Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

2 "rféPÜJSÁG 1988. március 3. Az Anschluss és előtörténete Történelmi mementó - fél évszázad távlatából Mai kommentárunk , „Fővárosok háborúja" Baljós fordulatot tükröznek a Közép-Kelet frontjairól az elmúlt napokban érkező tudósítások: újult erővel lángolt fel az Iraki-iráni konfliktusban néhány alkalom­mal már pusztító jelenség, az úgynevezett „városok háborúja”. A katonai szakírók és kommentátorok a harci cselekményeknek azt a csoportját nevezték el így, ami­kor a szárazföldi frontszakaszok, vagy az Arab-(Perzsa-)öböl vizein megszokott összecsapások helyett - pontosabban azok mellett - a szembenálló felek az ellen­ség hátországára, mi több, a legnagyobb lakott településekre mért csapásokkal igyekeznek megtörni ellenfelüket. Sajnos, az események most is a szokásos eszkaláció jegyében zajlottak. A szór­ványos légitámadásokat hamarosan rakéták becsapódása követte, s a kezdetben csak Bagdadra és Teheránra irányuló akciók csakhamar kiterjedtek Hamadánra és Dezfulra is. A halálos - többnyire polgári - áldozatok számát sok tucatnyira be­csülik, a sebesültek száma és az anyagi kár egyelőre nem is mérhető fel teljes bi­zonyossággal. Az ellenségeskedések kiújulásának újabb szakasza előtt állunk hát? - kérdezik világszerte a hírmagyarázók, emlékeztetve arra, hogy noha néhány évvel ezelőtt az ENSZ-főtitkár közvetítésével a két közép-ázsiai szomszéd ország között hallgatóla­gos megállapodás jött létre az ilyen jellegű bomba támadások beszüntetéséről, ezt az egyezményt nemigen tartották be. S egyelőre a mostani felhívásoknak sincs sok foganatja. Hiába tárgyalt Teheránban Turgut Özal török kormányfő, hiába fordult be ismét a Biztonsági Tanács konzultációs mechanizmusa, a megszaporodott harci cselekmények elükére nem sok jel utal. Mi több, az iraki vezetés például bejelentet­te: addig folytatják a megtorlásként jellemzett légitámadásokat, amíg rá nem bírják Teheránt a fegyverszünet elfogadására. Csakhogy Irán korábban sem volt hajlandó elfogadni az ENSZ fegyvernyugvási felszólításait, s aligha valószínű, hogy éppen a „fővárosok háborúja” lenne alkalmas ennek elérésére. Úgy tűnik, változatlanul a tűzszünet feltételei körüli vita az, ami megakadályozza a tűzszünet kihirdetését. Teherán ragaszkodik nemcsak a tetemes kártérítéshez és a háborús felelősség Bagdadot terhelő megállapításához, hanem a jelenlegi iraki ve­zetés távozásához is. Ilyen alapon azonban eddig sem látszott kialakulni a minden­fajta megegyezéshez elengedhetetlen kompromisszum. Márpedig ennek hiányá­ban aligha hallgatnak el a közeljövőben a fegyverek, s félő, hogy a mostani, milliós nagyvárosokra mért csapások sem az utolsók az ellenségeskedések tragikus soro­zatában. SZEGŐ GÁBOR PANORÁMA Fél évszázaddal ezelőtt a horogkereszt mindent elsötétítő árnyéka borult rá Ausztriára. 1938 márciusában a függet­len Osztrák Köztársaság eltűnt Európa térképéről. Ez volt Hitler első jelentős te­rülethódítása, amely újabb ösztönzést adott a Harmadik Birodalomnak a máso­dik világháború kirobbantásához. Az Anschluss, Ausztriának Németország­hoz való csatolása nem maradhatott kö­vetkezmények nélkül hazánkra sem: Ma­gyarország közvetlen szomszédja lett a hitlerista Németországnak. Ezáltal is erő­södött a német nyomás; további bátorí­tást nyerhettek a hazai jobboldali és szél­sőjobboldali irányzatok; Magyarország hamarosan a Wehrmacht felvonulási te­repe lett, majd a megszállás következett. A vég kezdete Az Anschluss előtörténete; az első Osztrák Köztársaság viharos históriája. A kezdet szinte már magában hordozta a véget. Amikor a Habsburg monarchia romjain 1918. november 11-én kikiáltot­ták a köztársaságot, és a parlament épü­letére felvonták az új piros-fehér-piros zászlót, a tüntetések és ellentüntetések véres csatába torkolltak, két halott és számos sebesült maradt a bécsi Ring kö­vezetén. A politikai harcok folytatódtak, az első választásokon a szociáldemokra­ták szerezték a legtöbb szavazatot, de már 1920-tól jobbratolódás következett, a keresztényszocialisták kormányoztak a parasztszövetséggel, és a nagynémet eszméket hirdető néppártiakkal. Állandósult a feszültség, amelyet csak fokoztak a gazdasági nehézségek, a nagy világválság évei. Az összetűzések során megszólalnak a fegyverek is. A jobboldalon félkatonai szabadcsapato­kat szerveznek, mindenekelőtt a Heim­wehr alakulatok garázdálkodnak. Ellen­súlya a szociáldemokrata Schutzbund kíván lenni, de ennek tevékenységét ne­hezíti, hogy a két munkáspárt között Ausztriában nincs egység, s a szociálde­mokrata pártvezetés a kritikus pillana­tokban elbizonytalanodik. Ezekben a zavaros és ellentmondásos években sok osztrák politikus életképte­lennek tartotta a független Ausztriát, és a Németországgal való egyesülés mellett szállt síkra. Még a szociáldemokrata tá­borban is voltak hívei ennek az irányzat­nak, természetesen akkor még nem egy náci Németországról volt szó. Az Ansch­luss gondolata és követelése különösen erőssé vált a szervező osztrák nemzeti szocialisták között. Hitler Mein Kampfjára hivatkoztak, amely arra a következtetés­re jutott, hogy „Ausztriának vissza kell térni a nagy német anyaországhoz". Kritikus időszakot jelent Ausztria életé­ben 1933-34, miután Hitler megragadta Ellentmondásos személyiségként, ra­vasz, céltudatos politikusként, egészé­ben véve pozitív történelmi személyiség­ként mutatta be Nyikita Hruscsovot a Li- tyeraturnaja Gazeta hasábjain Fjodor Burlackij történészprofesszor. A hatva­nas években a KB apparátusában dolgo­zott és több külföldi útjára elkísérte az SZKP első titkárát, így saját benyomásai, első kézből kapott tájékoztatás alapján rajzolhatta meg az egykori vezető politi­kai portréját. Fontos történelmi adalé­kokkal is szolgál, egy teljes lapoldalon, írása nagyobb teret kapott mint amekko­rát a Hruscsowal kapcsolatos, nagykö­zönségnek szánt publikációknak az utóbbi húszegynéhány évben valaha is szenteltek. Sztálin azért nem láthatta meg Hrus- csovban a személyi kultusz sírásóját - ír­ja Burlackij -, mert komolyabb ellenfe­lekkel volt elfoglalva. Molotov és Mikojan következett volna a sorban. Emellett Hruscsov okosan leplezte az öt ért sérel­mek hatását, ártalmatlannak mutatko­zott, még hopákot is kész volt járni a párt­főtitkár kuncevói dácsáján. Ezzel kap­csolatban a cikkíró emlékeztet Machia­velli mondására, miszerint Brutus, ha ostobának tudja tettetni magát, Caesar lehetett volna. Burlackij Hruscsov hibájaként rója fel, hogy maga is áldozatul esett a hízelgők­nek. Ezek magas beosztást, díjakat, ki­tüntetéseket kaptak „az ő Nyikita Szerge- jevicsüktől”. Mert fennhangon bizonyít­hatták „szeretetüket”. így aztán minél rosszabbul mentek a dolgok, annál han­gosabban szólt a kórus a „dicsőséges évtizedről”. Hruscsovnak és társainak a dolgát megnehezítette, hogy nem volt magas szintű politikai kultúrájuk, patriarchális módon irányítottak. Az első titkár próbát tett az értelmiségi típusú káderekkel, vé­a hatalmat Németországban. Az osztrák jobboldalon belül éles vetélkedés kezdő­dik. A nemzeti szocialisták egy állam­csíny gondolatát sem vetik el, hogy erő­szakkal kormányra jussanak, és számí­tanak német elvbarátaik segítségére. Az új kancellár, Engelbert Dollfuss, akit kis termete miatt gúnyosan „Milimetternich- nek” emlegetnek, rokonszenvezik a fa­sizmussal, de nem akarja feladni az oszt­rák függetlenséget. Kiaíakul az a sajátos politikai vonal, amelyet ausztrofasizmus- nak neveznek. Dollfuss elsősorban Ró­mára, Mussolinire kacsint, bízik abban, hogy az olaszok sem érdekeltek Német­ország határainak kiterjesztésében, túl­zott megerősödésében. Kancellárgyilkosság Miközben a Dollfuss-kormányt első­sorban az osztrák nácik szervezkedése fenyegeti, a kancellár a munkásmozga­lomra sújt le. 1934 január-februárja tra­gikus eseményeket hoz: a Heimwehr osztagai rátámadnak a szociáldemokra­ta párthelységekre, a bécsi munkásla­kótelepekre, s amikor azok védekeznek, mozgósítják a hadsereget is. Háromna­pos véres, kegyetlen és egyenlőtlen harcban felszámolják az ellenállást, a szociáldemokrata pártot betiltják. A ná­cik ugrásra készen várakoznak, s 1934 júliusában puccsot kísérelnek meg. Az osztrák hadsereg egyenruhájába öltö­zött összeesküvők - mint később kide­rült, a biztonsági szervek tudomásával - betörnek a kancellári irodába, s egy Pla- netta nevű náci közvetlen közelről agyonlövi a kormányfőt. Dollfuss saját politikájának áldozata lett... A puccs akkor még nem eredményes: Schuschnigg igazságügy-miniszter, s a kormány több tagja végül is magához ra­gadja a kezdeményezést, kivezényli a kormányhű csapatokat. Mussolini moz­gósítással figyelmezteti Hitlert, hogy ne menjen túl messzire, London és Párizs ugyancsak nemtetszését fejezi ki. De ami akkor elmaradt, nem egészen négy év múlva végbement. A német nyomás ál­landó volt, a nácik mind nyíltabban szer­vezkedtek Ausztriában, és Schuschnigg, 1938 elején, az utolsó aduhoz nyúlt: népszavazást akart meghirdetni. Bízott abban, hogy az osztrákok többsége el­utasítja majd az Anschluss-t. Csakhogy ebben az időben már más volt a nemzetközi politikai klíma. Mussoli­ni beadta derekát, és nem emelt kifogást Hitler elképzelései ellen. A nyugati hatal­mak azt gondolták, hogy Ausztria felál­dozásával kielégítik Hitler étvágyát, s nem tettek semmit az Anschluss-szal szemben. Hitler ultimátumára Schusch­nigg visszavonta a népszavazást, kine­vezte belügyminiszterré Seyys-lngguart­gül azonban teljesen kiábrándult a szel­lem embereiből. De a viszályt az első tit­kár és az írók, művészek között Hruscsov ellenségei szították. Tőlük származnak „a trónra került Fajankó’1, „a kukoricater­mesztő” és más becsmérlő kifejezések, ők mérgezték meg szándékosan Hrus­csov és Paszternák viszonyát, az ő mű­vük, hogy Hruscsov jóváhagyásával Nyeszmejanovot leváltották az Akadémia éléről, és Liszenkót ültették helyébe. Burlackij, aki tekintélyes szakértőnek számít a történelem, a párttörténet, a tár­sadalmi fejlődés és a politika számos kérdésében, leadja a voksát abban a vi­tában is, amely Satrov történelmi drámái kapcsán most a történelem és a szemé­lyiség dialektikájának kérdéséről folyik. Elismeri, hogy a történelemben több va­riáció is létezhet: a gyalog a tábla szélére érve vezérré változhat, a vezér csapdába eshet, a gyalog is leütheti. A politikai ve­zető, különösen egy ország élén, nem­csak eszköze a történelemnek, de maga is közvetlenül hat az eseményekre. Végül is Hruscsov nem véletlenül ke­rült hatalomra - állapítja meg a szerző -, mert a pártnak ugyanazt az irányvonalát képviselte, amelyet egészen más körül­mények között Dzerzsinszkij, Buharin, Rikov, Rudzutak és Kirov, vagyis a NÉP továbbvitelét. Ám, ha Malenkov összefog Berijával, ha a „sztálini gárda” nemcsak 1957-ben eszmél fel, hanem már 1953- ban, akkor Hruscsov „nem lett volna”. A történelem azonban helyesen választott - teszi hozzá Burlackij. A szerző beszámol arról is, hogy Zsu- kov fellépése mentette meg Hruscsovot, amikor a „sztálini gárda" le akarta őt vál­tani az 1957. júniusi KB-ülésen. „A had­sereg ellene van ennek a döntésnek. Pa­rancsom nélkül egyetlen tank sem moz­dul el a helyéről” - mondta a legendás hadvezér. Politikai karrierje mégis ketté­Adolf Hitler elégedetten szemléli csapatai parádéját ot, az osztrák nemzeti szocialisták veze­tőjét, március 12-én pedig a német had­sereg átlépte az osztrák határt. (Nem volt ellenállás, de egyébként pontosan kidol­gozták a Fali Otto-t, Ausztria erőszakkal történő lerohanásának tervét is.) A nép­szavazást megtartották, de április 10-én, négy héttel azután, hogy az Anschluss ténylegesen megtörtént. Addigra Himm­ler személyes irányításával már 70 ezer embert tartóztattak le, megkezdődött a fajüldözés, minden elképzelhetőt túlha­ladott a fasiszta propaganda. A számsze­rű eredmény nem lehetett kétséges. Önvizsgálatra serkentő kerek évforduló A hét esztendőn át tartó náci uralom mérlege Ausztriában 380 ezer halott, óriási anyagi veszteség. De még 1945 ta­vasza sem hozhatott végleges rendezést, mert a háború után Ausztria a négy nagy­hatalom megszállása alá került, ez volt a híres „négyen egy dzsipben” korszak, a bécsi vegyes járőrökre utalva. Csak a hidegháború visszaszorulásával, a nem­zetközi viszonyok javulásával írhatták alá 1955. május 15-én az osztrák államszer­ződést. (Mivel Ausztria nem volt hadvise­lő fél, békeszerződés helyett önálló álla­miságának helyreállításáról intézked­tek.) Egyúttal Ausztria örök semlegessé­get vállalt és a jövőre vonatkozólag eleve kizárt minden Anschluss tervet. Szomszédunk ebben az elmúlt 33 esz­tendőben fontos és pozitív szerepet töl­tött be a világ és Európa életében, példa­mutatóan alakultak a magyar-osztrák kapcsolatok is. Nem meglepő tehát, ha a múltról szól­va manapság a jelen adja a témát Auszt­riában. Az utolsó pillanatig változott az ünnepségek rendje, s lehetséges, hogy végül két megemlékezést tartanak, ezzel is a vélemények megoszlását jelezve. Mennyi és milyen emlékezés lesz, az természetesen osztrák szomszédaink dolga. Ám remélhetőleg mindenütt az egyetlen történelmileg lehetséges és he­lyes következtetést vonják majd le. RÉTI ERVIN tört. Külföldön volt, amikor az „erős em­bertől” való félelemtől vezérelve leváltot­ták őt; védekezési lehetőséget, magyará­zatot nem adtak. Ekkor kerültek Hrus­csov környezetébe az olyan fejbólintó já- nosok mint Podgornij. Hruscsov túl ma­gabiztos volt ahhoz, hogy másokban ke­ressen támaszt, s ez lett bukásának egyik oka - véli Burlackij. Hruscsov gazdasági és szociális re­formjai idején szokás volt hol előrero­hanni, hol hátramenetbe kapcsolni. Az vi­selkedik így - írja Burlackij -, aki nem tudja, hogy merre tart. A reformokat ad­minisztratív módon akarták végrehajtani, kidolgozásukat arra az apparátusra bíz­ták, amelynek ezzel saját hatalmát kellett volna meg kurtítania. Nem független szakértők dolgozták ki a reformokat az első számú vezető irányításával, amint ez Magyarországon, Jugoszláviában, Kíná­ban történt. A később sokat vitatott, irreális fejlesz­tési számokat Zaszjagyko, a gazdasági és tudományos állami bizottság elnöke erőszakolta a pártprogramba. Hruscsov azt vallotta, a proletárdikta­túra össznépi állammá alakul át, s azt akarta, hogy a vezetőket rotálják, legfel­jebb két időszakra szóljon megbízatá­suk, ezt azonban nem sikerült keresztül­vinnie - mutat rá a szerző. Amikor Sztálin meghalt - hangzik a visszaemlékezés - Mikojan, még ott a kuncevói dácsán azt mondta Hruscsov­nak, hogy Berija most Moszkvába megy, átvenni a hatalmat. A dácsáról kettesével távoztak, Malenkov Berijával, Molotov Kaganoviccsal, Hruscsov pedig Miko- jannal. Beriját el kell távolítani, határozta el Hruscsov, és egyenként beszélt ez ügyben a KB elnökségének tagjaival. A legnehezebb dolga Malenkowal, Berija barátjával volt, de aztán Malenkov, annak láttán, hogy Berija utasítására hadosztá­lyok tartanak Moszkva felé, felülemelke­dett személyes érzelmein. Kaganovics- hoz, miután Vorosilovot is sikerült meg­BUDAPEST - Németh Károly, az El­nöki Tanács elnöke a Marokkói Királyság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte II. Hasszán királyt. * Magyarország és Írország kulturális kapcsolatainak ápolására, gazdagításá­ra Magyar-Ír Társaság alakult Budapes­ten. A 20 tagú, elsősorban írókból, köl­tőkből, műfordítókból, irodalomtörténé­szekből, egyetemi tanárokból álló társa­ság elnöke Bart István, a Corvina Kiadó igazgatója lett. győznie, Hruscsov már azzal állíthatott be, hogy a többség Berija ellen van. Az emlékezetes tanácskozáson Malenkov miniszterelnök, KB-titkár elnökölt. Berija késett, a résztvevők már attól tartottak, hogy valami kitudódott. Berija végül megérkezett, kezében elmaradhatatlan aktatáskájával, és a napirend iránt ér­deklődött. Malekov elsápadt, és hallga­tott, végül Hruscsov mondta meg, hogy a napirend Berijának, az imperializmus ügynökének a pártellenes tevékenysé­ge. A szavazás után két tiszt letartóztatta Beriját. A Moszkalenko parancsnoksága alatt álló helyőrség tisztjeit ezért rendel­ték oda. Burlackij emlékeztet arra, hogy később Hruscsov nem vette figyelembe Togliattinak azt a figyelmeztetését, hogy a személyi kultusz magában a rendszer­ben gyökerezik. Amikor a fő figyelmet a személyi kultusz leleplezésére, az igaz­ság kimondására fordította, nem számolt azzal, hogy ez az igazság csupán féligaz­ság. Nem szólt arról a szerepről, amelyet saját maga játszott az ukrajnai tisztogatá­sokban, a kollektivizálás hibáit sem tárta fel, mert maga is részes volt bennük. Mo- lotovot és Kaganovicsot elmarasztalta, Mikojant azonban nem, így szövetsége­sekké váltak. A neves politológus végezetül megál­lapítja, hogy a nép nem tehetett semmit, sem a reformok ügyében, sem az első tit­kár védelmében. Ma a „glasznosztynak” vagyis az ügyek nyilvános kezelésének a gyakorlata bizonyítja, hogy a nép tevé­keny szereplő lehet, ha tájékoztatják, és biztosítják számára a döntéshozatal­ban való részvétel lehetőségét. Akkor az emberek semmit sem tudtak a „fent” tör­téntekről, szó sem lehetett a megkezdett folyamatok társadalmi támogatásáról, sőt, mindenki fellélegzett, amikor eltávolí­tották a hatalomból az első titkárt. Nyikita Hruscsov tevékenysége mégsem volt hiábavaló. A személyi kultusz régi formá­jában többé már nem támadhatott fel. M. LENGYEL LÁSZLÓ (Moszkva) DUBNA - Az atomfizika alapvető ku­tatási irányáról és a dubnai egyesített atomkutató központ fejlesztéséről kezd­tek tanácskozást a Moszkva környéki vá­rosban 11 szocialista ország - köztük hazánk - kormányainak képviselői. A dubnai értekezlet résztvevői a korábbi szakértői eszmecserék alapján vitatják meg és fogadják el a 2000-ig szóló kuta­tási programot. A dubnai egyesített kuta­tó központot 30 évvel ezelőtt hozták létre Bulgária, Csehszlovákia, a KNDK, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam részvételével. Gyorslista Nyereményjegyzék az 1988. március 1-jén meg­tartott február havi lottó tárgynyeremény-sorsolás- ról, melyen a 8. heti szelvények vettek részt. A nye­reményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használ­tuk: A Vásárlási utalvány B Másfél szobás társasüdülő C Zastava 55 GTL tip. szgk-ra szóló utalvány D Wartburg Standard tip. szgk-ra szóló utalvány E Trabant Lim. Special tip. szgk-ra szóló utalvány F Varia-utalvány (75 000 Ft) G Jácint színes tv H Super Color színes tv I Lottó lakberendezési utalvány (25 000 Ft) J Lottó bútorutalvány (20000 Ft) K Sony CDP-40 tip. lézerlemezjátszó L Kínai étkészlet I. M Kínai étkészlet II. N DUAL CD-20 tip. lézerlemezjátszó O RP 1100 tip. kétkazettás rádiómagnó P Enterprise computer Q Hang-fény utalvány (50 000 Ft) R Otthon lakberendezési utalvány (50 000 Ft) S Szerencseutalvány (40 000 Ft) T Iparcikkutalvány (25 000 Ft) U Zenesarok-utalvány (20 000 Ft) V ARC 2551 tip. autó-rádiómagnó W Vásárlási utalvány (10 000 Ft) X Vásárlási utalvány (9000 Ft) Y Vásárlási utalvány (7000 Ft) Z Vásárlási utalvány (5000 Ft) A nyertes szelvényeket 1988. március 25-ig kell a totó-lottókirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 2 509 200 Y 2 518 726 W 2 523 489 X 2 528 252 D 2 533 015 Z 2 537 778 J 2 547 304 L 2 552 067 Y 2 556 830 N 2 561 593 X 2 566 356 W 2 571 119 P 2 580 645 X 2 590 171 Z 2 599 697 Z 2 609 223 Q 2 613 986 z 2 623 512 Y 2 628 275 Z 2 633 038 z 2 637 801 X 2 642 564 Z 2 647 327 z 2 652 090 Z 2 656 853 z 2 671 142 z 2 680 668 z 2 694 957 z 2 699 720 V 2 709 246 z 2 714 009 V 2 718 772 X 2 723 535 z 2 728 298 z 2 733 061 Y 2 775 928 Y 2 780 691 s 2 785 454 z 2 790 217 Y 2 804 506 z 2 809 249 Y 2 833 084 G 2 856 899 M 2 866 425 T 2 885 477 Y 2 890 240 z 2 914 055 U 2 918 818 Y 2 928 344 Y 2 933 107 H 2 937 870 X 2 947 396 X 2 952 159 M 2 956 922 X 2 966 448 z 2 971 211 X 2 980 737 Y 2 990 263 Y 2 995 026 z 81 012 966 Y 81 022 492 G 81 046 307 z 81 060 596 M 81 065 359 V 81 079 648 o 81 089 174 P 81 093 937 Y 81 103 463 X 81 112 989 K 81 117 752 L 81 127 278 Q 81 132 041 X 81 136 804 O 81 141 567 Y 81 146 330 Z 81 151 093 w 81 155 856 z 81 184 434 Y 81 198 723 Y 81 208 249 z 81 213 012 X 81 222 538 B 81 227 301 0 81 232 064 S 81 236 827 Z 81 241 590 z 81 246 353 N 81 251 166 Y 81 260 642 Y 81 265 405 Y 81 284 457 P 81 289 220 O 81 303 509 X 81 322 561 S 81 327 324 P 81 336 850 Y 81 341 613 W 81 346 376 X 81 355 902 T 81 360 665 z 81 379 717 z 81 384 480 Z 81 389 243 z 81 408 295 z 81 417 821 R 81 427 347 s 81 436 873 Y 81 441 636 Y 81 446 399 Y 81 460 688 Y 81 465 451 Z 81 570 214 T 81 484 503 J 81 494 029 R 81 498 792 L 81 503 555 S 81 508 318 N 81 513 081 S 81 517 844 U 81 527 370 W 81 532 133 X 81 536 896 X 81 541 659 W „Nem véletlenül került hatal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom