Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-13 / 37. szám
8 NÉPÚJSÁG 1988. február 13. „Nemvaló” Meglepő, hogy mennyi mindent mondhat el egyetlen név a múltból. Igaz ez a címben és az 1211 -es összeírásban szereplő faddi jobbágycsaládfő nevére is. Az Árpád-korban többeket hívtak így, vagy hasonlóan: Numvolodi (ejtsd: Nüm- valódi), amiből a szó végi „di" ugyanaz a kicsinyítőképző, mint Fadd legrégibb ismert névalakjában, a fotudi-ban. Felötlik azonban a kérdés, hogyan és miért neveztek el valakit Nemvalódinak, amit ma úgy mondanánk: Nemlétezö?! Egyesül ebben a névben a gyermekét féltő anya szeretete, a pogány hitvilág szellemi öröksége és az Árpád-kor ege szségügyének állapota. Tudjuk, akkoriban meglehetősen magas volt a csecsemő- és gyermekhalandóság. Ezt a tényt azonban nem a fejletlen egészségügy rovására írták, hanem az ártó, rossz szellemeket okolták vele. A földöntúli erők - a kor emberének hite szerint - kiszemelt áldozatuk nevét megátkozták s ezzel megpecsételték sorsát. Ez ellen a rontás ellen védett a Nemvaló név, ugyanis a rossz szellem hiába átkozta meg azt, ami, vagy aki nincs, a Nemlétezőt. Használt-e ez a hajdani furfang valamit? Micsoda kérdés! Természetesen használt, hiszen Nemvalót jobbágycsaládfőként írták össze, akinek már fiai is vannak, tehát egészségesen érte meg a férfikort. Fadd - hajdanán 1055: a tihanyi apátság alapítólevelébe fotudi, azaz Fadd falu neve is szerepel. (A név eredetileg személynév volt.) 1211:11. András megerősítő oklevele név szerint felsorolja Fadd jobbágycsalád- föinek nevét. 1399: Maróti János macsói bán tulajdonához tartozik Fadd. 1300- 1400-as évek: a fejérvári keresztesek, a johannita lovagok, a veszprémi és fejérvári káptalan a birtokosa. 1419: Nagymi- hályi Albert vránai perjel mezővárosi kiváltságokat ad az itt élőknek. 1427: először említik a Szent Márton tiszteletére emelt templomot. 1527: Kutasi Mihály, a templom plébánosa a mohácsi vész után ' elveszett egyházi vagyonért cserébe a saját vagyonát ajánlja fel. Az 1500-as évek végén több halastó található itt; a helység ura Ahmed simontornyai szan- ' dzsákbég. 1580: a mezőváros 132 kapu i után fizet adót, ez több mint Szekszárd, i Bátaszék és Sárpilis kapuinak száma együtt! 1715: 18 jobbágy és 12 zsellér- családot Írnak össze. 1720: 17 jobbágy és 15 zsellércsalád lakik itt, „az 1715• ben összeírt lakók nagy része megszökött, a mostaniak ez évben települtek”. 1730: Fadd évi adója 556 forint, több , mint Tolnáé. 1768: 203 jobbágy és 4 házas zsellércsalád él a községben. 1836: A lakosság száma 3982 személy. Fényes * Elek Geographiai szótára szerint (az ' 1840-es években): „Fadd, magyar falu a ; Duna jobb partján, 2331 katolikus, 35 evangélikus, 1530 református, 112 zsidó lakossal, katolikus, református parókiával, szentegyházakkal és zsinagógával. : Határa termékeny, dohánya híres, halá- ; szata nem megvetendő; van több Duna- ; malma és 59 (jobbágy)telke”. Másfél év- j tized múlva, Pesthy Frigyes helynévtára ] számára ezeket írják többek között i 1864-ben: „A lakosság fő foglalkozása a j dohánytermelés, megterem évenként i 5-6 ezer mázsa nagyobbrészt jó és ] finom minőségű dohány, de ha a ■ termesztés korlátozva nem volna leg- ! alábbis 10 000 mázsára rárúgna az évi ■ termés”. Ausztráliában is ezt eszik Négyszáz tonna magozott meggy a konzervgyárból Ha valami különleges ínyencségre, kézimunka-igényes befőttre, savanyúságra kap megrendelést a Paksi Konzervgyár, azt egész biztosan a faddi telepén készítik el. Az itteni 140 személyt foglalkoztató kis egység ugyanis rugalmas, egy-két óra alatt képes átállni egyik termékről a másikra, most például a cseresznye után a cékláról a magozott meggyre. Az Ízletes gyümölcsöket, amelyek nyár óta félkész állapotban ötliteres üvegekben várták, hogy rájuk kerüljön a sor, most magozzák, aztán kisebb üvegekbe csomagolják, hogy úgy utazzanak Ausztriába, az NSZK-ba, az USA-ba és Ausztráliába. Úgy látszik, ezekben a távoli országokban kedvelik a magyar meggyet, mert összesen 400 tonnát rendeltek belőle az ottani kereskedők. S persze, nemcsak ők, a belföldi vevők is szívesen vásárolják az itt készülő finomságokat. Ma már egyformán igényes a hazai és a határokon túli piac, a minőséget - bárki a vásárló - egyformán tartani kell. S ez bizony nem könnyű, mert gyakran a legkülönfélébb kívánságoknak kell eleget tenni. Az „ahány ház, annyi szokás” elvén tiszteletben kell tartani, ha a libanoni vevő cseresznyepaprikával, a magyar sósán, ropogósán, a japán pedig puhán és édesen szereti az uborkát. Akad megrendelő, aki határozottan megköveteli, hogy hány darab és mekkora uborka kerüljön egy üvegbe. Bizony géppel ezt nem lehet pontosan megoldani, így „a menyecskék szeme osztályoz”. S hogy a vásárlók megelégedésére azt a következő számok is érzékeltetik: a kisüzem évente 80-100 millió forint új értéket állít elő. MUSTAO ,OEN HOOK TROPHY' Aranyhorog rekorder marosáért Melyik pecás ne reménykedne titkon, hogy egyszer eljön a pillanat, és kifogja a Nagy Zsákmányt? Vannak, akik életük végéig hiába áztatják a zsinórt, másokra egymás után többször is rámosolyog a horgászszerencse.- A faddi Kuperczkó István az utóbbiak táborába tartozik - 1983-ban egy 15 kilós ponty került a szákjába, 1986-ban pedig egy olyan óriási szürkeharcsát emelt ki - segítséggel - a Dunából, hogy azzal bekerült az Európa-rekorderek közé. A 95 kiló 80 dekás, 238 centi hosszú jószág híre akkor bejárta az egész országot, hiszen a Magyar Horgász című lap is címoldalon közölte a képét, s nem maradtak el a barátok, rokonok, ismerősök gratulációi sem. Az eddigi legnagyobb elismerés mégis csak néhány hónappal ezelőtt érte az egykori hajóst, amikor Budapesten a vállalat igazgatójától átvehette a norvég MUSTAD- cég rekordereknek járó, majd harminc centi hosszú aranyhorog diját, s hozzá egy hűvös vízpartokon jó szolgálatot tevő dzsekit, egy peremfutót és egy szürkeharcsá- zó-nyelet. A nagy becsben tartott horog ott díszeleg a nappali szoba falán, hogy emlékeztessen a nagy fogásra, s biztatást adjon a kiváló faddi horgásznak tervéhez, hogy idén kifogja a kapitális harcsa párját is. Újra nyitott a művelődési ház Féléves kényszerű szünet után, novemberben nyílott meg ismét a művelődési ház. Felújították a villamoshálózatát, de a hideg továbbra is dermesztő. A nagyterem meg egyenesen fűthetetlen, egy félóránál hosszabb műsorhoz már ajánlatos bundában és meleg csizmában beülni. A körülmények ellenére - ezekhez tartozik az is, hogy nem tudtak a „szezon” kezdetére indulni - még sosem működött ennyi kiscsoport, mint most, és továbbiakat is terveznek.- Mi újság, a megye egyik elismerten legjobb művelődési házában? - szól a nem túlságosan elmés, de pillanatfelvétel készítésére alkalmas kérdés a házat egy éve igazgató Ódry Károly hoz.- Egy művelődési ház önmagában nem lehet jó vagy rossz, a művelődés helyzete nemcsak az épületen, még csak nem is az abban dolgozókon múlik. Ha nálunk jól működik, akkor ez azért lehetséges, mert itt van a legjobb közönség a megyében. A közművelődés helyzetét környezete határozza meg, jelen esetben a faddiak nyitottsága.- A pénz hiányára minden népművelő panaszkodik és vannak, akiknek a tevékenysége ezzel ki is merül...- Mi szerencsés helyzetben vagyunk, élvezzük a közös - tanács és a téesz - fenntartás minden előnyét. A faddi kulturális élet így vészelheti át a várható szűkös esztendőket. Nálunk nem kell minden tevékenységnek minden áron nyereségesnek lennie. Szeretnénk élni, de nem visszaélni ezzel a lehetőséggel. A gyerekeknek és az öregeknek szervezett kiscsoportok vagy nagyon olcsók, vagy éppen térítésmentesek. Ezek közül népszerűek a nyelvtanfolyamaink. Igény van még sok másra is, ezeket majd az új szezonban indítjuk, nehogy a nyári szünet megtörje a lendületüket.- Milyen a kapcsolata a háznak a társ- intézményekkel?- Nem is nevezném kapcsolatnak, sokkal inkább együttműködésnek, azt, ami az iskolával, nevelőotthonnal, óvodával kialakult. Figyelnek ránk és szakmailag is támogatnak a tolnai kollégáink, sokat segít a Babits Mihály művelődési központ is. Annál is inkább fontosnak tartom ezt, mert meggyőződésem, hogy az egy település közművelődése ma a tárgyi és a személyi feltételek labilis egyensúlyán múlik. A technikai eszközeinket közösen használjuk, programjainkat összehangoljuk, ugyanez érvényes a propaganda- munkára is. A közösen gondolkodás adja a kimeríthetetlen tartalékot a létbiztonsághoz - mondta az igazgató. Mostanában inkább kevesebb rendezvényt szerveznek, de igényesebbeket. Már hagyomány, hogy irodalmi estet, beszélgetést, kiállítással kötnek össze. Legközelebb Tamás Menyhért író estjét Decsi Kiss János textilképei egészítik ki, közreműködik a Szélkerék együttes. Megfiatalítja önmagát az egykor legendás hírű Váci Mihály klub is. A művelődési házzal közös igazgatásban működű könyvtár a beiratkozott érdeklődök számát tekintve az országban és a megyében - a lakosság lélekszámához viszonyítva - az elsők között van. Az elolvasott könyvek száma szintén a nagyközség lakosságának érdeklődését mutatja, a művelődés, a nemes szórakozások iránt. Új házsor - fokozatos telekellátás Visszafogott fejlődés Mindenre nem telik a tehóból A nagyközség évi harmincmillió forintos keretéből - a fenntartási kiadások mellett - 4,5-5 millió forint jut fejlesztésre. Ezt a pénzt kell úgy beosztani, hogy a legfontosabbakra jusson belőle. A népességmegtartó képesség egyik legfontosabb feltétele - a munkalehetőségen kívül - a telekellátás. A leendő Tokaj utcában - így hívták az árvízben elpusztult utcát - 25 telket alakítottak ki, ebből már 24 gazdára is akadt. A folyamatosságra törekszenek, van is még ehhez megfelelő telek, de a kialakítás ütemének igazodnia kell a pénzügyi lehetőségekhez. Tatarozásra, felújításra vár az óvoda, és a település egyik gondja a vízelvezetők folyamatos tisztítása, karbantartása. Az ötéves terv időszakára a településfejlesztési hozzájárulásttöbb célra szavazta meg a lakosság. Az iskolabővítés több, mint 14 millióba került. Másfél millió forintos költséggel létesült a sütöde. Az útépítések üteme csökkent ugyan, ez esetben kompromisz- szumokat kell kötni. Nem lehet viszont belekezdeni az iskola tornatermének építésébe, mert annak 1986-os költségvetése is 46 millió forint volt. A településfejlesztési hozzájárulás, amit a lakosság 74 százalékos arányban szavazott meg, évente hatszázezer forintot jelent a költségvetésben. Ez az idén csökken százezerrel, mert módosítani kívánják a tanácsrendeletet, miszerint 3000 forint egy főre eső jövedelem alatt nem kell fizetni, szemben az eddig alkalmazott 2500 forintos határral. A Váci Mihályról elnevezett új utca
