Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-29 / 101. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYE MA: Család - otthon ­1988. április 29. PÉNTEK XXXVIII. évfolyam, 101. szám ÁRA: 1,80 Ft (4. oldal) Szekszárdon ülésezett az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Napirenden: a termelési rendszerek munkája, a fejlesztés módja Az Országgyűlés állandó bizottságai közül Tolna megye eddig csak a környe­zetvédelmi és a kulturális bizottság együttes ülésének adott otthont az elmúlt évben. Most ismét megyénkben került sor bizottsági ülésre: tegnap a KSZE Ag­rárfejlesztő Közös Vállalatnál tartotta ülé­sét az Országgyűlés mezőgazdasági bi­zottsága. Ez alkalommal a termelési rendszerek, vállalati együttműködések munkájának tapasztalatairól, és a fej­lesztés lehetőségeiről tárgyaltak a bizott­ság tagjai. Az ülésen megjelent Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei bizottságának el­ső titkára, Császár József, a megyei ta­nács elnöke, Raisz Gusztáv MEM-mi- niszterhelyettes, Ábrahám Kálmán a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium államtitkára. Az ülést a bizott­ság elnöke, Cselőtei László egyetemi ta­nár nyitotta meg. Ezt követően Fekete Fe­renc, a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szólt arról, hogy ma az országban a termelési rendszerek eredményesen dolgoznak, s ennek megfelelő az elis­mertségük is. Elsősorban a rendszerek­nek köszönhető, hogy a magyar mező­gazdaság ipari háttere különösen a 70- es években igen sokat fejlődött, a gazda­ságokban megjelentek a világszínvonalú korszerű gépek, berendezések. Annak ellenére, hogy a munka termelékenysé­gét tekintve a magyar mezőgazdaság az európai országok között a 23. helyről a 12. helyre került, nem kevés a dolgunk, hisz fel kell zárkózni a nemzetközileg el­fogadott legmagasabb színvonalú ter­meléshez. Minden gazdálkodási fo’rmá- cióban a mezőgazdaság meghatározó, stabilizáló szereppel bír, de válságokozó tényező is lehet. Ez az az ágazat, ahol egyszerre fordulhat elő hiány, és bőség - például a termelőeszköz-piacon, vagy némely terményféleségnél, mint leg­utóbb a burgonyánál. A termelési rend­Solymosi József: A rendszerek köz­vetítenek az elmélet és a gyakor­lat között szerek a munkaigényes kultúrákban nem terjedtek el - ennek elsősorban közgazdasági okai vannak. A hazai me­zőgazdálkodásban fel kell tenni mindun­talan a kérdést: mennyi termékre van szükség, mennyit kell tartalékolnunk, a különböző csatornákon miből mennyit lehet értékesíteni. A KSZE igazgatója, Lakatos Csaba is­mertette a termelési rendszer munkáját, majd arról beszélt, hogy a látványos fejlődés időszaka elmúlt, ma már az öko­lógiai szemlélet került előtérbe, s igazod­ni kell a megváltozott pénzügyi körülmé­nyekhez. Pálfi Dénes Zala megyei képvi­selő szerint hazánkban minden talpalat­nyi földet meg kell művelni, a gyenge mi­nőségű talajokat sem szabad parlagon hagyni. A bizottsági ülés házigazdája, Solymosi József, a bonyhádi Pannónia Téesz elnöke a termelési rendszereknél felhalmozódott szellemi tőke gyakorlat­ban való megvalósulásáról beszélt. A rendszereknek igen nagy transzmissziós szerepük van a tudomány, és a gyakorlat között. Az utóbbi időben azonban ta­pasztalható - s ez nem a rendszerek hi­bája -, hogy nehéz hozzájutni, vagy egyáltalán nem is lehet kapni, modern, korszerű gépeket. Ábrahám Kálmán környezetvédelmi államtitkár a termelés és a környezet kapcsolatáról beszélt. Antal Imre Pest megyei képviselő a műszaki háttér, az al­katrészgyártás hiányosságait elemezte. Raisz Gusztáv miniszterhelyettes a ha­zai termelési rendszerekről számolt be, többek között arról, hogy egy üzem átla­gosan 3,6 rendszerhez tartozik. Izsák Gyula, a Teszöv elnöke, a bátaszéki Bú­zakalász Téesz elnöke, az ülés vendége ezen a fórumon is a gyenge minőségű, és drága alkatrészekről szólt, arról, hogy a hazai mezőgépipar nem képes az igé­nyeknek megfelelni. Fábián