Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
1988. március 28. 4 NÉPÚJSÁG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 A családi pótlékból vonhatnak-e le? Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - írta, hogy férje termelőszövetkezeti dolgozó. Három gyermekük van, akik után ő kapja a családi pótlékot. Az elmúlt év novemberében egy hétre egyéb tevékenysége miatt 3000 forintot, fuvarra 1000 forintot, sztk-ra 231 forintot vontak le. A levonásokra a havi keresete nem volt elég, így a családi pótlékot is csökkentették még 381 forinttal. Olvasónk azt kérdezte, hogy jogosan vontak-e le a családi pótlékból. Dr. Deák Konrád válaszolta kérdésére:- A munkabérből történő levonásokra lényegében a bírósági végrehajtás szabályait kell alkalmazni, a bírósági végrehajtásról szóló 14/1979. (IX. 17.) IM számú rendelet 55. paragrafusa pedig akként rendelkezik, hogy: „A családi pótlékból csak a családi pótlék cimén jogalap nélkül felvett összeget, továbbá a családi pótlékra igényt adó gyermek után megállapított állami gondozási díjat és e gyermeknek hatósági határozattal gyermekintézményben történt elhelyezése esetén a térítési díjat lehet levonni. A levonás a családi pótlék 50 százalékáig terjedhet.” A csupán a tanácskérő levelében írtak szerint tehát a családi pótlékból történt levonás nem volt megalapozott, s ön, illetve a férje a termelőszövetkezetnél működő Szövetkezeti Döntőbizottsághoz fordulhat. Helyesen járt-e el a téesz? Hérincs Ferenc fürgedi olvasónk panaszlevelében írta, hogy az ozorai Egyetértés Téesz a háztáji juttatásként járó kukoricából 400 kilogrammal csökkentette a neki járó mennyiséget. Nem érti, hogy ez miért történik így, amikor a hasonló körülmények között élő szomszédai mennyiségét csupán 17 kilogrammal csökkentik. A Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára, Bar- si Mihály válaszolt:- Az ozorai Egyetértés Termelőszövetkezet háztáji juttatásként 2165 kilogramm kukoricát biztosított. A háztáji juttatásba beszámította az olvasó tulajdonában, illetve haszonélvezetében lévő 1895 négyzetméter területet 1104 négyzetméter feletti részét és ennek megfelelően az egyébként járó 2500 kilogramm terményjuttatást a 795 négyzetméter területre eső 335 kilogramm kukoricával csökkentette. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló többször módosított 1967. évi III. törvény 72. paragrafus (2), (3) bekezdése értelmében a háztáji föld területe' tagonként legfeljebb 6000 négyzetméter, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén 3000 négyzetméter lehet. A tag a belterületen, zártkertben, vagy közvetlenül a tanya körül lévő földjét személyi tulajdonjog alapján háztáji földként használja. A hivatkozott rendelkezésre figyelemmel számította be a szövetkezet háztáji juttatásába a 795 négyzetméter területet (1100 négyzetméter az alapszabály szerint nem kerül beszámításra) és csökkentette a juttatást 335 kilogrammal. A szövetkezet a jogszabályi eljárásoknak megfelelően, helyesen járt el. Miért nem vette föl a sofőr az utasokat? Bajkai László bonyhádi olvasónk írta: „Feleségemmel február 17-én délután 15.30-kor induló Szekszárd- Bonyhád- Dombóvár útvonalon közlekedő menetrend szerinti volánjárattal Bonyhádra szerettem volna utazni. Felszállás után a gépkocsivezető közölte velem, hogy ez a busz nem Bonyhádra megy. Átmentem feleségemmel - aki 8 hónapos terhes - a másik kocsiálláshoz, ahol még busz nem állt, de annál több utas volt Később láttam, hogy több bonyhádi utas felszáll az említett járatra. Mivel ezen a buszon még ülőhely is volt mi is felszálltunk. A buszvezető az ismételt kérésemre, hogy hova megy, azt válaszoltam, hogy ez a busz Dombóvárra megy, a másik pedig azért van, hogy Bonyhádra vigye az utasokat Mivel ennek a busznak Bonyhádon keresztül visz az útja és ott várakozási ideje is van, megváltottuk a menetjegyeket megkérdeztem a sofőrt hogy miért mondta, hogy nem Bonyhádra megy. Ö erre azt a választ adta, hogy én dömtöm el, kit szállítok le a buszról. Miért nem akarta elvinni a bonyhádi utasokat a gépkcsivezető?” A levelet a Gemenc Volán igazgatójának Pech Józsefnek továbbítottuk, aki a következőket válaszolta:- Vállalatunk dombóvári üzemegységének igazgatója meghallgatta a panaszos által, írt járaton szolgálatot teljesítő gépkocsivezetőt. Dolgozónk az esetre emlékezett, azonban azt vitatta, hogy az úgy történt volna, ahogy panaszos leírta. Elmondása szerint a panaszos megkérdezte, hogy hová megy az autóbusz, mire ő azt válaszolta, hogy Dombóvárra. Ő nem közölte, hogy hová akar utazni. Később, amikor a gépkocsivezető a beszállítást már megkezdte, panaszos ismét visszament a megállóba, most már egy kismama társaságában. Kérdőre vonta a gépkocsivezetőt, hogy miért mondta neki azt, hogy az autóbusz Dombóvárra megy. A gépkocsivezető újból közölte vele, hogy az autóbusz Dombóvárra megy, igaz, Bonyhádon keresztül. És nyomban közölte azt is, hogy a mellette lévő kocsiállásról közvetlen autóbuszjárat indul Bonyhádra, ugyancsak 15.30-kor. Ezzel egy időben részükre a menetjegyet kiadta. Dolgozónk az utast helyesen tájékoztatta, az autóbusz valóban Dombóvárra ment. Abban hibázott, hogy nem mondta el, hogy Bonyhádon keresztül. De a panaszos nem közölte, hogy hová akar utazni. Szekszárdról Dombórra 15.30- kor induló autóbuszjárat meglehetősen zsúfolt, már az autóbusz állomáson megtelik a többnyire Bonyhádon túli és Dombóvár környéki utasokkal. Ezért került sor egy közvetlen Bonyhádra induló autóbuszjárat beállítására, melynek ugyancsak 15.30-kor van az indulása. :Ml VÁLASZOLUNK Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 2/1988. (Il.2>) ÁBMH számú rendelkezése a kisszövetkezetek dolgozói anyagi érdekeltségi rendszerének egyes kérdéseiről, valamint egyes díjazási szabályok módosításáról szól, s abból itt csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a rendelkezésben megjelölt jogcímekre előirányzott összeg felosztásának, fel- használásának elveit, azok egymás közötti arányát, illetve mértékét, továbbá a kisszövetkezet egységei közötti felosztás szabályait az önkormányzati szabályzatban kell meghatározni, ugyancsak itt kell rögzíteni, hogy a prémium, illetve a jutalom az év végi részesedés alapját képezi-e. Utalunk még arra, hogy a kisszövetkezet tagja - ideértve a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozót is - a kisszövetkezet veszteséges gazdálkodása esetén csak a munkabérek jogszabályban meghatározott legkisebb összegének megfelelő díjazásra jogosult. A gazdasági társulások, leányvállalatok és egyes jogi személyek vállalatai munkaügyi kérdéseiről szól az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 4/1988. (II. 2.) ÁBMH számú rendelkezése, amely szerint a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás munkaügyi kérdéseiben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Munka Törvény- könyve és végrehajtási szabályai, valamint az egyéb munkaügyi jogszabályok általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet, hogy a társulás tagjának dolgozója a társulásnál második munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem foglalkoztatható, ugyanígy nem foglalkoztatható második munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a létesítő szerv dolgozója a leányvállalatnál. E tilalom alól - a magasabb vezető állású dolgozók kivételével - külön jogszabály szerint felmentés adható. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny idei 1. számában jelentek meg. A Magyar Közlöny idei 2. számában olvasható a Minisztertanácsnak a közületi szervek rendészeti tevékenységéről szóló ß/1988. (II. 12.) MT számú rendelete, amelynek hatálya kiterjed a gazdasági tevékenységet folytató belföldi jogi személyre, az állami költségvetési szervre és az egyesületre. A jogszabály meghatározza, hogy tulajdonképpen mi a rendészeti tevékenység, megszabja annak szervezetét és irányítását, előírja a rendészeti munkakörben foglalkoztatottak alkalmazási feltételeit és részletesen felsorolja a rendészet jogait. Ez utóbbiak közül csupán példálózva említjük meg, hogy a rendészet tagja a közületi szerv területén jogosult különösen a közületi szervhez belépő és annak területén tartózkodó személyeket igazoltatni, az ittas állapotban levő személy belépését megakadályozni, öt onnan eltávolítani, szeszes ital fogyasztásának megállapítására alkoholszondát alkalmazni, csomagot, járművet, menetokmányt, illetve szállítási okmányt ellenőrizni, ruházatot átvizsgálni, stb. Kihangsúlyozandó, hogy