Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

MA: Férfiak a 1988. március 2. SZERDA nőkről XXXVIII. évfolyam, Ob. szám ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Növény- és talajvédelmi tanácskozás Szekszárdon Felértékelődik a szaktudás szerepe A szokásos, évente megrendezésre ke­rülő növényvédelmi és talajvédelmi ta­nácskozást tartottak tegnap délelőtt Szek­szárdon, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson, melyre közel száz érdeklődő szakember gyűlt egybe. A résztvevőket Bea József, a Tolna Megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője köszöntötte. Elmondta: a tanácskozással az a céljuk, hogy a ren­dezvényen résztvevők tájékozódhassa­nak, véleményt cserélhessenek, megis­merhessék a szakma erőfeszítéseit. Meg­említette, hogy Tolna megye mezőgazda­sága fogékonynak mutatkozott mindig az új technológiák iránt, beszélt a művelőnyo- mos technológiáról és említést tett a szusz- penziós műtrágya-felhasználás terjedésé­ről is. Elmondta, hogy a tavalyi szerellátási gondok mérséklődése az idén sem várha­tó, így ennek megfelelően kell tudni gaz­dálkodni. Megnő a szerepe a szaktudás­nak, és egyben felértékelődik a szaktudás, a kitűnő szervezés és az ésszerű takaré­koskodás elengedhetetlen követelmény lesz. Szólta Sárköz térségi meliorációról, a talajsavanyodás kérdésköréről, ami me­gyénkben szerencsére nem jellemző, vi­szont indokolt lenne a mésztrágyázás terü­letének növelése. A szerves trágyázás te­rén pedig lassan mindent elfeledünk - fi­gyelmeztette Bea József a szakembergár­dát, és elmondta azt is, hogy gond a hígtrá­gya kezelése. Beszámolt a korszerű és egyben kényszerű műtrágyatárolási hely­zetről. A MÉM Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Főosztályának helyettes vezetője, dr. Hargitai Ferenc, az üzemi növényvéde­lemről szólva elmondta, hogy három fő kérdés köré csoportosítható a téma, mert a termelési elvárások (mennyiségi, minőségi terület) mellett a pénzügyi, gazdálkodási hatékonyság sem feledhető, és a környe­zetvédelem kérdésköre is egyre jelentő­sebb hangsúllyal bír. Ugyanakkor az idén 5-6 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést, a nö­vénytermesztést ezen belül is 9,5 száza­lékkal, ami a biztató zöldellő határ mellett is komoly feladatokat ró az ágazatra. A mezőgazdasági exportnak 3,8 száza­lékkal kellene emelkednie, ezen belül a konvertibilis exportnak 5,8 százalékkal, te­hát az elvárás óriási. Az egyetlen ágazat így is a mezőgazdaság, melynek a konvertibi­lis mérlege pozitív, így nincs ok a szégyen­kezésre, - hangzott el. Fokozni kell a kemizálás súlyát, haté­konysági mutatóin javítani kell úgy, hogy a kemikáliák alkalmazását szinten kell tarta­ni, sőt, csökkenteni is kell. Az árak is ezt mutatják. Hazánkban hektáronként 5 kilo­gramm a hatóanyag-felhasználás, míg az USA-ban 2-3 kiló és az NSZK és Fran­ciaország is kevesebbet használ fel. Indo­kolatlanul magas, amit felhasználunk. Job­ban kell dolgozni, de ehhez megfelelő ér­dekeltségi rendszert is kell alkalmazni, amit az üzemekben lehet megalapozni - mondta az előadó. Ezt követően Szeremley Béla, a Magyar Agrokémiai Egyesülés igazgatója tartott át­fogó értékelést a magyar műtrágya- és nö- vényvédőszer-ellátás helyzetéről.-szs-sm­Az évente megrendezésre kerülő rendezvénynek ezúttal is sok részt­vevője volt Kádár János munkamegbeszélése megyei párt- és tanácsi vezetőkkel Kádár János, az MSZMP főtitkára mun­kaértekezleten találkozott kedden Fejér, Komárom és Veszprém megye párt- és ta­nácsi vezetőivel. Kíséretében volt Lukács János, a Központi Bizottság titkára. Az esz­mecsere színhelyén Székesfehérvárott, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának szék­házában, Barts Oszkárné, a Fejér megyei, Antalóczy Albert, a Komárom megyei és Gyuricza László, a Veszprém megyei párt- bizottság első titkára fogadta a vendége­ket. Barts Oszkárnénak, a munkaértekezlet házigazdájának köszöntő szavai után Ká­dár János - mintegy jelezve a megbeszé­lés célját - kifejezésre juttatta, hogy az esz­mecserén közvetlen tapasztalatokat kíván szerezni a különböző területen dolgozó ve­zetők, a párttagság véleményéről: miként ítélik meg az ország és szűkebb környeze­tük helyzetét, a tennivalókat, milyen kérdé­sek foglalkoztatják a lakosságot és a párt­tagságot. A megyei vezetők arról adtak számot, hogy a munkahelyeken jelentősebb zök­kenők nélkül kezdték a gazdasági évet, bár a gazdálkodás feltételeiben számottevő változások történtek. Biztató, hogy az ipari üzemek kapacitása jelentős részben ren­delésekkel lekötött, jók a mezőgazdaság kilátásai is. A pártéletről szólva hangsúlyozták, hogy az ideológiai tézisekről, a párt vezető sze­repéről, a politikai intézményrendszer to­vábbfejlesztéséről folyó alapszervezeti vi­ták, a tagkönyvcserét előkészítő beszélge­tések, az ország és a párt előtt álló felada­tokról folyó véleménycserék aktivizálták a párt szervezeteit és tagságát. Szóltak arról, hogy az eszmecserék korántsem szorít­koztak a párttagságra, abban részt vett a párton kívüliek széles köre is, számos ja­vaslattal gazdagítva a vitát. A demokrácia szélesítését, a nyíltság növelését, a pártmunka mozgalmi jellegé­nek erősítését célzó törekvések kedvező fogadtatásra találtak. Kifejezésre juttatták, hogy a párt áll az élén és irányítja a gazda­sági és társadalmi megújulást szolgáló fo­lyamatokat. A párttagság, a lakosság döntő többsé­ge megértéssel fogadja és vállalja a kibon­takozással járó nagyobb terheket - s mint a gazdálkodó egységekben elért eredmé­nyek is jelzik - aktívan vesz részt a felada­tok megoldásában. Ugyanakkor aggoda­lom és eredményeink féltése is jellemzője a közvéleménynek. A megbeszélés részt­vevői úgy ítélik meg, hogy a közhangulat helyenként rosszabb, minta valóságos tár­sadalmi és gazdasági helyzet. Kádár János hasznosnak, gondolatgaz­dagnak minősítette a - a mintegy ötórás - nyílt, őszinte véleménycserét. A jelenlegi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy szo­cialista építőmunkánk olyan szakaszába jutottunk, amikor a dinamikus társadalmi, gazdasági fejlődés megtorpant. Ebben ob­jektív és szubjektív tényezők egyaránt sze­repet játszottak: munkánk fogyatékossá­gai, a feltételezettnél is kedvezőtlenebb vi­lággazdasági helyzet, a késedelmesen fel­ismert összefüggések és az azokra való reagálások. Kiemelte, hogy a párt a gazdaságirányí­tás átalakításával történelmi jelentőségű reformfolyamat élére állt. Az előttünk álló feladatok megoldásának is legfőbb garan­ciája - elért szocialista vívmányainkra, ér­tékeinkre építve - eszközeink, módsze­reink megújítása. Fontosnak ítélte, hogy a párt tagsága egységesen, határozottan cselekdjen a kibontakozási program meg­valósításáért. Ezzel segíthetjük a társada­lom tagjainak, a közösségeknek és egész népünknek boldogulását. Befejezésül szólta szocialista építőmun­ka nemzetközi feltételeiről, kiemelve, hogy a Szovjetunióban, a szocialista országok többségében kibontakozó megújulási fo­lyamatok kedvezőbb feltételeket teremte­nek a hazai építőmunkához. Az MSZMP főtitkára a munkaértekezlet befejezése után visszautazott Budapestre. Grósz Károly Vas megyében Várkonyi Pétert fogadta Radzsiv Gandhi Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke teg­nap kétnapos látogatásra Vas megyébe érkezett. A megye vezetőinek társaságában felkereste a Rába Vagon- és Gépgyár Szentgotthárdon épülő üzemét. A JKSZ Központi Bizottságának ülése Az indiai hivatalos látogatáson tartóz­kodó Várkonyi Péter külügyminiszter kedden találkozott Radzsiv Gandhi kor­mányfővel. Megbeszélésük a két orszá­got összekötő, kölcsönös elégedettség­re szolgáló baráti kapcsolatok jegyében zajlott le. Mindkét részről kedvezően nyugtázták, hogy Magyarország és India nézetei és céljai a legfőbb világpolitikai kérdéseket illetően - kiváltképpen a le­szerelés ügyében - egybeesnek. Várko­nyi Péter méltatta a vendéglátó ázsiai or­szág nemzetközi szerepét, hazánk támo­gatásáról biztosítva az el nem kötelezet­tek mozgalmában és a hatok csoportjá­ban végzett kiemelkedő tevékenységet. Szóba került Radzsiv Gandhi miniszter- elnök - a tavalyi indiai aszály miatt elha­lasztott - magyarországi hivatalos láto­gatásának az idén történő lebonyolítása. A találkozón jelen volt Oláh József, ha­zánk új-delhi nagykövete is. A magyar diplomácia vezetője keddi programjának keretében számos meg­beszélést folytatott az indiai kormány Vegyes vállalatot alapított veszprémi székhellyel a Pannonker Kereskedelmi Vállalat, a Konzumex és az osztrák Ozean cég. Az induló töke 45 százalékát a Pan­nonker adta, a többit a másik két partner, egyenlő arányban. A közös vállalat zöld­ség-, gyógynövény-termeltetéssel és -fel­dolgozással foglalkozik majd. A termelőket a Pannonker keresi meg, a feldolgozás tagjaival. Találkozott Narajan Datt Tivari pénzügyi és kereskedelmi, Vaszant Sza- the energiaügyi és távközlési, Vengala Rao ipari miniszterrel - aki egyúttal a kor­mányközi együttműködési vegyes bizott­ság társelnöke -, valamint K. R. Naraja- nan tudomány- és technológiaügyi ál­lamminiszterrel. A tárgyalásokon azokról az együttműködési területekről volt szó, amelyek az egyes szaktárcák illetékes­ségébe tartoznak. A két ország gazdasá­gi, kereskedelmi és műszaki kooperáció­ja az utóbbi időkben erősen fellendült. Példaként említhető, hogy a nejveli erő­műhöz magyar vállalat szállított energeti­kai berendezéseket. Az árucsere-forgal­mon belül a hagyományos cikkek listája kiegészül korszerű termékekkel is, ami­nek egyik jele az, hogy a magyar utakon Maruti személygépkocsik is futnak. Ki­bontakozóban van a húzóágazatnak szá­mító elektronikai-ipari együttműködés is. A gazdasági vegyes bizottság tavalyi bu­dapesti ülésén kijelölte a sokoldalú koo­peráció jövőbeni területeit. technológiájáról és a gépsorokról az oszt­rák cég gondoskodik, a vegyes vállalat nagyrészt külföldi piacokra szállítandó ter­mékei - szárított, porlasztott zöldségek és gyógynövények - Veszprémben készül­nek. A vegyes vállalat többéves együttmű­ködésből fejlődött ki, a Pannonker és az Ozean cég között ugyanis már több mint 10 éve árucsere-kapcsolat van. A kereskedelmi munka- bizottság ülése Az új Kereskedelmi Minisztérium tevé­kenysége - a gazdaságirányításban elő­ször - teljeskörűen átfogja a forgalmi szfé­rát, s ezzel egységes gazdaságpolitikát tesz lehetővé - hangzott el az Országgyű­lés kereskedelmi bizottságának a Parla­mentben tartott keddi ülésén. A testület Nyers Rezső elnökletével megvitatta a Kereskedelmi Minisztérum feladatairól, tevékenységéről és szerveze­téről szóló előterjesztést, illetve tudomásul vette az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények végrehajtásának belke­reskedelmi tapasztalatait összegző írásos tájékoztatót. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke kedden az Országházban fogadta az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttségét, amely Ton Frinking vezetésével, a ma­gyar törvényhozó testület vendégeként hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban. A megbeszélésen mindkét fél kifejtette: a jelenlegi látogatás hozzájárul az álláspontok kölcsönös megismerésé­hez, alapot teremthet az eszmecsere folytatásához. A vendégek kérdéseire válaszolva Sarlós István ismertette az Országgyűlés működését, elemezte a parlament és a kormány kapcsolatait. A többi között szólt a törvényhozó és az ellenőrző tevé­kenység gyakorlati érvényesüléséről, A JKSZ országos értekezletét két hó­nappal elhalasztották és március helyett május elején tartják meg. Ez a legfonto­sabb határozata a JKSZ KB kétnapos ülésének, amely kedden ért véget Belg- rádban. A plénum kedden a párt taglét­számának és szociális összetételének alakulásáról tárgyalt. A JKSZ taglétszá­ma 1974 és 1 983 között 1 millió 10 ezer­ről 2 millió 177 ezerre növekedett, azóta viszont 3,6 százalékkal csökkent. Az ülés határozatot fogadott el a pártépítés soron kiemelve ezzel kapcsolatban az állandó bizottságok szerepét. Az Országgyűlés elnöke vázolta az interpelláció és a kép­viselői kérdés intézményének jellegét, különbségüket, s beszélt azokról a mun­kálatokról is, amelyek célja a parlament új ügyrendjének kidolgozása. Sarlós István kitért arra is, milyen mó­don kísérik figyelemmel a képviselők a kormányzat külpolitikai tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a törvényhozó testü­letek közötti párbeszéd - beleértve a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok parlamentjeinek kapcsolatait - hozzájá­rulhat a jobb megértéshez, a bizalom lég­körének erősítéséhez. Ezt segítheti elő a kis és a közepes nagyságú, illetve lélek­lévő feladatairól. A KB értékelte a Koszo­vó tartományra vonatkozó tavalyi pártha­tározat végrehajtásának menetét. Megál­lapította, hogy a kitűzött célok megvalósí­tása érdekében rendszeres, következe­tes tevékenység folyt. A központi bizott­ság megjelölte a koszovói helyzet rende­zése érdekében megvalósítandó legfon­tosabb teendőket. A plénum elfogadta az országos párt- értekezlet irányelveit, amelyről az alap­szervezetekben vita kezdődik. számú országok kezdeményező fellépé­se a nemzetközi fórumokon is. A megbeszélésen részt vett Péter Já­nos, az Országgyűlés alelnöke, a magyar tárgyalócsoport vezetője. Ugyancsak az Országházban találko­zott a küldöttséggel Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár, aki a nyílt lég­körű megbeszélésen tájékoztatást adott hazánk főbb külpolitikai törekvéseiről, s a nemzetközi élet fontosabb problémáit érintve ismertette a magyar álláspontot. A megbeszélésen részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes. Horn Gyula mindenekelőtt az enyhü­léssel összefüggő kérdéseket tekintette át. Magyar-osztrák vegyes vállalat Az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttségének tárgyalásai Dr. Hargitai Ferenc előadását tartja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom