Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

MA:

■ ■

On

kérdez

1988. április 25. HÉTFŐ

XXXVIII. évfolyam,- mi

válaszolunk

y(. szám

(4. oldal)

ÁRA: 1,80 Ft

Ülést tartott a megyei pártbizottság

A megújulás biztosítékai: demokrácia, nyilvánosság, önállóság

Szombaton Váradi László megyei titkár elnökletével Szekszárdon kibővített ülést tartott az MSZMPTolna Megyei Bizottsága, amelyen Péter Szigfrid első titkár előterjesztésében megvitatták az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét, összegezték az erről folytatott széles körű vita tapasztalatait majd megválasztották az országos pártértekezlet megyei küldötteit.

A testület munkájában részt vett Csehák Judit a Politikai Bizottság tagja, szbciálisés egészségügyi miniszter és Benke Valéria, az MSZMP KB tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke is.

A megyében lezajlott viták összegzéséről szóló írásos előterjesztéshez Péter Szigfrid fűzött szóbeli kiegészítést.

Az első titkár szólt arról, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének vitájára politikailag igen aktív időszakban került sor. A Központi Bizottság 1987. júliusi határozatának feldolgozása, a párttagsági könyvek cseréjét megelőző egyéni elbeszélgetések tapasztalatai, ideológiai életünk időszerű kérdéseiről, a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről folytatott viták, a beszámoló taggyűlések értékelései megalapozták a jelenlegi eszmecserét.

Elmondta, hogy a párttagság fokozott érdeklődéssel várta a dokumentum megjelenését és áttanulmányozására különös gondot fordított, de a várakozásnak valós és illuzórikus elemei egyaránt voltak és vannak.

Majd így folytatta:- A viták tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a megyében a párttagok többsége helyesen értelmezi az állásfoglalás-tervezetet és vitára bocsátásának politikai célkitűzéseit. Ez a tény különösen értékes, ha azt vesszük figyelembe, hogy az utóbbi évek nehézségei újra meg újra próbára tették, sőt, néhány kérdésben gyengítették a párt egységét. A viták során elhangzott türelmetlen, túlzó, egyoldalúan általánosító, az összefüggéseket tudomásul venni nem akaró vélemények viszonylag nagy száma is jelzi, hogy a kommunisták is nehezen igazodnak el a fejlődés mai kérdéseiben.

A viták során tapasztalt türelmetlen megnyilatkozásokról á következőket mondta:- Tapasztalhattunk türelmetlen megnyilatkozásokat, egyrészt azért, mert az állásfoglalás-tervezetet több területen kiforratlanság, néhol a szűkszavúság, a nem eléggé világos, kompromisszumos megfogalmazások is jellemzik. Atürelmetlenség másik vélhető oka, hogy a párttagok egy része nem értette meg, hogy a tervezet jellegéből adódóan nem vállalkozhat a fő irányok, célkitűzések bemutatásán túl az eszközök, a módszerek - a hogyan csináljuk? - részkérdéseinek kifejtésére. Nem tudtuk jól megértetni: a tervezet nem lezárt, és éppen azért bocsátotta a Központi Bizottság pártvitára, hogy minden eddig fel nem merült észrevétel és javaslat hasznosulhasson, a feladatok súlypontja a párttagság egészének akaratát figyelembe véve kerülhessen javaslatként a pártértekezlet elé.

Ezt követően az első titkár arról az általános tapasztalatról szólt, hogy a párttagság azonosul az állásfoglalás-tervezetben megfogalmazott fő célkitűzésekkel, azzal, hogy a társadalmi élet minden területén felgyorsítsuk a reformfolyamatokat, hogy összehangoltan folytassuk a gazdaság és a politikai intézményrendszer működésének megújítását és bontakozzon ki a társadalom alkotóképessége.

Azt is megállapította, hogy az azonosuláson túl a végrehajtás, a célkitűzések megvalósulásának, a cselekvés lehetőségének garanciáit keresték és sok elemét meg is találták a párttagok a vita során.- Ha címszavakban kellene megfogalmazni - mondta Péter Szigfrid -, hogy miben látja a párttagság a biztosítékokat azt * mondhatnánk röviden, hogy ezek: a demokrácia, a nyilvánosság, az önállóság és

a személyi, az eljárásbeli, az elméleti, a nemzetközi feltételek megteremtése.

Beszélt arról is, hogy a kommunisták többségének véleménye szerint a dokumentum-tervezetben a helyzetértékelés a korábbiakhoz képest reálisabb, valóság- hűbb, de pozitívumai ellenére sem jut el a problémák gyökeréig. Ezért is igényelték többen a vitában a mai helyzethez vezető okok mélyebb, sokoldalúbb feltárását.- A helyzetelemzésben még világosabb válaszokat szükséges adni arra, hogy miben és miért kellett visszalépni az elmúlt években, illetve a tervezett változások milyen mértékű, ütemű fejlődést hozhatnak.

Az elemzésből derüljön ki továbbá, hogy a határozatok mely szinten rendeződtek vissza.

Jelezze határozottabban a rossz döntések korrekcióinak hiányát, a következetes ellenőrzés, számonkérés elhanyagolását, valamint azt, hogy a hiányosságok, megkésett döntések többször elodázták a cselekvést - mondta az első titkár.

Szólt arról is, hogy a vita során többen kevesellték a kollektív felelősség megállapítását, hiányolták a konkrét, személyre szóló felelősség érvényesítését. Határozott igény van arra is, hogy a párt felső vezetésében a megújulás céljait szolgáló és az alkalmasságot messzemenően szem előtt tartó személyi változásokat a pártértekezlet megoldjon.- A pártértekezlet iránti várakozás tehát nagy, mondhatni túlfűtött - összegezte a párttagság véleményét Péter Szigfrid -, a párttagok a reformfolyamat megerősítését, felgyorsítását és érvényesítésének politikai, személyi garanciáit remélik tőle. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy a pártértekezlet egyszerre mindent megoldhat, legfeljebb megalapozhatja a követendő politika fő vonalát, és ennek alapján végzett következetes munkában szilárdulhat meg,

kovácsolódhat újra magasabb szinten a párt egysége.

Majd a következőket mondta:- Mindezeket figyelembe véve feltehető a kérdés: vállalható-e, képviselhető-e a dokumentum tartalma? Meggyőződésünk - és a párttagok többségének véleménye is az hogy igen! Elégséges-e a közös cselekvés legfontosabb feladatainak meghatározásához a tervezet? Erre azt kell felelni, hogy még nem, az országban lezajlott vitákat figyelembe véve alakulnia kell.

Ezt követően az első titkár szólt azokról a kérdésekről, amelyekkel a párttagság a vitában a legtöbbet foglalkozott.- Az egyik - talán legfontosabb kérdés - mondta - a politikai intézményrendszer, s benne a párt. A politikai intézményrendszer eredményes működésének, továbbfejlesztésének kulcskérdése, hogy a párt mennyiben képes megújítani saját tevékenységét. Addig elég könnyen eljutunk, hogy megfogalmazzuk: másként kell érvényesíteni a párt vezető szerepét. A másként lényegét a tervezet így fogalmazza meg: eszmei-politi- kai-mozgalmi eszközökkel. De megszokásaink miatt sok gonddal fog járni ennek a célkitűzésnekateljesítése. A megvalósításra nem adhatunk magunknak sok időt, an- nakellenére, hogy tudjuk, a párt vezető szerepének újragondolása nem rövid távú munka.

Majd a párt vezető szerepe érvényesítésének néhány gyakorlati kérdéséről beszélt az első titkár. Arról, hogy a pártnak új módon kell meghozni döntéseit, hogy a meggyőzés eszköze elsősorban a vita lehet, hogy minden lényeges döntésnél ismerni kell a párttagság véleményét - de szólt arról is, hogy új módon kell megfogalmazni a kisebbség és a többség viszonyát, arról, hogy a vezető szerep érvényesítésének egyik feltétele lehet a világos, egyértelmű feladatelhatárolás a központi-helyi, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek között és arról, hogy az alapszervezetek tevékenységének előtérbe kell kerülnie.

Ez utóbbiról a kővetkezőket mondta:- Megítélésük legfontosabb mércéje az legyen, hogy a saját területükön hogyan tudják érvényesíteni a párt politikáját. Nem a mechanikus, bürokratikus működést, a

formális rendezvényeket és a látszataktivitást, hanem a kezdeményező- és döntés- képességet, a végrehajtás megszervezésének képességét kell egymástól számon kérnünk.

Ezt követően az első titkár arról szólt, hogy a megye párttagsága szerint is a párt megújulása kulcskérdés a társadalom fejlődésében. A demokrácia, a nyilvánosság, az önállóság, az elméleti tisztánlátás pedig egyben garanciái a párt önkontrolljának, és a folyamatos önkorrekciót is ezek biztosíthatják.- Igényli a párttagság a pártdemokrácia fejlesztését. Különösen azt, hogy a politikai döntések előkészítésében, a politika alakításában rendszeresen részt vehessenek - mondta, majd így indokolta.- Ahhoz, hogy a politikai döntésekkel azonosuljon a párttagság, kevés, ha csak a kész döntéssel találkozik, ha csak végrehajtóként számítunk rá. Sokkal jobban önmagáénak érzi a döntést és cselekszik megvalósításáért, ha előtte véleményt mondhat és ezt a véleményt figyelembe is veszik - vagy úgy, hogy elfogadják, vagy úgy, hogy korrekt vitában meggyőzik nézete helytelenségéről. Jobban megismerheti a döntéselőkészítés során a döntések indítékait, a döntések szükségességét, azokat a lehetőségeket, amelyek között dönteni kell, azokat az érveket amelyek az adott döntés mellett szólnak. így határozottabban tudja képviselni és másokkal is több érv birtokában tudja elfogadtatni, de a döntésért a személyes felelősséget is így tudja vállalni. Ezért is vetődött fel sok helyen a kollektív felelősség, a személyes felelősség dilemmája, és fogalmaztak több helyen úgy, hogy a jelenlegi helyzet előidézéséért személyesen nem tudnak felelősséget vállalni, hiszen a döntések többségének előkészítésébe nem vonták be, véleményüket nem vették figyelembe, a döntések indokait sokszor a döntést sem ismerték. A döntéselőkészítés demokratizmusa azt is biztosítja, hogy valósághűbb helyzetfeltárás szülessen, hogy a megoldási módok sokfélesége közül a legmegfelelőbbet tudjuk kiválasztani és a társadalomban meglévő érdekeket a legteljesebben fel tudjuk tárni és egyeztetni, vagyis objektív, a főbb társadalmi célkitűzéseknek, az össztársadalmi érdekeknek megfelelő döntéseket hozzunk. Ugyanezen okok miatt támogat- jákazt is, hogy a tudományos eredményekre, a szakmai elemzésekre, a társadalmi szervezetek, az érdekképviseleti szervek, a nyilvános fórumok véleményére, javaslataira is jobban támaszkodjon a párt politikai döntéseinek meghozatalánál. De a döntések helyességének rendszeres vizsgálatát, e vizsgálat demokratizmusának fejlesztését is fontosnak ítéli meg a párttagság, hangsúlyozva a gyakorlat tapasztalatainak folyamatos elemzését és figyelembevételét. A jelenlegi vitában a demokratikus elemek előtérbe kerültek.

Ez magyarázható azzal is, hogy a párt belső életének több évtizedes gyakorlata a centrális elemeket tudatosította a párttagságban, és ennek ellenreakciójaként is lehet, hogy a demokratikus centralizmus demokratikus vonásainak fejlesztésével foglalkoztak többet az állásfoglalás-tervezet vitájában, keresve ennek szervezeti biztosítékait is.

Erre utalnak azok a közvetettnek tűnő vélemények is, amelyek a párton belüli választási rendszer korszerűsítésével, a testületek szerepének növelésével, a jelenlegi küldöttválasztás szisztémájával, a párt és a társadalmi szervezetek közötti személyi átfedések megszüntetésével kapcsolatosak.

Péter Szigfrid szóbeli kiegészítőjét mondja

Ezután beszélt arról, hogy a demokratikus elemek fejlesztésében igen fontos a vita, a vitakultúra fejlesztése, a vita során a tolerancia érvényesítése, az érvek döntő szerepe, a viták őszintesége és nyíltsága, az, hogy a vitákban elhangzott véleményeket vegyék figyelembe, reagáljanak rá, kapjanak a vitákban részt vevők érvekkel alátámasztott választ a dilemmáikra, kérdéseikre, esetleges ellenvéleményükre.- Vagyis a politikai kultúra más minőségét kívánja a párttagság - mondta.

Emellett szólt arról is, hogy a politikai kultúra fejlesztése - de akár a demokratikus elemek fejlesztése is - nem kizárólag a központi akaraton, nem kizárólag a pártértekezlet döntésén múlik.- A garanciákat nem várhatjuk csak felülről, mert azok önmagukban, a pártszervezetünkben, a munkahelyi, lakóhelyi közösségünkben, sőt, a családunkban is jelen vannak. Mert mit ér a garancia - akár elvi, akár intézményes -, ha saját gyakorlatunk egyoldalú és régi.

Ezután Péter Szigfrid arról beszélt, hogy az állásfoglalás-tervezet vitájában szinte véleményről véleményre nyomon követhető a párton belüli, de a társadalmon belüli nagyobb nyilvánosság jogos igénye, a tájékoztatás, az információáramlás, a sajtónyilvánosság fejlesztésének szükségessége úgy is, mint a megújulás egyik biztosítéka, de úgy is, mint a demokratikus elemek fejlesztésének nélkülözhetetlen tartozéka.

Majd így folytatta:- Az állásfoglalás-tervezet fő célkitűzéseivel összhangban időszerűvé vált a párt választási rendszerénektovábbfejlesztése, a kádermunka javítása. A párt választási rendszerének viszonylag konkrét elképzelései a párttagok körében támogatást, egyes elemei pedig nagy vitát váltottak ki. Ezt követően foglalkozott azzal, hogy a többes jelölés és a vezetők kizárólag két ciklusra történő megbízásának mechanikus

(Folytatás a 2. oldalon.)

Fiatalok a megyei pártbizottság ülésén