Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-23 / 70. szám

1988. március 23. VmÉPÜJSÁG 3 Faipari gondok A tolnai Gemenc Ipari Szövetkezetnek természetesen csökken az idei várható nyeresége a tavalyihoz képest, de nem azért mert növeli tőkés exportját. Ellenke­zőleg. Mivel a faipari tevékenységükből származó termékeik háromnegyed része külföldre kerül - kizárólag tőkés piacra - számukra az exporttevékenység egysze­rűen létkérdés. Eredményük csökkenésében két té­nyező játszik szerepet: nagyobbrészt a szabályozók ismert változása, kisebb­részt pedig az a tény, hogy a tavalyi év­ben lízingszerződés keretében beszer­zett új berendezéseik után idén meg kell kezdeniük a lízingdíj fizetését. Az adóreformmal kapcsolatos pénz­ügyi változások a Gemenc Ipari Szövet­kezetei - mint annyi más gazdálkodó egységet - a már jól ismert módon hozza hátrányos helyzetbe. Amig saját termé­keik árát nem emelhetik - hiszen a tőkés partnerek a mi belső mechanizmusunk változásának terheit nem hajlandók ért­hető módon átvállalni -, addig az alap­anyagok árai sokszor harminc-negyven, sőt hetven százalékkal emelkedtek ed­dig. Előbbire példa a fűrészelt bükkáru, utóbbira pedig a rétegelt lemez ára. Ennek ellenére - mint Stróbl József el­nöktől megtudtuk - a szövetkezet nem mondhat le exportjáról, mert az általuk megtermelt árumennyiség kis hányadá­ra lenne csak belföldi fizetőképes keres­let. Tizenöt éve vannak jelen a tőkés pia­cokon. Három évvel ezelőtt egy export­bővítő pályázat elnyerése nyomán lehe­tőségük nyílt eszközállományuk bővíté­sére. A fejlesztésnek köszönhetően sike­rült majdnem duplájára emelniük kiszállí­tásaikat, amely 1987-ben több mint negyvenmillió forintot tett ki. A hagyomá­nyos piacaik, - Hollandia, Svédország, Anglia, NSZK - mellett sikerült betörniük termékeikkel az Egyesült Államokba, s a svéd IKEA céggel kiépített javuló kap­csolatuk következtében Svédországba is egyre több árujuk eljut. Profiljuk a faipari tömegcikktermelés, mintegy 12-14 féle termékek exportál­nak, de fő termékcsoportjuk a gyermek- és kisbútorok: nyugágyak, újságtartók. Ebben a kategóriában a szövetkezetnek némileg könnyebb a helyzete a magyar bútorgyártókhoz képest, mert egyes kül­földi versenytársakkal szemben még a mintegy tízszázalékos felár ellenére is „nyerők” tudnak lenni a minőséggel és a szállítási határidők pontos betartásával.- wd ­Szerelik a nyugágyakat tes letartóztatás elrendelésének megala­pozottságáért, elengedhetetlenségéért és törvényességéért elsősorban az ügyész szavatol, de annak fenntartása során a nyomozó hatóság köteles min­den olyan információt beszerezni, mely a további fenntartás, vagy megszüntetés kérdésében jelentőséggel bír.- A veszélyeztetett kiskorúak számá­nak magas aránya a büntető eljárás figyelmét ráirányította a kiskorúak sérel­mére elkövetett bűncselekmények bizo­nyos körére, a kiskorú veszélyeztetésé­nek bűntettére. Az egyszerűsítést szolgálja ebben a körben a következő lehetőség is: a szülői felügyeleti jog megszüntetésének jelen­tősége megnőtt, a Családjogi Törvény 1986. évi módosításával, mert a kiskorú állami nevelésbe vételének az a feltétele, hogy a bíróság megszüntesse a szülői felügyeleti jogot. Eddig erre csak polgári perben kerülhetett sor. Most azonban, ha a szülői felügyeleti jog megszüntetésé­nek az az alapja, hogy a szülő a gyerme­ke sérelmére szándékos bűncselek­ményt követett el, az eljárást gyorsítja és egyszerűsíti, ha emiatt nem kell polgári pert indítani, hanem a bűncselekmény miatt eljáró büntető bíróság szünteti meg a vádlott szülői felügyeleti jogát.- A társadalmi fejlődés, a nemzetközi kapcsolataink bővülése megkívánja, hogy a büntető eljárást új jogintézmény­nyel gazdagítsuk. A bűnügyekben folyta­tott nemzetközi együttműködés tapasz­talatai azt mutatják: célszerű lehetővé tenni, hogy a Magyarországon felelős­ségre vont, külföldön élő személy ún. „biztosítékot” helyezhessen letétbe. Hangsúlyozni szeretném, hogy ennek a célja a büntető eljárás lefolytatásának a biztosítása, és nem az, hogy a külföldit mentesítse az egyébként indokolt előze­tes letartóztatás alól, tehát nem olyan in­tézkedés, mint az egyes nyugati jogrend­szerekben található óvadék. A biztosíték letétbe helyezése esetén engedélyezni kell, hogy az eljárás alá vont külföldi elhagyja az országot, tehát nem kényszerül arra, hogy az eljárás be­fejezéséig Magyarországon tartózkodjék és ezzel jelentős anyagi, egzisztenciális hátrány érje akár őt, akár bennünket.- A büntető eljárásról szóló törvény új rendelkezései közül feltétlenül szót érde­mel a jogszabály megszegésével külföl­dön tartózkodó személyek felelősségre vonásával kapcsolatos eljárás. A korábbi szabályozás szerint a büntető eljárás a jogszabály megszegésével külföldön tar­tózkodó személlyel szemben távollété­ben az eljárás lefolytatható volt, az ügyész.indítványára a bíróság tárgyalást tartott, ítéletet hozhatott és büntetést szabhatott ki. Törvényesség szempontjából ez az el­járás aggályos volt, mert a vádlott távollé­tében szabtak ki büntetést. Ez a büntetés rendszerint nem volt végrehajtható, vi­szont az elítéltet visszatartotta a hazaté­réstől. A jogszabályi változás új alapra he­lyezte a külföldön tartózkodó személyek felelősségre vonását. Az új rendelkezé­sek szerint is mindenképpen szükséges, hogy az ügyet felderítsék, a bizonyítéko­kat rögzítsék akkor is, ha a bűncselek­ménnyel gyanúsított a jogszabály meg­szegésével külföldön tartózkodik. A nyo­mozást tehát le kell folytatni, majd az ügyész az eljárást felfüggeszti és annak folytatására akkor kerülhet sor, ha a gya­núsított az elévülési időn belül hazatér. Előfordulhat azonban olyan kivételes eset, amikor a bűncselekmény súlya in­dokolttá teszi a bírósági eljárás lefolyta­tását. Ebben az esetben a bíróság a vád­lott távollétében ítéletet hozhat, az ítélet­ben a bűnösségét megállapíthatja, de a büntetés kiszabását - a közügyektől eltil­tás és a vagyonelkobzás kivételével - mellőzi.- Az eljárási szabályok módosítása a bizonyítási eszközök körét is szélesíti és színesíti, pl. a helyszínelés beiktatásával a bizonyítási eszközök közé, vagy a jár­művek átkutatásának lehetőségével. Ezek azonban jobbára a szakemberek számára érdekes változások. Ehhez hasonló még az ún. gyorsított eljárás alkalmazási lehetőségének bőví­tése azzal, hogy a bűncselekmény elkö­vetésétől számított 8. napig lehet a gya­núsítottat bíróság elé állítani az erre al­kalmas ügyben, a korábbi 6 napos határ­idővel szemben. A korlátozott terjedelem, de az olvasók érdeklődési köre is behatárolja, hogy va­lamennyi módosítást leírjam, ismertes­sem. Úgy vélem, az eddigiek jól példáz­zák, hogy az új rendelkezések úgy egy­szerűsítik büntető eljárásunkat, hogy a törvényességi garanciák is fokozódjanak egyúttal. DR. SÓLYOM BÓDOG megyei főügyészhelyettes A foglalkoztatás és a szociálpolitika interjú Deli Sándorra!, az SZMT titkárával- Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a szakszerevezet önmagát védi, nem pedig tag­sága érdekeit.- Ez biztosan nem így van. A szakszervezet feladatának és kötelességének akar ele­get tenni, és ennek során elsődlegesen a tagsága, de általában a dolgozók érdekeit védi, legyen szó az életszínvonalról vagy a foglalkoztatásról. A szakszervezetnek mint szervezetnek, nincs és nem is lehet olyan külön érdeke, mely eltér a tagságétól.- Mostanában mintha divat lenne, hogy az üzemek a létszámcsökkenéssel kívánják megoldani problémáikat. Nem is mindig szabályosan küldik el a felesleges vagy annak vélt dolgozókat.- Nem hiszek ebben a megközelítésben. A létszám leépítése gazdasági kényszer hatására zajlik. Egyik oldalról itt van a hatékonyság követelménye, a másik indok pe­dig, ami szintén a leépítést ösztönzi, az sajnos a bértömeg-szabályozás. Az egyéni bé­rek növelésének egyik, - néha az egyetlen - forrása a létszám csökkentése. Az már nem száz százalékig biztos, hogy a hatékonyság minden esetben nő, ha a létszámot csökkentik, hiszen ha csökken az eszközök kihasználtsági foka, akkor aligha beszél­hetünk a hatékonyság növekedéséről. Meg kell vizsgálni minden esetben a piaci hát­teret, mert előfordulhat, hogy az valóban szűkül, és akkor elkerülhetetlen a termelés csökkentése.- Ilyen esetben azért lehetne mást gyártani, de az a legritkább esetben történik meg. Végül is, ha kevesebben termelnek, nem nő a munkahelyek száma, akkor a termelés or­szágosan csak csökkenhet.- Ez sem ilyen egyszerű, a szerkezetváltás nemcsak elhatározás kérdése, mai vi­szonyaink között az átálláshoz viszonylag hosszú időre van szükség, amilyen bonyo­lultak és lassúak a folyamataink.- Mi a helyzet Tolna megyében - mondjuk ki nyíltan - a munkanélküliséggel?- Ma is elmondható, hogy nem tartozunk az exponált megyék közé. Jobb a helyzet, mint Borsodban vagy Szabolcsban. Az első tervezett és szervezett leépítés több mint 30 dolgozót érintett a Szekszárd-Paksi Vízitársulatnál. Nálunk inkább a létszámstopp lehetőségét használják fel, nem vesznek fel új dolgozót a távozók és a nyugdíjba vonu­lók helyett. Éppen most folyik egy negyvennégy fős leéptés a Szekszárdi Húsipari Vál­lalatnál.- Mindenben a szabályok szerint?- Sajnos, nem. A vonatkozó 28/1986-os kormányrendelet előírásait nem tartották be, ennek végrehajtási utasítása ugyanis előírja, hogy három hónappal korábban be kell jelenteni a tervezett leépítést a megyei tanács vb munkaügyi osztályának. Most úgy néz ki, hogy két hónapot elegendőnek tartanának a vállalatnál. Márpedig ez alól a sza­bály alól senki nem adhat felmentést. A döntést a helyi szakszervezeti szervnek meg kellett volna vétóznia. Most a jogszabály-szolgálatunkon keresztül intézzük az ügyet.- A szabályok, a háromhónapos bejelentési kötelezettségig meghosszabbított fel­mondási idő, és a hat hónap elhelyezkedési támogatás csak abban az esetben jár, ha 10-nél több embert küldenek el egyszerre. Mi van, ha egyenként teszik?- A szakszervezet kezdettől kifogásolta ezt. Kidolgozás alatt van a rendelet olyan módosítása, amely minden egyes dolgozó szociális biztonságát garantálja. A szak- szervezet álláspontja szerint minden felmondás esetén legyen bejelentési kötelezett­ség. Ez a tervek szerint 10 főnél kisebb létszám esetén hat hét lenne. Szükséges, hogy a rendelet hatályát, vagyis a jogi védettséget a szövetkezeti szektorra is terjesszék ki. Van itt még egy nagyon kényes és fontos kérdés. Mi legyen azoknak a fiataloknak a sorsa, akik első munkavállalók? Ha ők nem tudnak elhelyezkedni, akkor ennek a szá­muknál lényegesen nagyobb társadalmi hatása lesz. A fiatalok cél- és távlatvesztését minden áron el kell kerülni, mert ennek a morális, társadalmi következményei belátha- tatlanok lehetnek. Az átmenetileg szükséges strukturális munkanélküliség végső kikü­szöbölése is csak új munkahelyek teremtésével képzelhető el. Igaz, ez mindenképpen összefüggésben van a gazdaság stabilizálásával, és a majdani kibontakozással, vagy­is a megoldás csak ezzel együtt képzelhető el.- Ha szigorodnak a felmondás szabályai, akkor ez kedvezhet a lógósoknak.- Nem tudok azonosulni ezzel a felfogással. Meggyőződésem, hogy az emberek többsége tisztességesen akar dolgozni, csak meg kell hozzá teremteni az anyagellá­tás, a szervezés belső, illetve adott esetben vállalaton kívüli feltételeit. Addig, amig em­berek anyaghiány, szervezési hibák, vagy rossz gépek miatt képtelenek dolgozni, kér­dés, hogy milyen erkölcsi alapunk van felvetni a munkafegyelem kérdését. De ha fel­vetjük, akkor nemcsak a fizikai munkásoknak kell címezni. A szabályok megszegőivel szemben mód van fegyelmi felelösségrevonásra, de a két kérdést semmiképpen nem szabad összekeverni. A foglalkoztatás egész problémaköréhez kapcsolódva szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy nincs társadalmilag veszélyesebb jelenség, mint a létbizonytalanság. Ráadásul a megyében elsősorban a szakképzetlen, a bejáró dolgozókat érinti a leépítés. Egy-egy településen csak néhányan élnek, ezért nem képzelhető el szervezett megoldás, még akkor sem, ha erre a vállalatok mutatnának is hajlandóságot, mint ahogyan nem mutatnak jelen pillanatban. A megyében mintegy 150-200-an vannak, akik tartósan nem tudnak elhelyezkedni.- Hogyan kaphat például családi pótlékot az, aki állás nélkül marad?- Ha a házastársa dolgozik, akkor annak a munkáltatójánál kell kérni. Arra még nem volt példa, hogy mindketten munkanélküliek lettek volna, de nyilván arra is fel kell ké­szülni, és akkor más intézményes módon biztosítani a gyermekes családok támogatá­sát. Mára kormányprogram elfogadásakor is az volt a szakszervezet álláspontja, hogy a gazdasági kérdések megoldása mellé oda kell tenni a szociálpolitikai csomagtervet is. A szakszervezet nem elégedett a családi pótlékok emelésének mértékével, különö­sen most, hogy a gyermeknevelés költségei megnövekedtek. Javítani kell a hetven éven felüliek és a kisnyugdíjasok helyzetét is. Szükséges az egész szociálpolitikai in­tézményrendszer átfogó reformja, ennek a kidolgozása folyamatban van. Ehhez tarto­zik a nyugdíjrendszer is, aminek a gyors megváltoztatását a szakszervezet nem tartja időszerűnek, átfogó reformját megfelelő időpontban igen. Mindez összefüggésben van a gazdasággal, ezért, ha nem mehet egyszerre, akkor közben kell lépéseket tenni, például az alacsony nyugdíjak esetében.- Mit tehetnek a szakszervezeti alapszervezetek?- Alapszervezeteink nincsenek könnyű helyzetben, amikor dönteniük kell. Lehet, hogy az én egyéni véleményemmel sokan nem értenek egyet, mégis elmondom. Min­den intézkedésnek megvannak a maga határai, ameddig meg lehet azokat hozni. A fiatalokról már beszéltünk, de általában a munkanélküliség nagyságának és mérté-, kének is megvannak a határai. Azt követően már olyan tudati károkat okoz, amelyeket nem vállalhat egy társadalom. Minden egyes embernek meg kell adni a segítséget az egyéni sorsa megoldásához, de ennél még fontosabbnak tartom, hogy az alapszerve­zetek támogassák a hatékony foglalkoztatást, de a létszámleépítést csak végső megoldásként fogadják el, ha más lehetőség már valóban nincsen, mert különben pusztán arról kell dönteniük, hogy proletár testvéreiket mennyiért is adják el - ha sza­bad ilyen patetikusan fogalmazni. Egyébként úgy látom, hogy a szakszervezeti mozga­lomban ismét új értelmet kap és előtérbe kerül egy régi fogalom és annak a gyakorlata, amit munkásszolidaritásnak nevezünk.- Köszönöm a tájékoztatást. ,HÁAOS/ IBOLYA Fő termékeik egyike a gyermekbútor

Next

/
Oldalképek
Tartalom