Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
2 ÜNrtÉPÜJSÁG 1988. január 30. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) dóan bővült a magánkisipar tevékenysége. A nem ipari szervezetek ipari tevékenységének emelkedése viszonylag mérsékelt volt. Az év folyamán az iparban 345 új gazdálkodó egység alakult, zömmel a szövetkezeti szektorban, és 22 szűnt meg. A külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok száma 24-ről 59-re emelkedett. A vállalati gazdasági munkaközösségek száma tovább bővült. A kisiparosok száma ugyancsak nőtt. Az energiatermelő és -átalakító ágazatok termelése 3,8 százalékkal, az alapanyag-termelőké 3,1 százalékkal, a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal nőtt. Legnagyobb mértékben az építöanyagipar és a vegyipar fokozta termelését 6,9, illetve 6,2 százalékkal. A gépipar termelése az átlagnak megfelelően, 3,8 százalékkal emelkedett. Az ipari termékek exportja 5 százalékkal nőtt, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel fokozódása révén. Konvertibilis exportjukat kiváltképp a vegyipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari vállalatok növelték. A gépipar tőkés exportja a tervezettől eltérően nem nőtt. A vegyipar devizakitermelési mutatója - elsősorban a növekvő árak következtében - javult, a gépiparé romlott, bár még így is a legkedvezőbben termeli ki a devizát az exportorientált ipari ágazatok között. Az ipari értékesítésben, főként az év végi felvásárlások hatására, emelkedett a belföldi célú eladások aránya. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 3.6 százalékkal bővült, köztük az építőanyag-ipari termékeké 13,8 százalékkal, a vegyipariaké 8,5 százalékkal, a gépipariaké 8 százalékkal. Ebben részben a lakosság előrehozott keresletének, a gépipar esetében pedig annak is szerepe volt, hogy a konvertibilis export nehézségei miatt a vállalatok inkább a kisebb követelményt támasztó és kielégítő nyereséget biztosító belföldi piac felé fordultak. Az ipar beruházási célú értékesítése 5.6 százalékkal, a termelőfelhasználást szolgáló eladás 3,3 százalékkal emelkedett. Az ipar belföldi célú értékesítésének árszintje 3,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A nagy- és kiskereskedelem számára értékesített termékek árszintje csaknem 6 százalékkal nőtt. Az iparban foglalkoztatottak száma a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb mértékben, 2,5 százalékkal csökkent. A villamosenergia-ipart és az élelmiszer- ipart kivéve a mérséklődés általános volt. Az ipar energiaellátása folyamatos és megfelelő volt. Az anyagellátásban, főleg egyes vegyipari anyagok esetében, szinte egész évben voltak feszültségek. A vállalati eredmény és a jövedelmezőség emelkedett. A többleteredmény a termelésnél kissé mérsékeltebben növekvő költségekkel, az előző évinél magasabb értékesítési árakkal és a költség- vetési támogatásokkal függ össze. Az országos építési-szerelési tevékenység volumene 2-3 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok és az építőiparon kívüli szervezetek építése az előző évihez közelálló volt, az építőipari szövetkezeteké annál 30 százalékkal, a magánépítkezéseké mintegy 2 százalékkal több. Az építőipari szervezetek 1987-ben több építmény kivitelezését kezdték meg, mint 1986-ban. Az építési kereslet élénkült. Az építési munkákon belül a fenntartások aránya növekedett a beruházási munkákkal szemben. A keresleti-kínálati viszonyok javulását mutatja, hogy az elutasított építési igények a termelési érték egy százalékát sem érték el. 1987-ben az előző évinél 17-18 százalékkal kevesebb, mintegy 57,2 ezer lakás készült el. A lakások 13,7 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, jelentős részben építési kölcsön igénybevételével épült fel. Az állami erőből épített lakások száma kismértékben nőtt, a magánerőből építetteké 12,5 ezerrel csökkent az előző évihez képest. Az év folyamán az előző évinél 50 százalékkal, 1700-zal több üdülőt építettek. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése, a tervezett növekedéssel szemben, főként a kedvezőtlen időjárás miatt, némileg elmaradt az 1986. évitől. A növénytermelés kb. 4 százalékkal csökkent, az állattenyésztés mintegy 1 százalékkal növekedett. 1987-ben összesen 14,1 millió tonna gabona termett, közel annyi, mint az előző évben. Búzából 5,7, szemes kukoricából 7,2 millió tonnát takarítottak be. A búza termésátlaga lényegében az előző évivel megegyező, a kukoricáé alacsonyabb volt. A kukorica-vetésterület egy részén a termés - az aszály miatt - csak silózással volt hasznosítható. Cukorrépából 4,2 millió tonnát takarítottak be, 12,4 százalékkal többet az 1986. évinél. A répa cukortartalma az előző évinél magasabb volt. Napraforgóból 790 ezer tonna termett, az 1986. évi jó termésnél 8 százalékkal kevesebb. Az olajosmagvak között még kis mennyiséget képviselő szójabab termésmennyisége több mint 30 százalékkal haladta meg az előző évit. Zöldségfélékből 2 millió tonnát, az előző évinél 3,6 százalékkal többek termeltek. A burgonyatermés 220 ezer tonnával, 17 százalékkal csökkent. 1987-ben 1,5 millió tonna gyümölcs termett, az előző évi jó termésnél mintegy 16 százalékkal kevesebb. Az alma mellett körtéből, kajsziból és őszibarackból volt gyenge a termés. Szőlőből az előző évi termésnél egynegyeddel kevesebbet, 505 ezer tonnát szüreteltek. A fagykár elsősorban a magas művelésű szőlőültetvényeket sújtotta. A gazdaságok állatállománya 1987. december 31-én kisebb volt, mint egy évvel korábban. A sertésállomány 8,2 millió darabot tett ki, ami 5,4 százalékkal kevesebb az év elejinél. Ezen elül az anyakocák száma 3,9 százalékkal mérséklődött. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3,5 százalékkal, 1 millió 664 ezer darabra csökkent. A tehénállományon belül a tejhasznosítású fajták aránya növekedett. A december 31-én számba vett 2,3 millió darab juh lényegében azonos az év eleji- vel. A vágóállat-termelés több mint 3 százalékkal növekedett és összesen £.3 millió tonnát tett ki. A vágósertés- és á vágóbaromfi-termelés emelkedett, vágómarhából lényegében az előző évinek megfelelő mennyiséget termeltek, míg a vá- gójuh termelése csökkent. A fontosabb állati termékek közül tejből némileg többet, gyapjúból az előző évivel azonos mennyiséget, tyúktojásból annál valamivel kevesebbet termeltek a gazdaságok. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége mintegy 4 százalékkal bővült, így a mezőgazda- sági ágazat bruttó termelése kissé meghaladta az előző évit. Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése az előző évit megközelítő mennyiségű, 6,9 millió köbméter volt. Ezen belül az ipari fa és a tűzifa aránya nem változott. Erdőtelepítést és fásítást 7,7 ezer hektáron, erdőfelújítást 22 ezer hektáron végeztek. Termelő infrastruktúra demi javítására a forgalmazott mennyiség nem volt elegendő. A személygépkocsi-állomány az év végén 1 millió 660 ezer volt. Az állomány átlagos kora meghaladta a kilenc évet. A távbeszélő-hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztése lakossági és vállalati források bevonásával folytatódott. Az év folyamán 43 ezer új főállomást kapcsoltak be, ezen belül 31,4 ezret lakásokon. Az ezer lakosra jutó lakásállomások száma 49,4-ről 52,4-re emelkedett. Az év végétől néhány helyen, kisebb közösségek részére lehetővé vált az európai műholdas televízió-adások vétele. 1987 végén az állami és szövetkezeti kiskereskdelemben 55 400 bolt és vendéglátóhely volt. A boltok száma több, a vendéglátóhelyeké kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A magán kiskereskedők és vendéglátók száma kb. 2 ezerrel, mintegy 31 ezerre nőtt. Javító-karbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor 16 ezer hálózati egysége és a 156 ezer kisiparos jelentős része végzett. A közüzemi vízműkapacitás az előző évhez képest mintegy 3 százalékkal, a közüzemi szennyvíztisztító kapacitás 4 százalékkal növekedett. A közműves ivóvízzel ellátott népesség aránya meghaladta a 86 százalékot. A csatornázott területeken élő lakosság aránya az összlakosságon belül megközelítette a 49 százalékot. Az árvízvédelmi fővédvonalak előírt méretre való kiépítése folytatódott. A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az év folyamán 6,3 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint 1986- ban, árutonnakilométer-teljesítményük 4,2 százalékkal nnőtt. Ezt mindenekelőtt a tengeri hajózás - elsődlegesen a behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó - nemzetközi szállításainak fokozódása tette lehetővé. Emelkedett a teljesítmény a csővezetékes szállításban, valamint a közúti és városi közlekedésben is, míg a vasúti közlekedésben csökkent. A távolsági személyszállítást 876 millió alkalommal vette igénybe az utazóközönség, ez 1,3 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az utaskilométer-teljesítmény némileg meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belüíaz autóbusz-közlekedés utaskilométer-teljesítménye mérséklődött, a vasúté kissé, a légi közlekedésé számottevően emelkedett. A helyi tömegközlekedés által szállított utasok száma 1 százalékkal több volt az egy évvel azelőttinél. Az év folyamán 70 km vasútvonalat villamosítottak. A villamosított vasútvonalak aránya 23,9 százalékról 24,8 százalékra emelkedett, az összes vontatási teljesítménynek mintegy 60 százaléka ezekre a vonalakra jut. Az év végén korszerű biztosítóberendezéssel a vasútvonalak 36 százaléka rendelkezett, alig több, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 140 ezer új személy- gépkocsit értékesítettek, 22 ezerrel többet az előző évinél. A kereslet kielégítésére, a járművek korösszetételének ér Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelem szerepe tovább fokozódott a gazdaságban. A kivitt áruk értéke 450 milliárd forint volt, 7 százalékkal több az előző évinél. A behozatal értéke 5 százalékkal nőtt és 463 milliárd forintot ért el. Az importkiadás 63 százalékát energia- és anyagjellegű termékek vásárlására fordították. Ez az arány 1986-ban is hasonló volt. Az energia- és anyagimport mennyisége 2 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A behozatal közel 30 százalékát képviberuházási célú gépek exportja csak kevéssé emelkedett. A fogyasztási iparcikk-kivitel 5 százalékkal fokozódott. Főleg a könnyűipari és a gépipari fogyasztási cikkek kivitele nőtt. Az élelmiszergazdasági termékek egyötödét adták az exportbevételnek, kivitelük mennyisége megegyezett az előző évivel. Rubelelszámolásokban a behozatal volumene majdnem 4 százalékkal, a kivitelé 2,5 százalékkal nőtt. A behozatal növekedése az ipari késztermékek körében volt jelentős, energia- és anyagjellegű termékekből az egy évvel azelőttinél valamivel nagyobb mennyiség érkezett be. A rubelelszámolású kivitel növekedésében szintén az ipari késztermékek, azon belül is a beruházási célú gépek fokozódó exportja játszott elsődleges szerepet. A behozatali és a kiviteli árak egymáshoz viszonyított változását tükröző cserearány-mutató évek óta tartó folyamatos romlása 1987-ben megállt; az előző évihez képest 3 százalékos cserearány-javulás következett be. Nem rubelelszámolásokban a behozatal volumene 2,6 százalékkal nőtt, a kivitelé 5 százalékkal. Az exportnövekedés kedvezőtlen szerkezetben valósult memg. A többlet elsősorban az anyagjellegű termékeknél jelentkezett. Az ipari késztermékek közül a fogyasztási iparcikkek kivitele számottevően nőtt, a beruházási célú gépeké visszaesett. A behozatal, a fogyasztási iparcikkek kivitelével, minden árufőcsoportban meghalad-, ta az egy évvel korábbit. A behozatal az éven belül egyenetlenül alakult, az l-lll. negyedévi csökkenést a IV. negyedévben nagymértékű növekedés követte. A cserearány ebben a viszonylatban nem romlott tovább, de az előző évi igen kedvezőtlen szinthez képest javulás sem következett be. A külkereskedelmi egyenleg 1987behozatali többletet mutat. A nem rubel- elszámolású forgalomban az előirányzott aktívummal szemben passzívum alakult ki. Ennek összege az egy évvel korábbinál kisebb volt: a tényleges fuvarfizetésekkel számítva 361 millió dollár. A rubel- elszámolású forgalom 141 millió rubeles aktívummal zárult. Az 1987. év jelentős eredményeket hozott a nemzetközi idegenforgalomban. Az év folyamán 19 millió külföldi érkezett az országba, több, mint eddig bármikor. Közülük 12 millió volt a turista, 7 millió a kiránduló és átutazó. A turisták száma 11 százalékkal, az itt eltöltött idejük 10 százalékkal nőtt. A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 14 százalékkal, a szállodákban 19 százalékkal haladta meg az 1986. évit. A Magyarországra érkező külföldiek 60 százaléka rubelelszámolású országokból érkezett. Számuk 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A rubelelszámolású devizabevételek 14 százalékkal nőttek. A magyar állampolgárok rubelelszámolású országokba történő utazásainak száma 5,7 millió volt, az előző évinél 19 százalékkal több. Az ezzel összefüggő devizakiadások összege hasonló arányban emelkedett. A bevételek és kiadások egyenlege, a transzferábilis rubelben kifejezett aktívum megközelítette a 300 millió rubelt. A nem rubelelszámolású országokból beutazók száma 7,7 millió fő volt, mintegy egyharmaddal több az egy évvel korábbinál. Magyar állampolgárok 1,5 millió esetben utaztak az év folyamán nem rubelelszámolású országokba, valamivel többen, mint egy évvel korábban. A nem rubelelszámolású idegenforgalom bevételi többlete dollárban kifejezve, mintegy 370 millió dollárt tett ki, az előző évinek majdnem kétszeresét. selő ipari késztermékek importjának volumene 6 százalékkal volt több az előző évinél. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek importja ugyancsak 6 százalékkal bővült. Az 1987. évi exportbevétel mintegy 35 százalékát az anyagjellegű termékek és az energiahordozók értékesítése biztosította. Kivitelük volumene mintegy 7 százalékkal emelkedett. Főként a kohászati és a vegyipari anyagok exportja fokozódott. Az ipari késztermékek aránya az exportban csökkenő, 45 százalék volt. A ben jelentős, bár az 1986. évinél kisebb Lakossági jövedelem és fogyasztás 1987-ben a lakosság reáljövedelme az előző évi szinten maradt, a fogyasztás - a megtakarítások mérséklődése mellett - nőtt. A reáljövedelem szinten maradása úgy alakult ki, hogy a nominális jövedelmek és a fogyasztói árak csaknem azonos mértékben, a tervezettnél mintegy másfél százalékponttal jobban emelkedtek. A terven felüli áremelkedés jelentős részben az évfolyamán végrehajtott központi árintézkedések következménye. A munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete 1987-ben 7040 forint, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlag- keresete 6220 forint volt, 8, illetve 7 százalékkal több, mint 1986-ban. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére kb. 1 százalékkal, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete mintegy 1,5 százalékkal csökkent. A pénzbeli társadalmi jövedelmek éves összege 162 milliárd forint volt, 9,4 százalékkal több az előző évinél. Ebből nyugdíjakra 110 milliárd forintot fizettek ki, ami 11 százalékkal haladta meg az • 1986. évit. A nyugdíjasok száma egy év alatt mintegy 43 ezer fővel nőtt, 1987 végén elérte a 2 380 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlagos összege 1987-ben 3900 forint volt, 9,6 százalékkal több mint egy évvel korábban. 1987 áprilisában a nyugdíjasok 41 százalékának 3000 forintnál kevesebb, 14 százalékának 5000 forintnál több volt a nyugdíja. A nyugdíjakat az év folyamán az áremelkedésekhez kapcsolódóan áprilisban és augusztusban emelték. Családi pótlékra 1987-ben 23 milliárd A paksi atomerőmű négy blokkja termeli az ország energiaszükségletének egyharmadát forintot fizettek ki, 7,1 százalékkal többet az előző évinél. A pótlékban részesülő családok száma 9200-zal, a gyermekeké 31 000-rel csökkent. A kifizetett összeg növekedése a központi árintézkedések miatti pótlékemelésből származott. Gyermekgondozási segélyt és gyermekgondozási díjat 1987 végén 228,4 ezer fő vett igénybe, a kifizett összeg együttesen 6,1 milliárd forint volt, 13 százalékkal több az előző évinél. A növekedés összefügg a gyermekgondozási díjat igénybe vevők számának emelkedésével. Egyidejűleg csökkent a gyermek- gondozási segélyezettek száma. A gyermekgondozási díjat a magasabb keresettel vagy képzettséggel rendelkező nők egyre nagyobb mértékben veszik igénybe. A természetbeni társadalmi jövedelmek volumene - egészségügyi, oktatási, kulturális, stb. szolgáltatások - mintegy 2 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árszínvonal az év egészében 8,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett az idényjellegű élelmiszerek, az élvezeti, valamint a ruházkodási cikkek árszínvonala, legkevésbé a tartós fogyasztási cikkeké. A lakosság fogyasztása 2,5-3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a termékek fogyasztása gyorsabban, a szolgáltatásoké csak mérsékelten nőtt. Az élelmiszerfogyasztás volumene kismértékben emelkedett, az élvezeti cikkeké jelentősen mérséklődött. A ruházati fogyasztás volumene a több éve tartó csökkenés után növekedett. A többi iparcikk fogyasztásának volumene - főleg a tartós javak számottevő növekedése folytán - több mint 10 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás mintegy 60 százaléka származik, összehasonlító áron 5 százalékkal emelkedett. Ebben a kiemelkedő idegenforgalom mellett nagy szerepe volt az 1988. évi jelentős áremelések miatti elővásárlásoknak, amelyek az év második felében, különösen a IV. negyedévben váltak erőteljessé. A kereskedelem a cikkcsoportok nagy részében a hirtelen növekvő keresletet nem tudta maradéktalanul kielégíteni. Az év végére a készletek mennyiségben mintegy 13-14 százalékkal csökkentek. A takarékbetét-állomány december 31-én 286,6 milliárd forint volt, 11,7 mil- (Folytatás a 3. oldalon.)
