Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-19 / 119. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAFU TOLNA MEGYEI Alkotó vitával, a párt vezetésével Központi Bizottság az év március 23-i döntésének megfelelően ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. Az MSZMP gyakorlatában ez nem szokványos pártfórum, hiszen az utóbbi 31 évben mindössze egy alkalommal, 1957 júniusában volt pártértekezlet, a maihoz hasonlítva teljesen más körülmények kö­zött, és más feladattal. A szocialista építő munka az utóbbi 2-3 évben a vártnál nehezebb, bonyo­lultabb körülmények között folyik. A gazdaság jövedelemtermelő képessége a kívánatosnál lassabban nő, ami azzal jár, hogy a XIII. kongresszuson elhatáro­zott célok a VII. 5 éves tervben nem teljesíthetők. A reformfolyamat lelassult és ennek kedvezőtlen hatása a politikai közhangulat romlásában érzékelhető. A gazdasági és politikai életben szükséges változtatások elodázhatatlanná vál­tak. A párt elmúlt évi gazdasági kibontakozási és a kormány stabilizációs prog­ramja csak úgy valósítható meg, ha a politikai intézményrendszer működésé­ben is bekövetkeznek azok a módosulások, amelyek demokratikusabbá, ész­szerűbbé, rugalmasabbá teszikaztannakérdekében, hogy ne fékezze, hanem • erőteljesen segítse a gazdaság élénkülését. A reform különböző elemei (gaz­dasági, politikai, kulturális, szociális, stb.) közötti összhang megteremtése és a megújulási folyamat felgyorsítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szocialista társadalmi fejlődés a kor követelményeihez igazodjék. Az országos pártértekezlet arra a feladatra vállalkozik, hogy megnyissa azt a kaput, amely a gyorsabb fejlődés útját pillanatnyilag elzárja előlünk. Ezen az úton elindulva nagyon sok nagy horderejű feladatot kell megoldanunk vi­szonylag gyorsan. Érzékelhető változásokra van szükség a párt- és az állam­élet központi irányító szerveinek munkájában annak érdekében, hogy erősöd­jék a társadalmi demokrácia, a politikai és gazdasági közéletben szélesedjék a demokratizmus, hogy kibontakozzék az emberi alkotó erő, szabad utat kapjon a kezdeményezés, a jobbító szándék, az értékteremtő cselekvés. A pártérte­kezleten elhatározott feladatokat alig két esztendő alatt, a párt XIV. kongresz- szusáig kell megvalósítani, hiszen az azt követő évek programjának kidolgozá­sára már a kongresszus hivatott. A párttagság és a reálisan gondolkodó állampolgárok jól tudják, hogy a párt­értekezlet egyik napról a másikra nem fogja megoldani a magyar társadalom égető gondjait, amelyeknek fő forrása a gyenge teljesítmény, a jövedelem- hiány, a pénztelenség. Arra vállalkozik - és ez nem kevés - hogy a párt vezető, kezdeményező erejét mozgósítva megteremtse a gyorsabb fejlődési ütem gazdasági, politikai, szervezeti, személyi feltételeit. A Központi Bizottság azt ajánlja a pártértekezletnek, hogy vitassa meg és fo­gadja el azt a dokumentumot, amelynek tervezetét a párt tagjai és szervezetei áprilisban megismerték és véleményezték. A tervezet feletti vita mélyreható, szenvedélyes és igen kritikus volt. Ennek során sok-sok észrevétel, javaslat és módosító indítvány érkezett a Központi Bizottsághoz. A javaslatok jó részét a vezető testületek beépítették a dokumentumba, így az tükrözni fogja a párttag­ság általánosítható véleményét és szándékát. A több ezer konkrét észrevétel mindegyikét persze nem lehetett figyelembe venni, hiszen azok között több, egymásnak ellentmondó is szerepelt, másrészt olyanok is, amelyek megvaló­sításának reális feltételei ma még hiányoznak. Felelős, jobbító szándékú javas­latokkal éltek a tömegszervezetek-és a mozgalmak, az érdekképviseleti szer­vek