Károly Győr megyei és Hankó Mihály Békés me­gyei képviselőket követően Dimény Imre akadémikus az iparszerű termelés bázi­sán történő expanzív fejlesztésről be­szélt. Sziráki András a Szolnoki Mezőgép igazgatója az alkatrészgyártással kap­csolatban elmondta, hogy alapanyagel­látási gondok vannak, s némely vállalat 5-40 százalékkal emelte az alapanyagok árát most április elsejével. Balogh Csaba a KITE igazgatója a termelési rendszerek közötti versenyről beszélt, s arról, hogy az élenjáró rendszerek számára meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek mellett még jobb eredményeket érnek el. Cselőtei László a kistermelés fontos­ságát hangsúlyozta, s arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a rendszerek integrációs szerepe nem elhanyagolható ebben az ágazatban. A felvetődött kérdésekre Fe­kete Ferenc adott választ. A délutáni órákban a bizottság tagjai megtekintet­ték Szekszárd nevezetességeit. D. VARGA MÁRTA Fotó: CZAKÓ S. VSZ-javaslattervezet Javaslattervezetet terjesztettek elő Bécsben a Varsói Szerződés tagál­lamai a földközi-tengeri térség or­szágai biztonságának és együttmű­ködésének megerősítésére, az Eu­rópai Biztonsági és Együttműködési Utótalálkozó csütörtöki ülésén. A szocialista országok a térség­ben kialakult problémák sokoldalú rendezését indítványozzák: így java­solják a magas fokú katonai szem­benállás csökkentését, a bizalom, a biztonság és a stabilitás növelését a Földközi-tenger térségében, a gaz­dasági, tudományos, kulturális és környezetvédelmi együttműködés elmélyítését a térségbeli országok között. A szocialista államok képviselői felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy Mihail Gorbacsov Belgrádban körnvonalazott javaslatainak megva­lósítása nagymértékben segítené elő a béke és a gyümölcsöző együtt­működés megszilárdítását a Földkö­zi-tenger övezetében. Trident-2 - kísérlet Az Egyesült Államok szerdán újabb kí­sérletet hajtott végre egy Trident-2 típu­sú interkontinentális ballisztikus rakétá­val. A rakétát a légierő Cape Canaveral-i támaszpontjáról indították. A tavalyi év eleje óta ez volt a 11. kísér­let a 12 atomrobbanótöltettel felszerelhe­tő, a későbbiekben atomhajtóműves ten­geralattjárókon rendszeresítendő raké- tatipussal. A Pentagon még 19 hasonló kísérletet kíván végrehajtani, mielőtt felszereli aTri- dent-2-es rakétákkal az Ohio osztályú tengeralattjárókat. Grósz Károly Nagy-Britanniába látogat Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Margaret Thatcher miniszterelnök meghívá­sára a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyságban. Az MSZMP és a SZOT vezetőinek megbeszélése Kádár János főtitkár vezetésével az MSZMP Központi Bizottsága Titkárságá­nak tagjai csütörtökön a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának székházában megbeszélést folytattak a SZOT Titkár­ságával, amelyet Gáspár Sándor, a SZOT elnöke vezetett. A találkozó résztvevői a politikai intéz­ményrendszer továbbfejlesztésével ösz- szefüggésben áttekintették a Magyar Szocialista Munkáspárt és a szakszerve­zetek kapcsolatainak időszerű feladatait. A SZOT Titkársága tájékoztatást adott a szakszervezetek belső megújulási tö­rekvéseiről, az érdekvédelmi és érdek- képviseleti munka eredményeiről és gondjairól, valamint a társadalmi-gazda­sági kibontakozási program megvalósí­tását segítő szakszervezeti törekvések­ről. A párt vezetői ismertették az országos pártértekezletre való felkészülés eddigi tapasztalatait és a munka további mene­tét. A megbeszélés résztvevői megerősí­tették, hogy a jövőben tisztább, világo­sabb munkamegosztásra van szükség a párt, az állami és a társadalmi szerve­zetek között. Ennek érdekében kell kö­vetkezetesen érvényesíteni a párt szak- szervezeti politikájának elveit. A párt a politikai intézményrendszer koszerűsíté- se kapcsán kiemeli a szakszervezetek jelentős szerepét a szocialista épitőmun- kában, a politika alakításában, igényli a szakszervezetektől a tagság érdekeinek érdemi kifejezését, egyeztetését és tá­mogatja tevékenységük politikai feltéte­leinek és jogi garanciáinak javítását, va­lamint a mozgalom belső korszerűsítési törekvéseit. Egyetértettek abban, hogy a párt és a szakszervezeti mozgalom politikai érde­kei és céljai azonosak. A párt politikai vezető szerepét elisme­rő szövetségi viszony keretében biztosí­tani kell a szakszervezetek önállóságát. A szakszervezetek tagságuk érdekeit képviselve cselekedjenek, tegyék meg javaslataikat, és alakítsák ki önálló véle­ményüket. Indokolt, hogy tagságukkal, az állam­polgárokkal megismertessék állásfogla­lásaikat, a szervezett dolgozók érdektö­rekvéseit, növeljék munkájuk nyitottsá­gát, nyilvánosságát. Közgyűlésre készül az Akadémia A Magyar Tudományos Akadémia má­jus 9-én és 10-én tartja ez évi közgyűlé­sét - jelentette be Straub F. Brúnó, az MTA alelnöke csütörtökön, az Akadémia székházában tartott sajtótájékoztatón. A148. munkatanácskozás programjá­ról elmondta: a közgyűlés kibővített zárt üléssel kezdődik az Akadémia vári kong­resszusi termében. Az elnöki megnyitó után átadják az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémiai Díjakat, amellyel a hazai kutatók kimagasló tudományos és köz­életi munkásságát ismerik el. Akadémiai Újságírói Díjban részesítik a magyar tu­domány eredményeit sikeresen népsze­rűsítő újságírókat. Ezután tartják a köz­gyűlés központi előadását, amelynek té­mája: nemzeti kultúra - európai kultúra. A közgyűlés zárt ülésen folytatja munká­ját. Ekkor az MTA tiszteleti tagjai közé vá­lasztanak több külföldi tudóst, aki jelen­tős tudományos eredményeket ért el, és személyes kapcsolatban van a magyar tudománnyal. Május 10-én ugyancsak zárt ülésen folytatják a közgyűlést a vári kongresszu­si központban. Ekkor hangzik el az Aka­démia elnökének és főtitkárának a be­számolója, amelyet a résztvevők megvi­tatnak. Az Akadémia tagjai, a tudomá­nyos intézetek képviselői elmondják vé­leményüket a magyar tudomány helyze­téről. Elemzik tudományos tevékenysé­güket, a tudomány szerepét az ország gazdasági, társadalmi életében. A köz­gyűlésen szó lesz arról, hogy a párt és a kormány egyre gyakrabban igényli a tu­domány közreműködését a cselekvési programok, irányelvek kidolgozásához, a tudományos műhelyek tevékenyen részt kívánnak venni a gazdasági-társa­dalmi stabilizációban, kibontakozásban. Ugyanakkor előreláthatóan szóvá teszik, hogy a kutatóintézetek anyagi gondokkal küzdenek, a kutatás feltételei egyre ked­vezőtlenebbek. Az állami költségvetésből kevés pénz jut a kutatás céljaira. Az Or­szágos Tudományos Kutatási Alapból kapott támogatás némi segítség, de nem szünteti meg a hiányt. A nagy intézetek nem csupán a költségvetési előirányza­tokból gazdálkodnak, szerződések telje­sítése révén fedezik kutatásaik költsé­geit. Az akadémiai intézmények legfonto­sabb feladatának, az alapkutatásnak a fi­nanszírozása azonban hosszú távon nem alapulhat szerződéseken. Szó lesz majd arról: a magyar tudomány nem csu­pán az Akadémia, hanem a társadalom ügye, s vitatéma lesz a tudomány, a szel­lemi munka társadalmi megbecsülése is. Miként az előző években, az idén is a közgyűléshez kapcsolódóan az Akadé­mia osztályai tudományos üléseket tarta­nak május 5. és 13. között. Ezeken szin­tén jelentős tudomány- és gazdaságpoli­tikai kérdéseket vitatnak meg. A gazda­ság- és jogtudományok osztályának ülé­sén például napirenden lesz a többi kö­zött a gazdaságirányítási, valamint a poli­tikai rendszerrel és az alkotmánnyal fog­lalkozó előadás. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára ebben az időszakban számí­tógépes bemutatót tart legújabb számí­tógépes szakirodalmi információs szol­gáltatásairól mind a vári kongresszusi központban, mind az MTA székházában. Fekete Ferenc egyetemi tanár a termelési rendszerek jelentőségéről beszél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom