Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-04 / 29. szám

6 NÉPÚJSÁG 1988. február 4. Szalai György a vezető edző Szekszárdon „Súlyemelö-idill” a Pollack utcai edzőteremben. Előtérben Oláh Imre, hátul jobb oldalon Szalai György, vezető edző figyel. A Dózsa ügye senkié? Ami még az átszervezés mögött van Mint az már ismeretes, a Szekszárdi Húsipari SE súlyemelő szakosztálya új vezető edző irányításával készül az idei versenyévadra. Szalai György a neves súlyemelő, a moszkvai olimpia bronzér­mese, Világ Kupa győztes edző irányítja a szakmai munkát a húsosoknál, aki aktív versenyzői pályafutása után egy ideig Tatabányán az utánpótlás-korosztá- lyúaknál edzösködött, aztán Egyiptom­ban dolgozott, majd ifikapitány és szö­A Magyar Atlétikai Szövetség az Euró- pa-bajnokságra válogató jelleggel, fel­nőtt versenyt rendezett az Olimpiai Csar­nokban, melyen szekszárdi és dombóvá­ri atléták is rajthoz álltak. Közülük hár­man értek el egyéni csúcseredményt. Kiemelkedőt nyújtott Boldis István, az AC Szekszárd versenyzője a hármasug­rásban. A szabadtéri, általa tartott me­gyei csúcsnál nyolc centiméterrel repült távolabbra, továbbá még négyszer ugrott 15 méter felett. Eredmények: 60 m: Rick Gábor 7,12, Bézsenyi T irrás 7,24 (mindkettő AC Szekszárd) 3000 m: Banai Róbert (DVM- SE) 8:24,?. 'ármasugrás: Boldis István (AC Szekszárd) 15,29. Budapest serdülő „A" bajnokságának ugyancsak az Olimpiai Csarnok adott otthont. A15-16 éveseknek a MASZ nem rendez országos bajnokságot, így ezen korosztálynak ez volt az idény legrango­sabb versenye. Érthető tehát, hogy óriási mezőnyök gyűltek össze a rajthelyeken. Megyénkből az AC Szekszárd rövidtáv­futókból és ugrókból álló kis csoportja vette fel a küzdelmet a legjobb fedettpá­lyásokkal. Szereplésüket ragyogó siker koronázta: a négyszer egykörös váltófu­tásban Budapest bajnokságot nyertek. További három döntős helyezés fémjelzi még eredményességüket. Jobb eredmények: Fiúk: 60 m „A” Események ­Területi serdülő rangsorversenyt rendeztek a fővárosban, ahol az Atomerőmű SE cselgáncso- sai képviselték megyénket. Eredményeik: 40 kg: 3. Kanczler, 5. Vájer. Szintén Budapesten ren­dezték meg a felnőtt II. osztályú országos rang­versenyt, ahol a paksiak a következő eredmé­nyeket érték el: 78 kg: 2. Ihos. 86 kg: 5. Grill. * A Szekszárdi Dózsa SE baráti köre február 6- án farsangi sportbált rendez a BM Művelődési Házban. * A dombóvári városi sportfelügyelőség új hely­re, a városi tanács épületébe költözött. A hivatal új telefonszáma: 65-655. * A Paks Városi Tanács V B művelődési, ifjúsági és sportosztálya a közigazgatási területén mű­ködő sportegyesületek elnökei, gazdaságveze- töi részére értekezletet tart február 8-án, 14 óra­kor a városi tanács vb termében. Az értekezleten Link Ferenc, SPORI-vezetö tájékoztatót tart a sportegyesületek 1988. évi költségvetésének el­vetségi szakfelügyelő lett. Tavaly év vé­gén keresték meg a Szekszárdi Húsipari SE-től, és ismerve a szakosztályvezetés komoly célkitűzéseit, vállalkozott a fel­adatra, hároméves szerződést írt alá. Új­ság még a szekszárdiak háza táján, hogy Szegedről hozzájuk igazolt két tehetsé­ges fiatal, Szél Tibor (56 kg), és Oláh Imre ( + 110 kg). Ez utóbbi nyerte tavaly Mis­kolcon a felnőtt országos bajnokságot az ólomsúlyban. döntő: 4. Ignácz Attila 7,39. „B” döntő: 2. Janthó Attila 7,51.200 m „A” döntő: 3. Ig­nácz Attila 23,8,4. Janthó Attila 24,2.4x1 körös váltófutás: Budapest bajnok: Atlé­tikai Club Szekszárd (Doroghi, Fenyvesi, Janthó, Ignácz) 1:25,5. Távolugrás: 6. Doroghi Róbert 601 cm. A Pécsi MSC versenye A Pécsi MSC csarnokában rendezett versenysorozat második fordulóján szekszárdi, bonyhádi és dunaföldvári at­léták képviselték megyénk színeit. Nö­vekvő versenyzési kedv és javuló teljesít­mények jellemezték a jól szervezett fe­dettpályás viadalt. A helyezettek eredményei: Férfiak, 60 m: Rick Gábor 7,24, Bézsenyi Tamás 7,36 (mindkettő AC Szekszárd). Magas­ugrás: Gergely Pál (AC Szekszárd) 190. Távolugrás: Varga István (AC Szekszárd) 638, Takács Gábor (DVMSE) 620. Hár­masugrás: Gergely Pál (AC Szekszárd) 13,37. Súlylökés: Schwarcz Tibor (Bony­hádi SE) 13,44. Nők: 60 m gát: Bozsér Anita 9,83, Pos­ta Katalin 9,97 (mindkettő AC Szek­szárd). Magasugrás: Péterbencze Csilla 150, Keszthelyi Vanda 150, Erős Mónika 150 (valamennyi AC Szekszárd). Távol­ugrás: Posta Katalin (AC Szekszárd) 527. Súlylökés: Ónodi Gabriella (Bonyhádi SE) 10,48. eredmények készítésével és a bruttósítással kapcsolatos fel­adatokról. * A teke NB ll-ben szereplő TÁÉV SK csapata 6:2 (2267:2203) arányú vereséget szenvedett a Győri Épfu együttesétől. A szekszárdiak pont­szerzői: Pollán 397, Szabó 380 fás teljesitmény- nyel. * A Dombóvári Spartacus február 5-én az Unió Szövetkezetben tartja évzáró közgyűlését. * Bonyhádon március 12-én, a III. Számú Álta­lános Iskolában találkozhatnak az ipari szövet­kezeti dolgozók és családtagjaik az egészségvé­dő nap keretében. Az orvosi felmérés és a sport- versenyek 9 órakor kezdődnek. * A Tolna Megyei Ökölvívó Szövetség elnöksé­ge hét közben Pakson tartotta ülését, amelyen részt vett Csötönyi Sándor, a magyar válogatott edzője. Tudtam, hogy valamiféle frenetikus nagy vihart nem kavar a Szekszárdi Dó­zsa „szétcincálása”. Nem, mert a patinás, nagy hagyományoknak, egykor magá­nak országos rangot kivívó sportegyesü­let nimbusza, tekintélye az évek hosszú során megkopott. A lila-fehér mez a szó igazi értelmében még díszesen virított Freppán Miklósék idejében, mára viszont az is meglehetősen ütött-kopottá vált, mintegy jelezvén, hogy a szurkolók sze­mében a megye legnagyobb sportegye­sületének múltja van, de jelene, jövője már aligha - legalábbis sportegyesületi keretek között nincs. Mert az, hogy a cselgáncs - tanfolyami jelleggel - ott maradt, az a lényegen nem változtat: a patinás sportegyesületből mai állapotá­ban kevésbé patinás labdarúgóklub lesz. Az egyszakosztályos klub már nem jele­nik meg az országos sporttérképen, az egy-egy megyét általában fémjelző sportegyesületi rangsorban. Ami általá­ban így fest: ha Zala, akkor ZTE, ha Vas, akkor Haladás, ha Baranya akkor PMSC, ha Fejér akkor Videoton. Ennek analógiájára - ha kevesen is - de felteszik a kérdést: Vajon a megyét va­lahogy mégiscsak reprezentáló Dózsát miért nem lehetett összetartani? A gaz­dasági élet szorító kényszerűségének té­nyével magyarázatot lehet-e adni a kér­désre? Csak gazdasági okai vannak a döntés hátterének? Tudniillik nem kell ahhoz nagy böl­Labdarúgó VDN Kupa Igazságos döntetlenek Mohácsi TSZ SE-Paksi SE 2-2 (2-0). Paks, 200 néző. V.: Dravecz I. Mohács: Antal - Kófiás, Katona, Óbert, Reit - Hrot- kó, Bendes, Lőrinc (Rumszauer) - Rat­ting (Török), Martina, Csibi (Vigh). Edző: Bözsöny János. Paks: Németh (Barta) - Kun, Blatt, Prancz (Somogyi), Héregi - Izsák (Horváth J.), Kovács (Kolarics), Horváth P. - Balogh, Rácz, Gyenis (Tóth). Edző: Márkus Jószef. A 5. percben Csibi elhúzott a jobb oldalon, beadását Marti­na tíz méterről a hálóba lőtte. 1-0. A 35. percben egy előrevágott labdával Marti­na lefutotta a paksi védőket, átadását Bendes a 11 -es pont közeléből vágta a kapuba. 2-0. Az 53. percben rossz ütem­ben futott ki kapujából Antal, a labda át­szállt fölötte és a jókor érkező Kolarics a jobb felső sarokba lőtt. 2-1. A házigazda együttes kitámadott, minden igyekezeté­vel az egyenlítésre törekedett. Ez a 77. percben sikerült, amikor Horváth J. balról ívelt szabadrúgást a kapu elé, a lesre ját­szó védők közül Blatt kilépett és 8 méter­ről a hosszú sarokba fejelte a labdát. 2-2. Két ellentétes félidő után igazságos döntetlen. Dombóvári Vasas-Atomerőmű SE 1-1 (0-0). Dombóvár, 100 néző. V.:Pauer. Dombóvár: Szalai - Banai (Szieber), Ver- bóczki, Barta, Farkas - Tóth-Bagi, Faze­kas (Engert), Zrínyi, Fekete - Lamm, Lu- czek (Bernáth). Edző: Fenyvesi József. Atomerőmű SE: Szlanyinka - Nagy, Deb­receni, Somodi, Vájer (Fodor) - Klopcsik (Fritz), Porga (Szabó), Junkuncz - Ju­hász (Farsang), Kiss, Vörös. Edző: Vábró József. Az első 45 perc a két 16-os közöt­ti váltakozó mezőnyjátékkal telt el. A ka­puk csak elvétve kerültek ekkor veszély­be. Ezek egyikét a 18. perc jelentette, amikor Verbóczki jobb oldali beadása már túljutott a kapuson, de a védők a gól­vonalról kifejelték a labdát. A 73. percben vezetést szerzett a Vasas: Zrínyi remek átadását Verbóczki a 11-es pontról a jobb alsó sarokba lőtte. 1-0. Élénkült az iram, fokozódott a küzdelem. A találkozó befejezése előtt öt perccel egyenlített az ASE. Egy bal oldali támadást követően Vörös nyolc méterről a kapufára fejelt, majd a lepattanó labdát másodszorra a hálóba gurította. 1-1. Egyenlő erők küzdelme igazságos pontosztozkodással. csesség, hogy megállapítsuk: a szek­szárdi versenysportra ezután bizonyos eddig nem funkcionáló csatornákból is elkezd csordogálni a pénz. Jól járt a vál­tással a súlyemelés, a kosárlabda, az atlétika és az úszás is. A nagyobb áldo­zatot vállaló bázisvállalatok ezért cseré­be annyit várnak el, hogy az átvett spor­tolók eredményeikkel tovább öregbítsék a vállalat hírnevét, ha úgy tetszik legye­nek reklámhordozók. A problémám csu­pán az, hogy már amennyire a fentebb említett szakosztályok versenyzői kvali­tásai, eredményei lehetővé tették, a Dó­zsa égisze alatt is reklámhordozók vol­tak. Ott volt a melegítőn, a mezen, a trikón a cégjelzés. Nem annyira jól prosperáló szakosztályokról van szó, hogy a reklám szempontjából kardinális kérdés lenne: miként hívják az egyesületet. Vajon a klubvezetés megtett-e min­dent az egyesület megmentéséért, megpróbálták-e ők is kiaknázni azokat az anyagi erőforrásokat, amelyek a tal­pon maradáshoz óhatatlanul szüksége­sek? Mert az már most, a döntés után be­bizonyosodott, hogy vannak ilyen erőfor­rások, amelyek sajnos csak a dózsás ve­zetés számára nem voltak fellelhetők. Nem, mert a „kiaknázás” módja a múlt­ban annyira erőtlen, határozott sportpoli­tikai koncepció jegyeit kevésbé magán hordozó volt, hogy a potenciálisan létező anyagi mecénások száma csökkent, vagy mint jövőt meghatározó nagy lehe­Pakson a lakótelepi általános iskola tornacsarnokában tíz egyesület 94 úttö­rő korosztályú ökölvívója mérte össze erejét a diákolimpia területi döntőjének első felvonásában. A zömmel még kez­dőnek minősíthető ifjú versenyzők küz­dőképességből jelesre vizsgáztak, nagy akarattal vették az első akadályt. Első be­nyomásra úgy festett a mezőny, mint azt a megyei körversenyeken megszoktuk. Volt harci kedv, de kevésnek bizonyult a technikai tudás. Sok mérkőzés id(j előtt fejeződött be, keveset törődtek a védeke­zéssel, márpedig az ökölvívás az önvé­delem nemes művészete. A megyénk színeit képviselő 37 tagú csapatból már az első két fordulót köve­tően tizenheten érmes versenyzőnek vallhatják magukat. A diákolimpia feb­ruár 13-14-én folytatódik Pakson az elő­döntőkkel és döntőkkel. Az országos döntő helyszíne Tatabánya lesz. A Tolna megyei fiatalok eredményei: a 30 kg-osok súlycsoportjában! a paksi Kiss egy győzelemmel és egy verséggel második lett, a vigaszágon még javíthat. A 34. kg-ban a szekszárdi Veszprémi bravúrral beverekedte magát a döntőbe, ottani vereségével ö is részese a ví- gaszági versenyeknek. A 36 kg-ban in­dult Bálint (Szekszárd) és Kőműves (Paks) nem jutott a legjobb négy közé. Három versenyzőnk is szerepelt a 38 kg­Szekszárdi Dózsa-MTK-VM 72-71 (41-32). Hungária krt. 100 néző. V.: Berki, Szamos. Szekszárd: Kovács (4), Christián (11), Dóczi (16), Pártos (4), Várkonyi (14). Cse­re: Mojzes (2), Pfeifenróth (-), Smolczer- né (7), Lévai (14). Edző: Vertetics István. MTK-VM: Meskó (9), Novák (6), Szuchy (5), Gerencsér (18), Körmendi (20). Csere: Suhajda (11), Lendvai (2). Edző: ifj. Gyimesi János. Szakított „hagyományaival” a Dózsa, ezúttal bátran és ponterősen kezdett. Egy perc alatt Christián duplájával és büntetőből szerzett egy pontjával 3-0 a Dózsa javára. Egy perccel később vi­szont már 6-3 az MTK-VM javára. Válto­zatos játék után a 6. percben a hazaiak vezettek 12-11-re. Mint később kiderült ezzel el is lőtték a puskaporukat. A folyta­tőség - elúszott. A vezetés valójában nem vezetett, a szakosztályokat nem si­került összefogni, a gyakorlatban a para­dox helyzet alakult ki, amelyben tulaj­donképpen az egyes szakosztályok - at­tól függően is, hogy milyen befolyásos embert tudnak delegálni saját vezeté­sükbe - vezették az egyesületet. így a Dózsa-ügy, az általános klubérdek el­tűnt, megszűnt létezni. Eltűntek azok az emberek, csoportok, akik szívügyként kezelve a dolgot, megpróbáltak volna szembeszállni a folyamattal. Az átszervezés kapcsán a labdarúgás elfoglalt helyéből, szerepéből adódóan foglalkoztatja a közvéleményt, hogy a fo­ci jól jár-e az egykeséggel? Mert ha meg­marad a második vonalban, akkor is kö­zönségvonzása összességében na­gyobb, mint az NB l-es női kosárlabdá­nak. Azt hiszem sportpolitikai szempont­ból a városnak szüksége van egy jól prosperáló foci- és kosárlabdacsapatra. Csak az egyik elsorvadása is érzékeny veszteséget jelent. De menni fog-e ez? Az a tény, hogy ezentúl a városi és a megyei tanács valamint, az irányítása alá tartozó vállalatok elsősorban kosárlabdában gondolkodnak, óhatatlanul aggodalma­kat kelt a foci jövőjét illetően. Mert Kaposvárott, ahol a Rákócziból futballklub lett, ott a működési költségek kétharmadát a tanácsi szervek adják. Szekszárdon ez hogyan lesz? osok között. A súlycsoport esélyese, Ko­vács két győzelmével már ezüstérmes, ám a döntőben az aranyra is esélye lehet. A paksi Varga vereséget szenvedett klubtársa, Hambalkó egy-egy győzelem­mel és vereséggel zárt. A 40 kg-ban szin­tén három Tolna megyei versenyző in­dult. Az elődöntőkig azonban csak a dombóvári Góman jutott. A paksi Kalmár és a dombóvári Orsós kiesett. Az 52 kg- os súlycsoportban szorítóba lépett két paksi fiúnak nem sok szerencséje volt, mindketten elbúcsúztak a további küz­delmektől. A felsőbb súlycsoportokban már csökkent az indulók létszáma. Az 55 kg- ban a paksi Schepp és a szekszárdi Mé­száros veresége ellenére is bronzérmes. Megyénk három öklözőjével találkoztunk a 65 kg-os súlycsoportban is. Közülük a szekszárdi Bencze bekerült a döntőbe, Menyhárt és Kemenczei éremgyűjtemé­nyét viszont egy-egy bronz bővíti. Mind­össze ketten indultak a 71 kg-os súly­csoportban. A Szekszárdi 505-ös DSK fiatal re­ménysége, Rigó nagy csatában győzött Balázs (Mohács) ellen. A +71 kg-os dombóvári Illés Róbert már a mérlegelést követően bizakodva gondolhatott a ké­sőbbi tatabányai országos döntőre, hi­szen ellenfél nélkül, súlycsoportja győz­teseként már biztos utazó. tásban ugyanis a Szekszárd fokozatosan elhúzva a 14. percben 26-23-ra, újabb két perc múlva 33-26-ra növelte előnyét. Félidőben teljesen megérdemelt volt a ki­lencpontos vezetésük. Szünet után is a lila-fehérek kezdtek jobban, a 24. percben így már 14 pontra nőtt előnyük. A 34. perc egyfajta „vízvá­lasztó” volt, a házigazdák zsinórban tíz pontot „termeltek”. A 39. percben 71-71 volt az állás. Három másodperccel a lefú­jás előtt Dóczi büntetőből lőtt „góljával” nyert megérdemelten a Dózsa. Hatalmas meglepetés ez a javából! A látottak alapján reálisan rászolgáltak sikerükre a szekszárdi lányok. Kitűnt: Christián, Várkonyi, Lévai, Dó­czi, illetve Körmendi, Meskó. Atlétika Siker az Olimpiai Csarnokban BÁLINT GY. Ökölvívó területi diákolimpia Küzdőképességből jelesre vizsgázott a mezőny Kosárlabda NB I. Óriási dózsás bravúr a fővárosban

Next

/
Oldalképek
Tartalom