központi vezető testületéi és a Magyar Tudományos Akadémia. Az említett testületek és a budapesti, a megyei és megyei jogú pártbizottságok állásfogla­lásai több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek nemcsak a pártértekezlet, de - a későbbiek során - a kongresszus előkészítésénél és azt követően is jól hasznosíthatók. A dokumentum feletti vita természetesen nem fejeződött be, hiszen arról, hogy mit tartalmazzon a végső állásfoglalás, a pártértekezlet joga dönteni. Nyilvánvaló, hogy ezen a fórumon is alkotó, szenvedélyes és felelős vita lesz a „hogyan tovább” kérdésről. A budapesti és megyei küldöttcsoportok elmond­ják az általuk képviselt kommunisták véleményét, de elhangzanak a küldöttek egyéni észrevételei, kritikai megjegyzései és javaslatai is. Az MSZMP több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli, akiket - a Köz­ponti Bizottság határozatának megfelelően - a budapesti pártbizottság, a fővá­rosi kerületek pártbizottságai, illetve a megyei és megyei jogú pártbizottságok választottak meg. A kiválasztáshoz a Központi Bizottság semmiféle szempon­tot nem irt elő.. Azt kérte a választásra jogosult pártbizottságoktól, hogy vitaké­pes, a párttagság véleményét képviselő küldötteket jelöljenek, illetve válassza­nak. Rajtuk kívül szavazati joggal vesznek részt a pártértekezleten a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Meghívást kapott a pártérte­kezletre mintegy 150 neves közéleti személyiség, közöttük párttag és pártonkí- vüli tudósok, művészek, politikusok, akik - tanácskozási joguknál fogva - szin­tén részt vehetnek a vitában. Az országos pártértekezlet második napirendjének keretében - ami zárt ülésen történik - személyi ügyekben dönt. Ennek során a megválasztásra ke­rülő jelölőbizottság, amelyben minden küldöttcsoport képviselteti magát, ja­vaslatot tesz a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság felfrissíté­sére, megújítására. A testületekből történő felmentés és a felmentettek pótlása egyaránt titkos szavazással történik. megújított testületek feladata lesz, hogy kidolgozzák a pártértekez­let állásfoglalásában elhatározott feladatok gyakorlati megvalósí­tásának részletes teendőit. Megvalósításuk során beépülnek a po­litikai és államigazgatási munkába azok az elemek, amelyek a fejlő­désünknek új lendületet adó társadalmi demokráciát, a nyíltságot és a nyitottságot, a törvényes állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését garantálják. Mindezek a feladatok azonban csak a párttagok és pártonkívüliek, minden hazájáért, annak sorsáért felelősséget érző állam­polgár jószándékú és cselekvő közreműködésével valósíthatók meg. PETROVSZKI ISTVÁN, az MSZMP KB osztályvezetője Ülést tartott a Minisztertanács Az IPU főtitkárának magyarországi megbeszélései Csütörtökön befejezte hivatalos ma­gyarországi programját Pierre Cornillon, az Interparlamentáris Unió főtitkára. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tájékoztatta a vendéget a küszö­bön álló pártértekezlet előkészületeiről, főbb témaköreiről, s ezzel összefüggés­ben szólt legfontosabb belpolitikai fel­adatainkról. Eszmecserét folytattak az In­terparlamentáris Uniónak a nemzetközi politikai életben betöltött szerepéről. Az IPU főtitkára részt vett az unió 1989. évi budapesti konferenciájának előké­születeit koordináló szervezőbizottság, Barcs Sándor elnökletével tartott ülésén. Magyarországi tartózkodása során Pierre Cornillont fogadta Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, és a főtitkár talál­kozott Várkonyi Péter külügyminiszterrel is. Kinevezték a MÁV új vezérigazgatóját Urbán Lajos közlekedési miniszter dr. Várszegi Gyulát, a MÁV vezérigazgatóját beosztásából felmentette. Ónozó György miniszterhelyettest a Minisztertanács ér­demei elismerése mellett beosztásából felmentette, majd a miniszter a MÁV ve­zérigazgatójává kinevezte. A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoz­tatást adta: , A Minisztertanács jóváhagyólag tudo­másul vette Grósz Károlynak az Egyesült Királyságban tett látogatásáról szóló be­számolóját. A kormány jelentést hallgatott meg az 1987. évi népgazdasági terv végrehajtá­sáról és az idei első negyedévi gazdasá­gi fejlődésről. A Minisztertanács megvitatta és jóvá­hagyta a pénzügyminiszter jelentését az 1987. évi költségvetés végrehajtásáról, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság ezzel kapcsolatos észrevételeit. az EGK és a A Közös Piac és a KGST között a tár­gyalások jól haladnak - közölte csütörtö­kön az EGK-bizottság szóvivője. Szerdán újabb tanácskozás kezdődött Brüsszel­ben a KGST-titkárság és az EGK-bizott- ság szakértői között az együttműködési nyilatkozatról. A megállapodás egyik akadálya a nyu­A kormány az állami költségvetés végre­hajtásáról szóló jelentést az Országgyű­lés elé terjeszti, a pénzügyi ellenőrzések elmúlt évi tapasztalatairól szóló beszá­molót pedig a képviselők rendelkezésére bocsátja. A Minisztertanács tájékoztatót hallga­tott meg az ipar szerkezetátalakítási fel­adatairól, és úgy hatorzott, hogy a beszá­molót az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány javasolta az Országgyűlés­nek az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, egyúttal határozott a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosításáról. KGST között gat-berlini klauzula volt. Az EGK bizott­ság ragaszkodott hozzá, hogy a közle­ménybe foglalják bele: Nyugat-Berlin a Közös Piac része. Az EGK-bizottság szóvivője most kö­zölte: a tárgyalás még nem fejeződött ugyan be, de úgy látszik elhárult ez az akadály. Faluünnep lesz Hőgyészen Jól haladnak a tárgyalások Találkoznak az elszármazottak „Csodálatos a mi földünk, / mely a más országból idetelepültei is / olyannyira magyarrá teszi, / hogy nehezen tud elszakadni tőle...” Fenti sorok szolgálnak mottójául a május 20-24-ig megrendezésre kerülő „Hő- gyészi Találkozó”-nak. Hőgyész község és lakossága az elszármazott hőgyészie- ken kívül szeretettel vár minden hazai érdeklődőt a pénteken délután kezdődő négynapos találkozó rendezvényeire. ízelítőül álljon itt néhány, az érdekesebb­nek ígérkező programok közül. A találkozó május 20-án pénteken 16 órakor kezdődik a német nemzetiségi gyűjtemény kiállításának megnyitásával. Este, kilencórai kezdettel, a nagymá- nyoki zenekar közreműködésével ismerkedési bál a művelődési házban. Szombaton lesz súlyemelő-, női body-building bemutató, Hőgyész-Pécs NB ll­es bajnoki kézilabda-mérkőzés. A nemzetközi labdarúgó-mérkőzésen a Hőgyé- szi MEDOSZ l-ll. csapatta és a Nürnbergi St. Johannis 1988.1-II. csapata méri ösz- sze tudását Este nyolc órától német nemzetiségi folklórműsor lesz, majd fúvós­bál, ahol a jó hangulatról a soroksári fúvószenekar gondoskodik Ulmann Ferenc vezetésével. A vasárnapi kirakodóvásárral kezdődik a falu Fő terén térzenével egybekap­csolva. Lesz községtörténeti előadás és húsipari bemutató. Az érdeklődők meg­tekinthetik Újvári Lajos festőművész gyűjteményes kiállítását és a községfejlesz­tési terveket. A nap pünkösdi bállal zárul. Hétfőn a fő programok a Csicsói szőlőhegyen lesznek. Hegyi vigasságok, ma- gyarnóta-bemutató, borverseny és -kostoló várja a vendégeket Részlet a német nemzetiségi gyűj­teményből Hétvégi ünnepre szépítik a faluközpontot Présházak a csicsói domboldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom