Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-26 / 48. szám

MA 1988. február 26. PÉNTEK XXXVIII. évfolyam, 48. szám ÁRA: 1,80 Ft Család - Otthon - Szabadidő (4-5. oldal) Harmincéves a népi ellenőrzés Ünnepi, kibővített ülést tartott a megyei NEB Ülést tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató Tegnap délelőtt Szekszárdon, az SZMT székházában ünnepi, kibővített ülést tartott a Tolna Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság, a szervezet megalakulá­sának harmincadik évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepségen részt vettek a „vete­rán" népi ellenőrök, az együttműködő szervek vezetői és képviselői. Az elnök­ségben foglalt helyet - többek között Ta­más Istvánné, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára, Tamás Ádám, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Dudás János, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság tagja, a KSH főosztály­vezetője. Az 1957 júniusi pártértekezletet köve­tően az Országgyűlés elfogadta a lenini munkás-paraszt felügyelet hagyomá­nyait követő, népi ellenőrzésről szóló 1957-es évi VII. törvényt. Az Elnöki Ta­nács 1958. február harmadikán válasz­totta meg a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottságot. Tolna Megye Tanácsa 1958. február 21-én választotta meg a Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot. Ezekről a tényekről is szólt Merkl Fe­renc megyei NEB-elnök ünnepi beszé­dében, majd a harminc év változásairól, tapasztalatairól, az eredményekről be­szélt. Jelenleg folyamatban van az állami ellenőrzési rendszer egészének áttekin­tése és korszerűsítése. A tapasztalatok szerint az új ellenőrzési formák még ki­forratlanok, a felügyeleti szakhatósági el­lenőrzések pedig gyakran párhuzamo­sak. Ilyen körülmények között a népi el­lenőrzés sem tud teljesen eleget tenni a növekvő igényeknek és feladatoknak. A megyében, mintegy ezer politikailag elkötelezett, szakmailag felkészült állam­polgár mozgásterének kiszélesítése ér­dekében vállalta és vállalja napjainkban is a népi ellenőrzéssel járó többletfelada­tokat. Nagy felelősség hárul mindazokra, akik irányítják, szervezik a vizsgálatokat, hogy ezekből az alkotó energiákból mi­nél többet felszínre hozzanak, társadalmi hatóerővé alakítsanak, mondta többek között a megyei NEB-elnök. Szólt azokról is, akik alapítói voltak a szervezetnek - közülük ma már csak 14- en folytatnak aktiv társadalmi tevékeny­séget - és azokról a fiatalokról, akiket még ezután kell bevonni a munkába. Megköszönte a társszervek, és az aktiv népi ellenőrök önzetlen munkáját. Tamás Ádám a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese is szólt erről, vala­mint az együttműködés szerepéről, je­lentőségéről, és azokról a kérdésekről, amelyekben a jövőben is számítanak a népi ellenőrzés vizsgálati tapasztalataira. Az ünnepségen kitüntetéseket adtak át: a KNEB elnöke Kiváló társadalmi munkáért jelvényét Gróf Julianna, az Ál­lami Biztosító Tolna Megyei Igazgatósá­gának revizori csoportvezetője kapta meg. Kiváló Munkáért kitüntetésben része­sültek ketten az apparátusból, négyen kaptak emléklapot harmincéves népi ellenőri tevékenységük elismeréseként, huszonnyolcán részesültek elismerő ok­levélben önzetlen társadalmi munkáju­kért. A városi NEB-ek is ebben az időszak­ban tartják a megemlékező ünnepsége­ket és részesítik erkölcsi elismerésben a legkiválóbb népi ellenőröket. A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoz­tatást adta: A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a családsegítő központok vizsgála­táról készített KNEB-jelentést. A Minisztertanács Barity Miklós kül­ügyminiszter-helyettest, más fontos megbízatására tekintettel - március 1 -jei hatállyal - e tisztségéből felmentette, egyidejűleg Őszi Istvánt külügyminiszter­helyettessé kinevezte. A kormány dr. Juszt Lajos, szociális és egészségügyi miniszterhelyettes - nyug­állományba vonulására tekintettel, érde­mei elismerése mellett - március 1 -jei hatállyal - e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg dr. Györfi Istvánt, dr. Kökény Mihályt és dr. Illés Bélát szociális és egészségügyi miniszterhelyettessé kine­vezte. A Minisztertanács javaslatot tett az El­nöki Tanácsnak szociális és egészség- ügyi államtitkári kinevezésre. A kormány irányelveket alkotott a jog­szabályok előkészítésével kapcsolatos szakmai-társadalmi vitákról. A Minisztertanács ülését követő kor­mányszóvivői értekezleten Bányász Re­Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke - aki hivatalos, baráti látogatáson tartóz­kodik hazánkban - csütörtökön az Or­szággyűlés külügyi bizottságának kibő­vített ülésén vett részt. A magas rangú szovjet politikust az ülés kezdete előtt Sarlós István, a Parlament elnöke üdvö­zölte az Országházban, majd a vendégek és vendéglátóik elfoglalták helyüket a kongresszusi teremben. Az elnökségi karzaton foglalt helyet Andrej Gromiko, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zső a kormányülésről adott tájékoztató­hoz kapcsolódó kérdésekre válaszolva elsőként azokról az irányelvekről beszélt (a Népszava kérésére), amelyeket a Mi­nisztertanács alkotott a jogszabályok előkészítésével összefüggő szakmai-tár­sadalmi vitákról. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években gyakran érte bírálat a jogszabályalkotás folyamatát. A Minisz­tertanács mostani irányelvei útmutatásul szolgálnak arra, hogy a jogszabályok előkészítésekor mikor és milyen kiterje­désű szakmai vagy társadalmi vitát cél­szerű rendezni. Ezek az irányelvek nem kötelező, nem jogszabály értékű rendel­kezések, csupán az egységesebb értel­mezést kívánják elősegíteni. Az irányel­vek rögzítik, hogy a lakosság legszéle­sebb köreit érintő szabályozás előkészí­tése során célszerű általános társadalmi vitát rendezni, amelynek során a megfe­lelő fórumokon az érintettek-elmondhat­ják véleményüket, javaslatukat. Ilyen ál­talános társadalmi vitát általában a párt­szervek, a szakszervezetek, a népfront, a KISZ, s természetesen a kormány is kez­deményezhet. Rendkívül fontosak a ré­teg- vagy a szakmai viták is, illetve a taná- (Folytatás a 2. oldalon.) zottságának tagja, az Elnöki Tanács el­nöke, Sarlós István, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke, és Avguszt Vossz, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke. Az ülésen megjelent magyar és szovjet személyiségeket, a budapesti diplomá­ciai képviseletek vezetőit és tagjait Szű­rös Mátyás üdvözölte, majd tájékoztatást adott az Országgyűlés külügyi bizottsá­gának tevékenységéről. Ezután Andrej Gromiko mondott csak­nem egyórás beszédet. Andrej Gromiko tegnapi programja Ülést tartott a megyei tanács apparátusa Megvalósult célok, újszerű feladatok Az elmúlt évi munka értékelése, valamint az idei év feladatainak meg­határozása szerepelt napirendként a Tolna Megyei Tanács tegnap délután tartott összapparátusi értekezletén. A résztvevőket - köztük Rúzsa Já­nost, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét - Tamás Ádám, a Tolna Megyei Tanács általános elnökhe­lyettese köszöntötte. Ezt követően Császár József, a Tolna Megyei Tanács elnöke tartotta meg értékelését. Mint hangsúlyozta, a kedvezőtlen feltételek ellenére a szakigazgatási munkában kitűzött célok többségét sikerült megvalósítani. A tanácsi gazdálkodással összefüggésben egyebek mellett az ipar és mezőgaz­daság, az ellátás, az egészségügy, az oktatás, a sport helyzetét, továbbá az élet- és munkakörülményeket elemezte. Kiemelt fontosságot tulaj­donított a lakásgazdálkodás kérdés­körének, melyet komplex módon kell kezelni. Az ez évi feladatokról szólva a gaz­daság terén a kibontakozáshoz szükséges feltételek felhasználásá­val a közösségi fogyasztás mérsék­lését emelte ki. Felhívta a figyelmet a meglévő intézmények működési fel­tételeinek biztosítására, az alapellá­tás színvonalának megőrzésére, az egészséges életmódra nevelésre, a veszélyeztetett fiatalokkal való foko­zottabb törődésre, az idősekről tör­ténő gondoskodásra. Mindezek a helyi erőforrások további feltárását teszik szükségessé. — A lakosság nyitott, segítőkész, ügyeit gyorsan intéző partnert keres a tanácsban - mondotta Császár Jó­zsef.- A jelenlegi apparátus alkalmas arra, hogy megfeleljen ennek az el­várásnak, hogy eleget tegyen az új­szerű tanácsi feladatoknak. Bevonuló fiatalok Szekszárdon * Több száz fiatal - 18 és 28 év közöttiek - érkezett tegnap reggel a jó előre kézbesített behivóparancs szerint a szek­szárdi Babits Mihály művelődési központba, a bevonulás helyére. Elkísérték őket a szülők, hozzátartozók is. Nem könynyeztek, mert tudták nem háborúba, csak katonának viszik fiaikat. Még a reggeli órákban csoportokba osztották be a polgári ruhás, de már sorkatona fiatalokat.- A 27-esek álljanak fel, nézzék meg egymást! Önök együtt fognak utazni. Üljenek le! Most a 16-osok álljanak fel...! - folytatta Illés Gyula őrnagy, a bevonulási hely pa­rancsnoka az eligazítást. A szülőkhöz is volt mondanivalója. Tájékoztatást kaptak arról is, hogy ki hova kerül, mikor in­dulnak és mikor lesz az első látogatási nap. Kérték a csalá­dokat, hogy a 18 hónap alatt biztosítsák fiaik számára a nyu­godt családi hátteret. A bevonulók 70 százaléka 20 éves, a nős, családos kato­nákat igyekeztek lakóhelyükhöz közeli alakulathoz beoszta­ni. A megyében tegnap Szekszárdon és Dombóváron volt, pénteken ismét Szekszárdon lesz bevonulás. * Az ünneplő népi ellenőrök egy csoportja Az érkező fiatalok hozzátartozóikkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom