Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

1988. március 12. , TOLNA , __ — .....- ■ ■ — ........... ■"■■ ■ ■ ■ 1 r 1 2 NÉPÚJSÁG MAGAZIN ,3-—.—-. mL MAGAZIN magazin MAGAZIN MAGAZIN magazin MAGAZIN mm “ magazin! _ Képes technikatörténet Guericke légszivattyúja A légnyomás hatalmas erejéről a XVII. század embereit Otto Guericke német fizikus, Magdeburg tudós polgármestere győzte meg. Új magdeburgi kísérletek c. könyvében számolt be erről: „Söröshordót vízzel töltöttem meg és minden oldalról alaposan elzártam, nehogy abba a külső levegő behatolhasson. A hordó alsó részébe fém­csövet illesztettem, hogy azon keresztül szívjam ki a vizet, egy sárgarézből készült tűzifecskendövel pedig a hordóból próbáltam kiszívni a vizet. Előbb a csövet tartó vascsavar szakadt le, majd erősebb csavarok behelyezése után három erős férfi húzta a dugattyút. Ekkor a hordóból olyszerű hang hal­latszott, mint amikor a víz felforr, s ez mindaddig tartott, amíg meg nem telt a víz fölötti tér levegő­vel.” Guericke aztán a regensburgi birodalmi gyűlés résztvevőinek látványos kísérlettel mutatta a lég­nyomás létezését: nyolc pár ló sem tudott szét­húzni két, összeillesztett félgömböt, melyekből előzőleg a levegőt kiszivattyúzták. A képünkön áb­rázolt légszivattyút - amely e kísérletek lelke volt - Guericke 325 évvel ezelőtt, 1663-ban találta fel. Otto Guericke két, híres­sé vált réz félgömbje és légszivattyúja a münche­ni Deutsches Museum­ban Mérgezés - bőrön át Az ivóvízben gyakori szerves szennyezőknek a hatását elsősorban abból a szem­pontból vizsgálják, hogy lenyelve kárositják-e az emberi szervezetet, ellenben kevéssé törődnek azokkal a veszélyekkel, amelyek akkor fenyegetik az embert, ha ezek az anyagok a bőrén át is a szervezetébe jutnak. A bostoni környezetvédelmi hatóság egy kutatócsoportja most kísérleteket végzett, hogy megállapítsa, mennyi szerves szeny- nyezés jut az emberi szervezetbe akkor, ha a kísérleti személy a toluollal, etil-benzollal, illetőleg sztirollal szennyezett vizet lenyeli, s mennyi a bőrén keresztül, ha úszik, zuha­nyozik, fürdik. Az eredmény meglepő módon azt mutatta, hogy az úszó emberbe a szerves szennyezőknek 83-91 százaléka a bőrön át hatol be, mégpedig - furcsa módon - an­nál jobban minél kisebb a szennyezők töménysége a vízben. Ennek az az oka, hogy a töményebb szerves anyagok a bőrből vizet vonnak el, s ezzel csökkentik annak poró- zusságát. A fürdőző és a vizet ivó gyerekeknek a szervezetébe - a szennyező fajtájától és töménységétől függően - a szennyezőnek 29-46 százaléka jutott bele a bőrön át, míg a felnőttek bőrében ez az adat 50-75 százalék. Ezek az értékek részben modelle­zésen alapulnak, s a valósnál valószínűleg kisebbek. A hét karikatúrája E Elvi segítség A rovarok szeme A világ szimulált ■ ■ ■ wm ■ jovoje Néhány éve a nyugat-berlini tudomá­nyos központban szimulációkat végez­nek jövendő fejlődésére vonatkozólag. Ezek a legelső politikai világmodellek és egyben arra irányuló kísérletek, hogy ké­pet alkossanak a legfontosabb bel- és külpolitikai folyamatokról, valamint kor­mányzati döntésekről. Főként a gazda­sági és politikai folyamatok egymásra gyakorolt hatásának világosabbá tételé­re törekszenek. A vezető, dr. Karl Deutsch professzor szerint arra a meggyőződésre jutottak, hogy a jövő legnagyobb problémája az éhezés lesz. A világ lakosságának mint­egy 10%-a éhezik, és a jövedelemará­nyok elérik az 1:60-at, szemben az ipari országok közötti 1:10 aránnyal. A világ összjövedelme óriási mérték­ben növekszik majd, aminek következ­ményeképpen azonban még jobban nö­vekszik a távolság az ipari országok és a harmadik világ jövedelme közt. Fontos az a következtetés, hogy az emberek társadalmilag mindig mobilizá­lódnak. Megtanulnak írni-olvasni, váro­sokba költöznek, és megtanulják, ho­gyan kell a technikával és a fegyverekkel bánni. Nem fognak többé beletörődni a sorsukba. Az a szokás, hogy az ipari országok harmadik világba irányuló exportját az ottani földtulajdon megszerzéséből fi­nanszírozzák, nem lesz tovább lehetsé­ges. A múltban túlságosan sokat speku­láltak az osztályok közötti tulajdonviszo­nyok eltolódására, és közben szem elől tévesztették a népek közötti eltolódást. Ha egy nagyobb testű rovart, például egy szitakötőt közelről sikerül megfigyel­nünk, látjuk, hogy két oldalt hatalmas, szabadszemmel recésnek látszó kép­ződményt visel. Egyszerű nagyitóval át­tetsző, sokszögű mezőket láthatunk. Az állatvilágban csak az ízeltlábúakban, a rákokban, rovarokban fejlődött ki ilyen összetett szem. Az összetett szem sok egyszerű szem tömörülése, felülete egy gömbfelület ré­sze, úgy, hogy az egyes szemek tenge­lyei egy pontban találkoznak. Az össze­tett szemet alkotó egyszerű szemek szá­ma fajonként változik: a hatalmas szemű szitakötőnél 28 000, a halálfejes lepkénél 12 000, a poszméheknél 4000, a szöcs­kéknél 2000 egyszerű szem alkotja az összetett szemet. A repülő rovaroknak több egységből álló összetett szeme van, mint a nem repülőknek: a szentjánosbo­gár repülő hímjének szemében 2500, míg a nem repülő, szárny nélküli nőstény szemében csupán 300 egyszerű szem van. Az ízeltlábúak összetett szeme sem lá­tásélesség, sem pedig a környezeti inge­rek megkülönböztetésében nem veheti fel a versenyt a gerincesek szemével. Két tulajdonságban azonban tökéletesebb náluk: egyrészt látótere igen nagy, más­részt a gyorsan mozgó képek felbontását nagyobb sebességgel képes végezni, mint a gerincesek szeme. A repülő rovarokban ez nyilván a kör­nyezethez, illetve a körülményekhez való alkalmazkodást jelenti, lehetővé teszi a gyorsan változó környezet finom, időbeli megkülönböztetését. A házi légy szeme közelről. Jól lát­ható, hogy a két hatalmas összetett szem között három pontszem is van. A kutatókat régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy látnak-e színeket az állatok, és ha igen, milyeneket. Különféle vizsgá­lati módszereket dolgoztak ki a kérdés eldöntésére, és ezek alapján állapították meg, hogy e téren rendkívül nagy a válto­zatosság. Az bizonyos, hogy a rovarok között csaknem minden fontosabb cso­port (hártyásszárnyúak, legyek, lepkék, levéltetvek, egyenesszárnyúak, bogarak, recésszárnyúak) fajai színlátók. Szinte ritkaságnak számítanak azok a fajok, amelyek mai ismereteink szerint szinva- kok (a bogarak közül például a szúboga- rak, a vízibogarak, a nagy nyárlevelész, az aranyos rózsabogár, az egyenesszár­nyúak közül a botsáska, stb.). A hangyá­kat is általában színvakoknak tartják. Közismert viszont a méhek igen finom színmegkülönböztető képessége. A Nobel-dijas Karl von Frisch vizsgála­tai alapján kiderült, hogy a méhek színlá­tása a kék szín irányába tolódott el: ez azt jelenti, hogy a vöröset már nem érzékelik, viszont az ultraibolyát látják. Neutrínó-bombázás Minden egyes földlakót tízmilliárd neutrínó „bombázott” tavaly február 27- én, az 1987-A elnevezést nyert szuper­nóva (napkitörés) születésekor - állapí­tották meg amerikai tudósok. Ez ijesz­tően hangzó, ám a valóságban semmi veszélyt nem jelentő tény, s közlése a Tu­dományos Haladásért Küzdő Amerikai Szövetség idei konferenciáján hangzott el. A Massachusetts állambeli Bostonban összegyűlt tudósok számos érdekes ku­tatási eredményt hoztak nyilvánosságra, hiszen az 1987-A az elmúlt négy évszá­zadban megfigyelt legfényesebb szuper­nóva, s így máig is sok csillagász foglal­kozik megfigyelésével. A neutrínók, a tömeg és elektromos töltés nélküli atomi részecskék oly pará­nyiak, hogy minden nyom és kár nélkül képesek áthatolni élőlényeken, épülete­ken, sőt magán a földgolyón is. Ez alka­lommal azonban mégis nyomukra buk­kantak két, kimondottan neutrínó-kutatá­si célra épült létesítményben. Az Egye­sült Államok északi részén fekvő Erie-tó alatt, egy volt sóbányában létesített öt emelet mélységű víztárolóban Larry Su- lak csillagász öt alkalommal rögzíthette neutrínók és vízmolekulák összeütközé­sét. Egy hasonló japán létesítményben ti­zenegy összeütközés nyomaira bukkan­tak. Szimfónia- Mester, szimfóniát szeretnék Ír­ni. Kérhetnék magától tanácsot? - kérdezte Mozarttól egy fiatal zene­szerző.- Maga még túl fiatal. Kezdje a ke­ringővei.- De hiszen ön tíz éves volt, amikor már szimfóniát komponált!- Természetesen, de senkitől nem kérdeztem meg, hogy csináljam. Ki a merész, ki a gyáva? Puskin ad választ a fogas kérdésre alábbi rejtvényünk hosszú soraiban VÍZSZINTES: 1. Vetíthető állókép. 3. A fes­tőművész egykori elnevezése, itt névelővel. 9. Minden rendben, mondja az angol. 12. Nép­szerű francia énekesnő. 14. Úttörőegység. 16. Esztendő. 17. Védelmez. 19. Lelkileg megtört, apatikus. 21. Első kaszálású fű. 23. Juttat. 25. Nemes gáz, léghajók töltésére is használják. 27. Ezen a módon. 28. Puskin állítja a me­rész emberről. (Zárt betűk: M, I.) 31. A pénzösz- szeg használati dija. 32. Egy bizonyos fűtő­anyag fogyasztását mérő készülék. 33. Zenél­ni kezd! 34. Aki csak kedvtelésből sportol. 36. Semmikor. 37. Az összeadás szava. 38. Peres ügyekben igazságot szolgáltató hatóság. 40. Magyar film elme. 41. Díszkert. 42. Rézsu- tosan. 44. Sárgászöld színű, fojtó szagú gáz. 46. Rag a -re párja. 48. Haláltusa. 50. Pénz­ügyminiszterünk volt (István). 52. Rövidítés a menetrendben. 54. Az alaphangsor 3. 2. és 4. tagja. 55. A Francia Köztársaság nevének hi­vatalos rövidítése. 57. Kukoricatároló. 58. Jel­ige. 60. Becézett női név. 62. Dágvány. 64. Hé­zag. 65. Kordé. 67. Holland gépkocsijelzés. 68. A tető gerincével párhuzamos tetőszerke­zet. 71. A vagyoni felelősségnek egyik formá­ja. 73. A Tisza kis mellékvize. FÜGGŐLEGES: 1. Csonthéjas gyümölcs. 2. A jószívű teszi. 3 Puskin mondja a gyáva em­berről (Zárt betűk: M, Á.) 4. Pénz felvétele a bankból. 5. Mesterkélten kedveskedik, elavult szóval. 6. Egyértékűség. 7. Strázsa, fordítva. 8. Zavaros sor! 10. Presszió. 11. Ősanyánk. 13. Rangjelző. 15. Háztartási eszköz. 18. Meg nem határozható, ismeretlen tárgy. 20. Szélsősé­ges magatartást tanúsítók. 22. ...meszelő; hó- rihorgas alak. 24. Diplomáciai tiltakozás. 26. Minőséget ellenőrző szakemberek. 28. Ma­gánszámokat, tréfákat tartalmazó műsor, név­elővel. 29.360 perc. 30. A nitrogén ésa rénium vegyjele. 35. Valamin hosszasan töprengő. 37. Az illegális MKP harcos alakja volt (Flóra). 39. Svájci város, a kálvinizmus központja. 41. Ping...; asztalitenisz. 53. A nikkel vegyjele. 45. ...Fontaine; francia költő és tan­meseíró volt. 47. Kar németül. 49. Lefolyásta­lan sós tó a Szovjetunióban. 51. Hatvan perc­nyi. 53. Két államból álló ország Kelet-Ázsiá- ban. 56. Frigyes németül. 59. Évszak. 60. No­bel-dijas realista német iró (Thomas, 1875-1955). 61. Igába hajt. 63. Fecske Fekete István állatregényében. 65. Egykori címzésrö­vidítés. 66. Karikagyűrűt hord. 69. Belül izzó! 70. Ezen a napon. 72. A gépkocsi rövidítése. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 8. és a függőleges 3. számú sorok a Tolna Me­gyei Népújság szerkesztőségének cimére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Be­küldési határidő: március 18. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 8. heti, Giccs vagy remekmű? című rejtvé­nyünk megfejtése a következő: Semmi sincs ami annyira hasonlítana a giccshez, mint egy remekmű. A helyes megfejtéseket beküldők közül könyvet nyertek: Tóth Imre, 7131 Mözs, Dózsa tér 16., Rodler Rita, 7100 Szekszárd, Mészá­ros L. u. 5.8/2., Lizák Józsefné, 7051 Kajdacs, Kossuth u. 579., Rózsa Sándor, 7135 Duna- szentgyörgy, Kereszt u. 15., Szabó Pál, 7145 Sárpilis, Béke tér 4 A híres kísérlet Regensburgban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom