Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-16 / 90. szám

8 Képújság ­1988. április 16. Az NDK „tetején” Üdülőparadicsom az Erchegysegben Csehszlovákia Krnovi orgonák A sziléziai Krnov város Rieger-Kloss orgonagyártó cége egyike a világon a legnagyobbaknak, s megalakulása óta majdnem 3700 hangszert készített. A jubileumi darab tavaly készült el a szovjet Szocsi város számára. A továb­biakat Norvégiába, Izlandra és Japánba szállították. Az orgonákat Krnovban építették fel, kipróbálták, azután szétszedték, s úgy szállították el a megren­delőknek, ahol újból összeszerelték és kipróbálták a hangszereket... Ez már az orgona megszületésének utolsó fázisa, de elkészítése néha 16 hónapig "is eltart. Asztalos, billentyűs hangszermechanikus, játszóberendezés-szerelő, fa- és fémesztergályosok, technikusok - a hangszereket maguk tervezik, raj­zolják, szerelik is... Nem csupán saját szakmájuk mesterei, mindegyikükben még ezen felül is van valami. A munka iránti lelkesedés, muzsikálási hajlam. Hogy miért? Az orgona olyan bonyolult hangszer, hogy nehéz számára pon­tos dokumentációt készíteni. Skiccek, útmutatók alapján dolgoznak, több részletet maguknak kell megtervezniük és elvégezniük saját fantáziájuk, kézügyességük, tehetségük hozzáadásával. A „Rieger-Kloss” sípos orgona elkészítése jóval bonyolultabb folyamat, mint például egy számtárcsás irányítású eszterga legyártása, vagy mondjuk egy ház felépítése. Egész sor komoly ismeretekkel és hosszú évek tapaszta­lataival rendelkező dolgozó kell hozzá, akiknek összehangoltsága az általuk készített hangszer méltóságteljes zenéjére emlékeztet. Krnovban mindenki kicsit művész is. Respektálniuk kell a megrendelő kérését, de tudniuk kell, hogyan fogják használni az orgonát, koncerthangszerként, vagy énekkar, esetleg kisebb hangszeres együttes kísérőiéként. A krnovi gyártóüzemben azt is tudniuk kell, milyen helyiségben fog állnia hangszer, de tudniuk kell mindentarról is, milyen anyagokat használtak fel az épülethez, hiszen azok is befolyásolják a tér akusztikáját. S csak mindezek tudtával jelölik ki a hangszer összeállításának lehető legjobb feltételeit. Az NDK legmagasabb (1214 mé­ter) hegyét, a Fichtelberget az év­nek mintegy kétszáz napján hó bo­rítja. S arra is meglehetősen pontos adat van, hogy mikorra tehető a téli sport megjelenése az „ország tete­jén”. 1896-ra, amikor is a Cranzahl és Oberwiesenthal közötti keskeny vágányú vasút építésén dolgozó norvég mérnök, Ohlsen magával hozta hazájából a sítalpát, s,egy kis bemutatót tartott az ámuló publi­kumnak. Az, hogy Oberwiesenthalt manapság a téli sportok fővárosa­ként emlegetik, sokat elárul arról, mi mindent tettek és tesznek itt a kikap­csolódásra, aktív pihenésre vágyó és sportolási lehetőséget kereső tu­risták, üdülövendégek igényeinek kielégítésére. A 3700 lakosú hely­ségben a vendégek száma az év minden szakában felülmúlja a hely­beliekét. A téli hétvégéken tíezrek keresik fel a városkát. Főleg fia­talok jönnek és családok, ott sürög- nek-forognak a felvonók körül, elle­pik a lesiklóhelyeket, sítúrát tesznek az erdőkben. A két régi 80-80 ágyas ifjúsági szálló nem bírta sokáig a turisták rohamait. Ám 1979-ben felépült Oberwiesenthal elegáns ifjúsági turistaszállója, amely egyszerre négyszáz személyt tud vendégül lát­ni. Az oberwiesenthali Karl Liebk­necht Ifjúsági Szálló mostani vendé­geinek életkora 14 és 30 év között van, Fiatal munkások, szövetkezeti tagok, ipari tanulók, középiskolá­sok, főiskolai, egyetemi hallgatók lakják a szobákat; vannak, akik egyedül jöttek, többen családostul, némelyek pedig munkatársaikkal. Az előcsarnokban a sokféle német dialektus egyvelegébe orosz, len­gyel és magyar szavak vegyülnek.- Nálunk senkinek sem kell unat­koznia - mondja Ria Meinel, a prog­ramért felelő vezetőnő. - Ismerjük a fiatalok kulturális, sport- és turiszti­kai igényeit. Tekintettel arra, hogy itt fél évig is eltart a tél, különösen nagy népszerűségnek örvendenek sítan­folyamaink. De kedveltek az érc- hegységi túrák is, amelyekre lovas kocsival vagy szánnal indulunk, s amelyeken megismertetjük vendé­geinket a csipkeverés és a fafara­gás itteni művészetével. Hasonlóan nagy az érdeklődés azok iránt a kur­zusaink iránt, amelyeken a lovaglás tudományát lehet elsajátítani. Nem kell unszolni a fiatalokat arra sem, hogy vegyenek részt a falusias han­gulatú folklóresteken, a szomszé­dos Csehszlovákiába teendő kirán­dulásokon, valamint a filmvetítése­ken és a diaelőadásokon. S a te­niszpályákat is gyakran látogatják vendégeink. A diszkóban csak an­nak jut jó hely, aki időben érkezik... Karl-Marx-Stadt megye tanácsa évről évre jelentős anyagi eszkö­zökkel támogatja a szálló működé­sét. A ház tervszerű átépítési és bő­vítési munkálatai azt a célt szolgál­ják, hogy a jövőben még szebb és tartalmasabb legyen az „ország te­tején” töltött szabadság. g- í­A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság nem szűkölködik a festői szépségű tájakban, vidékekben. Egyike ezeknek a Nampho kikötő­várostól mindössze négy kilométer­re található Wau-sziget, amely elne­vezését formája alapján kapta: a Fekvő tehén sziget. A szigetet gazdagon borítják a fe­nyőerdők, az akácosok és a juhar­félék, a dombokon a természet által megmunkált fura kőfigurák vonják magukra a figyelmet, s mindezzel ki­tűnően harmonizál a homokos part­szakasz. De van még egy érdekessége a helynek: dagálykor sziget, míg apály idején félsziget a „fekvő te­hén”. A természeti szépségeken kívül egyéb lehetőségeket is kínál a szi­get az ide látogató turistáknak. Jól felszerelt nemzetközi szálloda várja a vendégeket, akik a dombokon és völgyekben tett séták után gondo­san kiépített, homokfövenyes stran­don pihenhetik ki fáradalmaikat. Gondoltak a csónakázás és a hor­gászat szerelmeseire is. A strandot két részre osztották: a gyermekek részére 120 centiméteres „meden­cét” alakítottak ki, míg a felnőttek 150-250 centiméter mélységű víz­ben úszhatnak. Jugoszlávia Kétezer szívműtét Kamenicán A kamenicai szívgyógyászati intézet, a Vajdaság egyik legfiatalabb egészség- ügyi intézménye, 1984-ben alakult meg. Azóta több mint 2000 szívműtétet haj­tottak itt végre. Egy műtét rendszerint 4-5 órát vesz igénybe, s ez azt jelenti, hogy a kamenicai szívsebészek eddig -körülbelül 10 ezer órát töltöttek a műtők­ben. Az intézet fontos feladata a műtéti beavatkozáson kívül a rendszeres tudo­mányos kutató munka, az orvostanhall­gatók és a szakorvosok oktatása, illetve továbbképzése. A betegek 70 százaléka Jugoszlávia más vidékeiről érkezik Kamenicára. 1986-ban 662 szívoperációra került sor. Abban az évben ebben a kórházban végezték el a legtöbb ilyen típusú be­avatkozást, 1987-ben már több mint 730 alkalommal gyógyítottak az intézetben betegeket operatív úton. Bár a szívműtét veszélyes és nem mindig sikeres be­avatkozás, az operáció halogatása még több áldozatot követel. Ezért arra töre­kednek, hogy a várakozási idő lerövidül­jön, elérje az európai szintet és ne ha­ladja meg általában a 4-6 hetet. Környezet­szennyeződés Csehszlovákiában Prágától nyolcvan kilométerre észak­keletre, az NDK határ közelében a vidék űrbéli jelleget ölt. A Hold felszínéhez hasonló, bányagödrökkel lyuggatott, sajtszerű táj felett sárgás gázfelhők úsz­nak, akár a Marson. A környéken található az ország leg­nagyobb barnaszénmezője és a világ legnagyobb barnaszénerőműve, a tusi- micei, amelynek nem mindennapi a ter­melése: évente 17 millió tonna barna­szénből 15 milliárd kilowattóra elektro­mos áramot termel, de ötmillió tonna környezetszennyező hulladékot is. Évente 125 tonna az erőmű és a többi üzem egy négyzetkilométerre eső kén­dioxid-kibocsátása. Mindezt fokozza a kedvezőtlen széljárás. Az NSZK-ból és az NDK-ból származó mérges gázok egy része is idekerül. A táj valóban egyre inkább az űrbéli tájakra kezd hasonlítani - mások szerint (közéjük tartoznak a környék lakói is) - a pokolra. A savas esők miatt pusztainak az er­dők, megfogyatkozott a vadállomány, a halban egykor gazdag folyók egyhar- madában ma nincs egyáltalán élet. A környéken élő gyerekeket a nyári szün­időben a Tátrában és más egészsége­sebb levegőjű vidéken üdültetik. Az ötvenes és hatvanas években a gazdaság extenzív fejlesztése idején Csehszlovákiában is a mennyiség dön­tött. így a hatalmas, külszíni művelésű barnaszénbányák és a rájuk telepített ipar kapott elsőbbséget, a környezetvé­delemmel keveset törődtek. Voltak lát­szatintézkedések, egy-egy látványos akció. Például, amikor az UNESCO aján­lására a Most közelében épült 16. szá­zadi templomot sínekre tették és egy ki­lométerrel odébb helyezték, hogy újabb bányagödröt lehessen mélyíteni. A bá­nya végül is mostanra elérte a templo­mot, amelyet jelenleg egy hatalmas bá­nyagödör övez. A környezet pusztulásával erősödött a lakosság ökológiai tudata, amely a helyi hatósághoz intézett felhívásokban öltött testet. A helyi sajtó most közölte azt a la­kossági kérést, amely riasztószolgálat felállítását sürgeti. Ennek feladata egy meghatározott értéket meghaladó leve- gőszennyezettségi érték felett a riasz­tás. A környezetvédelem fontosságát a kormányzati szervek is mindinkább kez­dik komolyan venni. Milyen lesz az új szovjet iskola? o m/Nnf/ininó/ Aní/í/'i/nwí nrtÁrTÁ# o rAnWoTrtr o/nru/ní/> mn/vwó IfrtTÍofónó# i'rnmmf omínnlr tn/inni'f/ínn nn m l/Anni/u irmn A jövő szovjet iskolája legyen a mostaninál sokkal nyi­tottabb, demokratikusabb és feleljen meg jobban a kor következményeinek - ez fogalmazódott meg az SZKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén, amelyen a közoktatás átalakításával foglalkoztak. Az eddigi szovjet oktatási reformkísérletekről az érintettek, pedagógusok, diákok és szülők véleménye elég egyöntetű: a követke­zetlenség mára korábbi reformintézkedések meghoza­talakor megmutatkozott, nem beszélve a végrehajtásról. Az iskolákat irányító számos minisztérium és ágazati szerv egymásnak sokszor ellentmondó utasításai kaoti­kus állapotokat teremtettek. Ismerősöm, egy moszkvai középiskola történelemta­nára és a peresztrojka lelkes híve, ezt mondta: Épp itt volt már az ideje, hogy a legfelső szinten szülessen dön­tés az oktatásügy gyökeres átalakításáról. Az iskolában dől el, hogy képes lesz-e a jövendő nemzedék az átépí­tésben rá háruló feladatok megoldására. Az ország oktatási intézményeiben tantestületi ülése­ken vitatták meg az elmúlt napokban Jegor Ligacsovnak a KB titkárának a tanácskozáson elmondott beszédét. A pedagógusok véleménye szerint a legfontosabb az, hogy először hangzott el: az átalakítás az oktatásügy egészét, a rendszer alapvető megváltoztatását jelenti szemben a korábbi apró javítgatásokkal, amelyek nem jelentettek lényegi változást. A másik fontos elem, hogy az átalakítás az iskolarend­szer demokratizálásával jár együtt. Ahogy Jegor Liga- csov mondta: be kell vonni az ország valamennyi társa­dalmi erejét a közoktatás fejlesztésébe és meg kell szüntetni az irányításra eddig jellemző parancsuralmi rendszert. A távolba mutató elképzelések legfőbb próbája per­sze a gyakorlat. A szovjet oktatásügy állapota, ismerve a tárgyi és személyi feltételeket, azt jelzi, hogy nem lesz könnyű az átalakítás. Ahogy korábban egy pedagógus társaságában hallottam: nagyjából azt már mindenki lát­ja, hogy mit kellenne tenni. De hogyan, mivel kellene kezdeni, ez a kérdés. A végrehajtás tehát nagyon nehéz­nek ígérkezik. Beszédében Ligacsov részletesen feltárta a gondo­kat: Nem megfelelőek a tárgyi feltételek. Sok helyen még mindig két műszakban tanítanak. Az egy műszakos oktatás, és megfelelő létszámú osztályok kialakítása ér­dekében 1990 és 2000 között 28 millió férőhelyet kell létrehozni. Az idei ötéves tervidőszakra 7,4 millió az elő­irányzat, aminek teljesítése sem könnyű ismerve a szű­kös építőipari kapacitásokat. Általános gondot jelent a nem megfelelő eszközellá­tás. Tanítónő ismerősöm elmondta, hogy elavultak a szemléltetőeszközök, a rossz ellátás miatt nehéz hozzá­jutni a legelemibb eszközökhöz, így aztán egy-egy bar­kácsoló apuka valósággal aranyat ér.- A számítógépek! - kérdez vissza férje, aki matema­tikát tanít ugyanabban az iskolában. Kísérletképpen több iskola kapott személyi számítógépet, de alkatrész hiányában sok helyütt egyszerűen nem működnek. Ah­hoz, hogy országos szinten megvalósulhasson a prog­ram, biztosítani kell a jó minőségű hazai gépek gyártását - mondja.- Fontosak persze a tárgyi feltételek is, de a tanár hoz­záértése, felkészültsége nélkül mit sem érnek - mondja történelemtanár ismerősöm. Szakmájából hoz példát, ha a felsőbb osztályokban valamelyik diák a sajtóban mind alaposabban kiteregetett harmincas évek szovjet történelméről érdeklődik, bizony sok kolléga nehéz helyzetbe kerül. Még az egyetemi tankönyvekben sincs említés a történtekről. Gyökeresen új tankönyvekre van szükség. K. L. A fekvő tehén szigete A lakónegyed látképe a szigeten Működésben a felvonó

Next

/
Oldalképek
Tartalom