Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-25 / 72. szám
4 Képújság 1988. március 25. Válaszol az orvos 4 CSALÁD 4 OTTh Fiatal édesanya a következőket írja levelében: „Volt egy film a magyar televízióban, amelyben összecseréltek két csecsemőt. Amikor kiderült, bebizonyították az orvosok, hogy kik a valódi szülők. Hogyan lehet az anyát biztonsággal kizárni, vagy bizonyítani?” Újszülöttek vagy fiatal csecsemők összecserélésének lehetősége már több író, ilVidám, tarka kötött kabát letve forgatókönyviró fantáziáját mozgatta meg. Szerencsére a valóságban ennek a cserének a lehetősége rendkívül kicsi. A szülészeti oszátlyok újszülött-részlegein szigorúan betartott intézkedések írják elő az újszülöttek születés utáni azonnali megjelölését (ez nálunk a bal csuklóra helyezett „névszalaggal” történik, azonos nevű csecsemők esetében külön megkülönböztető jelölés is kötelező), ezután az újszülöttet azonnal megmutatják az édesanyjának. Hazánkban nem fordult elő újszülöttek cseréje, illetve ennek gyanúja miatt kért igazságügyi orvostani vizsgálat. Ha ilyen eset előfordulna, természetesen lehetőség lenne az „anyaság” megállapítására. Mamára különböző vércsoportvizsgálatok, vérszérum-alkotóelemek, enzim vizsgálatok, HLA- antigén, ujjlenyomat és különböző antropometriai vizsgálatok segítségével gyakorlatilag 100 százalékban valószínűsíteni lehet az anya személyét, sőt a külföldi orvosi szakirodalomban beszámoltak már olyan módszerről is (fehérvérsejtek DNS-tartal- mának meghatározása), amellyel nemcsak valószínűsíteni, hanem bizonyítani lehet a feltételezett anya személyét. Egyébként már hazánkban is előfordult olyan eset, amelyben az anyaság megállapítása sikerrel járt. Egy koncentrációstáborba hurcolt, szüleitől elszakított csecsemő életben maradt, aki később felnőve a háború után felkutatta az édesanyját és bizonyítani lehetett az anyaságot. DR. SCHULTZ KÁROLY megyei gyermekgyógyász főorvos Könyv Kosa Csaba: A testvérkereső 750 esztendeje, hogy Julianus barát, domonkos rendi szerzetes visszatért másfél esztendős útjáról, amelyre 1235- ben negyedmagával indult, s az út céljához egyedül ért. Hirt hozott a Don-menti őshaza - Magna Hungária - lakóiról, a magyarok keleten maradt testvéreiről. A könyv dokumentumregény formájában - tehát a fellelhető írásos emlékekhez ragaszkodva - idézi fel az első őshazakeresés küldetését. Julianus keleti utazása - lakatlan pusztákon keresztül, találkozása vad népekkel, akiknek nyelvét sem ismerte, barátkozása a „segítőkész” rablókkal, a sok nélkülözés, az ismerkedés ismeretlen emberekkel és szokásaikkal - nem csupán izgalmas kalandregény (bár az is!) tudományos felfedező útnak is tekinthető, hiszen Julianus hozott először hírt e távoli vidék népeiről és a tatárok mozgolódásairól, terveiről. A kiadványt Cs. Kovács László rajzai illusztrálják. A kis horgolt kalapok, amelyek mint színes harangocskák körbe himbálódzanak a kabát gallérja körül, különleges, vidám jelleget kölcsönöznek a legkülönbözőbb maradékból (angóra, moher, Shetland, bükié, lurexszál) készült holminak. A 38-40-es méretű kabát elkészítéséhez kb. 80 dkg fonal, 5-ös kötőtű, 4,5-ös horgolótű, és egy pár vastag válltömés szükséges. Végig lustakötéssel (oda-vissza sima sorok), kötjük. A fonalat mindenekelőtt szortírozzuk szét 4 egyforma részre. 1 rész = háta, 1 rész=eleje és 1-1 rész=a két ujja. Háta: 70 szemmel kezdünk, s 4 soronként váltjuk a színeket, illetve az anyagot, mindig a munka jobb oldalán. 48 cm összmagasságnál kezdjük a karöltöt kialakítani. Ezért mindkét oldalán 2 szemet, majd tovább minden 2. sorban 1x2, és 2x1 szemet lefogyasztunk. Utána egyenesen kötünk 70 cm összma- gasságig, itt a megmaradó szemeket lefogyasztjuk. Eleje: 35 szemmel kezdünk, és a hátával azonosan kötünk, 64 cm összma- gasságig, ekkor az eleje nyakkivágást fogyasztjuk középen. Először 4 szemet, majd minden 2. sorban 3x2 szemet fogyasztunk le, s végül 70 cm összmagasságnál a tűn lévő összes szemet lefogyasztjuk. Most megkötjük a másik eleje tükörképét. — Ujja: 32 szemmel kezdünk, és egyenesen haladunk lustakötéssel 16 cm magasságig. Itt kezdünk a kiszaporításhoz: mindkét oldalon először 1, majd a továbbiakban 22-szer felváltva minden 2. és 4. sorban 1 szemet szaporítunk. Ezután a következő 2. sorban kezdjük a kuglit kialakítani. Ehhez mindkét oldalon 2 szemet, a továbbiakban minden 2. sorban 2x2 és 5x1 szemet, azután minden 4. sorban 7x1, majd ismét minden 2. sorban 1 x2,1 x3,1 x4,1 x5 szemet fogyasztunk, végül a megmaradó szemet lefogyasztjuk, ugyanígy elkészítjük a másik ujját. Összeállítás: A kabát valamelyik saját szálával szemből szembe öltve összevarrjuk a vállát, az oldalát és az ujját. Bevarrjuk az ujját, s a szabásmintán szaggatott vonallal jelölt helyen a kuglit kissé beráncoljuk, behúzzuk. A nyakkivágást rövidpálcákkal körbehorgoljuk, és 10 cm magas állógallért horgolunk váltott színekkel, rövidpálcasorokkal. A két eleje szélét 2 sor rövidpálcával behorgoljuk. Ezután a színes harangocskákat készítjük el. Eltérő hosszúságú láncszemsort horgolunk, amelyre 1 sor rövidpálca kerül. Most 3 láncszemet horgolunk és gyűrűt képezünk belőle. Erre a 3 láncszemre egyenként 2-2 rövidpálcát öltünk. Az utána következő 5-6 sorban rövidpálcákkal dolgozunk, de minden 2. szemre 2 rövidpálcát öltünk, így szaporítjuk ki a harangformát. Az elkészült harangocskákat körbe a nyakkivágáshoz öltjükjó szorosan. Végül bevarrjuka válltömést. Szülők iskolája A terhesség alatti magzati ártalmakról és a gyógyszerek alkalmazása Minden szülő szeretné, hogy gyermeke fejletten és egészségesen jöjjön a világra. Sok mindent tehet ezért, a legfontosabb az egészséges életmód. A magzati ártalmak létrejöttét két csoportba oszthatjuk. Az első a terhesség 1-12. hetéig tart. Ebben az időszakban történik ugyanis a beágyazódás és a legfontosabb szervek kialakulása. Ha ez idő alatt hatnak káros tényezők a magzatra, akkor alakulhatnak ki a súlyosabb fejlődési rendellenességek. A rubeolavírus kórokozója képes átjutni a magzat védelmét és táplálását szolgáló lepényen. A terhes nőnek nagyon óvatosnak kell lennie, ha még nem volt „rózsahimlős”, mert e betegség károsodást okozhat a magzatban. Tüdőszűréseken, röntgenvizsgálókban nem véletlenül írják ki, hogy a terhességet jelezni kell. Ha csak szűrés jellegű lenne a vizsgálat - és nincs panasza a kismamának - akkor nem röntgenezik meg. Ha viszont elkerülhetetlen felvételt készíteni, akkora hasat eltakarják ólomköpennyel, ami megvédi a magzatot. Az egyéb sugárzások, melyek a háttérsugárzásból, légköri szeny- nyeződésből erednek, nagy dózisban okozhatnak csak rendellenességeket. Sokat hallunk arról is, hogy önmagunkat és gyermekünket is mérgezzük káros szenvedélyeinkkel. Megfigyelték, hogy a dohányzók terhessége problémásabb, mint a nem dohányzóké. Gyakrabban panaszkodnak fejfájásra és hányingerre. Köztudott a nikotinról, hogy erős érösszehúzó hatású, ezért gondok lehetnek a vérnyomással, s a magzat táplálása is nehezebb így. Előfordulhat a korai lepényleválás miatt a kora-és halvaszülés, s általában kisebb súlyú a gyermek. Később mutatkozik ugyan, de a testi és szellemi fejlődésben való visszamaradás sok esetben a terhesség alatti dohányzásra vezethető vissza. A szoptató anya se cigarettázzon, mert az anyatejjel átjutnak a gyermek szen/ezetébe a mérgek is. Az alkohol hatása hasonló az előbb említettekhez, nagy kárt okozhat a szervek kialakulásakor, és az idegrendszer fejlődésekor. A gyógyszerekkel különösen csínján kell bánni! Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy használatukat meg kell beszélni az orvossal. Az állandó gyógyszerszedők még a terhesség előtt állíttassák át magukat veszélytelen tablettákra (epilepsziások, cukorbetegek különösen). A házipatikából fájdalomcsillapításra alkalomszerűen bevehető egy aszpirin, bár a tehesség vége felé ez sem ajánlatos. A nyugatók közül (csak utasításraI) néhány gyengébb típus alkalmazható. A penicillin és származékai veszély nélkül szedhetők az egész terhesség alatt. Hányinger és allergia ellen Pipolp- hen tabletta szedhető. A hashajtókat jobb nem használni, mert megszokáshoz vezethet alkalmazásuk. Megfelelő rostgazdag táplálkozás mellett nincs is szükség rájuk. RITZELNÉ NAGY PIROSKA Dédanyáink jó konyhája Dr. Töttős Gábor időnként szemelvényeket közöl lapunk hasábjain, melyek dédapáink jó kedélyét bizonyítják. Gyanítható, hogy ebben a kedélyben szerepet játszott a feleségek, vagyis dédanyáink jó konyhája is, amiről régi receptkönyvek szaporodó számú új kiadásai révén lehet meggyőződni. A „legújabb”, melyet hasonmás formában jelentetett meg az úgylátszik nemcsak szigorúan vett szakterülete iránt fogékony Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, eredetileg 1899-ben látott napvilágot. Szerzője Zilahy Ágnes. Címlapján fehér bóbitás, kötényes, közepesen darázsderekú ifjú hölgy emel magasra valamilyen piros nedűvel telt üveget. Feje felett a cím: „A befőttekről; gyümölcsök, főzelékek és saláták épen való eltartása.” Erről a tárgykörről természetesen a mai háziasszonyoknak is van valamelyes fogalma. De azért Zilahy Ágnesnek is érdemes némi figyelmet szentelni: 59 forintért. Ö ilyesmikről szolgál felvilágosítással, mint például: „Rózsalevél czu- korban főzve”, „Mustkolbász”, „Nyers zöldpaprika eltartása”, „Kukoricza eczetben”, vagy ami e sorok íróját különösen szíven ütötte: „Sóban eltett rákfarok”. Persze, ha az ember viszonylag ritkán jut rákfarokhoz, akkor se essen kétségbe, a marhanyelv sokkal könnyebben hozzáférhető. Igaz, hogy korom is kell hozzá, ami ugyan a távfűtéses lakásokban aligha, de a pincékben, tanyákban, présházakban itt-ott tán csak akad. A „korommal páczolt nyelv” így készítendő: „A jól megsózott és borsozott marhanyelvet kevés foghagymával és salétrommal is be kell dörzsölni. A konyhában lévő tűzhelynek a kürtőjét kissé kihúzva a kéményből, a benne lévő kormot egy tiszta ruhapamaccsal letörölve, a sós nyelvre kell tenni úgy, hogy a nyelvet a korom egészen érintse. A kamarában két napig álljon így a nyelv; harmadnap jól mg kell mosni és sós vízbe téve, puhára főzni. A megfőtt nyelv vastag bőrét húzzuk le s ha kihűlt, szeletekre vagdaljuk. A nyelvet tormával és ászpikkal díszíthetjük.” Amihez és a többi, kedélyjavitó, múlt századbéli földi jóhoz egészséges étvágyat kíván: ORDAS IVAN Bélyeggyűjtőknek Bélyegkiállítások Március 18-án a Magyar Posta négy forint névértékű, szelvényes bélyeggel népszerűsítette az idén tartandó, jelentősebb nemzetközi bélyegkiállításokat. A bélyeg Dudás László grafikusművész tervrajza szerint 18. századi postamester köpenyét, kalapját és kürtjét ábrázolja. A jobb és bal oldalt kapcsolódó, fél bélyeg méretű szelvényeket a Juvalux, Finlandia, Sydpex, Prága elnevezésű bélyegkiállítások emblémája díszíti. Az új címletet az Állami nyomda ofszeteljárással készíti 646 300 fogazott és 5200 vágott példányban. A négyszelvényes és emiatt eddig páratlan kiadvány érdekességét fokozza, hogy blokkszerű. A nyomda a bélyeget a szelvényekkel együtt egy példányt tartalmazó ívekben hozza forgalomba. Kertbarátok Zöldségkultúrákban az elmúlt év folyamán elsősorban a bagolylepkék tömeges felszaporodása okozott gondot a termelőknek. A tavaszi első nemzedék a tenyészidöszak második felére nagy létszámú második nemzedékei népességet produkált, és a hernyók kártételét ekkor már a legnagyobb gondossággal sem lehetett elhárítani. Helyenként, kiemelten Szekszárd és Paks térségében tömeges volt a cserebogarak rajzása, és intenzív táplálkozásukkal a gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben jelentős lombveszteséget okoztak. Nagy létszámé utódaik (pajorok) ezeken a területeken veszélyességi szintre emelték a talajlakó kártevők egyedsűrűségét, amely elsősorban most szintén a zöldségkul- türákat érinti. denek, és elpusztulnak. A kártétel a palántanevelő helyeken foltokban jelentkezik, foltokra korlátozódik. A kórokozók elleni védekezésre a Zineb 0,5%-os, vagy Dithane M-45 0,3%-os dózisát javasoljuk. Az elkészített permetléből a kidőlt palánták eltávolítása után 2,5 litert öntözzünk ki, minden m2 területre. A vegyszeres öntözést 8-10 naponként 2-3 alkalommal ismételjük meg. Lényegében ezek a főbb tényezők teszik szükségessé ebben az évben a ve- teményezés előtti szakszerű talajfertőtlenités elvégzését. Erre a célra Basudin 5 G (Diazi- non 5 G) felhasználását javasoljuk 3,5 kg/ 1000 m2 mennyiségben. A granulátumot a kijuttatást követően dolgozzuk be a talaj felső rétegébe. Zárt termesztőberendezésekben a vakondtücsök és a meztelen csigák megjelenésével lehet számolni. A vakondtücsök (lótücsök) a növények kitúrásával vagy a gyökér- nyaki rész megrágásával, a meztelen csigák pedig a levelek megrágásával, átlyuggatásá- val és lehámozásával okozhatnak károkat. Csalétkes kezeléssel mindkét kártevő ellen eredményesen védekezhetünk. Vakondtücsök elleni védekezésre a Galition 5 G, és a Buvatox 5 G készítményeket javasoljuk. A dózis mindkét készítményből 30-40 dkg 100 m2-ként. A granulátumot nedves talajfelületre kell kiszórni, bedolgozás nem szükséges. A zöldségfélék palántanevelése során legkorábban a palántadőlést okozó gombák (Rhizoctonia solani, Phytium debaryanum) fertőzésével kell számolnunk. A kórokozóknak a levegőtlenség, a napfényhiány, a sűrű állomány, és a túlöntözés kedvez. Ilyen körülmények között a gyökérnyaki, vagy közvetlen a talajfelszín alatti szárrészt fertőzik, ahol előbb barnás elszíneződés látható, majd később a fertőzött rész elvékonyodása, befűző- dése jelez. A beteg nöények fonnyadni kezA meztelen csigák ellen Metaldehid hatóanyagú készítményekkel (Delicia csigaölő szer, Metaldehid 5 G) védekezhetünk eredményesen. A csalétkekből 1,5-2,0 gramm szükséges négyzetméterenként. A készítményeket olyan zöldségfélékben, amelyeknek a zöld része kerül közvetlen fogyasztásra, (saláta, spenót, petrezselyem, stb.) tilos felhasználni. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás ❖ CSALÁD ❖ OTT fi i
