Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

1988. január 14. 6 KÉPÚJSÁG Megyei atlétikai ranglista ’87 Női közép- és hosszútávfutás Szinte már nem is lehet kettéválasztani felkészülés szempontjából a kettőt és érdekes módon majdnem ugyanazokkal a nevekkel találkozunk 800 méteren, mint 3000-en, vagy kismaratonin. Sajnos ezek az eredmények még nem az iga­ziak, de a befektetett munka garanciának látszik arra, hogy Heppné, Kovács Klá­ra, Némethné és Takáts Dóra utódai nem sokat váratnak magukra. Bízunk ebben és abban is, hogy Gergelyffy tehetségéhez méltó eredmények­kel rukkol ki 1988-ban. Az elmúlt évben 800-on ugyanis a vártnál kevesebbet fej­lődött, 400-on és 1500-on pedig visszaesett. Okainak elemzése szintén nem ránk tartozik. Eredményei 1986 1987 400 m 61,9 63,3 800 m 2:17,7 2:15,8 1500 m 4:42,1 4:45,2 Tehetsége révén kiugró eredményekre számíthat, ha e mellé egyéb tényezők is párosulnak. Bírálatunk - a tudósító szemszögéből - segítő szándékú és re­méljük, hogy nagy eredményekkel válaszol 1988-ban Gergelyffy Lea. 800 m síkfutás: Gergelyffy Lea (Szekszárd) 2:15,8, Kiss Anikó (Bony­hádi 2:24,6, Lóki Adrienn 2:26,5, Geisz Mercedes 2:27,7, Győrfi Andrea 2:28,1, Baranyai Gabriella 2:28,1, Vass Zsuzsa (valamennyi Szekszárd) 2:28,4, Egyed Viktória (Dombóvár) 2:30,0, Takács Viktória 2:32,4, Cser Katalin (mindkettő Szekszárd) 2:32,9. 1500 m síkfutás: Gergelyffy Lea 4:45,2, Cser Katalin (mindkettő Szek­szárd) 4:57,7, Balogh Beáta 5:01,3, Egyed Viktória (mindkettő Dombóvár) 5:02,4, Baranyai Gabriella (Szekszárd) 5:02,5, Kiss Anikó (Bonyhád) 5:06,1, Lóki Adrienn (Szekszárd) 5:13,7, Hor­váth Mariann (Dombóvár) 5:16,3, Ká- konyi Mária (Tolna) 5:23,6, Farkas Ildi­kó 5:34,6, Nyirő Krisztina (mindkettő Dombóvár) 5:38,4. 3000 m síkfutás: Cser Katalin 10:36,2, Baranyai Gab­riella (mindkettő Szekszárd) 11:00,0, Egyed Viktória (Dombóvár) 11:01,4, Bíró Katalin (Szekszárd) 11:03,2, Ger­gely Tímea (Dombóvár) 11:03,6, Si- pőcz Szilvia 11:46,1, Czéh Kornélia (mindkettő Szekszárd) 11:47,9. Káko- nyi Mária (Tolna) 11:52,0, Balogh Beá­ta (Dombóvár) 12:00,7, Geisz Merce­des (Szekszárd) 12:05,3. Kismaratoni (7,5 km): Baranyai Gabriella 29:29,0, Takács Viktória 31:07,0, Lóki Adrienn 32:00,0, Czéh Kornélia 32:58,0, Si- pőcz Szilvia 33:31,0, Major Alida 33:41,0, Tárnái Katalin 36:00,0, Geisz Mercedes (valamennyi Szekszárd) 36:08,0. Kismaratoni (10 km): Cser Katalin (Szekszárd) 41:05. Kismarato­ni (20 km): Bíró Katalin (Szekszárd) 1:20,21. Aranyérmek valódi aranyból Karate Szuper Gála Párizsban Szerdán Párizsba repült Hecker Ba­lázs, aki péntektől részt vesz a kétnapos karate Szuper Gálán. A hazai sportoló egyedüli magyar in­dulóként lehet jelen a sporteseményen, ahová a világ legjobbjai kaptak meghí­vást. Nem lesz könnyű Hecker Balázs dolga, hiszen a plusz 80 kg-os kategóriá­ban valamennyi vetélytársa nagyobb eredményekkel büszkélkedhet. A me­zőny versenyzői mellett termetre is „el­törpül” (176 cm, 75 kg), a svéd Jenssen például 201 cm magas. Érdekessége a Szuper Gálának, hogy az aranyérmek ezúttal valóban aranyból készülnek, érté­kük meghaladja a kétezer dollárt. Hecker Balázs az indulás előtt így nyi­latkozott:- Napi két edzéssel készültem a Pierre de Coubertin sportcsarnokban megren­dezésre kerülő gálára - mondta. - Első­sorban a köríves rúgásokat, és a testre mért ütéseket igyekeztem tökéletesen begyakorolni. Szombattól ismét a bajnoki pontokért Megyénk három NB l-es kosárlabda­csapata a téli szünet, ezzel együtt a felké­szülés utolsó fázisához érkezett. Dombó- várott és Pakson éppúgy, mint a Szek­szárdi Dózsa háza táján szorgalmas ed­zésmunkával teltek a holtidény napjai. A célok megvalósítása érdekében. A szekszárdi lila-fehérek meg akarnak ka­paszkodni a legjobb tíz között, a dombó­vári vasutasok pedig a felsőházi feljutást tűzték zászlajukra. Az Atomerőmű SE újonc NB l-es gárdája érthetően szeré­nyebb terveket sző, ők elsődlegesen a bentmaradás kiharcolását célozták meg. Szombattól már bizonyíthatnak is, hi­szen ismét a bajnoki pontokért lépnek pályára, folytatódik az 1987-88. évi küz­delemsorozat. Az NB II. égboltja a Paksi SE fölött Bejutni, de nem mindenáron... A második helyre pályáznak- Ha jól emlékszem, ott hagytuk abba a nyári beszélgetésünket, hogy az új sze­zonban már nem lesznek olyan harapó­sak azok a bizonyos „farkasok” - emlé­keztettem Márkus Józsefet, a Paksi SE vezető edzőjét.- Valóban volt némi aggodalmam, hogy a magánéletüket, az egzisztenciális törekvéseket nem tudják majd alárendel­ni oly mértékben a futballnak, hogy újfent igazoljuk: a szakosztály eddigi történeté­ben is nagyszerű eredménynek számító harmadik hely nem volt véletlen.- És végül is a vezető edző kellemesen csalódott.- Tulajdonképpen igen. A játékosok amit megígértek, megcsinálták. Kilenc­venszázalékos teljesítményt produkál­tunk hazai pályán és amit nagyon lénye­gesnek tartok: idegenben is gyűjtöttük a pontokat, az itteni ötven százalék önma­gáért beszél. Tavaly még volt, aki nem tudta igazán értékének megfelelően kezelni a bronz­érmet, mondván kijött nekik a lépés, s az ellenfelek botladozásai is segítettek. A megállapításba különösebb szimpátia nélkül is bele lehetett kötni, hisz egy tel­jes bajnokságban egy csapat mellé nem szegődik útitársként a Fortuna. Ma már megfellebbezhetetlen tény, hogy a paksi csapat a Márkus-Váczi szakvezető pá­ros irányítása alatt eltelt két évben nagy­szerűen összekovácsolódott. Vagyis a sportág harmadik vonalában az orszá­gos összehasonlításban azon kevés csapatok alkotta kategóriába tartozik, amelyeknek stílusa, arculata van és a tu­datosságnak nagyobb szerepe van, mint a spontán egyéni elképzeléseknek. ...És paksi zöld-fehér színekben is található több olyan labdarúgó, aki képességei ré­vén az osztály nagy átlagából kiemelke­dik, meccsek eldöntésére képes. Hármas versenyfutás A szurkolói ráérzések és szakvélemé­nyek szerint a Mohács-Paks-Csurgó hármas versenyfutás adja továbbra is az NB III. Dráva-csoportja küzdelemsoroza­tának sava-borsát. Mint az már ismere­tes, az NB ll-es helyekért folytatott küzde­lemben 21 ponttal szinte fej-fej mellett áll a három csapat. Ki fut be az egyenesági feljutást jelentő első két helyen és ki pró­bálkozhat bronzéremmel a tarsolyában osztályzón? Megoszlanak a vélemények. De mindenképpen úgy érezzük, hogy - mostani néhány gyengébb mérkőzése ellenére - a Mohácsban van legtöbb, amit ha kiadnak magukból, nem lehet kérdéses a bajnoki cím sorsa. Márkus József: - Osztom a véleményt, így nekünk a Csurgóval vívott párviadal­ból kell győztesen kikerülnünk. Az osz­tályzó sikeres megvívásához - szerintem - az NB III. harmadikjainak nem sok esélyt adok, így nekünk sem.- Miért?- Mert profik, pontosabban a futballal foglalkozók találkoznak a félprofik, vagy a teljesen amatőrök ellen. így nem egyenlő erők küzdelméről van szó.- De a kupaküzdelmek során számta­lanszor kimutatták már a kicsik oroszlán- körmeiket. Akár a Dózsával is találkoz­hatnak.- Azért annyi ebben a rossz Dózsában is van, hogy az osztályzón érvényre jut­tassa fölényét.- A végkifejlet szempontjából perdön­tő lehet a Csurgó elleni hazai mérkőzé­sük.- Amelyen nézőcsúcs születhet. Tisz­teletet parancsolóak a somogyiak ered­ményei. De úgy ítélem meg, hogy hazai pályán mi fogjuk irányítani a játékot, ami­ből profitálunk és sikerül visszavágni. A csurgóiak előnye a nagy munkabírás, nem játszanak igazán, hanem állandó jelleggel a kapu elé bepréselt labdákkal próbálkoznak. Bárhonnét is indulunk ki, mindig az NB II. gondolatkörénél lyukadunk ki. A veze­tő edző reflexiói sugallják: ha ezt a kér­déskomplexumot a maga teljességében vizsgáljuk, akkor mintha nem is lenne ennyire elérhető közelségben a Paks vá­ros szempontjából sporttörténeti dolog­nak számító másodosztály. Ha a lehető­ségeket, a szakosztályvezetést vesszük alapul, akkor arra a megállapításra ju­tunk, hogy itt az a bizonyos távolság na­gyobb a másod- és a harmadosztály kö­zött, minta PSE játékosállományának tu­dásszintje és a mai NB II. között. A vezető edző egyetértőén bólint, amikor azt mon­dom, hogy a két rivális talán már most olyan feltételek közepette készül, mintha már most bent lennének az NB ll-ben. Te­kintettel arra, hogy futballügyben az atomvárosban még nem éppen egy nyel­vet beszélnek, a PSE nem tud lépést tar­tani velük. M. J.: - Én eddig is hallatlan nagyra ér­tékelem azt a támogatást, amit a város vezetőitől, különösen a tanácselnöktől, Jákli Pétertől és a munkahelyi vezetőktől megkaptunk. Ha ezt továbbra is élvezzük és képesek leszünk őszi teljesítmé­nyünkre, akkor nem lehet gond, befutha­tunk az NB ll-t jelentő második helyre. Hogy ennek függvényében a továbbiak­ban mi lenne, vagy mi lesz, ez már meg­haladja hatáskörömet - nem az én asz­talom. „Légvárat nem építünk” Akkor kié, kiké, vagy kiké lehet? Ha a PSE vezetőinél jelenleg kopogtatnánk, attól tartok, nem lennénk okosabbak. A sport tiszteletéről és szeretetéről megye- szerte híres tanácselnök Jákli Péterrel vettük bonckés alá a kérdést.- Az az alapálláspontom - amivel per­sze lehet vitatkozni -, hogy túl korai még ennyire reflektorfénybe helyezni a kér­dést - kezdi a higgadtságáról, a problé­mák árnyalt megközelítéséről ismert el­nök, akiről a városban az a hír járja, hogy a PSE társadalmi elnöke lesz. - Vissza­van egy teljes idény, jusson föl a csapat és a többi már nem az ő dolguk.- Ebből azt is ki lehet olvasni, hogy a város, pontosabban a város vezetése még nem igazán óhajtja az NB ll-t.- Ki lehet, de elkendőzné az igazságot. A bajnokság indulásakor elbeszélgettem a játékosokkal. Kifejtették, hogy szeret­nének feljutni a magasabb osztályba. Mondván fiatalok még, de ennek ellenére többüknek már ez az utolsó lehetőségük, hogy igazán megméressenek. A szak­osztályi célkitűzés viszont kezdetben nem volt egyértelmű ebben a kérdésben. Már ekkor bátorítottam őket, hogy a ti vé­leményetek a mérvadó, ha föl akartok jut­ni, hát jussatok föl. De saját erőből, saját téglából építkezve.- Ez utóbbit miért említi oly hangsú­lyozva?- Több okból is. Mert csak a mának élő romboló hatású lenne, ha itt amolyan tűz­oltómunkában NB-s játékosokat, vagy szakosztályi funkcionáriusokat hoznánk. A régiek hirtelenjébe történő félreállitását nem szabad megtenni még akkor sem, ha most a közhangulat ezt lehetővé is tenné. Akarjuk az NB ll-t, de nem minden­áron, mint az más nálunknál nagyobb vá­rosok a magasabb osztályba jutás lehe­tősége okozta kábulatban tették. De vé­gül is légvárakat építettek. Bekövetkezett egy visszaesés, az idegenlégiósok eltá­voztak a süllyedő hajóról, ott maradtak a helyiek a megoldatlan, felgyülemlett problémákkal.- Stimmel az okfejtés, ezzel cáfolva is vannak bizonyos nagyravágyás fűtötte ellenérvek. De a mai NB III. morálisan ku­sza összevisszaságában például nem számítana főben járó bűnnek, meghök­kentőnek, ha a paksi zöld-fehérek juta­lom dolgában jobban ösztönözve lenné­nek, vagy mondjuk egy-egy fontosabb mérkőzés előtt délelőttönként is gyako­rolhatnának, pszichikailag is jobban rá­készülhetnének az összecsapásra.- Megint talán lehet velem vitatkozni. A prémium megduplázása nem jelentené automatikusan, hogy x vagy y játékos tu­dása is alapvetően növekedne és a csa­paté sem. Előbb a teljesítmény és utána a boríték. Ha a vezető edző indokoltnak tartja a többszöri gyakorlást, ebben azért kompromisszumra lehet jutni. A játékosok akarják A paksi zöld-fehérek csapatkapitá­nyával is véleményt cseréltünk. Blatt Pál a paksi védelem tengelyében ismert alakja, sőt egyénisége a megyei futball- életnek. Évek óta kapott az NB ll-ből, sőt az élvonalból is ajánlatokat, amelyeket korábbi tatabányai kiruccanásának ta­pasztalatai alapjáaa szakosztályvezetés nem kis örömére visszautasított. „Én paksi vagyok és Pakson is focizom” - hangoztatta.- Most paksiként kinyílhat előtte az NB II. kapuja.- Ez az, ami engem nap mint nap fel­dob, itt a lehetőség, hogy álmom megva­lósuljon, legalább NB ll-es játékosként szerepelni a honi futballban.- Mivel az ottani esetleges feltételrend­szert még olyan titokzatos homály fedi, milyen a csapattársak elszántsága, eltö­kéltsége?- Igen, fociügyben ma Pakson nehéz tisztán látni. De a játékosok többségét, a kulcsembereket ez most nem érdekli. A legtöbbünknek ez az utolsó nagy lehető­ség a bizonyításra, arra, hogy magasabb osztályban fejezzük be pályafutásunkat. Legyenek meg azok a feltételek, amelyek ősszel voltak. A Mohácsot tartom a leg­jobbnak, a Csurgóval való versenyfutás­ból pedig győztesen kell kikerülnünk, még akkor is ha jobbak a feltételeik. Bár, ha feketeruhásokkal is „erősítenek”, az kétségtelenül nehézzé tenné helyze­tünket. BÁLINT B. GYÖRGY Európa fé rfi és Ázsia ff • • f | f § női jateko sai győztek Faragó: döntetlen Wijk an Zeeben a nemzetközi sakkver­seny negyedik fordulójában Faragó Iván világossal döntetlent ért el a bolgár Geor- giev ellen. További eredmények: Hansen (dán)— Sosonko (holland) döntetlen, Ljubojevics (jugoszláv)-Van der Wiel (holland) dön­tetlen, Hübner (nyugatnémet)-Tal (szov­jet) 0-1, Karpov (szovjet)-Van der Ster- ren (holland) 1-0, Nikolics (jugo- szláv)-Agdestein (norvég) 0-1, Anders- son (svéd)-Piket (holland) 1-0. Az állás: Andersson 3,5, Hübner, Lju­bojevics, Georgiev, Karpov 2,5, Nikolics, Van der Wiel, Faragó, Tal 2-2, Piket, Sosonko, Agdestein, Hansen 1,5-1,5, Van der Sterren 0,5 pont. Rómában megkezdődött a nagy ér­deklődéssel várt 3. Európa-Ázsia konti­nensek közötti asztalitenisz-mérkőzés. A viadal első napján csapattalálkozókat bonyolítottak le. Európa férfi játékosai re­mekül kezdtek. Mind a három együttes győzött és sikeres volt Klampár Tibor já­téka is. Európa 2. csapatában - a hely­színen több változás történt az összeállí­tásokban - Li Gung Sang (KNDK) ellen 2- 1-re, a kínai Teng Ji ellen pedig 2-0-ra győzött. Csapata 5-0-ra nyert. A nőknél - Európa 2. csapatában - Urbán ugyan vesztes csapatban volt, a dél-koreai Yang Young Ja 2-0-ra, a japán Hoshinó pedig 2-1-re legyőzte, de a hongkongi Hűi Son Hung ellen a magyar játékos nyert 2-1 arányban. A csapatmérkőzések eredményei: Férfiak: Európa 1 .-Ázsia 1. 5-3, Euró­pa 2.-Ázsia 2. 5-0, Európa 3.-Ázsia 3. 5-3. Nők: Ázsia 1.-Európa 1. 5-1, Ázsia 2.-Európa 2. 5-3. A kontinensek közötti találkozó máso­dik fordulójára - amikor ugyancsak a csapatok találkoznak -, csütörtökön az NSZK három városában kerül sor. Győzelmi emlék a decemberi idényzáróról: Szekszárd-BEAC 76-71

Next

/
Oldalképek
Tartalom