Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

1988. április 1. t TOLNA 4 i^EPÜJSAG Családlátogató Három nő Három nö, a 76 éves nagymama, az 51 éves leánya és a 22 éves unoka, tíz éve laknak együtt kétszobás otthonuk­ban, Szekszárdon, a Széchenyi út 59- ben.- Ez most rendhagyó nap, mert lá­nyommal szabadságon vagyunk, így most mi főzünk - mondja az anya, Békés Györgyné.- Máskor a főzés, mosás, takarítás a nagymami tiszte, mi hétköznaponként a készre jövünk haza. Mami csodálatos A fiatalok konyhában szorgoskod­nak Bélyeggyűjtőknek Levél A gyűjtők lapja, a Filatéliai Szemle márciusi számában Kocsis Tamás elnök számol be a szövetség gondjairól. Vala­mennyi körhöz címzett levél formájában közreadott sorokban kifejti, hogy a köz­ponti irányításnak arra kell irányulnia, ami „az egész közösség érdeke ... ér­vényre akarjuk juttatni, hogy a bélyeg­gyűjtőkörök valóban maguk alakíthas­sák egész tevékenységüket”. Nemrégiben a hasábokon írtunk az 1950-es években megszüntetett bé- lyeggyűjtöklubokról. Hagyományaik felidézésével feltámadhatna majd min­denütt és eleven kulturális erő lehetne a hajdan volt filatelista egyesület. Bízunk abban, hogy az elnöki levél­ben szereplő gondolatok időben meg­valósulnak, bár eddig a gyors döntések nem jellemezték a szövetséget. Az idé­zett lap 13. oldalán újságolja: „Végre! A Mabéoszé a szó a gyűjtői érdekek kép­viseletében.” A szóval azonban fukarul bánnak, mint az két sorral feljebb kide­rül: „legalább másfél éve már.... hogy a Mabéosz nem tud zöld ágra vergődni... támogassa a Pro Philatelia bélyegblokk kibocsátását, avagy sem.” Az emelkedő költségek fedezésére a szövetség - az elnök írása szerint - fel­vállalna gazdasági, kereskedelmi tevé­kenységet, noha az alapszabályban rögzített feladatok teljesítése sem sike­rül mindig maradéktalanul. Itt említjük meg, hogy a szövetség áp­rilis 16-17-én tartja tavaszi nagy árveré­sét a székházban. egy család ♦ CSALÁD ♦ OTTK ízeket tud varázsolni, nem is tudom mi lenne, ha nem lenne - mondja Békés Katalin, az unoka. A nagymama özvegy Koncz György­né, a hímzés „tudományának” nagy­mestere. Az ő keze munkáját dicsérik a váltakozó méretben és színekben pom­pázó térítők.- Ez még semmi, ezeket nézze! - és a szekrényekből előkerül a többi. - Kati is kap majd belőle, ha férjhez megy - így a nagymama. Az anya a „férfi” a háznál, mert jó mű­szaki érzéke van. Tavaly a konyhát na- gyobbította meg, most a kamrában ren­dezte úgy a polcokat, hogy nagyobb le­gyen a hely. Harmincnégy éve dolgozik a szekszárdi tejüzemben.- Nagymamival néha vitatkozunk, persze csak kis dolgokon. Az ízlésünk nemigen egyezik, ezért inkább anyu­kámmal vásárolok magamnak ruhane­műket. Szerintem mániákusan rendsze­rető, gyakran rendre is utasít bennün­ket. Húzd fel a papucsodat! Kapcsold le a villanyt! - ripakodik ránk. Mi azért szót fogadunk neki - mondja Kati.- Lányom áll mindennek a közép­pontjában. Kívánsága szinte parancs. Tavaly érettségizett a kereskedelmi szakközépiskolában, munka mellett - sóhajt a nehezebb időkre visszagondol­va Békés Györgyné. A mama korát meghazudtoló fürge­séggel mutatja a csaknem egy szekrény- nyi kötött kardigánt, pulóvert, Kati „mű­veit”. Közös a családi kassza. Minden pénz oda kerül és onnan indul vándorútjára.- Az OTP-részleteket külön kezeljük, a többi meg a havi kiadás. Azért mindig vannak rendkívüli költségek. Most relu­xára fizettünk hatezret, ballagásra ké­szülünk a mami másik unokájához, Kati meg a barátnője lakodalmába megy, így aztán húsvétra nemigen költekezhe­tünk. Nincsenek nagy terveink, arra tö­rekszünk, hogy mindenünk meglegyen - vázolja a „kincstár” helyzetét az anya. Megszokták a nagypapa, az apuka és a férj hiányát. A nagymama férje korán meghalt, az anyuka 19 éve vált el, Kati még nem gondol a férjhezmenésre. Most a húsvéti ünnepekre készülnek, várják a vendégeket, rokonokat, hogy csendes boldogságukat megoszthas­sák velük. Sz. Gy. Virágfa Szokatlanságában is érdekes, látványos kompozíciót ajánl a húsvéti ünnepekre Vár- konyi Henrik, a szekszárdi Arany János utcai virágüzlet vezetője.- Nyugat-Európában gyakori a virágfa, nálunk mostanában kezd elterjedni. Amit itt láthatunk, az szárított sóvirág felhasználásá­val készült. Az ebből kialakított koronát piros szalaggal betekert bot köti össze a műanyag edénybe töltött földdel, vagy gipszággyal. A szürkésfehér sóvirágokon - az ünnepi alka­lomhoz igazodva - lila, kék és sárga szala­gokhoz erősített, előzőleg kifújt tojások füg­genek. A tojásokat is befesthetjük tetszés szerint különböző kedvelt mintákkal. Néhány apróság, ami még szebbé teheti a virágfát: a sóvirágkoronát élénk színű mas­nikkal érdemes díszíteni. Ugyancsak jól al­kalmazható ez a megoldás a tojásoknál. A fe­kete virágföldet célszerű lefedni perlittel, ap­ró kavicsokkal vagy fűvel. így ideális helyet lehet kialakítani a húsvéti ajándékok számá­ra. Ünnepek után a tojások eltávolításával a virágfa még hosszú ideig eredeti színfoltja marad a lakásnak. Újabb lehetőség a szívbetegek rehabilitációjában Az Egészségügyi Világszervezet sze­rint a szívbetegek rehabilitációjának fo­galomkörébe tartozik minden olyan szervezett program, mely a beteg lehető legjobb fizikai, mentális és szociális álla­potát biztosítja, hogy a legmegfelelőbb helyet foglalhassa el a társadalomban. A rehabilitáció tehát egy folyamatos, tuda­tos, előre tervezhető tevékenység, mely három alappilléren nyugszik: az első a beteg sokirányú tevékenysége, mellyel a fenti célt igyekszik elérni; a második a kezelőorvosok (egyéni tanácsadás, rendszeres ellenőrzések stb.) illetve or­vosszakértők munkássága szakiroda- lom, közlemények, szóróanyagok stb.). A harmadik alappillér a társadalom se­gítsége (szociális rehabilitáció; anyagi feltételrendszer biztosítása; uszodák, tornapályák stb. megteremtése). Termé­szetesen súlyos hiba lenne a rehabilitá­ciót a fizikai tréningre leszűkíteni, hiszen ez alatt a testi és lelki állapot minél töké­letesebb helyreállítása értendő. A ket­tő oly szorosan összefügg, hogy egy­mást feltételezik, lelki problémákkal küzdő beteg elhanyagolja fizikai állapo­tának karbantartását, és fordítva is érvé­nyes a megállapítás. Sok szívbeteg - gondolunk itt első­sorban a lezajlott infarktusban szenve­dőkre - fél a fizikai terheléstől. Pedig ma már az orvostudomány nagyszámú vizs­gálattal bizonyította, hogy infarktus után bizonyos idővel, kellően ellenőrzött tré­ningek végzése kedvező a kórlefolyás­ra. Az így végzett kezelést ma a gyógy­szeressel egyenrangúnak, azt alapve­tően kiegészítő jellegűnek tartjuk. Ezért a betegnek a kórházból való távozás után növekvő terhelésű sétakúrákat ja­vasolunk. Emellett azonban - már csak a monotónia elkerülésére is - adott fel­tételek esetén tornagyakorlatok, kerék­párterhelések, később úszás, tenisz, egyes labdajátékok űzése is szóba jön. A lényeg az, hogy mindenki olyan moz­gásformát válasszon, amit szívesen vé­gez. Nagyon lényeges, hogy a beteg szervet túlerőltetni nem szabad. Ennek ellenőrzése a beteg feladata. Bármilyen terhelés előtt, alatt és után pulzus-ellen­őrzés szükséges. (Ennek kiszámítása úgy történik, hogy a nyugalmi pulzushoz - melyet tartós fekvő helyzetben mérünk -, hozzáadjuk a maximális terhelés és a nyugalmi terhelés pulzuskülönbségé­nek a felét. Tehát: ha a nyugalmi pulzu­sunk 90/perc, erős terhelés mellett 140/ perc, akkor terhelésünket, úgy kell beál­lítani, hogy a számított célpulzus 115/ perc legyen, azt semmiképp se haladja meg. Mások ezt a célpulzust úgy állapít­ják meg, hogy 170-ből kivonják az élet­kort. Utóbbi inkább magas vérnyomás betegségre stb. vonatkozik. Infarktus után inkább az első megközelítés az el­fogadott). Mindenképpen érdemes egy rehabili­tációs program előtt egy szakemberrel konzultálni, aki tanácsot ad, mérésekkel objektivizálja a lehetőségeket. Mindezt azért bocsátottuk előre, mert a szervezett tréningprogramok me­gyénkben a közeljövőben bővülni fog­nak. A Tanítóképző Főiskola havonta kétszer a szívbetegek rendelkezésére bocsátja a tanuszodáját. (Minden hónap második és negyedik keddjén 9-10 óráig). Az első foglalkozás április 26-án lesz, a foglalkozáson részt vevők köre a következőképpen alakulna ki: 1. infark­tuson legalább 6 hónapja átesettek, akiknek nem volt súlyos szövődményük, 2. magas vérnyomásban szenvedők (200-210/120-130 Hgmm alatt, érel­meszesedéssel kezelés alatt állók, szer­vi szívbajban, billenytűhibában szenve­dők, szívkoszorúér-elmeszesedés va­lamilyen szövődménye miatt kezelés alatt állók,3. egyéb szívbetegek, akik a fenti felsorolásba nem voltak beoszt­hatok. Nem kívánatos a programban való részvétele azoknak, akik keringési elég­telenségben szenvednek, betegségük valamilyen súlyos szervi károsodással gyógyult, alvadásgátló kezelésben ré­szesülők, úszni nem tudók, stb. Célsze­rű azok részvétele, akik betegségük le­zajlása óta aktív fizikai rehabilitációt vé­geznek (séták, terrénkúrák, jóga, ke­rékpár, tornagyakorlatok stb.) Vitás esetben döntő a kezelőorvosok vélemé­nye. Akik úgy gondolják, hogy élnek a le­hetőséggel, felkereshetik a megyei ren­delőintézet II. sz. kardiológiai gondo­zóját. Itt felmérik a beteg fizikai állapotát és praktikus tanácsokat adnak. Az uszodában gyógytestnevelő és or­vos is jelen lesz, báreszközös lehetősé­gek nem állnak rendelkezésre. (Orvosi elsősegélynyújtásnál nem lesz többre lehetőség!) Gondoljunk arra, hogy ko­cogásnál, sétánál, természetjárásnál stb. sem áll rendelkezésére orvos, de egyszerű rosszullétek megállapítására, elhárítására, tanácsadásra orvosaink készen állnak (az úszás időtartama a pulzusszám helyes mérése, szövődmé­nyek önfelismerése stb.). Akik szeretné­nek élni ezzel a lehetőséggel, levélben jelentkezzenek a megyei kórház I. sz. belgyógyászati-kardiológiai osztályán, mert bizonyos létszám felett az akció si­kertelen lehet. Az úszás előnyös tréninglehetőség. Izotoniás terhelést jelent, számos izom­csoport egyenletes megmozgatását biz­tosítja, segít a betegnek a helyes légzés- technika elsajátításában. Egyébként a megyei szívklub májusi­júniusi ülésén e kérdésekkel kívánunk foglalkozni, az érdeklődök itt is további tájékoztatást kaphatnak (az időpontról a hasábokon fognak a szívbetegek érte­sülni). DR. GESZTESI TAMÁS megyei kardiológus belgyógyász szakfőorvos Mit főzzünk húsvétkor? Hagyományos ételek - hagyományos napokra Kezdők és haladók, hagyománytisz­telők ismeretséget köthetnek a konyha- művészettel. Hogy sikerül-e, tessék megítélni. Érdekes, sőt csodálatos ma­gyar szakácskönyvek kerültek elő, ma­radtak fent emlékezetül az elmúlt idők­ből, példájául a fényűzésnek, bőség­nek, amelyben a magyar urak ebédlő­palotája tündökölt. Öt érzékszervünk közül az ízlést, helyesebben ízlelést né­melyek alsóbbrendű érzéknek szeret­nék minősíteni. Az evés és ivás életünk fenntartására szükséges, s mint minden életműködésbe, úgy ebbe is töreked­nünk kell a művészetet bevinni. Ellent kell mondani annak, hogy aki törődik a konyhájával, az a fényűzést jelenti. Kí­vánunk tehát sikeres munkát a húsvéti ételsorokhoz. Nagypénteki ebéd: ikrás halleves, töl­tött tojás vagy halszeletek molnárné módra. Nagyszombati ebéd: borleves, meleg sonka borsópürével, diós, mákos bejgli, vegyes gyümölcs. Húsvét vasárnapja, ebéd: húsleves májgombóccal, rántott bárány zöldbor­sóval és párolt aszalt szilvával Húsvét hétfő, ebéd: libaaprólékleves, rántott csirke, fejes saláta, narancs. Töltött tojás Keményre főtt, megtisztított tojásokat hosszában kettévágunk és a sárgájukat kikaparjuk. A kikapart tojássárgákat át­paszírozzuk, összekeverjük pár kanál tejföllel, apróra vagdalt sonkával, vagy párolt gombával és kevés vajjal. Meg­sózzuk ezt a keveréket és megtöltjük vele a fél tojásokat. Vajjal kikent tűzálló edénybe, amelynek aljára tesszük a töl­telék megmaradt részét is, rakjuk a meg­töltött tojásokat, tetejüket megszórjuk apróra vagdalt vajjal, meghintjük apróra vágott s tejföllel elkevert sonkával, vagy párolt gombával, bőven megöntözzük jó édes tejföllel és végül meghintjük re­szelt sajttal és vajon pirított morzsával. Forró sütőben 10-12 percig sütjük. Halszeletek molnárné módra A megtisztított fogas-, süllő- vagy más halfiléket, melyeket a csontról leszed­tünk és melyeknek bőrét lehúztuk, meg­sózzuk, megborsozzuk és belisztezzük. A lábasba fele rész vajat, fele rész olajat teszünk és mikor forrni kezd, belevetjük a halszeleteket és mindkét oldalukon szép sárgára sütjük. A tálra rakott szeleteket meglocsoljuk citromlével és forrón tálaljuk, leöntve ol­vasztott vajjal. Rántott bárány A csontról lefejtett és szép, egyenle­tes szeletekre vagdalt combhúst - ter­mészetesen előbb megmosva és meg­tisztítva, majd megtörülve - megsózzuk, lisztben, fölvert tojásban és finom zsem­lemorzsában panirozzuk, forró, bő zsír­ban szép sárgára sütjük. Zsírban sült petrezselyem zöldjével díszítve tálaljuk. Diós és mákos tekercs (Bejgli) Hozzávalók: 56 dkg sima liszt, 21 dkg vaj vagy margarin, 6 dkg porcukor, 1 dkg élesztő, 2 dl tej, 1 tojás a megkenés- hez. A vajat vagy a margarint megpuhít­juk (nem olvasztjuk feli), azután a liszttel, porcukorral, 1 dkg szétmorzsolt élesztő­vel és 2 dl tejjel összegyúrjuk, simára kidolgozzuk, és négy részre osztjuk. A tésztát letakarjuk, kb fél óra hosszat hű­vös helyen pihentetjük. Azután lisztezett deszkán vékonyra kisodorjuk, kettőt dióval, kettőt mákkal megtöltünk, összecsavarjuk, tepsire egymás mellé rakjuk, felvert tojással ke- nőtoll segítségével vékonyan megken­jük, és másnap reggelig így megtöltve, megkenve hűvös helyen állni hagyjuk. Reggel újra megkenjük tojással, néhány helyen vékony kötőtűvel megszurkáljuk, és bemelegített sütőben szép pirosra sütjük. A helyesen megsütött tészta fé­nyes és márványos. Kb. 1/2-3/4 óra alatt sül meg. Diós töltelék: 25 dkg dió­bél, 25 dkg cukor, 10 dkg mézeskalács, 1 evőkanál baracklekvár, 5 dkg mazso­la, kb 1 dl tej, citromhéj. A diót és a mé­zeskalácsot ledaráljuk, a tejet cukorral és a baracklekvárral felforraljuk, bele­szórjuk a diót, a mazsolát, reszelt cit­romhéjat meg a mézeskalácsot, és jól elkeverjük. Ha híg lenne, egy kissé lefőz­zük, ha sűrű, egy kevés tejet öntünk még hozzá. A töltelék kenhető legyen. Mikor kihűlt, megtöltjük vele a két teker­cset. Mákos töltelék: 25 dkg mák, 25 dkg porcukor, 2 evőkanál méz, 1 evőkanál baracklekvár, 5 dkg mazsola, kb 1 dl tej. A ledarált mákot meg a mazsolát bele­főzzük a tejből, cukorból, mézből és ba­racklekvárból készült, forrásban levő szirupba, jól elkeverjük, kissé még for­raljuk, közben folyton keverjük. A töltelék könnyen kenhető legyen, ha sűrű lenne, egy kevés forró tejjel felhígít­juk. Számítsunk arra, hogy a kihűlt tölte­lék megsűrűsödik és keményebb lesz. Csak hidegen töltsük a két tekercsbe. A háziasszonyok, akik az asztal örö­mei iránt érdeklődnek, fáradságos mun­kával, de megtalálhatják a család és vendégeik mérsékelt igényeinek kielé­gítését a szerény, de a korabeli, ma is di­vatos ételek elkészítésével. ❖ CSALÁD ❖ OTT n J Özvegy Koncz Györgyné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom