Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-08 / 32. szám

4 Képújság 1988. február 8. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Lesz-e szilárd útburkolat a Babin-telepen? Sárdi Károly bonyhádi ovasónk ér­deklődött, hogy a bonyhádi Babin-te­lepen - mely négy kis utcából áll - mi­kor lesz szilárd útburkolat. A lakók már 18 éve élnek e településen, lassan két éve van szennyvízvezetékük és gáz is társulás formájában, de szilárd útbur­kolatuk nincs. „Az eddigi információnk szerint még 1988-ban sem lesz. Az út­viszonyok, kiváltképp a két közműve­sítés után elviselhetetlenek, legfőkép­pen ez eső után érzékelhető. A gépjár­művek legtöbbje a Babin utca egy ré­szén, a járdán közlekedik, ami szintén egy merő sár. Szárazság, illetve tavasz- szal és nyáron porfelhőben élünk, ha egy autó vagy jármű elhalad előttünk.” Sebestyén Lajos, a Bonyhád Városi Tanács V. B. műszaki osztályának ve­zetője írta:- A bonyhádi Babin-telepen (Babin, Babits, Gárdonyi, Felszabadulás utcák) 1986-ban fejeztük be a szennyvízcsa­torna építését társulási úton 25 ezer fo­rint érdekeltségi hozzájárulás mellett és még az év őszén megépült a gázveze­ték, melyhez a lakossági hozzájárulás az építési időpontban 14 ezer forint volt lakótelkenként. A tervciklus településfejlesztési programjában rögzített, hogy az útépí­téseknél elsődlegességet élveznek azok az utcák, amelyek lakói vállalják a közműépítésekkel járó költségek vise­lését. E feltételnek a Babin-telepi lakók eleget tettek, de ugyanez igaz további nyolc utcára is. És mert az igények egy­szerre nem elégíthetők ki, sorolni kell a feladatokat. A közműépítések ütemét az útépítés üteme nem tudja követni. A korábbi évek lemaradását nem tudjuk egy-két év alatt behozni. Az 1988. évi tanácsi költségvetésről és a meg­oldandó feladatokról a februári tanács­ülésen a tanács testületé dönt, ezért a Babin-telepi útépítés időpontját nem tudom közölni. A földútjainkat téglatörmelék- és sa­lakterítéssel tudjuk javítani, melyhez a lakosság társadalmi munkavégzését is igényeljük (például esős idő utáni igazí­tás). A nyári időszakban a földútjainkat - kialakított menetrend szerint - locsol­juk, így próbáljuk enyhíteni a porképző­dést. Lehet-e olcsó képeslapot venni? Teizl Gyuláné ozorai olvasónk he­tekkel ezelőtt olvasta lapunkban, hogy többfajta üdvözlő képeslap került for­galomba, olcsóbb és drágább egy­aránt. Mivel sok helyre kellett üdvözlő­lapot küldenie, nyilván az olcsóbb, 2 forintos, 2,50-es egységárú is megfe­lelt volna. „Ha gyártottak olcsó lapo­kat, akkor hol vannak, ha az üzletek­ben, postákon nem lehet kapni?” Sólyom Zoltán, a Tolna Megyei Nép­bolt Vállalat igazgatója válaszolt:- Vállalatunk képeslapokat a PIÉRT Vállalattól szerez be és a vállalat kész­letén a levélben kifogásolt 2, illetve 2,50 forintos képeslap nem található. Ol­csóbbnak számít még a 3,50, illetve 5 forintos képeslap, melyekből üzleteink­ben folyamatos volt az ellátás. Alkalmassági vizsgáról, annak elbírálásáról Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - gépjárműve­zetői alkalmassága orvosi vizsgálatá­nak és elbírálásának lehetőségéről ér­deklődött. Dr. Bíró Zsuzsanna, a Tolna Megyei Üzemegészségügyi Szakrendelő főor­vosa a következőket válaszolta:- Az 1/1976-os EüM rendelet értel­mében: alkalmatlanság kimondása esetén újabb egészségügyi alkalmas- sági vizsgálatot 6 hónap elteltével kér­het az érdekelt személy akkor, ha keze­lőorvosi bizonyítvánnyal igazolja egészségi állapotának oly mértékű ja­vulását, hogy ennek alapján feltehető az alkalmas minősítés. Az újabb egész­ségügyi vizsgálatot I. fokon kell kezde­ményezni. Esetünkben az illető bármikor kezde­ményezhet a fentieknek megfelelően. Meg szeretnénk jegyezni, hogy a dol­gozó a lakhelyének megfelelő rende­lőintézetben, illetve ha főfoglalkozású üzemorvosa van, úgy csak a főfoglalko­zású üzemorvosnál kezdeményezheti a vizsgálatot. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A külföldi utazásról és az útlevélről szól a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak 1987. évi 25. számú tör­vényerejű rendelete s e jog­szabály végrehajtásáról a belügyminiszter 3/1987. (XII. 23.) BM számú rendelete. Tudni kell, hogy a magyar állampolgár alapvető joga, hogy külföldre utazzon és ez a jog csak kivételesen, az állam biz­tonsága, a közrend és mások jogainak indokolt védelme érdekében korlátozha­tó. A törvényerejű rendelet tételesen so­rolja fel, hogy kinek nem adható útlevél (pl. akit végrehajtandó szabadságvesz­tésre ítéltek), kitől tagadható meg az útle­vél kiadása (pl. attól, aki jogerős bírósági határozattal megállapított tartási kötele­zettségének nem tesz eleget, és ezért ve­le szemben végrehajtást rendeltek el), ki zárható ki meghatározott ideig a külföld­re utazásból (pl. az elkövetéstől legfel­jebb öt évig kizárható az, aki az útlevél iránti kérelmében valótlan adatokat kö­zölt, vagy akinek az útlevele neki felróha­tó okból elveszett vagy megsemmisült), előírja azt is, hogy az útlevelet mely ese­tekben kell bevonni, s mely esetben von­ható az be. A belügyminiszteri rendelet szabá­lyozza az útlevél iránti kérelem benyújtá­sának mikéntjét, a kérelemhez csatolan- dókat, a kérelem elutasítása esetén igénybe vehető jogorvoslati, valamint az útlevél elvesztése esetén követendő eljá­rást, előírja azt is, hogy kinek adható ha­tárátlépési igazolvány, illetve határátlé­pési engedély. Kihangsúlyozandónak tartjuk, hogy az útlevél a Magyar Népköztársaság tulaj­dona, a magánútlevél az utazás befeje­zése után az állampolgárnál marad, aki köteles azt gondosan megőrizni. Az említett két jogszabály a Magyar Köz­löny 1987. évi 61. számában jelent meg. A területi szociális gondozásról szóló korábbi szabályt módosítja az egészség- ügyi miniszter 19/1987. (XII. 24.) EüM számú rendelete, amely szerint ha a ko­rábbi jogszabályban írtak alapján megál­lapítható térítési díj az eset összes körül­ményének gondos mérlegelése (pl. be­tegség, haláleset, kiemelkedően jó anya­gi viszonyok) után méltánytalan ered­ményre vezetne, a térítési díj összege elengedhető, mérsékelhető vagy növel­hető. Kimodnja a módosító jogszabály azt is, hogy az idősek klubjában az étke­zésért a szociális helyzettől függően térí­tési díjat kell fizetni. A mezőgazdasági nagyüzemek dolgo­zói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló korábbi jogsza­bályt módosítja a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter 10/1987. (XII. 24.) MÉM számú rendelete, amelyből itt csu­pán annyit idézünk, hogy: „A mezőgaz­dasági nagyüzemek dolgozóit szerszám­használati díj illeti meg, ha munkakörük­be tartozó feladataik elvégzéséhez saját tulajdonban lévő kéziszerszámot, segéd­eszközt használnak.” A rendelet mellékletét képezi a fizikai foglalkozásúak (munkák) munkadíjtáb­lázata, a nem fizikai foglalkozásúak, ügyintézők, ügyviteli dolgozók bértáblá­zata. Az utóbb említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 62. számában jelentek meg és valamennyi hivatkozott jogszabály 1988. január hó 1. napján lé­pett hatályba. DR. DEÁK KONRAD Selejtezés helyett további szolgálat (Tudósítónktól) A V42 sorozatú villamos mozdonyok az ötvenes évek végétől rótták az ország villa­mosított vonalait. Még ma is sok üzemel belőlük, habár akkori magasnak számító tech­nikai színvonaluk már rég a múlté. Baleset esetén, illetve komoly anyagi ráfordítást igénylő főjavításra megérett mozdonyok esetében felújítás helyett leselejtezésre ke­rülnek. így került Dombóvárra egy ilyen mozdony, mely egy baleset következtében pályafutásának a végére ért volna. Egy ügyes újítás révén azonban továbbra is szolgá­latban tud maradni, stabil üzemben, végleg elbúcsúzva a vaspálya rohanásától. Közel egymillió forintos költséggel a dombóvári szakembergárda villamos előfűtő géppé alakította át. Ez azt jelenti, hogy a helyből induló vonatokat (a hálózat kiépítése után, míg a továbbító mozdony meg nem érkezik) elöfűti, így az utasokat már beszálláskor meleg kocsi fogadja. A hálózat elkészültéig a személykocsi-javító szakemberek mun­káját segíti a villamos fűtési berendezések karbantartási és javítási munkálatainál. BELES LAJOS Fotó: RAJCZI KÁLMÁN Teljes felújítás után immár új „névvel” V42-516 helyett VF-16-ra keresztelve A mű elkészült, az alkotó(k) pihen(nek) Ügyeleteseinktől kérdezték Helyesen járt-e el a vízóraleolvasó? Krizák Vince szedresi (Rákóczi u. 74.) olvasónk ügyeletesünknek elmondta, hogy az utóbbi időben magasabb vízdíjat számol fel neki a víz- és csatornamű vál­lalat vízóraleolvasója, mint például nyá­ron, amikor permeteznek, és sok aprójó­szágot is tartanak. Nyugdíjasok lévén, különösen nehezményezik a „dupla, vagy tripla díj” fizettetését, s egyáltalán nem értik a díj emelkedését.” A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemeltetési osztályvezetője, Müller János válaszolt: - A reklamációt a helyszínen megviszgáltam és megállapí­tottam, hogy a vízműkezelő egy óracsere után téves leolvasást végzett és így 21 köbméter, azaz 79,80 Ft túlfizetés történt. A negyedik negyedévi leolvasás alkal­mával a leolvasókartonon adminisztrá­ciós tévedés miatt 14 köbméter, azaz 53,20 Ft túlfizetés történt. A fentiek értel­mében vállalatunk 133 forint visszafize­tést eszközöl a fogyasztó felé. A kivizsgá­lás eredményéről a fogyasztót a helyszí­nen tájékoztattam. Még egyszer a televízió 1 -es programjának vételi lehetőségéről Több olvasónk több alkalommal is te­lefonált ügyeletes munkatársainknak azt panaszolva, hogy Szekszárdon rossz a televízió 1 -es programjának vételi lehe­tősége. Mielőtt az illetékesek válaszát kö­zölnénk, megjegyezzük, hogy a zavarel­hárító felügyelőség csak konkrét pa­naszt tud kivizsgálni.- Kérésükre és a beérkezett bejelenté­sekre ez év január 20-án vizsgálatot tar­tottunk Szekszárdon a jelzett vételzava­rok kapcsán - írta válaszlevelében Ha­raszti László, a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság Országos Mérőel­lenőrző és Zavarelhárító Felügyelőség pécsi üzemének vezetője. - Előzetesen megállapítottuk, hogy Parti Géza Szek­szárd, Garai tér 2., valamint Csák Péter Szekszárd, Bezerédj u. 24. szám alatti la­kosok panaszbejelentést tettek a szek­szárdi vétellel kapcsolatban. A jelzett na­pon 18 és 21 óra között közös vizsgálatot tartottunk a pécsi tv-felügyelőség szak­embereivel annak tisztázása érdekében, hogy äz előzőleg feltételezett zavarokat a nevezett adó sugározza-e. Megállapí­tottuk, hogy az adó rendeltetésszerűen üzemelt, valamint a műszeres mérések során olyan zavaró jelet nem sugárzott, amely az adó vételkörzetében a tv-előfi- zetőknél jelentkezett volna. Az említett bejelentőknél helyszíni vizsgálatot is tar­tottunk. Parti Géza, Super Star készülékén, mely a szobában elhelyezett szalagdipol antennáról üzemelt, zavart nem tapasz­taltunk. Elmondta, hogy a bejelentésé­nek időszakában szemcsés, zajos volt a vétele. Ez a jelenség azonban január 17- e után megszűnt, és azóta vételével elé­gedett. A korábban tapasztalt szemcsés, zajos kép jelgyengeségre vezethető visz- sza, de annak eredetét jelen vizsgá­latunkkor megállapítani nem tudtuk, mi­vel az már nem volt tapasztalható. Megje­gyezzük, hogy a bejelentő szalag-dipol- antennája semmiféle zavarvédelmet nem nyújt. A zavarmentes és jó vétel biztosítá­sa érdekében az előfizetőnek megfele­lően méretezett és a tetőre szerelt anten­nával kell rendelkeznie. Csák Péter (RFT TV 5 elemes Yagi an­tenna 2/1 mV antennakapocsfeszültség) vételében, ha az antennaerősltőjét beik­tatja interferenciás zavar tapasztalható, melyet az erősítő gerjedése okoz. Ha az erősítőt kiiktatja, vétele Szekszárd vi­szonylatában jó és zavarmentes. El­mondta még, hogy időszakosan a helyi és külföldi adók vételekor rövidhullámú adók és CB-adók forgalmazását hallja. Ez az RFT típusú tv-készülékeknél más­hol is tapasztalható hibaként jelentkezik. Az antennakörbe beiktatott felüláteresztő szűrő minden esetben megoldást adott. Visszhang! Az ügyeletesünktől kérdezték rovathoz 1988. január 19-én és január 26-án a szedresi Hunyadi Téesz takarmánykeve­rőjével kapcsolatban Kasza Béla olvasó által feltett kérdésre válaszol a két ille­tékes: Ádám Tibor, a szedresi Hunyadi Téesz főágazatvezetője és Farkas Sándor, a Kisállattenyésztők Beszerző és Értékesítő Szövetkezet elnökhelyette­se. Ádám Tibor: A téesz takarmánygyártó- a termékeit nagykereskedelmi forga­lomban értékesíti. Nem értjük pontosan milyen összefüggésben került szóba a nevünk. A felvetés mögött nem hitelron­tás a szándék? Kasza Béla kiskeresde- lemben vásárolt tápot. Elgondolkodtató: ha az abc-ben a hús vásárlásánál éri sé­relem, vajon a vágóhidat keresi-e fel pa­naszával? A téesz a gyártás során a zsá­kos termékeit egalizálja. Technikai meg­oldása a következő: hitelesített automata zsákolómérleg, melyet hiteles tizedes­mérlegen ellenőriz - szúrópróbaszerűen- az ágazat vezetése, a belső ellenőrzés, valamint az Agrokomplex és az ATMI el­lenőre. Az üzemelés megkezdése óta több jegyzőkönyv tanúsága szerint tö­meghiány még nem volt, az egalizálás ki­fogástalan. Vagyonvédelmi okokból a szállító járműveket is mérlegeljük, az esetleges súlyhiány ekkor is kiderülhet­ne. Nem tudni, hogy a bejelentő mikor és milyen mérlegen ellenőrizte a táp töme­gét. Ugyanis saját elmondása alapján - telefonon beszéltem vele - az a zsák, amit a Tszker boltjában a kereskedővel megmértek, megfelelő mennyiségű volt. A fentiek alapján visszautasítjuk az alap­talan rágalmakat, és legközelebb hitel­rontás miatt pert indítunk. Farkas Sándor: Kasza Béla panaszát nem tudtuk egyértelműen kivizsgálni, mi­vel a számításba jöhető helyeken nem tudtak az esetről, arról, hogy tápot vásá­rolt volna, illetőleg kifogása merült fel a táppal kapcsolatban. Szövetkezetünk­ben előfordul néha, hogy a keverőüzem­nél az automata meghibásodik, de a szedresi téeszben a kétéves kapcsola­tunk alatt még meghibásodás, illetve súlycsökkenés nem volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom