ha az obstrukció a jövő hét elején is folytatódik, nem lát esélyt arra, hogy a ratifikálási el­járást befejezzék Reagan elnök moszk­vai útjáig. / BELGRAD - Ratko Butulija, a szerb kormány alelnöke meghívására Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes jugoszláviai látogatáson tartózkodott. Vendéglátójával a szentendrei szerb egyházművészeti komplexum felújításá­ról, valamint a szerbek nagy vándorlása 300. évfordulójának közös megünneplé­séről tárgyalt és erről jegyzőkönyvet irt alá. MANAGUA-A nicaraguai ellenforra­dalmárok beleegyeztek abba, hogy - a sandinista kormány javaslata szerint - május 25-én megkezdjék a béketárgya­lások újabb fordulóját. Ezt a kontrák szó­vivője, Jorge Rosales közölte pénteken telefonon az AP amerikai hírügynökség­gel. Rosales ugyanakkor hangoztatta, hogy továbbra sincs egyetértés a tárgya­lások helyszínét illetően. A pártértekezlet külföldi visszhangja

Next

/
Oldalképek
Tartalom