a rendészet tevékenységét a közületi szerv vezetője közvetlenül vagy az általa megbízott személy útján irányítja, aki meghatározza a rendészetre vonatkozó részletes szabályokat és biztosítja a rendészet működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Külön fejezet szól a társadalmi rendészetről, amely a közületi szerv dolgozóiból létesíthető a bűncselekmények megelőzése, a társadalmi tulajdon védelme, a munkafegyelem megszilárdítása céljából. A jogszabály 1988. március 1-jén hatályba lépett. DR. DEÁK KONRÁD Érted vagyok nem ellened... (Tudósítónktól) Sajnos, sokszor halljuk súlyos balesetek hírét melyek vasúti útkereszteződésben történnek. Oka, fénysorompó tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása - szól a hivatalos közlemény. Bizonyára a szabad jelzésre várva többen elgondolkodtak már azon - elütve a várakozás perceit -, vajon mi és hogyan működteti ezt a berendezést, melyet nem a járművezetők bosszantására, hanem védelmére szereltek fel nem csekély anyagi ráfordítással a MÁV illetékesei. Régen szinte mindenütt csapórudas sorompók védték az átjárókat, melyeket talán még jobban tiszteletben tartottak a járművezetők, hisz a velük való „találkozás” általában több ezer forinton túl gyógyuló sérüléseket okozott a karosszérián. A sorompókat emberek kezelték, így magukban hordták az emberi mulasztás veszélyét. Az automatikus biztosító berendezések kiépítése tette lehetővé az automatikus fénysorompók elterjedését. Működésük megbízható. A vasúti útkereszteződéshez közeledő vonat olyan távolságból állítja tilosra a fényjelzőt, ahonnan még a mozdonyvezető észlelve az akadályt a szerelvényt meg tudja állítani. Ez a távolság a pályasebesség függvénye, ami 400-1000 között van. A jelzőt a jármű kerekei állítják tilos és áthaladás után az utolsó kocsi szabad jelzésre váltja. Ez a távolság - különösen nem belátható kereszteződéseknél - elegendő ahhoz, hogy a vörös jelzés ellenére engedjünk a szabadnak tűnő vágány csábításának. Soha ne feledjük, egy ilyen vasúti kereszteződésen a vonat akkor is 10-20 másodperc alatt árobog, ha a gépkocsi éppen a vágányon tartózkodik. BELES LAJOS Fotó: RAJCZI KÁLMÁN Növekvő tőkés export (Tudósítónktól) Kedvezően alakul a Láng Dombóvári Gépgyártó Leányvállalat tőkés export piaca az 1988-as évben. A tavalyi 1 millió forint kemény valuta bevétellel szemben az idei év márciusáig már 25 millió forint tőkés export rendeléssel rendelkezik a leányvállalat. Ezen túlmenően további 20 millió forint értékű termék eladásáról folynak tárgyalások nyugati rendelőkkel. A már megkötött szerződések alapján para- dicsombesűritö vonalakat szállít a dombóvári Láng Nigériába és Brazíliába. Finnország részére pedig a budapesti anyavállalattal közösen turbinarészegységeket készítenek még az idén. A most folyó tárgyalások során acélszerkezetek és tárolótartályok gyártásával tesznek ajánlatot a műszaki és kereskedő szakemberek az osztrák és svéd partnerek részére. A sokszorosára növekedett tőkés export- szállítás tovább erősíti a leányvállalat önállóságát és egyben kedvező anyagi feltételeket biztosit a jövőben az elengedhetetlenül szükséges és csak tőkés devizáért vásárolható alapanyagok, gépek és szerszámok beszerzéséhez is. OSZLANCZI JANOS Az olvasó hangja Hozzászólás - néhány tanács Olvastam a Párbeszéd című vezércikkben, hogy egy szociológus szerint az eddig bekövetkezett áremelkedések egy kétgyerekes családnál havonta háromezer forint többletkiadással járnak, s igen nagy terhet rónak a családokra. Nos, én ehhez szeretnék hozzászólni, véleményt mondani. Azt hiszem, most már mindenki érzi az áremelkedések súlyát és kisebbre nyitjuk a pénztárcát. Sokkal többet osztunk és szorzunk, mint idáig. No, de azért olyan rosszul mégsem állunk, hogy egy kétgyerekes családfő igen nagy nehézségek árán - napi 14 órai munkával - tudja megkeresni az említett többletkiadást. Mi marad tehát? Szerintem nagyon jó dolog, ha egy nő megtanul varrni, stoppolni, kötni, cipzárt, vagy gombot fel- varrni, prézlit is nagyon könnyen lehet készíteni, és még sorolhatnánk nagyon sok/nindent, amit bárki könnyen megcsinálhat és nem kell pénzt kiadni érte. Mi, idősek igy tanultuk és azt hiszem, nagyon jó példa rá az a mondás, amit te magad megtehetsz, ne bízd másra. Egy ruha megvarrásáért két ruhaanyagot lehet vásárolni és ha kilyukad a zokni vagy elkopik az ingnyak, nagyon ügyesen helyre lehet hozni. Nem kell azt mindjárt, mint azt a sok kényeret a kukába kidobni. Az is nagyon jó dolog, ha a fiatal külön van, külön él az idősektől. Építsen, spóroljon, de ne az idősek rovására. Nem kell annyira eltávolodni az idős szülőktől, akik már szeretetre, megbecsülésre vágynak. Azt gondolom, minden anya, vagy anyós nagyon szívesen segítene, ha a fiatalok az előzőekben említettek valamelyikének elvégzésére megkérné. így sokkal több idejük jutna egymásra és a gyerekekkel való foglalkozásra, nem lenne mindig az a feszült légkör, nem kellene sokszor erejükön felül vállalni. Az ország sorsáért mindannyian felelősek vagyunk. Nem kell azt hinni, hogy szegény a mi hazánk, s mi gazdagok vagyunk. Akkor volt szegény, amikor a háború elpusztította, tehát most mindenki érdeke megakadályozni hogy az mégegy- szer bekövetkezzen. Ezt csak akarattal, munkával, takarékossággal lehet elérni. Próbáljunk szerényebben, egymást megbecsülve, hazánkat és a világot a háborútól megvédeni, békében élni. Ez lehet a mi munkánk, a mi párbeszédünk alapja. Tisztelettel egy hűséges olvasójuk: M. K. “udnivalók az utazási számláról Ez év január 1 -jétől lépett hatályba a devizarendelkezésekről szóló törvényerejű rendelet. Hatására megyénkben a lakosság január 1-jétől az elmúlt hét végéig 118 darab Külön utazási számlát nyitott meg, közel 1100 ezer forint értékben az OTP városi fiókjaiban. Már január első két hetében 26 számlára 370 ezer forint értékben történt valutabefizetés. A rákövetkező hetekben kissé mérséklődött a számlamegnyitási kedv. Március a számlanyitási lehetőség utolsó hónapja, amit felelős kormányférfiak ismételten kihangsúlyoztak. A közelgő március 31. hatására ismét megszaporodott a számlák nyitása. Az érdeklődésre jellemző, hogy a március 7-11. közötti héten 31 új számlát nyitottak ügyfeleink, összesen 236 ezer forint értékben. Az utolsó napokra a lakosság még nagyobb aktivitása várható, ehhez a takarékpénztár fiókjai felkészültek. Néhány jellemző információ a már megkötött számlákról: Az átlagos elhelyezés 9300 forint, de például Dombóváron ennél jóval magasabb a befizetett valutaérték: 16 700 forint számlánként. Február végéig összesen mintegy 80 ezer forint értékben történt visszafizetés, illetve felvét, tehát nem jellemző a vételre felajánlott valuta rövid időn belüli felhasználása. Ügyfeleink a nyitott számlák döntő többségén valutájukat látra szólóan helyezték el. Ez azt tükrözi, hogy a számlának csak azt az előnyét veszik figyelembe, mely szerint korlátozás nélkül igénybe vehető az itt elhelyezett pénzeszköz külföldi utazáshoz. A számlák megnyitásával kapcsolatosan az információkérés eddig is jelentős volt, a határidő lejártánek közeledésével azonban ez még fokozódhat. Ezekre valameny- nyi takarékpénztári fióknál pontos választ tudnak adni munkatársaink. A legfontosabb tudnivalók rövid összefoglalása: A vé- telre felajánlott külföldi fizetőeszköz 75 százaléka névre nyitott számlára kerül elhelyezésre, a fennmaradó részt vételi árfolyamon forintban kerül kifizetésre. Az elhelyezett összeg bármely országba történő utazás esetén korlátozás nélkül felhasználható. A számláról legalább 3000 forint összegű valuta felvét - érvényes útlevél birtokában- önállóan is jogosít külföldi utazásra. A számlán kezelt összeg általában az ügyfél kérésének megfelelő valutában folyósítható. A számla tulajdonosa szülője, gyermekei és házastársa javára is rendelkezhet valutában történő kifizetés iránt. A számlatulajdonos kérésére egyszerre több kiviteli engedély is kiállítható. A számlán kezelt összeg bármelyik valutaeladással foglalkozó takarékpénztári fióknál felvehető. A valuta forint ellenértéke bármikor felvehető. A számla terhére - írásbeli megbízás alapján - devizaátutalás teljesíthető. A külföldön fel nem használt ősz- szeg a számlára - hazaérkezéstől számított 8 napon belül- visszafizethető. A számlán elhelyezett összeg az ügyfél kérésére leköthető és devizában kamatozik. A kamat a lekötési idő alatt változatlan. Az idő előtt felvett összeg után kamat nem jár, de a számlán maradó összeg továbbra is kamatozik.
