Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

1988. április 14. TOLNA ^ isfÉPÜJSÁG 3 Viták a pártértekezlet előtt A kisebb csoportok véleményét is figyelembe kell venni A Bonyhádi Zománcárugyár 3. számú alapszervezetébe a zománcozó- és a sajtolóüzem 19 fizikai dolgozója, valamint 7 alkalmazott - köztük Vasas István, a vállalat igazgatója - tar­tozik. Az eltérő műszakbeosztások miatt kedden délután ti­zennégyen vitatták meg az országos pártértekezlet állásfog­lalás-tervezetét. A gyűlés rövid ideig tartott, Aubrecht László alapszervezeti titkár szerint a megszokottnál gyengébb aktivitással. Mint azt a beszélgetés során többen is elmondták, a KB tervezete helyzetelemzö ugyan, de általános, nem jelöli meg kellőkép­pen a jelenlegi állapotból való lehetséges kiutat. A gazda­sággal aránytalanul többet foglalkozik, mint az ideológiával, s a bürokrácia, a demokratizmus és az információáramlás kér­déseivel. A párttagok úgy vélik, hogy mind a kommunistákat, mind az ország teljes lakosságát jobban kellene tájékoztatni a feladatokról, s főleg azok végrehajtásának mikéntjéről, ha­táridejéről, az ellenőrzés lehetőségeiről. Az egyik hozzászóló megkérdezte, hogy vajon lesz-e elég ideje a KB-nak a pártértekezletig, hogy a széles körből begyűjtött véleményeket feldolgozza, s nem fenyeget-e az a veszély, hogy az alsóbb szinten elhangzott javaslatok szelek­tálása után sok jó észrevétel el sem jut a Központi Bizottságig. Szükségesnek tartják, hogy a kisebb csoportok véleményét is figyelembe vegyék a döntésre hivatott felsőbb pártszervek ülésein, és pontosabban kellene definiálni a frakciózás fo­galmát. Konkrét döntést várnak a tagok a párton belüli választási rendszer átalakításáról, az alapszervezetek hatáskörének megnöveléséről, a meghatározott idejű megbízatások rend­jéről. Tisztázni kell végre a felelősség kérdését, szigorúbban kellene eljárni azokkal szemben, akik visszaélnek hivatali beosztásukkal, milliókat herdálnak el a társadalmi tulajdon­ból. Rossz hangulatot szül az ilyen ügyeknek az eltusolása, hiszen minden dolgozó pénze benne van a közös kasszában. Megnyugtató szabályozást várnak a gyár dolgozói a gmk-k működéséről, mert azokra a gyáron belül nagy szükség van, de a „vegyes tulajdonú vállalkozások támogatása” nem érez­hető. Az alapanyag-ellátó gyárak monpolhelyzetének meg­szüntetése is sürgető feladat lenne. Atervekkel összehangol­tan a piac-pénz viszonyoknak is jobban kellene érvényesül­niük, s a vevő, ne egy hivatal döntse el egy termékről, hogy megfelelő vagy nem. így a különbözően gazdálkodó vállala­tok is „megmérettetnének”. Az egyik vélemény szerint az arányosabb területfejlesztés elve nehezen valósítható meg, ha az adott településen nincs elég munkalehetőség, amivel a lakosságot ott lehetne tartani. A vállalatok pedig fiatal dolgozóikat veszítik el, ha nyereség­alapjukból nem tudnak lakástámogatásra félretenni nekik. A túlzottan magas árak miatt ez a korosztály képtelen otthont teremteni magának. Érzékeny, politizáló légkör Az úgynevezett elsődleges üzemben, a sertés- és marha­vágósoron, a bél- és zsírüzemben, tehát közvetlenül a terme­lésben dolgozók tartoznak a Szekszárdi Húsipari Vállalat egyes számú alapszervezetébe. Az alapszervezet 35 tagja kedden délután tartotta meg azt a taggyűlését, amelyen az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét vitatták meg. A taggyűlésen megjelent dr. Herczeg Ferenc, a Politikai Főis­kola művelődéspolitikai tanszékének tanszékvezető-helyet­tese, és részt vett az estébe nyúló vitában. Az alapszervezet tagjai korábban három pártcsoporti meg­beszélésen alaposan megismerkedtek az állásfoglalás-ter­vezettel. Sebestyén Györgyné pártcsoportbizalmi erről a megbe­szélésről számolt be a tagságnak. A pártcsoport tagjainak az a véleménye, hogy „igen szép” az, amit a tervezetben leírtak, most már csupán az a kérdés, hogy mennyi fog ebből megva­lósulni. Ugyanezek a problémák különböző fórumokon már 10-15 éve is felvetődtek, s most mégis vissza kell térnünk ezekre. A párttagoknak az a véleménye, hogy az életszínvo­nallal párhuzamosan a közhangulat is romlott, s nem látják vi­lágosan, hogy mindezért ki a felelős. „Nagyon drágák a búto­rok, a gyermekholmik, kik és hogyan hagyták ezt jóvá?” A bruttósított kereset alapelve, hogy ebben az évben nem lehet ke­vesebb a fizetés, mint tavaly volt, ebben azonban sokan nem bíz­nak. Az lenne a kívánatos, ha a mindannyiunkat érdeklő kérdé­sekben nem általánosságban, hanem konkrétan tájékoztatnák a tagságot. A marhavágósor raktárosa, Csonka István úgy látja, hogy a fiataloknak nem sok esélyük van arra, hogy lakáshoz jus­sanak. Egy másfél szobás lakás ára egymillió forint, ezt a pénzt képtelen összegyűjteni az a munkás, aki a szüleitől semmiféle tá­mogatást nem kaphat. Orsós Ferenc csoportvezető szerint azt sem támogatják kellőképpen, aki házat épít. Baunok Dénes termelési igazgatóhelyettes úgy véli, a tervezet nem elég gyakorlatias. Az a legnagyobb gond, hogy nem látunk tisztán az ösztönzés módszerében, s az emberi értékek sincse­nek a helyükön. Több mozgóbérre lenne szükség, hisz ezzel le­hetne injekciózni a többletmunkát, a nagyobb teljesítményt, s azt a munkacsúcsot, amelyre a második negyedévben lehet számí­tani. A vállalatnál dolgozó vágólegények, hentesek nagyon ke­mény munkát végeznek -, a dolgozók minden mozdulata má­sodpercekre ki van számítva, hisz a szalag diktálja a munkát. Ezeket az embereket jobban meg kellene fizetni. Előbb-utóbb ki kellene dolgozni a munka értékét, hogy megtudjuk, mennyit ér egy pedagógus, egy mérnök, egy munkás, egy adminisztrátor munkája. A sertésvágó művezetője, Bács János is úgy látja: a dolgozók várják, hogy rendezzék a bérüket, - erről a jövő héten döntenek. A zsír- és a bélüzemben csökkent a létszám, ugyan­akkor a munka több lesz, s az embereket ma már nem lehet rá­beszélni a túlórára. A bélüzemben, ahol Szívós István a csoportvezető, jelenleg hetvenen dolgoznak, sokan vannak gyesen, gyeden. Ezzel a lét­számmal pénzben és értékben a jelenleginél többet nem lehet produkálni, éppen ezért fordul elő, hogy sok értékes anyag kár- bavész. A sertésvágóvonalon a létszám ötvennel csökkent, a fel­adatok viszont nem lettek kevesebbek - mondta Lehoczki Já- nosné. Pedig itt, a közvetlen termelésben, az elsődleges üzem­ben dől el, hogy milyen nyereséget produkál a vállalat. Többek­kel együtt ő is föltette a kérdést: vajon kell-e akkora kiszolgáló létszám, mint amennyit a vállalatnál jelenleg alkalmaznak. A vitá­ban felszólalt Mariok János technológiai osztályvezető, aki a gazdaságpolitikai intézkedési tervet hiányolta, és Felden Ilona technológus, ő az alkotmánymódosítással kapcsolatban tett fel kérdést. Ahogy az egészségügyiek látják Tamásiban Tamásiban az egészségügyi dolgozók pártalapszervezeté- nek rendkívüli taggyűlésén az állásfoglalás-tervezetet értelmez­ve szinte pontról pontra, fejezetről fejezetre haladtak. Néhányat kiemelünk az elhangzott véleményekből. Mindenekelőtt leszögezték, hogy ez az állásfoglalás-tervezet sokkal határozottabb, mint a korábbi tervezetek voltak, ám sze­rették volna ismerni a Központi Bizottságon belül elhangzott vita részleteit is. Ehhez kapcsolódott a tájékoztatás nyíltságának, pontosságának és időbeliségének igénye. A gazdasági helyzet pesszimista megítéléséről szólva el­mondták, hogy ez azért nem meglepő, mert aki napi 14 órát dol­gozik, az aligha láthatja derűsen az életét. Ráadásul azzal sem értenek egyet, hogy a fő- és mellékállásban szerzett jövedelmek közül, az utóbbiakat nem bruttósították. Kérdésként vetették föl, hogy a kialakult helyzethez „gyártunk elméletet” akkor, amikor demográfusok kifejtik, hogy a születések csökkenéséből meg­takarított szociálpolitikai forintokat más területeken lehetne fel­használni (például oktatásügy, vagy nyugdíjasok segítése). Az ifjúság társadalmi esélykülönbségeink mérséklését aligha segíti az ifjúsági takarékbetétek megadóztatása - hangsúlyoz­ták Tamásiban az egészségügyi dolgozók. A fiatalok lehetősé­geit a szülők anyagi helyzete határozza meg. Egy pályakezdő ifjú a 3, vagy akár 5 ezer forintos fizetéséből aligha ábrándozhat egy összkomfortos lakásról, aminek Tamásiban az ára 1 millió 300 ezer forint Az egészségügyi dolgozók életszínvonalának szinten tartását - az elhangzott vélemények szerint - csak központi in­tézkedéssel, bérreformmal oldhatják meg. Az országos értekezlet állásfoglalásának tervezetét jónak ér­tékelik. A benne megjelölt célok elérését csak következetes, energikus vezető egyéniségek vállalhatják, a nyugdíjba vonulók rendszeres tanácsai mellett és maguk mögött tudva az ország nyilvánosságának egységes véleményét. Erzsébeti kenyér A Tolna Megyei Sütőipari Vállalat szekszárdi sütőüzemében választékbővítés keretében gyártják a tizenkilencedik fajta, az Erzsébeti kenyeret. Április 8-án kezdődött meg a gyártása, igényfelmérés jelleggel, jelenleg 200-250 darabot gyártanak naponta, ami a délutáni órákban kerül az üzletek polcaira. A frissen sült kenyér jellemzője a felületén levő három lyuk. Két évtizede a köz szolgálatában Szedresen, a Széchenyi út három alat­ti házba még be sem kell csengetnünk Horváth Jánosnéhoz, már három kutya is jelzi jöttünket. Rozika néni április negye­dikén kapta meg a Munka Érdemrend bronz fokozatát és nemrégiben a „Szed­res községért” elismerést. Szókimondó, tál praesett asszony. Az áfésznél dolgozik már 22 éve.- Hogyan kezdődött, mikor kezdett el dolgozni a kereskedelemben?- Eleinte én a téeszben dolgoztam, itt Szedresen. Itt is születtem, ebben a falu­ban. Mindenkit ismerek, ha nem tegnap jött a faluba, és mindenki ismer engem is. Édesanyám 1959-ben belépett a terme­lőszövetkezetbe, de már nyugdíj előtt állt. Nem sokkal később, amikor édesanyá­mat nyugdíjazták, kértem a felvételemet a tagok sorába. Minden munkát elvégez­tem, amit éppen kellett. Később brigád­vezető lettem, beválasztottak a nőta­nácsba, egyre több tisztségem lett. Gon­dolom, megbíztak bennem a társaim, a vezetők, és látták rajtam, hogy igyek­szem. Volt egy kis bolt Jegenyésben, megkérdezték, nem akarok-e odamenni dolgozni. Én elvállaltam, az általános is­kolai végzettségem megvolt. Később fel­nőttfejjel, 28 évesen kétéves tanfolyamon megszereztem a vegyesbolti eladói ké­pesítést. Dolgoztam aztán egyszemélyes, több- személyes és önkiszolgáló boltban Szedresen, majd a tanácshoz mentem négy évig adminisztrátornak. Onnan az áfész tüzéptelepére mentem és több mint két éve vagyok a vegyesbolt vezetője.- A 22 év alatt biztos történtek jó dol­gok és rosszak is. Mire emlékszik vissza szívesen és mire kevésbé?- Először talán kezdeném azzal, ami nem volt igazán jó. A községi tanácshoz én azért kerültem a 12-es boltból, mert megkértek arra, hogy vállaljam el ennek az üzletnek a vezetését, vagy akár a he­lyettes posztját töltsem be. Nem akartam, így vidékről hoztak a boltba fiatalokat, és én lettem a létszámfölötti. Ezt, mond­juk nehéz volt lenyelni. A legjobb?... Amikor észrevették a munkámat, és az elmúlt év novemberé­ben megkaptam a Kiváló Dolgozó kitün­tetést. Ez másoknak is bizonyíték arra, hogy dolgozom. Önmagámnak pedig az a bizonyíték, ha meg tudom kétszerezni a forgalmat.- Miért kapta a Szedres községért elis­merést?- Ezt talán a tanácselnök elvtárs tudná pontosan megmondani. Besegítek a tár­sadalmi munkák szervezésébe, megyei és községi tanácstag vagyok. A megyei tanácstól kiváló társadalmi munkáért kaptam elismerést. Nagyon sok plusz­munkát végzek, és amit elvállalok, azt igyekszem a legjobb tudásom szerint el­végezni.- Ön szerint milyen egy jó kereskedő?- Tudjon bánni a vevőkkel és szeresse is őket! Mindenkor figyelembe kell venni azt, hogy mi vagyunk a vevőkért..-sós­SOFT-NET ’88 Megalakult a Széchenyi István Gazdasági Társaság SOFT-NET elnevezéssel rendezi meg április 20-23. között a Neu­mann János Számítógéptudományi Társaság a hagyományosan éven­ként sorra kerülő magyarországi softverfejlesztök találkozóját. Az idei eseménysorozatot - mely a Progra­mozási rendszerek ’88 nevet viselő konferenciából, valamint az ezzel egy időben tartandó Számítógép há­lózatok című kiállításból tevődik ösz- sze - a szervezők, a Tolna megyei Tudományos Hetek rendezvénye­ként tartják meg Szekszárdon, a Ba- bis Mihály művelődési központban. A mostani eszmecsere fő témája a számítástechnikai hálózatok alkal­mazása lesz. Ennek a kérdéskörnek az időszerűségét az indokolja, hogy a számítógépeket ma már nagyon sok helyen ilyen módon használják hazánkban. A fórumon szóba kerül majd még a magas szintű alkalmazá­sok, illetve azok fejlesztési problémái is. A jelenlévők, e két szekcióban vi­tatják meg a legkülönfélébb kérdé­seket. így foglalkoznak többek között az NSE-rendszerrel, az IBM PC-kkel, mint DECnet csomópontokkal, vala­mint az osztott rendszerekkel és azok gyakorlati megvalósításának kérdéseivel. A konferenciával egy időben meg­rendezendő kiállítás anyagát az elő­zetes érdeklődést figyelembe véve - úgy válogatták, hogy a magyar szá­mítógép-hálózatok gyártói, forgal­mazói, valamint a szoftverek készítői teljes képet kapjanak a hazai kínálat­ról. így ez a bemutató első alkalommal a hazai számítástechnikai kiállítások történetében tájékoztatást ad a szá­mítógép-hálózatok felhasználási te­rületeiről, lehetőségeiről. A szervezők az előzetes adatok szerint több mint 200 szakember és csaknem 20 kiállító részvételére számítanak. A jelenlévők pedig közel félszáz előadást hallgathatnak meg a kü­lönböző szakterületek kiváló isme­rőitől. Az első negyedév eredményei a Rába gyárban A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár első ne­gyedéves munkájával megfelelő alapot terem­tett a következő időszak eredményes termelé­séhez. A dunántúli nagyvállalat az év első három hónapjában csaknem 6 milliárd forint érték­ben gyártott különféle termékeket és pótalkat­részeket. A motorgyáregységet több mint 6000 Rába-Man motor hagyta el, és 650 motor főjavításával végeztek a gyáregységhez tarto­zó üzemben. A futóműgyáregységben csak­nem 16 ezer hátsó futómű és mintegy 3500 földmunkagép-futómű került le a szerelősza­lagokról. Ez utóbbiakat a szovjet és a csehszlovák megrendelőknek szállították, ugyanakkor hagyományos egyesült államok­beli partnereiknek - az FX Dana, az Eaton és a Steiger cégeknek - is program szerint továb­bították a futóműgyáregység termékeit. A Rába Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárában 258 millió forint értékű baromfi­telepi berendezés, s hozzájuk 122 millió forint értékű pótalkatrész készült. A vetőgépek 123 millió forintos, a talajművelő gépek 82 millió forintos értékben kerültek a felhasználókhoz. A nagyvállalat időarányosan teljesítette ár­bevételi programját, sót a kitűzött forintössze­get túl is haladta. Kiegyensúlyozott piaci mun­kával eleget tettek exportkötelezettségeiknek is: e téren az időarányos teljesítést jelzi, hogy a tőkés piacokra 25 millió dollár értékű terméket indítottak útnak, a rubel elszámolású terüle­tekre pedig az idei 440 millió rubeles előirány­zat időarányos részén felül is szállítottak gyártmányokat. Megalakult a Széchenyi István Gazda­sági Társaság, amely kisvállalatok, kis­szövetkezetek, nem önálló jogi személyi­ségű egyéni és társas vállalkozók tevé­kenységének finanszírozásával, hitele­zésével foglalkozik - jelentették be az alapítók a MUOSZ székházában megtar­tott sajtótájékoztatón. A gazdasági társaságot 30 millió forin­tos alaptőkével a Magyar Hitel Bank és három leányvállalata - a Befektetési Bank, az Ingatlanforgalmazási Leányvál­lalat és a Pannonlizing Leányvállalat -, valamint a Kiosz, a Kisosz és az Okisz hozta létre. Az új GT a kisvállalkozóknak kínálja banki szolgáltatásait, így bankszámláikat vezeti, eseti és rendszeres átutalási meg­bízásaikat teljesíti, és számukra rövid le­járatú hiteleket is nyújt. Tervezi, hogy az ígéretes vállalkozások számára középle­járatú hiteleket is nyújt, sőt követelései­ket is megvásárolja. A Magyar Hitel Bank tárgyalásokat kezdett a Világbankkal arról, miként le­hetne a kisvállalkozók tevékenységének jelentősebb fejlesztését külföldi tökével meggyorsítani. A megbeszélések bizta­tóak, az elképzelések szerint lehetőség nyílik arra, hogy a Világbank az ipari szerkezetátalakítás gyorsítására biztosí­tott hiteleinek egy részét - a gazdasági társaság segítségével - a kisvállalkozá­sok kapják meg. A pénzintézet segítséget nyújt a magánvállalkozások egyes termékei külföldi értékesítésének megszerve­zéséhez is. Információs rendszert épí­tenek ki, hogy a külföldi vásárlókat tájé­koztatni tudják a magyar kisvállalkozók kínálatáról. Az új pénzintézet segítségével a hazai kisiparosok, gazdasági munkaközössé­gek korszerű külföldi kisüzemi technoló­giákhoz is juthatnak a későbbiekben. Ilyen - a könnyűiparban, számítástech­nikában és a mezőgazdaságban alkal­mazandó - Távol-Keletről importált tech­nológiákról már tárgyalásokat kezdtek. A sajtótájékoztatón elmondották, hogy a GT-nél elhelyezett vállalkozói betétek összege meghaladja a pénzintézet által nyújtott hitelek állományát. A partnerek­nek nyújtandó hitelek esetében elsősor­ban azt vizsgálják, hogy a vállalkozó ko­rábban tisztességesen fizette-e adóit, rendben eleget tett-e egyéb fizetési köte­lezettségeinek. A gazdasági társaság által kezelt számlák egyébként titkosak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom