Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-08 / 32. szám

1988. február 8.

2 NÉPÚJSÁG

A Pravda a rehabilitációs folyamatról

Mindinkább tisztul a kép, a szovjet történelem fehér foltjai eltüntetésének újabb jelentős állomásához érkezett a szovjet igazságszolgáltatás, amikor február 4-én a Legfelsőbb Bíróság - megvizsgálva a Szovjetunió Legfőbb ügyészének törvényességi óvását - újabb tíz személyt rehabilitált - írja a Pravda vasárnapi száma. Mindannyiukat, köztük Nyikolaj Buharint és Alekszej Rikovot - Lenin utódját a Népbiztosok Tanácsa élén - az 1938 márciusában megrendezett „harmadik nagy moszkvai perben” ítélték el. A szovjet párt lapja a napokban hozott döntéssel kapcsolatban megállapította: a tavaly ősszel felújított vizsgálatok arra mutatnak, hogy a harmincas, negyvenes és ötvenes években jogtalanul hurcoltak meg párt-, állami-, gazdasági és katonai vezetőket, párttagokat és pártonkívülieket, tudósokat, közéleti személyiségeket. Az SZKP 1956-ban megtartott XX. kongresszusa után ugyan több ezer ítéletet érvénytelenítettek, de ez a folyamat a későbbiekben elmaradt.

A XXVII. pártkongresszuson, majd a központi bizottság tavaly októberi plénumán hozott döntésekkel összhangban a rehabilitációs folyamatot felújították és ennek eredményeként sikerült tisztázni több ártatlanul elítélt személy ügyét.

A Pravda részletesen beszámolt arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság csütörtöki ülésén milyen előzmények után hozta meg döntését, amelyről másnap tájékoztatta a PB vizsgálóbizottságát. Az ülésen Mihail Marov, a Legfelsőbb Bíróság tagja számolt be arról, hogy a legmagasabb bírói testület a főügyész óvása nyomán aprólékosan átvizsgálta a peranyagokat, több száz kötetnyi periratot, ezer és ezer dokumentumot tanulmányozott át. Ismertette az elítéltek életrajzát, a vizsgálati eljárás, a tárgyalás menetét. Marov elmondta: a gondos munka eredményeként a Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy 1938-ban a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma nem tett eleget a szocialista törvények által előírt bizonyítási eljárásnak. A súlyos ítéletek a vádlottakból erőszakkal kicsikart vallomásokon alapultak. Nem vettek figyelembe minden körülményt, nem ellenőrizték a vád képviselőjének állításait. A Pravda beszámolója szerint a Legfelsőbb Bíróság ülése emócióktól mentesen zajlott le, a hozzászólók kizárólag a tényekre szorítkoztak. Az ülés résztvevői gondosan mérlegelve Marov beszámolóját és a legfőbb ügyész óvását, hozta meg egyhangúlag döntését.

A szovjet párt lapja a Legfelsőbb Bíróság döntésével kapcsolatban megállapította: az ország történelmében tisztázatlan kérdések megválaszolására rendkívül nagy az igény. Igaz, elhangzanak olyan vélemények is, hogy minek, bolygatni a múltat. Az emberek a hibákból, a népek a tragédiákból okulnak - írja az SZKP KB központi lapja, vitatva ez utóbbi véleményeket. Rámutat, hogy a múlt hibáinak gondos tanulmányozása jelentős segítséget nyújthat a Szovjetunióban zajló demokratikus átalakítási folyamatok további kibontakoztatásához.

PANORÁMA

MOSZKVA - Megváltozott a szovjet kormány két elnökhelyettesének munkaköre a kormányon belül. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége szombati rendeletében Nyikolaj Talizint, a miniszterelnök első helyettesét felmentette az Állami Tervbizottság elnökének tiszte alól. Első miniszterelnök-helyettessé nevezte ki a kormányfő eddigi helyettesét, Jurij Maszljukovot, akit egyidejűleg kineveztek az Állami Tervbizottság elnökévé is. Talizin továbbra is a kormányfő első helyettese marad, s egyidejűleg átveszi a kormány szociális fejlesztési irodájának elnöki munkakörét. Ezt korábban, tavalyi nyugdíjba vonulásáig, Gejdar Alijev látta el.

*- Föld alatti nukleáris robbantási kísérletet hajtottak végre szombaton reggel közép-európai idő szerinti 5 óra 20 perckor a Szovjetunióban, a szemipala- tyinszki kísérleti telepen. A robbanás erőssége nem haladta meg a húsz kilo- tonnát - jelentette a TASZSZ szovjet hír- ügynökség. A kísérletet a nukleáris robbantások fizikája területén elért eredmények ellenőrzése céljából hajtották végre.

*- Hivatalos látogatását befejezve vasárnap elutazott Moszkvából Mochtar Kusumaatmadja, Indonézia külügyminisztere. A szovjet kormány vendégeként megbeszéléseket folytatott Mihail Gor- bacsowal, az SZKP KB főtitkárával, Eduard Sevardnadzéval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, külügyminiszterrel és más szovjet személyiségekkel.

HANOI - A vietnami kormány a Holdújév alkalmából részleges amnesztiát rendelt el - jelentette szombaton a VNA hírügynökség. A jelentés pontos adatokat nem tartalmaz, de hangsúlyozza, hogy a börtönökből és átnevelő táborokból szabadon bocsátandók között a volt dél-vietnami rezsim tisztségviselői is szerepelnek. Vietnamban legutóbb tavaly szeptemberben, a nemzeti ünnep - a köztársaság 1945-ös kikiáltásának évfordulója - tiszteletére rendeltek el részleges amnesztiát.

BONN - Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter véleménye szerint a NATO- nak korszerűsítenie kellene azokat a rövid hatótávolságú európai atomeszközeit, amelyek megmaradnak a közepes hatótávolságú rakéták eltávolítását előirányzó amerikai-szovjet szerződés végrehajtása után. A nemzetközi hadtudományi tanácskozás befejező napjának szónokaként a washingtoni miniszter olyan témát érintett, amelytől a hivatalos Bonn, elsősorban a kormánykoalícióban részt vevő szabaddemokraták (FDP) erősen idegenkednek.

POZSONY - John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes szombaton Bukarestből Pozsonyba érkezett. Három napot tölt Csehszlovákiában. Hétfőn Prágába utazik hivatalos és nem hivatalos tárgyalásokra.

Pillantás a hétre

Magas szintű tárgyalásokat, diplomáciai találkozókat, választásokat és választási jelöléseket egyaránt találhatunk az előttünk álló hét eseménynaptárában. Ha önmagában nem is kiugró fontosságú, szimbolikus jelentősége miatt megkülönböztetett figyelem kíséri például a mai iowai párttanácskozást. A hagyományok szerint ugyanis ez számít az amerikai elnökválasztási küzdelem (pontosabban az elnökjelöltségért való csata) nyitányának, amelyet nemsokára követ majd az első, New Hampshire-ben megrendezendő előválasztás is. Néhány egyéb esemény a hírügynökségi irodák előrejelzései alapján:

Hétfő: A közel-keleti helyzetről folytatnak megbeszélést a nyugatnémet fővárosban az Európai Gazdasági Közösség külügyminiszterei. A bonni tanácskozáson részt vesz Husszein jordániai Uralkodó is.

Kedd: Afrikai körutat tesz az ENSZ főtitkára, Pérez de Cuellar Ghánát, Kamerunt, Gabont, Kongót, Zairét és Angolát keresi fel, tárgyalásainak közzéppontjá- ban a fekete földrész gazdasági nehézségei mellett a helyi konfliktusok rendezési elképzelései állnak.

Szerda: Guatemalavárosban a tervek szerint újabb közvetlen találkozót tartanak a nicaraguai kormány és a kontrák képviselői. Kérdés, sikerül-e kimozdítani az eszmecserét a holtpontról azután, hogy az amerikai törvényhozás a múlt héten nem szavazott meg újabb segélyeket a Managua ellen harcoló kontrák számára.

Csütörtök-péntek: Kétnapos rendkívüli értekezletet tartanak a Közös Piac állam- és kormányfői. A Brüsszelben rendezendő konferencia napirendjén elsősorban a közösség gazdasági, költségvetési vitái szerepelnek, miután a legutóbbi magas szintű találkozón a 12 tagállam résztvevői nem tudtak megállapodásra jutni.

Szombat: Reagan elnök a mexikói Mazatlanban találkozik Miguel de la Madrid mexikói elnökkel. A megbeszélések során várhatóan szóba kerül Mexikó hatalmas adóssága, amely egyre jobban nyugtalanítja az amerikai hitelező pénzintézeteket is.

Vasárnap: Két választást is tartanak ezen a napon. Valószínűleg voksolási komédia játszódik le Stroessner tábornok Paraguayában, annál nagyobb viszont a tétje a ciprusi elnökválasztásnak. A győztes személyétől ugyanis nem kis mértékben függ, közelebb kerül-e a rendezéshez a földközi-tengeri szigetország évtizedes válsága.

Szihanuk-Khieu Samphan találkozó

Norodom Szihanuk herceg vasárnap „hosszú és udvarias politikai tárgyalást” folytatott Pekingben Khieu Sámphannal, a törvényes kambodzsai rendszer ellen harcoló hármas koalíció alelnökével, a polpotista erők vezéralakjával. Khieu Samphan szombaton érkezett a kínai fővárosba, azzal a kifejezett céllal, hogy rábeszélje Szihanukot, lépjen vissza a koalícióba és ismét vállalja el annak elnöki tisztségét. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Szihanuk röviddel azután, hogy Hun Sennel, a Kambodzsai Köztársaság miniszterelnökével folytatott Párizs környéki megbeszélését követően visszatért Pekingbe, bejelentette, hogy szakít a hármas koalícióval, s egyszer és mindenkorra lemond az abban betöltött elnöki tisztségről. A vasárnap Pekingben lezajlott tárgyalásról kiadott közlemény alapján megfigyelők egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy a gyors politikai fordulatairól közismert Szihanuk ismét megváltoztatja álláspontját.

Korai?

ugyanezen a helyen megNemrégiben

jelent publicisztikámban fiatal esztergályos ismerősöm szimpatikus szavait idéztem. Azokat a szavakat, melyeket a kibontakozási programmal kapcsolatban mondott. Hogy finoman fogalmazzak, az ifjúmunkás divatos szóösszetételt alkalmazott véleménye - s úgy láttam - óhaja kifejezésére, számomra mégis nagyon, de nagyon rokonszenves volt az állásfoglalást jelentő mondat, mármint, hogy „a balhét közösen kell elvinnünk”. Úgy éreztem, ennél egyértelműbben fogalmazni nem is lehet, s az is benne foglaltatott, hogy ez az egyértelműség kifejezte azt is, hogy az ifjúnak akkor sem biggyed le az ajka, amikor „nemcsak szövegelni”, hanem két kezével dolgozni kell (dehogy kell, saját elhatározásából akar!) a program végrehajtásáért.

Amikor elhatároztam, összefoglalom gondolataimat - melyek nyilván azokét is tartalmazzák, akiknek a vitáján újságíróként részt vehettem, avagy azokét, akikkel az utóbbi napokban beszélgettem - elmentem az üzembe, ahol az esztergályos szakmunkás dolgozik. Sajnos, látogatásomhoz képest éppen fordított műszakban volt. Egy készséges kollegájának mondtam el, hogy „csak úgy beszélgetni akartam” vele. Szavamba vágott, hogy ne is folytassam, tudja jól, miről van szó, éppen eleget tárgyalnak róla ők is - hivatalosan, azaz fórumokon, és nem hivatalosan, azaz „maszek-alapon”. Neki az a véleménye, hogy azokat a bizonyos „kerekeket”, melyen társadalmi rendszerünk „szerelvénye” halad, már korábban ki kellett volna cserélni, de legalábbis rozsdátlanítani - alaposan.

Magam is ezzel értek egyet, noha vannak, akik úgy vélik, hogy nem időszerű, sőt egyenesen helytelen két fontos, nagy horderejű dologgal egyszerre foglalkozni. Mármint a gazdasági megújulással és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésével. Kétségtelen, hogy a két folyamatnak egymásra kell épülnie, mert

Mai kommentárunk

Nyúl és teknősbéka

Lehet, hogy némileg tiszteletlen dolog tekintélyes politikusokat állatfigurákhoz hasonlítani, a francia sajtóban mégis egyre többször tűnik fel a szimbolikus megszemélyesítés: Raymond Barre volt miniszterelnök, aki a teknősbéka, és Jacques Chirac jelenlegi kormányfő, aki a nyúl képében indul versenybe a köztársaság elnöki posztjáért. A franciahonban oly kedvelt La Fontaine-mesék alakjainak felhasználása az újságkommentárokban persze nemcsak a külalakból ered, hanem tükröz egyfajta magatartásbeli, politikai mentalitást is, alapul szolgálva megannyi választási kombinációhoz, jelölési esélylatolgatáshoz.

Márpedig ezek alaposan megszaporodtak az elmúlt napokban. Azok után ugyanis, hogy Chirac már korábban jelöltnek nyilvánította magát az Elysée-palota birtoklásáért folyó küzdelemben, hétfőre várható, hogy lyoni választási körzetében Barre is hivatalosan bejelenti indulását. Ezzel pedig bizonyossá válik, hogy gyakorlatilag közöttük dől majd el, ki szállhat szembe a jobboldal képviseletében a baloldali jelölttel az április végi elnökválasztáson.

Az esélyeket illetően egyelőre megoszlanak a vélemények. Sokak szerint a hamarabb startoló, kitűnő kampányszónok hírében álló Chirac pozíciói lassan erősödnek, mások azonban úgy vélik, hogy a szocialista elnök - jobboldali kormányzat között kialakult, „különös társbérletnek” nevezett állapot összességében Chirac helyzetét rontotta inkább. Az igazi kérdés azonban a jelek szerint nem is igazán a Barre-Chirac párharc jelenlegi állása, hanem az, kivel kell majd szembenézniük: vagyis az, hogy Mitterrand ismét jelölteti-e magát a szocialista párt színeiben. Az elnök mind ez ideig gondosan titkolja szándékait, sőt, a szakértők szerint csak március elején fog nyilatkozni döntéséről, messzemenően magszabva ezzel az áprilisi voksolás valódi esélyeit.

A közvéleménykutatások alapján ugyanis az államfő már a választás első fordulójában előnyre tehet szert, a másodikban pedig biztosan legyőzheti a jobboldal bármelyik jelöltjét. Barre mostani bejelentése mégis azt jelezheti, hogy kész felvenni a harcot a tekintélyes elnökkel szemben. A „teknősbéka” gyorsaságában nem, de kitartásában bízik...

E. É.

A magyar-román viszonyról

A magyar-román viszonyról is szólt Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő pénteki beszédében, amelynek szövegét a Scinteia, az RKP napilapja közölte szombaton.

Ceausescu, aki a Dolgozók Országos Tanács kétnapos ülésszakának zárónapján szólalt fel, az idei népgazdasági feladatok taglalása után a nemzetközi élet különböző kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy Románia üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegyezését a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról, fontos lépésnek tekinti azt, de csak első lépésnek, amelyet továbbiaknak kell követnie. Állást foglalt a hagyományos fegyverzetek csökkentése, s a külföldön állomásozó csapatok visszavonása mellett. A közel-keleti kérdésről szólva kijelentette: eljött az ideje egy nemzetközi értekezlet összehívásának és sürgette az Irán és Irak közötti háború beszüntetését.

Nicolae Ceausescu a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is kapcsolatainak fejlesztésére törekszik a világ minden államával.

Kijelentette, hogy általában jónak értékelhetők Románia kapcsolatai a szocialista országokkal, majd hozzátette, hogy ez sajnos nem mondható el Románia és Magyarország kapcsolatairól. Románia - mondotta - a Magyarországgal való baráti kapcsolatok és a jószomszédság erősítésére törekszik. Minden államnak meg kell értenie - hangsúlyozta ezután -, hogy a romániai problémákat a párt, a kormány, a demokratikus szervezetek, az egész román nép oldja meg.

Ellenkezőleg!

egymást csak akkor tudják erősíteni, amennyiben minimum a kibontakozási programmal párhuzamban fejlődik a politikai intézményrendszerünk. Persze, tegyük hozzá azt is, hogy jobb, sokkal jobb lett volna, ha a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer fejlődéséről már jóval korábban megszületett volna a Központi Bizottság által megbízott munkabizottság anyaga, s azzal kapcsolatban szintén korábban kérték volna ki a párttagság véleményét.

S ennél a pontnál újabb - igaz, hogy csak formai - problémák merülhetnek, merülnek föl. „A XIII. kongresszus politikai határozata alapján a Központi Bizottság 1985-ben úgy döntött, hogy megvizsgálja és napirendre tűzi a párt vezető szerepe érvényesülésének a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésének kérdéseit. A szakértők és politikai vezetők széles körének bevonásával folytatott előkészítő munka azt célozta, hogy a történelmileg kialakult politikai rendszer maradandó értékeinek megőrzésével minden téren megjavítsuk intézményeinek tevékenységét...” A már említett munkabizottság kidolgozta javaslatait, s a „Politikai Bizottság úgy döntött, hogy a tervezetet párton belül vitára kell bocsátani”.

Nem vitatva azt a tényt, hogy bizonyos témák mind szélesebb körben való megvitatása a szűk körben való tárgyalásnál építőbb lehet, azonban egy furcsaság feltűnik. Ugyanis arról van szó, hogy legalábbis az első „menetben” a párttagág vitájáról van szó - s a viták során elhangzott észrevételeket, javaslatokat és ezzel együtt a tapasztalatokat az illetékes párt- bizottságoknak meg kell küldeniük február 10-ig a Központi Bizottságnak. A téziseket tartalmazó füzetecske pillanatnyilag „Belső használatra!” adatott ki, mégpedig „Az alapszervezeti vezetőségek informálására”.

A formai vétségről szólva per- n IUIIMql sze, azt is hangsúlyozni kell, hogy az állami, gazdasági életben megkezdődött önállósodási folyamattal szemben a helyi pártalapszer- vezeteknek nincs önállóságuk, s ezt az anakronisztikus ellentmondást mindenképpen fel kell oldani. A szocializmus további építésének eszközeit keresve le kell szögezni azt, hogyha mielőbb ki akarunk jutni jelenlegi helyzetünkből, akkor a munkásokra, ezen belül a kommnisták véleményére még jobban kell számítanunk a politikai életben! Viszont a felelősségnek, garanciának sokféle vetülete van. Gyakran hallani a gyárakban, hogy kommunista munkásokat teszik mindenért felelőssé társaik, holott az anyaghiányról, bizonyos negativ társadalmi jelenségekről ők ugyanannyira nem tehetnek, mint azok, akik fejükre olvassák mindezt. Más. Bizonyos tévedések kapcsán vannak, akik nyomban „fejeket követelnek”, s vannak olyanok, akik mindent a végrehajtó szintre hárítanak. Pedig egyik sem jó, hiszen minden szintnek megvan a maga felelőssége. Úgy kell változtatni a pártirányitás módszerén, az egész politikai intézményrendszer mechanizmusán, hogy abból pontosan meg lehessen állapítani a felelősséget.

A tézisekben olvasható az is, hogy a párt szükségesnek tartja az alkotmány felülvizsgálatát, egy új alaptörvény kidolgozását. Madarász Tibor, az ELTE Államigazgatás-tudományi Intézetének igazgatója ezzel kapcsolatban leszögezi: „Úgy tűnik számomra is, hogy viszonylag rövid időn belül kidolgozható egy koncepcionálisan új politikai intézmény- rendszert kifejező alkotmány. Ehhez arra van szükség, hogy a politikai rendszerben változások menjenek végbe, melyeket rögzíteni kell az alkotmányban úgy, hogy ez a politikát és a társadalmat további lépésekre ösztönözze a politikai intézményrendszer fejlesztésében. Ilyen formában tulajdonképpen az alkotmány előkészítése két oldalról történhet. Egyrészt folyamatos, alkotmányt módosító törvényalkotás útján, másrészt tudományos és politikai előkészítés formájában. S itt tökéletesen egyetértek azok figyel-