Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 118. szám

4 Képújság 1988. május 19. TUDOMÁNY - TECHNIKA TUDOMÁNY - TECHNIKA Fizetgetnek, dolgozgatunk A műszaki értelmiség megbecsülése Vannak jó példák is Sok mindenben gondolkoznak másként hazánkban a jövőnkért felelős döntésho­zók. Egyben azonban valamennyien egyetértenek: gazdasági és társadalmi fejlődés­ünknek egyik meghatározója az, képes lesz-e az ország műszaki értelmisége a terme­lés anyagi-műszaki bázisát úgy mozgásba lendíteni, hogy az versenyképes, jó áron eladható termékeket hozzon létre. Ennek pedig az a feltétele, hogy a műszaki értelmiség körébe kreatív, alkotni vágyó és alkotni tudó emberek kerüljenek. Mert saj­nos az is igaz: műszaki elmaradottságunk egyik oka az értelmiségi, ezen belül a mű­szaki értelmiségi munka lebecsülése, fokozatos degradációja. A kiegyenlítődés háttere Alagúthatás Láthatóvá tett atomok Az elektronok energiaszintje a villa­mosságot vezető anyagokban, például a fémekben kisebb, mint a szigetelőkben vagy a légüres térben. Ezért energiára van szükségük ahhoz, hogy a vezető anyagból kilépjenek. Ha két vezető anya­got szigetelőréteg vagy légüres tér vá­laszt el egymástól, ahhoz, hogy az elek­tronok az egyik vezetőből a másikba átjussanak, előbb vagy a szigetelőbe, vagy a légüres térbe ki kell lépniük, tehát energiát kell felhasználniuk. Szemlélete­sen szólva: egy „energiagáton” kell átjut­niuk. Ezért a klasszikus fizika azt tanítot­ta, hogy ebben a helyzetben a két vezető között mindaddig nem folyik áram, ameddig az elektronoknak nincs elegen­dő energiájuk e „gát” leküzdésére, vagyis amíg akkora nem lesz a feszült­ség, hogy a két vezető között kisülés üt át. A kvantummechanika kimutatta, hogy kény, hogy egy-egy atomot külön-külön is kirajzol. Egy ugyancsak svájci kutató kimutatta, hogy az alagúthatásos mikroszkóppal még ennél is finomabb résszletek vizs­gálhatók. Nemcsak atomok jeleníthetők meg, hanem az az atomok elektronszer­kezetét, tehát a kémiai természetét is ki­rajzolja. Ha például tiszta fémfelületre oxigént juttatnak, ezzel a mikroszkóppal megvizsgálható, hogy az hol és milyen hamar hoz létre a felületen oxidot. E mű­szer legkényesebb része az a berende­zés, amelyet legalább 0,01 nanométeres pontossággal kell tudni mozgatni ahhoz, hogy az atomok elektronszerkezete lát­hatóvá váljék. Spanyol kutatók vírusokat vizsgáltak ezzel a mikroszkóppal. Az egyik vírusfajtát úgy tanulmányoz­ták, hogy meghagyták víztartalmát. Azt találták, hogy a vírusnak valamiféle „fej­részét” egy vékony szál köti össze a Ne hivatkozzunk most a felszabadulás előtti időkre, vagy a kapitalista országok mai gyakorlatára, amely akár tízszeres bérkülönbséget is elismer a műszaki értelmiségi és a munkás fizetése között. Maradjunk csak 1946-nál! Az új forint bevezetésekor a mun­kás és a műszaki értelmiségi átlagfizetése között 1:2-höz volt az arány. A különbség aztán folyamatosan kiegyenlítődött. Közben olyan anomáliák keletkeztek, hogy az érettségi nélkül egyetemre menő SZET-es hallgatók végzés után kevesebb fizetést kaptak, mint munkásfizetésük alapján megállapított ösztöndíjuk. Nem lehetett ez másként, hiszen a hetvenes évek vállalati kollektív szerződései egyértelműen kimondták: a munkások fizetésének gyorsabban kell növekednie, mint ahogy az alkalmazottaké, köztük a műszaki értelmiségéi emelkedik. Ez a folyamat - talán éppen a műszaki értelmiség lebecsülésének következménye­ként - tulajdonképpen addig ment, hogy a vállalatok konzervált elmaradottsága követ­keztében országszerte a kereslet elsősorban a betanított és segédmunkások iránt nőtt meg. Ekkor ugyanis már a piacszerű viszonyok kezdtek uralkodni a gazdaságban, s a keresett foglalkozásokért magasabb béreket fizettek. Sőt az is kiderült, hogy nemcsak a mérnöknél keres többet a szakmunkás, hanem a szakmunkásnál is a segéd- és be­tanított munkás. Ekkor kezdtek csak olyan hangok hallatszani, hogy illő volna a szak­értelmet az eddigieknél jobban megfizetni. A vállalatok azt is belátták, hogy új gyártmá­nyokat piacra dobni, esetleg külső technikát alkalmazni csak úgy tudnak, ha alkotó munkát követelnek meg az értelmiségtől, s ennek megfelelően meg is becsülik ezt a réteget. Rába: fizetés, a szerződött egyetemistáknak A felismerés - amelyet ma már a felső vezetés is magáévá tesz -, azonban olyan idő­szakban következett be, amikor éppen a gazdasági fejlettség alacsony színvonala miatt nem volt lehetőség arra, hogy a műszaki értelmiségiek fizetésének rendezését központi pénzből finanszírozzák. Az irányító szervek vezetői hangsúlyozták, hogy a jövedelmek korrigálását a vállalatok csak saját erőből végezhetik el, ehhez külön béralapot nem kapnak. A műszaki értelmiség jobb megbecsülésének útján először azok a vállalatok indul­tak el, amelyek korábban is alkotónak tekintették a mérnököt. Például a Rábánál egyik évről a másikra bizonyos munkakörökben akár ötven vagy száz százalékkal is emelték a mérnökfizetéseket. Megbecsülésük jeléül és előlegezett bizalomként fizetést adtak azoknak a műszaki egyetemistáknak is, akik szerződésben vállalták, hogy a Rábába mennek dolgozni. A kezdő diplomások fizetését - a bruttósítás előtt - 7000 forintban állapították meg. Figyelemre méltó tény: mindezek az intézkedések a vállalati bérgaz­dálkodásban nem okoztak gondot, feszültséget. Azt sem kell azonban elhallgatni, hogy e döntések előtt minden munkakört felülvizsgáltak. S ha úgy találták, hogy az ott dolgozó műszaki értelmiségi valójában nem végez alkotó munkát, olyan helyre (például az üzemszerű termelésbe) helyezték, ahol az addiginál jobban kamatoztatták felkészültségüket. így aztán valóban csak azok részesültek az új szemlélet forintban is kifejezhető áldásaiban, akik kreativ értelmiségi munkát végeztek. ' Ki a kreatív alkotó? E két intézkedéssorral együtt modell értékű lehet ez a példa honi vállalataink előtt. Hiszen a műszaki értelmiség évtizedes lebecsülése azt is magával hozta, hogy e réteg felhígult. S mivel nagyon sokszor nemhogy nem díjazták, de nem is várták el az igazi al­kotó munkát, közülük sokan évtizedekig a „fizetgetnek - dolgozgatunk” elv alapján tevékenykedtek. Sok vállalatnál arra döbbentek rá, hogy nem is olyan egyszerű a mű­szakiak megbecsülése, hiszen még azt sem tudták eldönteni, ki a kreatív műszaki. A Debreceni Gördülőcsapágy Művekben például egy szűk körű testületet - divatos szó­val élve, teamet - hoztak létre, hogy eldöntsék ezt a fogas kérdést. S ugyanúgy, mint az ország másik felén, a Rábában, itt is a valódi alkotókat részesítették nagyobb megbecsülésben. A magasabb fizetés, s ezen keresztül a műszaki pálya presztízsének növekedése következtében féltételezhető, hogy ismét vonzó lesz ez a hivatás, ismét a legkiválóbb fiatalok jelentkeznek a ma még távolról sem népszerű pályára. Természetes, hogy a vállalatok a nagyobb anyagi megbecsülés fejében a műszaki értelmiségtől jobb munkát várnak, alkotó, kreatív munkát, amely a műszaki haladás gyorsítását szolgálja. GŐZ JÓZSEF az elektronok olyankor is átjuthatnak, tehát folyhat áram, ha a két vezető között a távolság olyan parányi, hogy az atomok méreteivel vethető össze. Ilyenkor egy-egy elektron időnként mintegy „átbújik” a gát alatt, mintha ott „alagutat” találna. Ezért nevezik ezt a jelenséget alagút- hatásnak. Az így létrejövő áram nagysága na­gyon érzékenyen függ a két vezető kö­zötti távolságtól. Az alagúthatásra alapozva néhány év­vel ezelőtt Svájcban pásztázó mikrosz­Gyógyszer­szivattyú ■ Az áttételeket képező legtöbb rosszin­dulatú daganatos megbetegedés ellen ma már általánosan használnak sejtosz­tódást gátló gyógyszereket. Ezt a keze­lést megkönnyíti, ha olyan gyógyszerszi­vattyút alkalmaznak, amelyen át e szere­ket - újabb beszúrás nélkül - az ütőere­ken keresztül közvetlenül a daganatos szövetekhez juttathatják. Ez idő szerint kétféle szivattyú létezik. Az egyik kézitás­kában vagy övön viselhető külső; ez fo­lyamatosan juttat pontos adagolásban - több gyógyszert is - rendeltetési helyére. A másik a teljes egészében beültetett gyógyszerszivattyú. A hozzá tartozó ka­tétert műtéttel abt^a az ütőérbe ültetik be, amely a daganatot vérrel látja el. E beül­tethető szivattyúknak az a hátrányuk, hogy csak egyszer használhatók fel, s csak korlátozott mennyiségű gyógyszer fér el bennük. A külső szivattyúk az utóbbi években sokat fejlődtek: olcsóbbá, újra felhasz­nálhatóvá váltak, s a betegek mozgé­konyságát kevésbé korlátozzák, mint ko­rábban. A gyógyszeres kezeléskor ismételt kórházi tartózkodásra van szükség. Ezért az orvosok azon igyekeznek, hogy ezt a gyógyeljárást járóbeteg-rendelésen is alkalmazhassák. A gyógyszerszivattyú ezt könnyíti meg. Az Egyesült Államokban_már több olyan kórház van, ahol ilyen ambuláns kezelést alkalmaznak. „Anyaméh” üvegből, fémből A csecsemőhalandóságot igen nagymér­tékben befolyásolja a szülést közvetlenül megelőző vagy követő (perinatális) halálozás, s közrejátszik benne a koraszülések, a normá­lisnál kisebb súllyal született bébik száma is. Az intenzív ellátásra szoruló koraszülöttek egyharmacfs igen súlyos légzési zavarban szenved. Ha a kicsinyek nem kerülnek azon­nal lélegeztető gépre, akkor életük súlyos ve­szedelembe kerül. A koraszülött csecsemő testének súlya ki­csi, ehhez viszonyítva a testfelülete igen nagy. Mindez azzal jár, hogy élettani működése más, mint egy kifejlett újszülötté. Más az anyagcse­re-folyamata is, más a folyadékháztartása; nem alakult még ki az irrímunrendszere, tehát a fertőzésekkel szemben védtelen, ezért ápo­lása során fokozottabb tisztaságra van szük­sége. Nem működik megfelelően az emésztő­rendszere, nem alakult ki a nyelő- és szopó­reflexe. Éretlen a tüdő, képtelen a gázcserére. A csecsemőtest gyorsan leadja a hőt, nincs zsírrétege, nincs cukortartaléka, nem tudja a szervezetében levő anyagcsere-termékeket megtartani, illetve leadni. Mindebben tehát külső segítségre szorul. E külső segítséget az üvegből, fémből ké­szült „anyaméh", az inkubátor adja meg, és a mindig készenlétben álló szakembergárda. Az inkubátoroknak ma sokféle fajtája létezik, az egyszerűbbektől a legkorszerűbb automati­kus készülékekig. Három fő feladatot azonban mindegyiknek el kell látnia: biztosítania kell egy adott hőmérsékletet, a páratartalmat és az oxigénkoncentrációt. Fontosak a különbö­ző kezelőnyílások is, amelyek a csecsemő ápolásánál vagy a sokféle érzékelő csatlakoz­tatásánál teszik fölöslegessé az inkubátor feU nyitását. A beépített mérleg, a dönthető fekvő­felület, a búratéren belüli röntgenezés lehető­sége szintén előnyös. Az utóbbi időben mind több inkubátorba építenek cserélhető steril szűrőket, baktériumfiltereket. Ezek használa­tával cslramentesíthetö a csecsemőhöz jutó levegő. Persze nélkülözhetetlenek a különböző se­gédberendezések is: a lélegeztető készülék, az életfunkciók működésének ellenőrzésére szolgáló monitorok, az újraélesztő egység, az infúziós szerelék, a gyógyszerporlasztó, a kékfénylámpa és az inkubátor feletti infrahő- sugárzó. A japán, szuperérzékeny készülék lencserendszer helyett elekt­ronnyalábbal, az alagúthatás alap­elvén működve tapogatja le a vizs­gálandó tárgy felületét kópot készítettek. Ebben egy nagyon he­gyes fémcsúcs pásztázza végig a vizsgá­landó vezető felületét. A felület egyenet­lenségei miatt változik a felület és a csúcs közötti távolság, s ez megváltoztat­ja az áthaladó áram erősségét. Ezekből az áramingadozásokból rajzolódik ki a felület képe. Ez az eljárás annyira érzé­„törzsrészével”. Az optikai mikroszkóp ezt azért nem mutatta ki, mert nem elég nagy a felbon­tóképessége, az elektronmikroszkóp pe­dig azért nem, mert abban csak kiszámí­tott vírus vizsgálható, márpedig a szárítás során a vírusnak ennyire finom részletei tönkremennek. A Japán Ipari és Technológiai Tudo­mányos Ügynökség Elektornikai Kuta­tóintézetében is kifejlesztettek alagútha­tásos elektronmikroszkópot, amely mint­egy ezerszer erősebb felbontású a ha­gyományos elektronmikroszkópnál. H írek Szőtt és fonott fémek Amorf fémötvözetek akkor keletkez­nek, amikor olvadékaikat a másodperc töredéke alatt több mint 1000 C-fokról szobahőmérsékletűre hűtik le. E nagyon rövid idő alatt ugyanis nem képződnek kristályos szerkezetek. Az amorf ötvöze­teket úgy gyártják, hogy az olvadék finom sugarát gyorsan forgó, hűtött fémkere­kekre fogatják rá. Eközben roppant vé­kony, rugalmas, képlékeny és nagy szi­lárdságú amorf fémcsíkok keletkeznek. Lágymágneses anyagként kiváltképp al­kalmasak arra, hogy csévéket, fojtóte­kercseket és érzékelőket gyártsanak be­lőlük, s hogy velük a nagyfrekvenciájú vezetékeket árnyékolják. Japánban nemrég sikerült emorf fém- ötvözetéket megfonni is. Ezeknek a szá­laknak az átmérője mindössze 1 mikro­méter, szilárdságuk mégis megközelí­tően akkora, mint a grafitosoké. A szálak elég hosszúak ahhoz, hogy - miután megfonták - meg is szőhessék őket. Gomba a termeszek ellen Körülbelül 2000 termeszfaj él a föl­dön, a faszerkezetek pusztításával éven­te néhány százmillió dolláros kárt okoz­na. A több millió „polgárt” befogadó ter­meszvár az építőművészet remeke: bel­sejében állandó nedves mikroklíma ural­kodik, védelmezve a vékony bőrű terme­szeket a folyadékvesztéstől. A levegő pá­ratartalma 90-95 százalék a termeszvár­ban, és ez jó lehetőséget kínál arra, hogy alkalmas gombákkal próbálják elpusztí­tani a sok kárt okozó termeszeket. Ausztrál és nyugatnémet kutatók meg is találták az alkalmas rovarpusztító gom­bát: a mexikói eredetű Metarrhizium ani- sophiae a laboratóriumi kísérletek során a termeszkolónia 92-100 százalékát el­pusztította. Az elpusztult egyedeken to­vább tenyészik a gomba, ami a védeke­zés szempontjából azért nagy jelentősé­gű, mert az elpusztult egyedeket társaik beépítik a várba, vagyis a gombafertőzés állandóan terjed a termeszek birodalmá­ban. A hagyományos vegyi védekezési módszerekkel ellentétben a rovarpusztí­tó gombák alkalmazásának csak kevés a mellékhatása. Semmiféle következ­ménnyel nem járt például, ha a gombát a rágcsálók táplálékába keverték. Embe­rekben sem okozhat betegséget, mert a melegvérőek testhőmérsékletén a gom­ba nem tenyészik. Gyümölcstartósító bevonat A kiskerttulajdonosok és a „Szedd ma­gad!" mozgalom hívei jól hasznosíthatják azt az Angliában kidolgozott eljárást, amelynek során a gyümölcs minden egyes darabját vékony hártyával vonják be, s így hosszabbítják meg eltarthatósá­gát. Az erre szolgáló készlet egy zacskó tisztítószerből, egy zacskó gyümölcsbe­vonatból és egy merítőhálóból áll. Egy- egy készlettel mintegy 45 kilogramm gyümölcs tartósítható. A tisztítószert 7 liter vízben feloldják, s az oldatban a gyümölcsöt merítőhálóban addig rázogatják, amíg tiszta és csírátlan nem lesz. Ezután a gyümölcsöt megszá­rítják, majd a hálóba belemártják a 3 liter meleg vízzel tejszín sűrűségű folyadékká feloldott védőbevonatba. Végül a gyü­mölcsöt szitán szárítják, s jól szellőző, hűvös, száraz helyen tárolják. A cukor alapú színtelen, szagtalan és íztelen - ehető - bevonat lassítja a gyü­mölcs légzését, anyagcseréjét, s hátrál­tatja érését. Csak a hibátlan, ütődések nélküli gyü­mölcsök tartósíthatok ily módon. A leg­hosszabb időre azok, amelyeket félig éretten szedtek le. Biztonsági fólia Az Észak-írországban kifejlesztett kü­lönleges fóliával biztonsági üveggé ala­kítható át a közönséges üveg. A polész- ter-vegyületből készült új anyag átlátszó, és tapadóréteg van rajta. Méretre vágás után a jól megnedvesített üveglapra il­lesztik a fóliát, és buborékmentesen rá­nyomják. A tapadóréteg két napon belül megköt és két hét elteltével kialakulnak az üveg biztonsági tulajdonságai. Körömbenövés újfajta kezelése A láb benőtt körmét rendesen sebészi úton vagy teljesen eltávolítják, vagy a kö­röm alatti szövet egy részét kivágják. Mindkét eljárásnak vannak hátrányai: senki sem szereti elveszíteni a körmét, s a köröm levétele fájdalommal jár, a seb esetleg fertőződik, a köröm gyakran újra benő, stb. Oxfordi bőrgyógyászok a fagyasztás­ban olyan - gyors, olcsó és hatásos - eljárást találtak, amellyel műtét nélkül megszüntethetik a lábon a körömbenö- vést. Az új eljárás során folyékony nitro­génnel bepermetezik azt a területet, ahol a köröm benőtt a húsba. Tíz perccel ké­sőbb a beteg a saját lábán eltávozhat, és sebét otthon már maga is tovább kezel­heti. A megyfagyasztott szövetek egy idő múlva elhalnak: varasodnak, majd le- hámlanak. Többféle inkubátorral, a szükséges berendezésekkel és műszerekkel felszerelt kórházi szülészeti inten­zív osztály

Next

/
Oldalképek
Tartalom