Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 24. szám

1988. január 29. TOLNA', _ ‘ftÉPÜJSAG 3 A Tolnaber két évtizede Gazdálkodásról - alulnézetben Kocsolán megalapozott, de nem kishitű terveket szőnek Az egészségügy után idén a kereskedelmet fejlesztik Bárdosi Sándor: Az Iskola utcában is tavaly készült el a szilárd burkolat A Tolna Megyei Beruházási Vállalatot két évtizeddel ezelőtt alapította a megyei tanács. A cég jogelődje a Tolna Megyei Beruházási Iroda volt, amely négy esz­tendőn át működött. A Tolnaber létrejöt­tekor hetvenen dolgoztak a vállalatnál, s azokra az évekre, az állami és tanácsi be­ruházások dinamikus emelkedése volt a jellemző. A két évtizedes útról, a minap tartott közgyűlésen emlékeztek meg a vállalatnál. Érdemes hát áttekintei a cég eredményeit. Az új gazdaságirányítási rendszer be­vezetésekor, az iroda önálló nyereségér­dekeit vállalattá alakult. A megyében megindult ipartelepítés lenditőleg hatott a vállalat tevékenységére, változásokat hozott a cég profiljában. Abban az idő­ben elsősorban megyén belüli megbízá­sokat látott el, de már akkor több, me­gyén kívüli feladatot is vállalt. Időközben a műszaki feladatok változása szüksé­gessé tette, hogy a döntően építésztech­nikusokból álló stáb más szakemberek­kel is kiegészüljön, így épületgépész, vil­lamos és mélyépítő műszaki ellenőrök­kel. A Tolnaber az évek során, „techni­kusvállalatból” az „értelmiségiek válla­latává” nőtte ki magát. Időközben viszont változások történtek a beruházási pia­con, egyre jobban csökkent a különböző fejlesztések száma és értéke. Az 1980-as évek elején évente áltlagosan 1,3 milliárd forint értékű beruházást koordináltak a vállalat szakemberei, tavaly mindössze 850 milliót. Az említett két adat is hűen ér­zékeli a beruházási színvonal folyamatos csökkenését, a piaci monopolhelyzet megszűnését. A vállalat vezetése ebben a helyzetben úgy döntött, hogy kibővíti tevékenységi körét és teljesen új alapok­ra helyezi a vállalat szervezeti működé­sét. Áttértek a közgyűléses irányítási for­1. Valaki 20 ezer forintért vásárolt egy „lerobbant" autót. Rendbe hozza 50 órá­nyi saját munkával és rákölt 40 ezer fo­rintot. Ha ezek utána eladja 100 ezer fo­rintért, hogyan kell adóznia?- Ha adott évben csak ezt az egyetlen ingóságot értékesíti, akkor ez után a jö­vedelme után nem kell adót fizetnie, mivel a nem üzletszerű ingóértékeseitésből származó jövedelem 100 ezer forint alatt adómentes. Ingóértékesítés esetén egyébként a jövedelem kiszámítása az alábbiak szerint történik: Bevétel - meg­szerzése idején képviselt forgalmi érték - értékesítéssel, megszerzéssel kapcsola­tos költségek - értéknövelő beruházásra fordítható kiadás. Ha a megszerzés idején képviselt for­galmi érték nem állapítgató meg, akkor a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. Ha az ingó értékesítésből szár­mazó éves jövedelem együttesen a 100 ezer forintot meghaladja, akkor az első forinttól adót kell fizetni. Fontos tudni, hogy házassági vagyon­közösség fennállása alatt a közös va­gyontárgy elidegenítéséből származó jö­vedelmet a házastársak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ugyanez vo­natkozik a közös vagyontárgy hasznosí­tásából (például bérbeadás) vagy áten­gedéséből származó jövedelmekre is. 2. Parlag telket vásárol valaki. Saját erőből szőlőt telepít, tanyát épít rá, eladja. Hogyan kell adóznia?