Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA 1988. április 1. PÉNTEK XXXVIII. évfolyam, 78. szám ÁRA: 1,80 Ft A változások dokumentuma---------- ürelmetlenek vagyunk. A bajokat már évek óta érezzük a magunk b őrén is, változásokat is várunk, de azokat lassúnak találjuk. A gazT dasági-társadalami kibontakozás téziseiről hosszan vitatkoztunk, a társadalom el is fogadta azokat, de ennek ellenére gyors és látványos változás nem érzékelhető. A Magyar Szocialista Munkáspárt korábban felismerte, hogy a kedvezőtlen folyamatokat meg kell ál- ---------- lítani, ezért 1986 novemberében határozatában kimondta: fordulatra van szükség. Ezt követően kidolgozták 1987 júliusában a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját, amit követett a kormány; stabilizációs munkaprogramot fogadott el, amelyet az Országgyűlés hagyott jóvá. P ártunk most újabb nagy eseményre készül: májusban pártértekezleten keresi a választ a „Hogyan tovább?” kérdésre. Ennek legújabb dokumentuma tegnap látott napvilágot. A Központi Bizottság március 23-24-i ülésén megvitatta az országos pártértekezlet elé kerülő állásfoglalás-tervezetet, amelyet a Népszabadságban közzétett, a napokban pedig minden párttag kézbe kap. A testület úgy határozott, hogy a dokumetumot vitassa meg a párt valamennyi alapszervezete és bizottsága, felkérte a társadalmi szervezeteket és mozgalmakat, egyes intézményeket, hogy mondjanak véleményt az állásfoglalás-tervezetről, és juttassák el javaslataikat a Központi Bizottsághoz. Az állásfoglalás-tervezet részletesen kitér az okokra, azokra a tényezőkre, amelyek megakadályozzák a társadalom fejlődését. Többek között hangsúlyozza, hog „az elmúlt három esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy a kitűzött célok nem mindenben bizonyultak megalapozottnak. Gazdasági helyzetünk nem javult, tovább nőtt az ország konvertibilis valutában fennálló adóssága, erősödik az infláció, nőnek a lakosság terhei, csökken az életszínvonal. Feszültségek halmozódtak fel a társadalomban, romlott a közhangulat”. Ebben elsősorban nagyreszt saját munkánk fogyatékosságai játszották a főszerepet. Nem vettük tudomásul, hogy módosultak a nemzetközi munka- megosztásban a részvétel körülményei. Mindezek mellett jobb helyzetbe az erősebb, fejlettebb és alkalmazkodóképesebb nemzetgazdaságok kerültek. Azért, mert tévesen ítéltük meg a világgazdasági folyamatokban lévő átrendeződést, és annak hatását gazdaságunkra. Legtöbben ezt a kérdést teszik fel: Ki a felelős? Ki a felelős azért, mert megrekedt a reform, hogy a szocialista demokrácia fórumai, az intézményrendszer nem funkcionált kellőképpen. Ki a felelős azért, hogy megmerevedett a társadalom, lelassultak a folyamtok, melyek a haladást gátolták. Kinek a hibája az, hogy sok-sok évig - mert helyes párthatározatok voltak - nem hajtottuk végre a szükséges korrekciókat... Az állásfoglalás-tervezetben a Központi Bizottság hangsúlyozza: „Mindezekért felelősség terheli a Központi Bizottságot és végrehajtó szerveit, továbbá a kormányt és intézményeit.” Türelmetlenek vagyunk. Gyorsabb és határozottabb változásokat várunk. Mának szóló eredményeket úgy, hogy biztosítva legyen utódaink jóléte. Ezért a társadalom képes elviselni a nagyobb terheket, többet dolgozni és szerényebben élni. Csakhogy ez nem elég. Ezt tudja a párt is, éppen ezért mondja ki, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményező és irányitó szerepet vállal a szükséges reformok megvalósításában. A politikai intézményrendszer eredményes működése nagymértékben attól függ, hogy a párt mennyire képes megújítani saját tevékenységét. A tegnap nyilvánosságra hozott határozattervezet éppen ezért a változások dokumentuma, amennyiben a párt önkorrekciót hajt végre, kimondva azt is, hogy „vezető szerepét tagjainak, valamennyi szervezetének és testületének együttes tevékenysége révén érvényesítse”. Arra van szüksége a pártnak - és közvetve az egész társadalomnak -, hogy „A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét folyamatosan újra kell teremteni.” Ami azt is jelenti - ez közelmúltban a tézisek vitájában is érvényesült -, hogy megnőtt a párttagok felelőssége, szükség van a párton belül az őszinte, a nyílt és felelősségtudattal áthatott véleményre, de egyben a pártfegyelem megszilárdítására is. „A párt tagjai az illetékes pártfórumokon kívül nem nyilatkozhatnak az elfogadott határozatoktól eltérő szellemben: különvéleményük támogatására csoportokat, frakciókat nem szervezhetnek. A kisebbségi véleményt képviselőknek a párton belül joguk van kérni a korábbi állásfoglalás megváltoztatását. Amíg azonban a határozat érvényben van, kötelesek azt végrehajtani.” A párt belső reformja nem öncél, hiszen az állásfoglalás-tervezet is koncepciót ad az egész szocialista folyamat irányítására, a megszervezés módjára, eszközeire. Kiemelt figyelmet fordít a párt a politikai intézményrendszer átalakítására. Nem titkolt célja, hogy a szocialista államszervezet önállóan, tisztázott feladat- és felelősségi rendszerben és jobb hatásfokkal működjön. Folytatódjon a népképviseleti szervek érdekegyeztető tevékenysége, ezek a területek legyenek a nyílt politizálás fórumai. Szó esik az állam és állampolgárok demokratikusabb kapcsolatáról, a bürokratizmustól mentes, jogokkal és törvényekkel szabályozott viszonyok kialakításáról. E célból a párt kezdeményezi az alkotmány módosítását. Mostanság sokat vitatott szocialista demokráciáról az állásfoglalás-tervezet jl következőképpen foglalkozik: „A szocialista demokrácia fontos feltétele a társadalmi nyilvánosság, amely jobb lehetőségeket teremt a közéleti tájékozódáshoz, az érdekek különbözőségének és azonosságának felismeréséhez, a közmegegyezés létrehozásához, a társadalmi ellenőrzéshez.” Éppen azért fontos, hogy növekedjék a társadalmi szervezetek, mozgalmak szerepe a politikai és állami döntésekben. A párt megújulása és a politikai intézményrendszer átalakítása összhangban van a párt gazdaságpolitikájának a gazdasági-társadalmi.kibontakozási programban meghatározott tennivalóival. Folytatni kell a gazdasági reformot. Ez azonban elkerülhetetlenné teszi a munkaerő nagyobb arányú mozgását. Ezzel egy időben kimondja a párt, hogy „az árrendszer változásaival együtt szükség van átfogó bérreformra”. Mindezek a célkitűzések nem valósíthatók meg akkor, ha az értelmiség nem tölt be jelentősebb szerepet a társadalomban, mint mostanság. „Az értéket teremtő szellemi munka napjainkban döntő tényezője a társadalmi és gazdasági előrehaladásnak. Az értelmiség növekvő mértékben részese a javak előállításának, a társadalmi erőforrások újratermelésének.” Az állásfoglalás-tervezet kifejezi azt a történelmi tényt is, hogy a szocializmus építése hosszú folyamat. „A párt elhatározott szándéka, hogy eleget tesz a magyar társadalom fejlődéséért vállalt történelmi küldetésének.” Ezért az MSZMP cselekvésre hív mindendenkit, aki felelősséget érez a nemzet jövőjéért, aki tettekkel képes segíteni a közös célunk, a szocialista Magyarország építését. incs más lehetőségünk, mint ésszerűvé, hatékonnyá és eredményessé tenni társadalmunkat. Egyéni boldogulásunkat mindannyian az egész nemzet felemelkedésétől várhatjuk. Az MSZMP országos értekezletének állásfoglalás-tervezete a következőkkel fejeződik be: „Tetteinket, cselekedeteinket a hazaszeretet, a közös jövő iránti felelősség vezérelje. Ezt szolgálja a párt megújuló munkája, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja és ezt fogja szolgálni a májusi pártértekezlet is. HAZAFI JÓZSEF "T ..'5'ö1"( Ú jságírók kitüntetése Juhászat (3. oldal) Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a tömegkommunikáció dolgozóinak. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Lakatos Ernő, az MSZMP agitációs és propagandaosztályának vezetője, valamint az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek több vezető képviselője. Bányász Rezső kormánybiztos köszöntötte a kitüntetetteket és az ünnepség valamennyi résztvevőjét. Elsősorban arról szólt, hogy a szocializmus építésének új szakaszában különösen fontos szerep jut a sajtónak. Kiemelte, hogy most nagy szükség van a tisztánlátásra és az elkötelezett helytállásra, hiszen manapság egyesek már nemcsak az idejétmúlt, hanem az örök érvényű igazságokat is megkérdőjelezik. Annak ellenére - mondotta -, hogy a sajtóban dolgozókra is hat a kishitűség, az elbizonytalanodás, nagyon sok újságíró tehetségének legjavát nyújtva segíti a bonyolult politikai és társadalmi viszonyok közötti eligazodást. Nem csupán szolgálja, de újabb felismerésekre is serkenti a politikát. Hangsúlyozta: a szónak és a betűnek csak akkor van hitele, ha a fokozódó nyíltság növekvő felelősséggel párosul, ha a sajtó nem szakad el legnemesebb, legdemokratikusabb, baloldali hagyományaitól. Ünnepi beszédének befejeztével Bányász Rezső átadta a kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendjével tüntette ki Rónai Mihály András írót, újságírót; a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével Bozó Lászlót, a Magyar Rádió igazgató főrendezőjét. Az Április Negyediké Érdemrendet öten vehették át. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben négyen részesültek, az ezüst fokozatot nyolcán, a bronz fokozatot pedig tizennégyen vették át. Rózsa Ferenc-díjat kapott Aczél Endre, a Tv-híradó főszerkesztője, Benedek István Gábor, a Népszabadság rovatvezető-helyettese, Bürget Lajos, a Kelet- Magyarország főmunkatársa, Mester Ákos, a Magyar Rádió Politikai Adások Főszerkesztőségének vezető szerkesztője, Novotny Zoltán, a Magyar Rádió sportosztályának vezetője, R. Székely Julianna, az Új Tükör főmunkatársa és Ritter Aladár, az Esti Hírlap nyugalmazott újságírója. A Szocialista Újságírásért kitüntetést tízen vehették át, Kiváló Munkáért kitüntetésben pedig kilencvennégyen részesültek. Németh Miklós a Szövosz-ban Németh Miklós, az MSZMP KB titkára csütörtökön a Szövosz központjában tett látogatást. A vendéget Hartmann József, a Szövosz elnöke és Varga József, a pártveztőség titkára fogadta. Németh Miklós találkozott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa vezető tisztségviselőivel. Szlamenicky István, a Szövosz főtitkára tájékoztatást adott az áfészek, lakás- és takarékszövetkezetek, vállalatok és szövetkezeti érdekképviseleti szervek 1988. évi munkájának eddigi tapasztalatairól. Honecker és Kulikov találkozója Időszerű katonapolitikai kérdésekről tárgyalt csütörtökön Berlinben Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának, Nemzetvédelmi Tanácsának elnöke és Viktor Kulikov marsall, a VSZ-tagállamok Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. Honecker és Kulikov a béke megszilárdítását és a bizalom erősítését szolgáló fontos intézkedésként méltatta azt, hogy a szovjet hadműveleti-harcászati rakétákat a tervezettnél korábban kivonták az NDK területéről. Az NDK vezetője hangsúlyozta, hogy országa a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal közösen továbbra is mindent megtesz az atomfegyvermentes világ megteremtéséért. Tolnaiak Baranyában Ahol szelet vetnek, de nem eretnek vihert A Mecsek északkeleti nyúlványai és a Tolnai-dombvidék találkozásánál fekszik Mázaszászvár, a baranyai nagyközség, mely 1975-ben az akkor még Tolna megyéhez tartozó Máza és a baranyai Szászvár községek egyesítésével jött létre. A nagyközség tanácsán megtudtuk, hogy a megyehatár korábban sem és most sem jelent éles határvonalat. Ezt igazolja a helyi és a környező tolnai tanácsok közötti „élő” kapcsolat is. Közös beruházást terveznek Győré, Nagymányok, Mázaszászvár és Magyaregregy községek szennyvízrendszerének kiépítésére. A mázaszászvári bányaüzemben dolgozók mintegy ötven százaléka a közeli tolnai községekből kerül ki. Csaknem ugyanannyian járnak innen dolgozni Tolnába, mint amennyien Mázaszászvárra ingáznak meggyénkböl. Nincs ez másként a Budapesti Szellőző Művek mázaszászvári 5. számú gyáregységében, a hajdan volt mázai bányaüzemben sem. Ez a gyár 1979-től írja saját történelmét. Az itt munkát talált 157 dolgozóból 66 férfi és 5 nő Bonyhádról, Váraljáról, Nagymányokról, Győréből és Izményböl ingázik naponta. A gyárvezetése bérelt autóbuszokkal oldotta meg a dolgozók utaztatását, s a szinte háztól házig megoldásban az sem mellékes, hogy mindez kevesebbe kerül a dolgozóknak, mint meneterendszerű járattal utazni. A gyáregység kis- és középméretű ventillátorokat és légtechnikával, szellőztetéssel kapcsolatos berendezéseket gyárt és szállít - a vállalatközpont diszpozíciója szerint - kül- és belpiacra egyaránt. Az évi 100 millió termelési értéket képviselő 2500 gép kielégíti az energiatakarékossági követelményeket is. A négy évvel ezelőtti termelési érték - csaknem húsz százalékos létszámcsökkentés mellett - szinte megduplázódott. Jelentősen emelkedett a nyereség is. A szakmunkások utánpótlására is gondoltak. Itt folyik á bonyhádi 504. Sz. Szakmunkásképző Intézet 20 ipari tanulójának gyakorlati oktatása forgácsoló- és szerkezetlakatos-szakmákra. Az utóbbi három évben a gyártásfejlesztésre fordítottak nagyobb energiát és több ezer társadalmi munkaórában racionalizálták a termelési folyamatokat - csökkentve ezzel a holtidőket -, valamint rendbehozták az évtizedek óta elhanyagolt épületeket is. Mikó Sándor a gyáregység igazgató főmérnöke, aki szintén Tolna megyei, bonyhádi lakos, elmondta, hogy a termelési program számítógéppel vezérelt. Munkaerő-fluktuáció szinte nincs, a munkások átlag életkora a 40 évet sem éri el. Egyenes teljesítménybérezésben dolgoznak. Derűlátó a jövőt illetően is, mert megrendelések vannak a gyártmányokra, ennél fogva folyamatos munkát tudnak a jövőben is biztosítani. SZ. GY Fotó: SÖRÖS M. Ventillátor végszerelése Ipari tanulók a tanműhelyben
