Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-06 / 4. szám
4 NÉPÚJSÁG 1988. január 6. Úttörők Kisdobosok Kisdobosok k___________ Úttörők-> Sokan kihasználják a nyitott tornatermeket Nyitott tornatermek azok a létesítmények, amelyeket az emberek, a sportolni szándékozók szabadidejükben is birtokba vehetnek. Ilyen működik a bonyhádi III. Számú Általános Iskolában is.- Iskolánkban szeptember 1-től szobat-vasárnap is nyitva van a tornaterem, elsősorban diáksport-egyesületünk tagjainak a számára - mondja Sere Tibor testnevelő. - Ide azonban nemcsak gyerekek, hanem felnőttek is eljöhetnek.- Mivel foglalkozhatnak a szabadidejüket itt eltöltők?- Rendelkezésükre áll a kondicionáló terem, lehet asztaliteniszezni, sakkozni, tollaslabdázni, valamint különböző labdasportokat űzni. Havonként egyszer van szervezett program, valamilyen bajnokság. Ha sokan jönnek, akkor tornatermünket kettéválasztjuk a függönnyel, és egyszerre kétféle játékot, több csapattal is játszhatnak.- Gondolom azért felügyeletre szükség van a rend és a felszerelés épségének megőrzése érdekében.- Felváltva ügyel iskolánk három testnevelője, és egy-egy szülő besegít. A „nyitott terem”-akcióra a megyei tanács félévente tízezer forintot biztosít, amiből négyezer forint a hétvégi felügyelők óradíját biztosítja, a fennmaradó összegből pedig sportfelszerelést vásárolunk.- A téli szünetben mindennap nyitva volt a tornatermük?- Az ünnepnapokat kivéve igen, és elmondhatom, hogy ezt ki is használták a fiatalok. Egyébként hétköznaponként, az esti órákban diáksport-egyesületünk pártoló tagjai sportolnak nálunk. Tehát diákjaink az öt sportcsoporton kívül - általános, futball felsősöknek, illetve alsósoknak, torna, kosár - a hétvégéjüket, a szabadidejüket is a sportnak szentelhetik, és ezt sokan ki is használják. mr. Gyermekvezetők képzése Zánkán Ma 240 pajtás utazik Zánkára megyénkből. A hatodik osztályos gyerekek három hetet töltenek a Balatoni Úttörővárosban. Ez idő alatt őrsvezetők és rajtitkárok kapnak lehetőséget ismereteik bővítésére, a tapasztalatcserére és az ötletek gyűjtésére. A készülődés, csomagolás során a tankönyvekről sem feledkeznek el, hiszen a készségtárgyak kivételével tanóraszerű oktatásban részesülnek a táborozó gyerekek. A munka mellett természetesen lesz idő érdekes szabadidős programokra, játékra, a kezük és az ügyességük kipróbálására is. Hárman - a két nyolcadikos kisdiák, Kiss József és Régi József, valamint ötödikes druszájuk, Kalányos József a megunhatatlan bőrt rúgják a fénytől elkábult, mamutként ácsorgó szalmabálák tövében. Lampek Imre (balról az első) a szekszárdi 505. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet elsőéves mezőgazdasági gépszerelő tanulója a téli vakáció tavaszias derűjében karikázott át Kölesdröl Borjádra, a két régi Régi testvér, Zsuzsa és István társaságában. A napfény óborától aranylott az óév utolsó előtti napja a borjádi Sióparton is Sió-parti fociparti Egyelőre csak javaslat Mroskörnyéki gyermektanács Hasonló tapasztalatcserére ez idáig nemigen volt példa Szekszárdon: az óév utolsó előtti napján Bácsalmási László, Szekszárd város úttörőelnöke a város és városkörnyék úttörőcsapatainak tanácstitkárait, - tehát a mozgalom gyerekek közül megválasztott képviselőit - hívta össze. Ez a találkozó a kiküldött meghívók szerint hét szekszárdi iskola, tizenhárom városkörnyéki községi-nagyközségi iskola és három iskola közvetlen megyei irányítás alá tartozó úttörőcsapatát érintette. Bácsalmási László a városi úttörőházban köszöntötte a küldötteket, majd elmondta, hogy összejövetelük célja nemcsak az 1987-88-as iskolaév első félévi tapasztalatainak megbeszélése lenne, de javaslatot szeretne tenni egy városkörnyéki gyermektanács jövőbeni létrehozására is. Mivel a meghívottak közül jó néhánnyal most találkozott először, elmondta azt is, hogy elnökként azt a felnőttekből álló, tizenöt fős testületet vezeti, amely a város és a környék úttörőéletéért felelős, és ez a testület az, amely majd a későbbiekben dönt az általa előterjesztett javaslat megvalósításáról is. Kapjanak szót a gyerekek Az úttörőelnök véleménye szerint az úttörőcsapatok diákkorú képviselőinek gyakrabban kellene találkozniuk egymással és a vezető testülettel is, többek közt azért, hogy az úttörőélet formálására, fölpezsdítésére vonatkozó elkép- i zeléseknek, vagy akár az újító szándékú kritikának közvetlenül az érintettek, maguk a gyerekek adjanak hangot. A forum sajátosságainak megfelelően egy-egy csapatot többen is képviselhetnének, de a tanácskozókat - ha ily módon nagyon megnövekedne a résztvevők száma - csoportosítani lehetne szorosabb területi vagy szervezeti hovatartozás szerint. Ugyanakkor az is felvetődött, hogy a majd létrejövő gyermektanács a későbbiekben maga is delegálhasson egy-egy rátermett gyermek-küldöttet a városi úttörőelnökségbe. Az úttörőcsapatok tanácstitkárai helyeselték a városkörnyéki gyermektanács létrehozásának gondolatát, majd tapasztalatcserére került sor. Tanulhattak egymástól Többen beszámoltak az úttörőtanácsokban folyó munkáról, sok más közt a titkárok megválasztásának az iskolákban többé-kevésbé eltérő formáiról is. Dóczi Csilla, a szekszárdi II. Számú Általános Iskola úttörőcsapatának titkára például elmondta, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően nem egy hetedikes vagy nyolcadikos, hanem egy hatodik osztályos „gyakorló” tanácstitkárt választanak már most, évközben, akinek igy lesz elég ideje megismerkedni a mozgalmi munkával. Említette azt is, hogy a mindennapi iskolai elfoglaltság mellett is sikerült havonta egy alkalommal teljes létszámmal megtartaniuk az úttörőtanács összejöveteleit, amelyen a rajtitkárok és diáktestület által javasolt, majd választott tagok vesznek részt, beszélik meg a mozgalmi feladatokhoz tartozó, soronlévö teendőket. Szavaiból kitűnt, hogy a hulladék- és gesztenye- gyűjtésben elért eredményeiket, környezetvédelmi aktivitásukat a lelkesedés mellett a jó szervezőmunkának köszönhetik. Szeretnének bekapcsolódni a városszépítő egyesület természetvédelmi munkájába, és számukra magától értetődő, hogy időben hozzákezdtek a nyári táborok előkészítéséhez is. A küldöttek közt egy hatodikos tanácstitkár is akadt. A mözsi kislány, Lázár Zita arról számolt be, hogy megválasztása során pontosan meghatározták; a közösségen belül kinek mi lesz a feladata, ennek megfelelően az ő szervező munkájának kereteit, feladatkörét is határozottan kijelölték. Mindebben elsősorban az osztályfőnökök sietnek a segítségükre. Süket iskolarádiók? Sok kéz lendült a magasba, amikor Bácsalmási László arról kérdezte a gyerekeket, hogy kik vettek részt Zánkán a tanácstitkári tanfolyamon. Többségük rátermettsége, köztük a tolnai Méhn Dóra szavai is azt tükrözték, hogy az ott eltöltött idő korántsem volt haszontalan. Nemcsak a vezetői munka elméleti ismereteibe kóstolnak bele, de gyakorlati tapasztalatokat is szereznek - tegyük hozzá az „edződés” révén önismeretük is mélyül. A hozzászólók közül többen nehezményezték, nem mindenütt tudja megfelelően betölteni a szerepét az iskolarádió, amely nemegyszer a mozgalmi munkának is nélkülözhetetlen eszköze. Szó esett arról is, hogy a sokasodó iskolai tennivalók mellett igen nehéz megszervezni a kisebb közösségek - őrsök, rajok - hétköznapi összejöveteleit, akad példa arra, ahol az iskola - többek közt a bátai -, hétvégi program- kínálattal próbálkozik, s van ahol a rajoktól függetlenedő „nyolcadikosok klubja” tűnik a legéletképesebb közösségi formának. Ugyanakkor - fűzte később az elmondottakhoz a beszélgetés során az úttörőelnök - sok helyütt nem ismerik az úttörőcsapatok azokat a közösségek számára kidolgozott programokat, közösségi játékokat, amelyek ugyan a „központban” születtek, de a legkevésbé sem uniformizáló szándékkal, hiszen sokszínűek, tartalmas választékot nyújtanak, és a közösségek saját ízlésük alapján is alkalmazhatják azokat. Évfordulók Befejezésül megállapodtak abban, hogy január második felében, esetleg már a városi úttörőelnökség idei évre kidolgozott programjavaslatának előterjesztése előtt, ismét találkoznak, és talán az immáron közös elképzelés megvalósítása, a gyermektanács megalakítása lesz a következő tanácskozásuk célja. Az idén egyébként is több szép, tartalommal kitölthető feladat vár az úttörőkre. Februárban ünnepük az ENSZ Gyermek- és Serdülőkori Mozgalmak Nemzetközi Bizottságának, a CIMEA- nak a 30. évfordulóját, megemlékezünk a 140 évvel ezelőtti, 1848-as forradalom márciusi eseményeiről, a Magyar Honvédelmi Szövetség pedig 40 éves fennállása alkalmából indít vetélkedősorozatot az idén „Szocialisia hazánkért” címmel. Beszélgetés a városi úttörőelnökkel A szekszárdi és városkörnyéki úttörő tanács-titkárok összejövetele után váltottunk szót Bácsalmási Lászlóval, aki pontosan egy éve dolgozik jelenlegi beosztásában.- Korábban a megyénél töltöttem be hasonló funkciót 1983-tól 1986-ig. A mostani munkámat életközelibbnek, feladataimat kézzelfoghatóbbnak érzem.- A tanácskozás hangulata azt az érzést keltette, hogy van még bőven tennivaló az úttörőmozgalmon belül.- Az úttörőmozgalmat félteni kell és keresni az új lehetőségeket, nehogy arra a sorsra jusson, mint egyes periódusaiban a KISZ-mozgalom. Van egy-két elképzelésem, de a gyermektanács gondolatával együtt ez még csak az én fejemben létezik.- Mondana ezekről néhány szót?- Nem szeretem Ígéretekkel megelőlegezni a dolgokat...- De magának a változásnak, a változtatásnak kell, hogy legyenek alapelvei.- Még 1983-ban Miskolcon, az úttörővezetők országos konferenciáján fogalmazódott meg, hogy az úttörőszövetség az MSZMP gyermekszervezete. Ebbe az irányba kellene valamilyen formában előrelépni. Az a helyzet, hogy maga a tanulás, az iskolai élettel járó kötelezettségek annyira lekötik a gyerekek idejét, hogy a programok, a mozgalmi foglalkozások rugalmas alakítására már csak a kisebb iskolákban van igazán lehetőség. Egyre inkább csak a hétvégekre, a szabadnapokra tudunk koncentrálni. Ebből is adódik, hogy az eddigieknél sokkal több közös, a családdal, a szülőkkel eltölthető programot szeretnénk szervezni.- Mennyiben felel meg ennek ma az úttörőház?- Az úttöröházak az eddigi gyakorlat szerint hét végén csak szombaton vannak nyitva. Ez a gyakorlat még az 1971 - es irányelveket tükrözi, amelyeket a már megszűnt Állami Ifjúsági Bizottság hozott. De a nyitva tartáson nagyon kevés múlik. Inkább szemléletbeli kérdésekről van szó. Az én véleményem az, hogy nem a külső feltételek megújításán, hanem a meglévők jobb kihasználásán kellene többet gondolkodnunk.- Összefoglalhatók-e röviden a tartalmi változás fő irányai?- Nehéz lenne erre átfogó választ adni. Példát mondok: egyre több iskolában próbálkoznak szakrajzrendszerrel, tehát ahol a raj közösségeket nem az életkor, hanem elsősorban a közös érdeklődési kör szervezi. Azonban ennek is lehetnek - és vannak is - vitatható mozzanatai. És korántsem valami központilag elhatározott törekvés. Az elv sokkal inkább az, hogy minden úttörő- csapatnak önálló, adottságainak megfelelő arculata legyen. Ezzel szorosan összefüggő az a gondunk is, hogy az úttörőélet napi gyakorlatát elsősorban a pedagógus úttörővezetők jószándékú, de mégiscsak egyoldalúságot eredményező irányító munkája határozza meg. Gyakran hiányzik-a másik oldal, a gyerekek kezdeményezőkészsége. Ezért is javasoltam, próbáljuk ki a városkörnyéki gyermektanácsok rendszerét. B. R.