- a) Ha a telket az illető 10 évnél régeb­ben vásárolta és a telepítés, illetve a ta­nyaépítés is 10 évnél régebben történt, akkor az értékesítésből származó jöve­delem adómentes. mára, jelentősen kibővítették tevékeny­ségi körüket, a vállalkozásorientált szer­vezet igazodik az új üzletpolitikához. En­nek köszönhető többek között, hogy a cég bruttó árbevétele az elmúlt három év alatt ötszörösére nőtt. 1985 óta meg­újult a vállalat kollektívája, jelentősen csökkent a korátlag, ma húsz egyetemet és főiskolát végzett műszaki dolgozik a Tolnabernél. Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt 20 évben, közreműködésükkel 11 200 lakás épült. Az egészségügyi létesítmé­nyek közül kiemelendő a dombóvári 450 ágyas kórház, a szekszárdi kórház 300 ágyas elme-és 144 ágyas aktív elmeosz­tálya, a bonyhádi, a paksi és tamási rendelőintézetek. Folyamatban van a szekszárdi kórház 130 ágyas gyermek- osztályának építése. A vállalat több oktatási intézmény megvalósításából is kivette részét: így a szekszárdi tanítóképző főiskola, annak gyakorló iskolája és 300 fős diákotthona, a baktai 28 tantermes iskola, a tamási gimnázium építéséből. A Tolnaber munkájával jelentősen hozzájárult Szekszárd Hild-érmes város- központjának kialakításához, részt vettek Dombóvár, Bonyhád, Paks és Tamási vá­rossá nyilvánításához szükséges feltéte­lek megteremtésében. Részt vállaltak a megyében megvalósult különböző ipari beruházások elkészültében, a gázprog­ram megvalósításában. Segítették a köz­ségek ivóvízellátásának megoldását, szennyvíztelepek megépítését. Végeze­tül: munkájuk eredményességét bizo­nyítja, a megyehatáron kívüli tevékeny­ség, így a Balaton-parti Expressz szállók, a Juventus és Fesztivál hotelek megvaló­sulása.- b) Ha mindez 10 éven belül történik, csak akkor nem kell adót fizetni, ha az ér­tékesítésből származó bevételből az el­adó saját maga, házastársa, vagy házas­társa vagy gyermeke részére:- az értékesítés évében vagy az azt kö­vető évben lakást vásárol, illetve bővít,- az értékesítés évében vagy az azt kö­vető 4 évben lakást épít.- c) Ha 10 éven belüli az értékesítés az az ebből származó jövedelmet nem a b) pontban foglaltak szerint használja fel, akkor adóköteles. A jövedelem megállapítása hasonlóan történik, mint az ingóértékesités esetén azzal az eltéréssel, hogy ingatlannál be­vételnek az illetékkiszabás alapjául szol­gáló forgalmi értéket kell tekinteni. Ilyen esetben a jövedelem megosztására is le­hetőség van úgy, hogy- ha legalább 3 teljes évig tulajdoná­ban volt az értékesített ingatlan, akkor a jövedelem 1 /3 részét egyéb jövedelmei­vel összevontan, 2/3 részét elkülönítve, az összevont jövedelem szerinti legma­gasabb adókulccsal kell megadózni,- ha két teljes évig volt tulajdonában, akkor a jövedelem 50 százaléka össze­vontan, 50 százaléka pedig elkülöní­tetten a legmagasabb adókulccsal adó­zik. A megosztást nem kell külön kérni, de legkésőbb az értékesítés évére vonatko­zó adóbevallás benyújtásáig be kell je­lenti az adóhatóságnak (Adófelügyelő­ségnek). Ha az ingatlan a házastársak közös va­gyona, akkor az ebből származó jövedel­met szintén egyenlő arányban kell a há­zastársak között megosztani. A pénzről beszélni manapság nem di­vat, hanem szükség. Számolunk otthon, kalkulálnak a vállalatok, üzemek és ezt teszik a tanácsok is. A tetemes elvoná­sok, a megváltozott adórendszer és az áremelkedések különösen érzékenyen érintették a már korábban is hasonló gazdasági gondokkal küszködő helyi közigazgatást. Megfontolt és vállalkozói magatartás, a gazdálkodó egységek, üzemek fokozottabb bevonása, támasz­kodás a lakosságra - a fogalmak nem újak, talán csak az egységes gondolko­dásba, gyakorlatba való átültetésük. Ha kicsiben akarunk szemlélődni, lát­nunk kell, hogy miként alakul a megye ta­nácsainak költségvetése. Az idei költ­ségvetés megközelítően 4 milliárd forint, ami 300 millióval kevesebb, mint az öt­éves terv által előirányzott összeg. A sze­rényebb lehetőségek elsősorban a beru­házások körét érintik majd, a fenntartási összegek nem rövidülhetnek meg. Úgy tűnik tehát, hogy ismét a kistelepülések kerülnek hátrább a sorban, ahol amúgy is fejletlenebb az infrastruktúra, intéz­ményhálózat és éppen ebben az idő­szakban épülne meg az út, közműháló­zat, korszerűsödne a kereskedelem...?- A szűkülő költségvetés elsősorban a megyei beruházások átprogramozását és a városi tanácsoknak eredetileg bizto­sított összegek mérséklését vonja maga után. A községek a fejkvóta alapján to­vábbra is megkapják a központi támoga­tást, sőt, a működésnél az általános for- glami adót is kompenzáljuk - mondja Prieger József, a megyei tanács pénz­ügyi osztályának vezetője. Mit mutat majd mindez a gyakorlatban, hogyan boldogulnak a községi tanácsok a jövőben és milyen az eddigi mérleg? Kocsolára mentünk el, hogy választ kap­junk. Az 1570 lelket számláló falu túlzot­tan jó adottságaival, de hátrányos hely­zetével sem rí ki a kistelepülések sorából. Talán csak az nem tipikus benne, hogy a vezetőit soha nem halljuk panaszkodni. Mindig a megoldásokat keresik. *- Hogyan vágtak az idei, cseppett sem sok jóval bíztató esztendőnek - kérdeztük Bárdosi Sándor tanácselnököt.- Az új gazdálkodási rendszerre való átállás nem jelentett gondot számunkra, ugyanis összeforrott, megbízható az ap­parátus, ami hallatlan előnyt teremt. Eredményes évet zártunk, azzal együtt, hogy nem tudtunk minden felvetődő jo­gos igényt orvosolni, a lakosság egy ré­sze talán más szemmel értékeli ezért a munkánkat.- Mi az, ami elmaradta tavalyi tervezett feladatok közül?- A szolgálati lakás építését nem tud­tuk teljesíteni, a költségek felét a megyei tanács céltámogatásban biztosítja eh­hez. Igaz, a helyét előkészítettük, a régi épületet társadalmi munkában bontottuk le, tavasszal kezdődhet az építkezés.- Mire futotta az 1987-es évben, mivel gyarapodott a falu?- Kiemelt területként az egészségügy­re figyeltünk. A már korábban elkészült orvosi rendelő és váró fűtését korszerű­sítettük és agilis fiatal körzeti orvosunk kérésére a fizikoterápiás kezeléshez szükséges műszert, berendezést vásá­roltuk meg 175 ezer forintért. Az összeg nagyobb részét, 150 ezer forintot a Vörös Csillag Termelőszövetkezet vállalta ma­gára. Szintén a helyiek érdekében javítottuk a tárgyi feltételeket a Dombóváron műkö­dő hét végi ügyeleti orvosi rendelő felújí­tásával, amihez a lakosság társadalmi munkával járult hozzá.- Mennyi pénzt fordítottak az infrastruk­túra fejlesztésére ezalatt?- Három út korszerűsítését végeztük el 991 ezer forint költséggel, a járdaépíté­sekre kevesebbet kellett áldozni, a ta­nács ugyanis csak az anyagot biztosítja, a kivitelezést az utcabeliek vállalják ma­gukra. Örömmel fogadták az itt élők, hogy beléptünk a távhívó hálózatba, köz­vetlenül lehet telefonálni Kocsoláról. Egyelőre a szakcsi konténerállomáshoz tartozunk, idén kerül sora helyi telepítés­re, ami várhatóan 150 ezer forintot tesz ki majd.- A pénzügyi bevételeik közül csak ala­kossági hozzájárulások nagyságát említ­se meg, kérem!- Ha a 9 millió 200 ezer forint összes bevételünkhöz viszonyítjuk, nem túl nagy összegekről van szó, de feladataink sorát számbavéve minden fillérre szükségünk van. Az útépítésekre befizetett közműfe- jelsztési hozzájárulás 150 ezer forint volt, ez az érintett családokat 4500 forinttal terhelte meg. Településfejlesztési hozzájárulásból 210 ezer forint gyűlt össze, 700 forintot fi­zetett be a lakosság.- Az idei évet tetemes biztonsági tarta­lékkal, 2 millió 139 ezer forint pénzmarad­vánnyal kezdték. Jut-e ebből és a fejlesz­tésre költhető összegből végre a tornate­rem befejezésére?- Ez a legfontosabb feladatunk. Kény­szerpályán mozogtunk 1978, az építke­zés megkezdése óta, hiszen az erre szánt pénzünkből a rendelőintézet és szolgálati lakás építését kellett megolda­nunk. Idén mindenképpen befejezzük a sport-és kulturális célra is használható épületet, ami nemcsak az iskolások sportolását oldja meg, a könyvtárnak, a lerobbant művelődési házból kitelepíten­dő kiscsoportok foglalkozásának, de akár falugyűléseknek is helyet achat a jö­vőben. Egymilliót helyi erőből adunk, másfél milliót a termelőszövetkezet ígért, elké­szülte után a megyei tanács a beke­rülési összeg 20 százalékát biztosítja - a megállapodások szerint.- Az 1988-as év kiemelt fejlesztési te­rülete a kereskedelem. Bekapcsolódnak- e a kistelepüléseket érintő országos fej­lesztési programba?- Nem tudunk, ugyanis hetvennel túl­lépjük az 1500-as lakossági számhatárt. A Dombóvár és Vidéke Áfész-szel közö­sen azonban az új telepen egy 72 négy­zetméter alapterületű vegyesbolt építé­sét tervezzük, ehhez az alapok és a köz­mű elkészült. Az önkiszolgáló boltunkat vegyesiparcikk résszel szeretnénk bőví­teni és az elavult Károlyi-féle kisboltot kell korszerűsíteni. Az áfész erre 2,5 mil­lió forintot fordít. Számukra szeretnénk átadni az üres és egyre romló állagú mozi, és a tornate­rem befejezése után a művelődési ház épületét hasznosításra.- A mozi fenntartásához felajánlottak 50 ezer forintot, mégsem sikerült meg­menteni. Úgy tűnik, minden döntésükkel, lépésükkel a kapcsolódási lehetőségeket keresik, a kevésből is boldogulni elvét kö­vetik.- Mindig csak átlátható, realizálható vállalkozásba fogunk. Nagy segítséget jelent számunkra a jól gazdálkodó ter­melőszövetkezet, amely részt vállal a kó'zségfejlesztésből. A beruházások megkezdése után fennmaradó 1 millió forintot, miután rövid távra, három hó­napra, fél évre is lehetséges, valószínű­leg lekötjük, vagy ha a rosszabb helyzet­ben lévő szomszédos szakcsi tanácsnak szükséges, kölcsönt nyújtunk nekik. Tu­domásul kell venni, hogy egymásra va­gyunk utalva. Lám, ez is egy, a lehetséges megoldá­sok közül. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS NDK-beli téeszelnök megyénkben A Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága béke-barátsági bizottságának meghí­vására megyénkbe látogatott Edgar Ludwig, a Karl-Marx-Stadt megyei Oelsnitz téesz elnöke, hogy magyar mezőgazdasági szakemberekkel tapasztalatokat cseréljen a húshozam növelésében elért NDK-beli eredményekről. A Népfront székházában dr. Sólyom Bódog, a megyei béke-barátsági bizottság el­nöke fogadta a vendéget, s tájékoztatta a megye társadalmi, gazdasági, politikai életé­ről. Ezután a bonyhádi Pannónia Tszt keresték fel, ahol Fábián Ferenc főállattenyész­tő kalauzolásával üzemlátogatáson vettek részt. A program a möcsényi Völgység Népe Téesz cikói telepén a környező szövetkeze­tek szakembereivel folytatott kerekasztal-beszélgetésse! fejeződött be. S. GY. ADÓdhat kérdése. Válaszolunk! Elégedettek a helyiek a „központba” költözött hatósági húsbolt kínálatával

Next

/
Oldalképek
Tartalom