Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

1988. január 13. Képújság 5 A MTESZ 1987. évi munkájáról 4^^ MŰSZAKI IMTESZ ÉLET TUDOMÁNYOS Kutató- és innovációs műhelyek, parkok Videofilm és szuperbeton Ha közvéleménykutatást rendeznénk az átlagemberek körében, hogy mire való a videofilm, szinte minden megkér­dezett azt felelné: házi mozizásra. Olyan válaszra, hogy ma már a tudomány is fel­használja a videót, csak akkor számíthat­nánk, ha esetleg szakértő is volna az ut­cán megállított járókelők között. Pedig a sokat emlegetett innovációs lánc kikovácsolásához ma már ez az esz­köz is nélkülözhetetlen. Hogy miért, azt legjobb lesz talán konkrét példával meg­világítani! Dr. Nemes Zoltán, az MTA ku­tatófilmközpontjának vezetője mondja, hogy az egyik neves híradástechnikai gyárunkban ponthegesztő automatát he­lyeztek üzembe. Az ott dolgozó mérnökö­ket majd megette a méreg, mert a gép 60-80 százalékos selejtaránnyal dolgo­zott, ráadásul drága tőkés importanyagot tett tönkre. így ment ez addig, amig filmre nem vették a gép munkáját. A vetítés so­rán percek alatt kiderült a „turpisság”: a gép hajszálnál is vékonyabb szálat hú­zott vissza hegesztés közben. Kissé né­pies hasonlattal élve, „kócosán” hegesz­tett. Erre a leleplezésre azért nyílt lehető­ség, mert a filmkamera 8-10 ezer képet készített másodpercenként, a vetítés al­kalmával viszont csak 24-25 felvétel je­lent meg ennyi idő alatt a néző szeme előtt. (Ahogy ez a mozik filmjeinél szo­kás!) A többi már csak számolgatás és fantázia dolga. A 400-szoros nagyítás (ennyiszer van meg a 25 a tízezerben) olyan érzékszervi és időkorlátok áttöré­sére nyújt lehetőséget, amelyekre film nélkül nincs esélyünk. Vagyis a film lát­hatóvá teszi a számunkra láthatatlant. Ha alkalmazzuk, ha olyan kutatási eszköz­nek tekintjük, mint például a mikrobioló­gus a mikroszkópot, rengeteg vargabe­tűtől, fölös kínlódástól mentesülhet a ku­tató. Időt nyerhet, előbb érhet a célba, s van-e fontosabb ennél, amikor annyira kiélezetté vált a verseny, hogy aki néhány nappal korábban jelent be egy sokat ígé­rő szabadalmat, az - és csakis az - nyer­het?! Még mindig az automata ponthegesztő példájánál maradva, könnyen belátható: a pontos, megbízható technológiai folya­matok kidolgozásának is nélkülözhetet­len eszköze a kutatófilm. Megtörténhet, hogy nagyon nehéz enélkül megalkotni a sokat emlegetett CAD/CAM-et, vagyis a számítógéppel segített tervezést és ter­melésirányítást, kialakítani a hiba nélkül dolgozó automata gépsorokat. Ám, minthogy innovációs láncról be­széltünk, s e lánc utolsó szeme a marke­tingmunka, ugorjunk most képzeletben erre a területre! A XI. kerületi Szakasits Árpád utcából (ott, az MTA Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálata épületé­ben van a kutatófilmközpont is) utazzunk át a kerület egy másik részébe, a Bu­daörsi út egyik toronyházába, ahol az MTA Természettudományi Kutatólabora­tóriumai rendezkedtek be. Itt találhatjuk dr. Dezsényi István műszaki tanácsadót, aki a többi között - és nem kis meglepe­tésünkre - másfél centiméter vastag be­tonról tesz említést. Acélszerkezetből ké­szült építmények homlokzata, erkély, mellvédek, szennyvíztároló medencék építésekor használják. Ez az MTA szol­gálati szabadalma, dr. Székely Tamás és munkaközössége dolgozta ki. Aki csak egy kicsit is ért a betonhoz, az tudja, hogy az öreg kőművesek sze­rint három centiméternél vékonyabb be­ton nincs. (Az már nem beton!) Mindez annyira belerögzödőtt a köztudatba, hogy amikor az építőipari vállalatok kép­viselői meglátogatják Dezsényi Istváné- kat, s ők a másfél centis politonról kezde­nek beszélni, a különben udvarias embe­rek tekintetében megjelenik a gúny. De amikor a vetítőszobába invitálják őket, s peregni kezd a videofilm, s a saját sze­mükkel látják, hogy a magasról leejtett vasgolyó csak egy lyukat üt át a tetöpalá- nál alig vastagabb betonlemezen, anél­kül, hogy repedést okozna, eltűnik a hi­tetlenkedés. Azonnal latolgatni, számol­gatni kezdenek az építőipari vezetők: hm, a szuperbeton sokkal kevesebb anyagot igényel ezek szerint. S lényegesen köny- nyebb a megszokottnál. Mennyivel egy­szerűbb, olcsóbb ezt szállítani!... (Csak a teljesség kedvéért: a hajszálnál is véko­nyabb polipropilén szálakat kevernek a beton masszájába, az teszi ilyen erőssé.) E videofilm elkészítése egyébként több százezer forintjába került az MTA Természettudományi Kutatólaboratóriu­mainak. Ez is érzékelteti: a kutatófilm nem olcsó dolog. De ha arra gondolunk, hogy enélkül szinte nem lehet meggyőzni a hazai, külföldi partnereket a szuperbe­ton szuper mivoltáról, már másképp véle­kedünk. S akkor is, ha elképzeljük, meny­nyi kidobott pénztől mentesült az a gyá­runk, amely a film segítségével leplezte le a „kócosán” hegesztő automatát. Napjainkban már 1700 tudományos filmet tárolnak az MTA Szakasits Árpád úti épületében. Sok külföldi országban megismerték a magyar kutatófilmesek nevét, köztük az NSZK-ban alapított Encyclopaedia Cinematographica nem­zetközi filmkészítő szervezetben is. Megyénkben 18 egyesületen belül 26 önálló csoport, 18 szakosztály működik. A megyei szervezet mellett 5 állandó bizottság működik. A közelmúltban meg­alakult a díjbizottság; feladata a megyei és országos hatáskörben adományoz­ható kitüntetések, jutalmak, díjak odaíté­lésére javaslatot tenni. Még ebben az év­ben sor kerül a marketingbizottság meg­alakítására. A munka összefogását és irányítását 35 fős elnökség, és 11 fős végrehajtó bizottság végzi. Az egyesüle­tek össztaglétszáma 2938 fő, többségé­ben agrár és közgazdasági, illetve mű­szaki és egyéb természettudományos felsőfokú végzettségű szakember. Egye­sületeinkben a felsőfokú végzettségű- eken kívül technikusok és szakmunká­sok is találhatók. Legnagyobb tagegye­sületeink: MAE 1118 fő, SZVT 325 fő, MÉTE 270 fő. Jelenleg intézőbizottság nem műkö­dik, jóllehet a megye városaiban (Paks, Dombóvár, Tamási, Bonyhád) működö agrárklubok, az SZVT városi szervezetei, az üzemekben működő egyesületi cso­portok létszáma feltélenül indokolná. Nyugdíjasaink száma elsősorban az ag­rár értelmiség körében számottevő - a MAE keretében működik nyugdíjasklub. A megyei szervezethez tartozik ezen kívül a nyugdíjasok baráti köre. Több egyesületben működik külön if­júsági bizottság - továbbra is fontos fel­adat a fiatalokkal, a pályakezdőkkel való fokozottabb törődés - bevonásuk az egyesületek vezetőségének munkájába is. A rendezvényi bevételek növelése to­vábbra is fontos feladat, csak így lehet biztosítani a működési kiadások fedeze­tét. A szerződéses munkák eredményes­ségét és jelentőségét felismerve a szer­vezet egyre nagyobb súlyt fektet a meg­bízásos munkák vállalására, elősegítve ezzel a rendelkezésre álló szellemi kapa­citások kihasználását, az innovációs fo­lyamatokba való bekapcsolódást. A mű­ködési bevételek növelése érdekében tovább kell keresni a Technika Ház hasz­nosítási lehetőségeit, különböző igénybe vevők részére annak kiadását. A szerve­zet működési bevétel és ráfordítás alaku­lásából figyelembe véve a Technika Ház adottságait - megállapítható, hogy az önfinanszirozó képesség csupán a mű­ködési bevétel növelésével nem érthető el. A szervezet nyereséges működése a szerződéses munkák növelésével bizto­sítható. Jó harminc évvel ezelőtt, 1955-ben re­pülőgép-kiállításnak adott helyet a Petőfi Csarnok. Az eseményről szóló tudósítást a Re­pülés című folyóirat azzal zárja: de jó lenne, ha a gazdag anyag nem ideiglenesen, hanem ál­landóan az érdeklődők rendelkezésére állna, ha az illetékesek repülőmúzeumot alapítaná­nak. Pontosan 30 évre rá, 1985. október 22- én, többszöri határidő-módosítást követően megnyílt a Petőfi Csarnok emeleti részle­gében a Közlekedési Múzeum repüléstörténe­ti és űrhajózási kiállítása. Ez az a kiállítás, amely - akárcsak ta­valy vagy tavalyelőtt télen - az idén is no­vember 2-töl előreláthatólag 1988. április 1 -ig, mivel nincs a csarnokban fűtés, technikai okokból zárva tart. Pedig a falak közt akad látnialó. Az első tárolók és tablók az egyetemes repülés krónikáját idézik fel. A levegőbe emel­kedés első eszközének, a francia Montgolfier- testvérek első léggömbjének (1783) kicsinyí­tett képét láthatjuk, majd az irányított repülést elsőként megkísérlő Giffard-féle léghajót. Utá­Céljaink és feladataink meghatározá­sához iránymutatást ad a MTESZ XIV. tisztújító küldöttgyűlése határozata, az MSZMP KB 1986 novemberi, a gazda­sággal és decemberi, a műszaki fejlesz­téssel kapcsolatos, a 1987 júliusi határo­zatai, az Országgyűlés által elfogadott minisztertanácsi munkaprogram végre­hajtásából adódó feladatok, továbbá az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága a gaz­dasági-társadalmi kibontakozás megyei végrehajtására készített cselekvési programja. A MTESZ megyei szervezete 1986. elején tekintette át az eddigi munkát, 1986- ra részletes munkaprogramot, 1987- től 1991-ig terjedő időszakra pe­dig 5 éves cselekvési programot fogadott el. A szövetség elnöksége megtárgyalta a gazdasági-társadalmi program megva­lósítását, megállapította, hogy az 1987 elején elfogadott középtávú cselekvési programban megfogalmazott célok és feladatok összhangban vannak a gazda­sági és társadalmi kibontakozás prog­ramjával. A politikai határozatok növelték moz­gásterünket, javultak lehetőségeink, anyagi és erkölcsi téren egyaránt. A MTESZ és az egyesületek által gesztorált témákban több munkabizottság dolgo­zott. Több témában szerveztünk tudomá­nyos értékű előadásokat. Az egyesüle­tekben és szövetségben folyó szakmai munka: előadások, tanfolyamok, tanul­mányutak, kiállítások jól szolgálták a vál­lalati és egyéni igények kielégítését. Atu- dományos hetek rendezvénysorozatát első ízben rendeztük az MKT és MJSZ szervezeteivel közösen. A színvonal, a résztvevők száma igazolta az előzetes elképzeléseket. A társ rendező szervek vezetőségeinek nyilatkozata, állásfogla­lása megerősítette a jövőbeni együttmű­ködés szükségességét. A nyelvi képzés­ben sikerült kisebb mértékben előre lép­nünk: nyelvtanfolyam szervezésén túl lé­péseket tettünk az egyéni úton történő távoktatásos nyelvtanulási rendszerbe való bekapcsolódásba. 1987-ben az energetika, hulladékhasznosítás és kör­nyezetvédelem területén tervetük ta­nácsadó szolgálat felállítását, a TEB-bel közösen, illetve a környezetvédelmi bi­zottságra építve. Az energia- és hulladékhasznosítási bizottság folyamatosan végzi munkáját, igénybevételük többszöri reklám ellené­re sem kielégítő. A környezetvédelmi ta­nácsadó szolgálat 1988 januárjától kezdi na a magyar Schwarz Dávid 1897-ben készült, alumínium burkolatú léghajójáról kaphatunk képet. E szerkezet nyomán fejlesztette ki Zep­pelin a róla elnevezett légi járművet. A repülés krónikáját felidéző kiállításról bal­ra fordulva, az északi galérián a repülés elmé­letének fejlődésével, a légi járművek és moto­rok tervezésével ismerkedhetünk meg. E helytől jobbra a múzeum hatalmas légterű csarnoka kínálja a történelmi repülőgépek szí­nes sokaságát látványul. A sort Zsélyi Aladár első eredményes repülőgépének méreteiben is hiteles másolata nyitja meg. Zsélyi már 1909-től kísérletezett repülő szerkezetekkel Rákosmezőn. Láthatjuk itt a Kossuth-dljas Rubik Ernő igen sikeres alkotásait, de ezeken kívül olyan hírességeket is, mint a kétüléses Branden- bőrg, vagy a háromszoros világrekorder L-2 Róma. Eredetiben látható a Junkers F-13, ame­lyen királyunk, IV. Károly érkezett meg 1921- ben a Sopron melletti Dénesfára, hogy elvetélt puccsához hozzálásson. meg munkáját. Urbanisztikai bizottsá­gunk több alkalommal véleményezett fej­lesztési, rendezési terveket, az újjászer­vezett műemléki bizottság munkája is po­zitívan értékelhető. Ifjúsági bizottságunk munkája az első biztató lépések után for­málissá vált. Az ifjúság körében végzen­dő munkák fontossága miatt a bizottság munkáját, aktivitását a jövőben javítani kell. A MTESZ rendezvényeinél tovább bővült a társadalmi szervezetekkel való együttműködés köre. Együttműködési megállapodásokat kötöttünk, melynek megfelelően a HNF-el a környezetvéde­lem, műemlékvédelem és településfej­lesztés, az SZMT-vel az érdekképviseleti és újítómozgalom, a KISZ-szel az ifjúsági termelési mozgalmak és pályakezdő fia­talok, a TIT-tel falusi ismeretterjesztés te­rületén került sor a kapcsolatok elmélyí­tésére. Törekednünk kell arra, hogy szer­vezetünk és tagegyesületeink vélemé­nyező és javaslattevő munkája szerves része legyen a megye közéletének, első­sorban a döntés-előkészitésben, terve­zésben, programok kidolgozásában. Meg kell találni azokat a formákat, ahol szakembereink demokratikus vélemény- nyilvánítása jobbító szándékú javaslatai teret kapjanak. A közelmúltban fejeztük be a megyei reálértelmiség helyzetét fel­mérő vizsgálatunkat, melyet a szakszer­vezettel közösen végeztünk. Nemzetközi kapcsolatainkat az egyesületi és vállalati kapcsolatokra építve célszerű tovább bővíteni. A közelmúltban megtartott titká­ri és vb-értekezleten úgy döntöttünk, hogy a tevékenység javítására egy há­romfős koordinációs bizottságot hozunk létre. Tovább bővítettük a KDT-vel meglé­vő testvérszervezeti kapcsolatunkat, rög­zítettük a jövö évi devizamentes cserelá­togatások keretszámait. Nemzetközi kapcsolatainkat elsősorban a testvérvá­rosi kapcsolatok adta lehetőségek jobb kihasználásával és a kishatármenti kap­csolatok kiépítésével kívánjuk továbbfej­leszteni. Az egyesületi és szervezeti munka a rendezvények sajtóvisszhangja jelentősen javult. Fontos, hogy a jövőre beinduló városi kábeltelevíziós adás is lehetőséget biztosítson tagságunk haté­kony és eredményes tájékoztatására. BARANYAI KÁLMÁN a MTESZ Tolna megyei titkára Az oldalt összeállította SALAMON GYULA Igen gazdag a repülőgépmotorok gyűjte­ménye is. Az érdeklődő meggyőződhet arról, mi a különbség a magyar repülés hőskorából származó 25 lóerős (18 kW) Dedics és az IL-18-as, 4000 lóerős (2940 kW) hajtóműve között. A motorok csoportjával szemben elhelyez­kedő alkatrészek a repülőgépgyártás techno­lógiáját ismertetik nagy vonalakban. Néhány lépéssel arrébb a repülés műszerei találhatók, majd következik a múzeum legjobb modelljei­nek felsorakoztatásával a magyar repülés tör­ténet. A csarnok déli sarkánál az 50 évet át­ölelő ejtőernyőzés emlékei találhatók. A szomszédságban a régi hagyományai el­lenére csak az utóbbi évtizedekben elterjedt helikopterről tájékozódhat a látogató. Az első igazán számottevő eredményt Kár­mán Tódor, Petróczy István és Zurovetz Vil­mos 1918-ban érte el, amikor megfigyelő cél­ra kialakított - a kiállításon modell formájában látható - helikopterünk 50 méter magasban fél órát töltött el. Jechnikai múzeumok Repüléstörténeti és űrhajózási kiállítás A gazdasági-társadalmi kibontakozási programból adódó MTESZ-feladatok A műszaki fejlesztéss lehetséges irá­nyai Tolna megyében c. tárgykörben tanácskozást kell szervezni. Megvizsgá­landó a termékstruktúra, az értékesítés, a jövedelmezőségi viszonyok, a kooperá­ciós lehetőségek fejlesztésének lehető­ségei. A műholdas műsorszórás, vala­mint a városi kábeltévé-hálózat techni­kai, tömegkommunikációs és szakem­ber-képzési feladatai. Létre kell hozni, a sajtó-bizottságot, mely a továbbiakban gondoskodik a MTESZ híranyagainak megjelentetéséről a városi kábeltévé-há­lózatban. Megvizsgálandó egy önálló biotechnológiai bizottság létrehozásá­nak lehetősége, elsősorban a MAE szak­embergárdájára alapozva. A Bizottság feladata megvizsgálni a biotechnológiák elterjedését gátló tényezőket, oktatási eszközellátási, illetve háttéripar kérdé­seit. Az élelmiszer-gazdaság devizahely­zetének javítását célzó takarmányim- port-mérséklés komplex lehetőségeinek megvizsgálása szükséges. Elemezni kell a fehérjetermelés, szójatermelés növelé­sének technikai, szabályozási, pénzügyi, illetve egyéb feltételeit. A környezetvé­delmi bizottság és a környezetvédelmi tanácsadó szolgálat fordítson fokozott fi­gyelmet a lakosságot közvetlenül veszé­lyeztető környezeti ártalmak feltárására, azok elhárítására, a légszennyezés elhá­rítására. Szorgalmazni kell, hogy a vállalatok és intézmények környezetvédelmi szabály­zatot készítsenek. Az egyesületek bizto­sítsanak fórumot a vállalati tervek, kon­cepciók szakmai körben történő megvi­tatására. A vállalati tervek és koncepció­kon túlmenően a megyei illetve a városi döntések megvitatására is szeretnénk fórumot biztosítani a vállalati vezetők klubja létrehozásával. Véleményező, ja­vaslattevő munkája legyen része a me­gye közéletének, elsősorban a döntés­előkészítésben, tervezésben, a progra­mok kidolgozásában. Szeretnénk, ha a résztvevők demokratikus véleménynyil­vánításra, jobbító szándékú javaslataik megtételére teret kapnának. Fel kell ven­ni a kapcsolatot a Paksi Innovációs Park­kal, a MTESZ Tolna Megyei Szervezete vizsgálja meg a szervezethez tartozó egyesületek kapcsolatteremtési lehető­ségeit, a kölcsönös információs rend­szer kialakítását. Megvizsgálandó a kuta­tóbázisok és egyesületek kapcsolatának javítása, új kapcsolatok kialakítása. Az egyesületek szervezzenek előadá­sokat az új minőségi törvény, az új minő­ségtanúsítási rendszer megalkotásával kapcsolatban. Kiemelten kell foglalkozni a minőség - gazdaságosság - érdekelt­ség összefüggéseivel. Oktatási bizottsá­gunk munkáját jelentősen javítani kell. Az újjászervezett bizottság főbb feladatai: vizsgálja meg a technikusképzés beve­zetésének tapasztalatait, tegyen javasla­tot a megyei feladatokra. Vitassa meg a felsőfokú tanintézetek új felvételirend­szerének tervezetét. Gyűjtse össze a szerkezetváltással összefüggő át- és to­vábbképzési módszereket és tapasztala­tokat. Vegyen részt az át- és továbbkép­zés tananyag ellátási, audiovizuális és távoktatási technika alkalmazási feltéte­leinek emelésében. Oktatási bizottságunk vállalja fel a me­gyei szakmunkásképzés helyzetének ér­tékelését, tegyen javaslatot a termék­szerkezetváltás kapcsán előadódó fel­adatokra. A Szekszárdon beinduló ká­bel-tévé műsoridejéből időt kell biztosí­tani arra, hogy a MTESZ híranyagain túl­menően aktuális szakmai tájékoztatót, szakmai kerekasztalt, vitakört, műszaki filmek bemutatását és más szakismeret- bővítő műsorokat sugározzunk. 1989- ben nemzetközi nagy rendezvényt kell tartani Szekszárdon. A nemzetközi kap­csolatok továbbfejlesztésénél elsősor­ban a kishatármenti illetve a testvérvárosi kapcsolatok kialakítására kell törekedni. Fel kell vennünk a kapcsolatot a tambovi, a bezonsi, illetve a határmenti jugoszláv mérnökszervezetekkel. További lehető­séget kell biztosítani a devizamentes szakembercserékre. Meg kell vizsgálni a megyében működő gyáregységek hely­zetét. Fel kell deríteni a vezetési - szerve­zési tevékenység, a modern számítás- technikai módszerek elterjedését gátló körülményeket. Kezdeményezni kell a vállalati műszaki tanácsok létrehozását. A vállalati műszaki tanács fő feladatai: - segítik a műszakiak vállalati érdekképvi­seletének érvényesülését, segítik a válla­lati kibontakozási programok megvalósí­tását, részt vesznek a műszakiak bérren­dezésében, segítik a vállalat technoló­giai, termék- és munkastruktúrájának átalakítását, közreműködnek az ár- és bérreform vállalati szintű előkészítésé­ben, javaslatot tesznek a kiváló teljesít­ményt nyújtó műszakiaknak adható cí­mek, rangok és díjak odaítélésére, segí­tik a vállalati nemzetközi együttműködés fejlesztését, szelektív külkapcsolatok kiépítését, elősegítik a pályakezdő mű­szakiak vállalati integrációját és szakmai fejlődését, letéteményesei a vállalati mű­szaki fórumok, tanácskozások rendsze­res működtetésének. Erősíteni kell a MTESZ differenciáltan érvényesülő érdekképviseleti szerepét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom